Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

Téii építés A gödöllői Alsóparkban az időjárással dacolva dolgoznak * Pest megyei Állami Építőipari Vállalat szakmunkásai. Ké­pünkön a ZIL a „betonsilókhoz” tolat. Űticclja az épülő ti­zenegyes lakóház. A lakótelep 11-es számú épületének már a hatodik szint­jét betonozzák. Csiba József felvételei Módosult a beküldési határidő TERMESZETBARATOK, FIGYELEM! Korábban már hírt adtunk arról, hogy a Gödöllői Termé­szetbarát Szövetség Mihályi Dénes emlékére fotópályázatot hirdetett turistáknak. A pá­lyázatra az eredeti kiírás sze­rint 1975. december 31-ig lehe­tett a képeket küldeni. A szö­vetség .vezetői lehetőséget kí- vánnak adni a pályázóknak arra, hogy felvételeiken a téli és tavaszi táj szépségeit is megörökítsék, ezért a beküldé­si határidőt: 1976. április 30-ig meghosszabbítják. Az eredményhirdetésre má­jus 16-án a MEDOSZ Termé­szetbarát Talákozöja alkalmá­ból megrendezendő kiállításon kerül sor. Ünnepek és jeles napok Egy évvel ezelőtt, tavaly január elsején alakult meg Gödöllőn a városi tanács csa­ládi és társadalmi ünnepsége­idet rendező irodája. Gödöllő legfiatalabb intéz­ménye ez az iroda. Elődei per­sze voltak, mert néhány üzem­ben, intézményben a KISZ- és a szakszervezet már azelőtt is foglalkozott társadalmi ünnep­ségek megrendezésével. A csa­ládoknak nemigen nyílt alkal­muk azelőtt arra, hogy a leg­bensőségesebb családi esemé­nyeket korszerű, mégis ünne­pélyes keretek között tartsák meg. Az igazgatási osztály irá­nyításával, a művelődési osz­tály szakmai segítségével mű­ködő iroda szolgáltatásait egy­re többen veszik igénybe. Egy év alatt 118 névadó ün­nepséget, 55 társadalmi eskü­vőt és 20 társadalmi temetést szerveztek. összehasonlítási alap vagy pontos kimutatás ugyan nem áll rendelkezé­sünkre, a tapasztalatok mégis arról tanúskodnak, hogy az érdeklődés egyre inkább nő az iroda munkája iránt. Mindenképpen * említésre méltó, hogy a városszerte megtartott koszorúzási ünnep­ségeken egyre kevésbé nél­külözhető az iroda előkészítő munkája. Az irodának kö­szönhető a Dregonya József- emléktábla ünnepélyes felava­tása és az is, hogy a város ti­zennégy évesei ünnepélyes külsőségek között vehették át személyi igazolványaikat. Ds. J. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1976. FEBRUAR 3., KEDD Szocialista brigádok, aktívák segítik az öregeket A ta valyi munkát értékelte a Vöröskereszt városi vezetősége A napokban megtartott ta­nácskozásán a Magyar Vö­röskereszt városi vezetősége értékelte a szervezet múlt évi munkáját. Megállapítot­ták, hogy az oktatási munká­ban fontos szerephez jutott a novemberben megtartott egészségnevelési és fogászati hónap, valamint az ismerét­terjesztő előadások egész so­ra. A helyi szervezeteknél az egészséges életmódról huszon­nyolc előadás hangzott el. A betegségek megelőzéséről ti­zenöt, a családvédelemről ti­zenkettő, az alkoholizmusról Változó boltok Versegen Áttetsző fólia hullámzik a vérségi tanácsiháza homlokza­ti falába vágott ablaknyíláso- kon. A Galgavidéke ÁFÉSZ hosszas előkészületek után az elmúlt esztendő végén élelmi­szerbolt kialakítását kezdte el a tanácsház használaton kí­vüli helyiségeiben. Az építke­zés elhúzódásának oka először az volt, hogy nem találtak az átalakítási munkálatok elvég­zésére kivitelezőt. Szerették volna még 1975-ben megnyit­ni a boltot, megvásárolták a berendezést, csak éppen ajtó- és ablakkereteket nem kaptak. Pataki Jánosáé, a vérségi tanács vb-titkára elmondta, Történelmi és régészeti egylet, 1876. (1.) „...életem egyik legszebb n 99 Nevezetes esemény történt száz esztendeje, 1376. február 6-án Gödöllőn. Egyéves szer­vező munka után hivatalosan és véglegesen megalakult a Gödöllő és vidéke történelmi és régészeti múzeumegylet. 1876-ban Budapesten hívták össze a Vili. őstörténeti és embertani kongresszust. En­nek sikeréért a magyar régé­szek neves képviselője, Römer Flóris hatalmas szervező mun­kába kezdett. Felkutatta vidé­ki ismerőseit, egykori tanít­ványait, akik érdeklődtek a régészet iránt, és levélben szólította fel őket a komgresz- szus támogatására, a vidéki gyűjtők megszervezésére, az értékesebb régészeti tárgyak bemutatására — a nemzetközi eseménnyel egy időben terve­zett — kiállításon. Először csak öten így került kapcsolatba a ré- gészkedő Dobozi István, mag- lódi jegyzővel, egykori diák­jával, aki buzgó lelkesedéssel látott a környék kutatóinak megszervezéséhez. Törekvését támogatta a Pécelen élő gróf Ráday Pál is, aki szintén ka­pott Rómertól felszólítást. A kéttagú „szervező bi­zottság” 1875. május első felé­ben felhívást tett közzé a la­pokban: „... hazafiúi köteles­ségünknek ismerend jük... o kongresszusi és a régészeti tu­dományt tehetségünk és erőnkhöz képest támogatni. Ennélfogva elhatároztuk Gö­döllő és vidéke t. c. közönsé­gét, földbirtokosait, lelkészeit, tanítóit, jegyzőit, s általában a régészet kedvelőit és pártolóit egy Gödöllőn tartandó érte­kezletre egybehívni.” A jel­zett időre mindössze öt jelent­kező küldte el értesítését. Do­bozi elkeseredett levelére Rö­mer 1875. május 29-én az alábbi buzdító sorokkal vála­szolt: „Kedves öcsém uram! Látszik, hogy valódi magyar emberekkel van dolgom és dolguk. Aminek érdekében »szóval, tettel« majdnem húsz éve fáradozom, azt kegyed egy egyszerű felszólítással akarja teremteni?! Azt gondoltam, jobban ismeri falunkat! Hát nem sok-e az, hogy még 5 emberre talált, akik akarnak valamit akarni?” Később így folytatja: „Gödöllő és vidéke, Galga völgye s Hatvan város határa régészeti aranybánya, de a régi bányászokat nem kellett volna ignorálni?!... miért hagyta ki a combinatió- ból nemzetünk régészeti nes- torát, egyik legtevékenyebb és legügyesebb napszámosát, Varsányi Jánost? miért a lángbuzgalmú Hubert Béla fő­erdészt? — vagyis Aszód és Valkó nem tartoznak a Gö­döllő kerülethez? ... életem egyik legszebb napja lenne Gödöllő táján az archeoroló- giának székhelyet emelni...” Két javaslat Levelét az alábbi gondolat­tal fejezi be: „Tudja, kedves barátom, hogy az olyan vén is­kolamester, mint én vagyok, sokszor szürke pápaszemen nézi a világot! — de azért szí­vem ablaka tiszta; ha belenéz­hetne. azt látná, hogy abban egyéb sem rejlik, mint szegény hazám őszinte szeretete, bol­dogabb jövőjének rögeszmé­je!” Dobozi és Ráday újult erő­vel lát a szervezéshez. Min­den bizonnyal nem elégedtek meg az egyszerű felszólítással, hanem személyesen keresték meg az érdekelteket. Az ered­mény sem maradt el, mert 1875. augusztus 1-re, Gödöl­lőre hirdetett értekezletre igen szép számmal jelent meg a közönség. Ráday Pál nyitotta meg a gyűlést. Javasolta, hogy elnök­nek a legtekintélyesebb ma­gyár régészt, Römer Flórist, jegyzőnek pedig Dobozi Ist­vánt válasszák meg. A megje­lentek egyhangú helyeslése után Dobozi ismertette a meg­beszélés célját: „...Budapes­ten, 1876. év szeptember 4-én tartandó nemzetközi őstörté­neti és embertani congresszus alkalmával rendezendő kiállí­táson Gödöllő és vidéke is képviselve legyen, — továbbá óhajtja-e az értekezlet, misze­rint Gödöllőn múzeum állít- tassék?” A résztvevők mind­két javaslatot, továbbá a meg­alakítandó régészeti egylet alapszabályát is elfogadták, mely utóbbit a belügyminisz­ter 1875. december elsején keltezett 58 537. számú iratá­ban hagyott jóvá. A meghívók megérkeztek Az augusztus elsejei megbe­szélés után sokam azt hitték, hogy a nagy nekibuzdulásból nem lesz semmi, s az első kí­sérlet lángja hamvában alszik ki. De a meghívók 1876. feb­ruár elején megérkeztek. Is­mét Gödöllőre hívták a régé­szet támogatóit a végleges és hivatalos tisztségviselő válasz­tó közgyűlésre. Az esemény napjára, feb­ruár 6-ára elromlott az idő. Nagy hófúvás akadályozta a közlekedést, mégis sokan je­lentkeznek régészetet kedve­lők, hivatásos kutatók, a vi­dék arisztokratái. Asztalos István (Folytatjuk) hogy a portálok, a fém ablak­keretek már megérkeztek, a munkák jó ütemben halad­nak, s a tervek szerint feb­ruárban nyitják meg az új élelmiszerboltot. A jövő hó­napban korszerűen berende­zett üzletben vásárolhatnak a község lakói, az eladótér kö­rülbelül száz négyzetméteres. A vb-titkár szerint az üzlet­nek három-négy kiszolgálója lesz. Ebben az esztendőben kor­szerűsítik, átszervezik a vér­ségi üzlethálózatot. A Galga­vidéke ÁFÉSZ törekvése — mint Pataki Jánosné elmond­ta —, hogy üzleteit saját tu­lajdonú épületben helyezze el. Jelenleg magánházban műkö­dik az ÁFÉSZ húsboltja, s egy régi élelmiszerbolt. Az utóbbi a község központjától távol levő falurészen van. Ezt is meg kívánják szüntetni, de még arra nincs elképzelés, hogy miivel helyettesítik. A község lakói nem örülnek a bolt megszüntetésének, hiszen sóikat kell majd gyalogolniuk a központig, ha bezárják a kis boltot. Az üzlet eladója egy idős asszony, aki már ko­rábban is nyugdíjba szeretett volna menni, s valószínű eb­ben az évben ez sikerülni is fog neki. A boltnak használt helyiségeket azonban nem akarja átadni másnak, a csa­lád szeretné saját céljaira használni az üzlethelyiséget. Valami megoldásra feltétle­nül szükség van annak érde­kében, hogy az idős emberek lakóhelyük közelében tudják megvenni legalább a tejet, kenyeret és m>ás, naponta szükséges élelmiszert. Versegen a községi tanács szinte naponta panaszosokat fogad a kenyérrel kapcsolat­ban. Itt nem az a probléma, mint más településeken, hogy ehetetlen a pékáru, hanem rendhagyó módon az, hogy igen kiváló minőségű. Éppen ezért a termelőszövetkezet vérségi pékségében nem tud­nak annyit sütni, hogy elegen­dő legyen. Már a járási hiva­tal is foglalkozott a vérségi kenyérrel, s egyik előadó­ja kiszámította, hogy a kis faluban a csecsemőket is be­leszámítva naponta több mint háromnegyed kiló kenyeret fogyasztanak el. Ez a kenyér jó hírének kö­szönhető, ugyanis a szomszé­dos községbeliek is idejárnak vásárolni. Sokszor vitától har.tgos az élelmiszerbolt. Gyakran előfordul, hogy az idegen vevők miatt a vérsé­gieknek nem jut a helyi sü­tésből. Talán, ha a tsz péksé­ge elfogadná, hogy nemcsak a vérségiek igényeit kell kielé­gíteni, növelnék a mennyisé­get, megszűnnének a faluban a kenyérviták. G. E. i pedig tíz. Szerepelt a témák között olyan is, mint a nö­vényvédő szerek okozta ártal­mak, vagy a Gödöllő kör­nyéki erdőkben előforduló mérgező gombafajták ismer­tetése. öt alkalommal hívták segítségül az előadásszerve­zők a filmet. Húszán a napköziben Az érdeklődésre talán a leg­jellemzőbb az, hogy a részt­vevők száma — tavaly elő­ször — 7 ezer 800 fölött volt. Jól sikerültek az Agrártudo­mányi Egyetemen megtartott előadások, ahol az egyetem kollégiumának stúdiprádiója segítségével négy szakorvos válaszolt a hallgatóság kér­déseire. A szervezet nem fe­ledkezett meg az általános is­kolák diákjairól sem. Szá­mukra a Petőfi Filmszínház­ban tartottak vetítéssel egy­bekötött egészségügyi felvi­lágosító előadásokat. Két is­kolát, az Illés István utcait és a gimnáziumot személye­sen is felkeresték a szakorvo­sok, hogy irányítói legye­nek a személyi és környezeti egészségvédelemről, a helyes száj- és fogápolásról megren­dezett vitáknak. Fordulópontot jelentett az 1975-ös év a város idős, ma- gárahagyott embereinek éle­tében is. öt szocialista bri­gád és több társadalmi ak­tivista segít a rokkant, ma­gára maradt, magatehetetlen embereknek, akik tavaly, az év végén értékes ajándékot kaptak a városi tanácstól: megnyílt a kastélyban az öre­gek napközi otthona. Húszán töltik itt szeretetteljes kör­nyezetben, hozzáértő gondo­zás mellett napjuk egy ré­szét. Várják a fiatalokat A vöröskeresztes-szerveze- teknek köszönhetően kiala­kulóban van a veszélyeztetett környezetben élő gyermeke­ket figyelő és patronáló há­lózat. Tizennégy ilyen kis­korúról készült eddig a város­ban környezettanulmány. Tavaly ünnepelte megala­kulásának 25. évfordulóját a polgári védelem, A jubileum jegyében szorgalmasan ké­szültek az alegységek a vizs­gákra. Kedvező alkalom volt az ünnepség arra is, hogy mérleget készítsen a Vörös- kereszt a polgári védelmi ki­képzésről, a jövő feladatai­ról. Az állomány megérett már a fiatalításra. A felmé­rés megállapította, hogy a városi polgári védelmi sza­kaszok átlagéletkora 43 év. Ideje tehát mind több fia­talt bevonni a munkába. Köztudottan fontös szerepet játszik a Vöröskereszt a vér­adások szervezésében. lebo­nyolításában is. Tavaly a vá­rosban megszervezett akciók eredménye 512 liter vér volt. A tizenöt véradáson össze­sen 1453 önkéntes donor je­lent meg. Különösen szép eredmények születtek a Gö­döllői Gépgyár és az Agrár- tudományi Egyetem akcióin. De köszönet és elismerés il­leti a Ganz Műszermüvek Gödöllői Árammérőgyárának dolgozóit is, akik közül ta­valy, november 7-én néhá- nyan elismerő kitüntetést vet­tek át. A megjutalmazott 23 dolgozó többsége sokszoros véradó. Üzemben, hivatalban, iskolában Az előző esztendő tapasz­talatai egyúttal az idei fel­adatokat is meghatározzák. Az 1975-ös évet a városban a Vöröskereszt 19 szervezettel — 1411-es tagétszámmal — zárta. Szervezeteik megtalál­hatók mindenhol: üzemben, hivatalban, sőt még az isko­lákban is, ahol időben meg­kezdik a fiatalok nevelését. Sok más feladat között ez is szerepel abban a munkaterv­ben, amelyet a Vöröskereszt városi vezetősége a tanácsko­zásán elfogadott, s amely már jelen esztendőre szabja meg a mozgalom feladatait. B. P. Balesetek Lovas kocsival a tilosban — Figyelmetlenül tolatott — Teherautónak nyomták A 3-as számú főközlekedési út 26-os kilométerkövének kö­zelében összeütközött két autó­busz. lványos József, hatvani lakos egy betorkolló földút- ról figyelmetlenül tolatott a 3-as számú főközlekedési útra és nem adott elsőbbséget az úton szabályosan közlekedő — Molnár János kazári lakos ál­tal vezetett — GA 98-05 for­galmi rendszámú autóbusznak. Az ütközés során személyi sé­rülés nem történt, a két jár­műben keletkezett kár 5 ezer forint körül van. Ugyancsak a 3-as számú fő- közlekedési úton, de a 27-es kilométerkő mellett, nem a lá­tási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezette ID 71-86 forgalmi rendszámú személy- gépkocsiját a budapesti Tóth Ferenc. Későn vette észre, és ezért nekiütközött járművével Takács István mogyoródi la­kos lovas fogatának. Itt jegyez­zük meg: a 3-as főúton lovas fogatokJcal közlekedni tilos! A személygépkocsi utasa, Blaskó Jánosné, galgahévízi lakos az I ütközés következtében köny- nyebben megsérült. Aszód külterületén, a 3-as számú főút 50 ezer 400-as szel­vénykövénél Szabó Mihály bu­dapesti lakos UG 35-49 forgal­mi rendszámú személygépko­csija árokba fordult. Szabó a havas úton nem az út adott­ságainak megfelelő sebességgel vezette a gépkocsit. Az össze­tört gépkocsiban mintegy 20 ezer forintnyi kár keletkezett. A szürkület beállta után, fi­gyelmetlenül vezette UH 77-70 forgalmi rendszámú személy- gépkocsiját a 3-as számú fő- közlekedési úton Bernárdt Géza budapesti lakos. Későn vette észre az úttesten álló és tehergépkocsijának havas lám­páit tisztítgató Hidasi József nyíregyházi lakost. Bernárdt a szembejövő forgalom miatt balra nem tudta kikerülni Hi­dasit. Személygépkocsijával az úttesten álló teherkocsinak nyomta a férfit. Hidasi — né­mi szerencsével — könnyebb fejzúzódásokkal vészelte át a veszélyes kalandot. B. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents