Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-18 / 41. szám

A LEGTÖBB ÜZEMBEN a napokban tartják a munká­sok vagy munkáskü'ldöttek gyűlését. Most kezdődnek a járásban a falugyűlések is, a termelőszövetkezetekben pe­dig a zárszámadó és terv­tárgyaló közgyűlések. A KISZ_esk kongresszusukra készülnek, vezetőket választa­nai!, a párttagok megvitatják a helyi ötéves terveket, s nem is olyan sok idő van hátra a tagkönyvcserédg. Mindez azt jelenti, hogy a járásban és Vá­cott alig akadhat olyan család, amelyiknek egy-egy tagja ne venne részt valamelyik köz­életi fórumon, ne gyakorolná demokratikus jogait. joggal Állíthatjuk azt is, hogy ezek a tanácskozá­sok egyre inkább sallangmen­tessé válnak, s megtalálják azt áz őszinte hangütést, amelynek segítségével közös dolgainkról hasznosan és felelősen tudunk, tanácskozni. S hogy milyen 'ereje van a kollektíva cselek­vő készségének, ténniakarásá- nak, arról jó néhány példát sorolhatnánk. Egészen bizonyos, hogyha az Egyesült Izzó váci gyárában a munkások — mindenféle sza­vazás nélkül is — nem értené­nek egyet a gyár termelésének átszervezésével, nem bíznának vezetőikben, nem mehetne ilyen simán az átállás, a mun­kások átcsoportosítása az egyik munkahelyről a másikra. Az Is valószínű, hogyha a Kézi­szerszámgyár nagymarosi gal- vánüzemében nem tájékoztat­nák az asszonyokat szinte na­ponta az üzem, a vállalat so­ros gondjairól, ha ők alig Szá­zan nem értenék, hogy boldo­gulásuk nem választható el a vállalat, az ország eredmé­nyeitől, nem lennének hajlan­dók arra, hogy a munkacsú­csok idején számolablanul túl­órázzanak, s pótolják a ter­melésszervezők mulasztását, akik a hónap első felére alig adnak munkát. Munkásgyűlések után hallot­tam sajnálkozni vezetőket, hogy sajnos az üzemi demok­rácia fejlesztésében még nem értek el igazán jó eredménye­ket. Lám, lám most is a kö­zéptávú tervhez várták a ja­vaslatokat, s miről beszéltek az emberek: hogy néhány géphez nincs alkatrész, hogy akadnak még lógósok, s hogy kellene már valamit tenni, hogy ne legyen sók a selejt. NINCS IGAZUK. Olyan kol­lektívában, ahol már azon mérgelődnek az emberek, hogy miképpen lehetne jobban, eredményesebben dolgozni, ott nincs veszélyben az ötéves terv. Hiszen a feladatokhoz el­sősorban nem hozzászólni kell, a terveket nem támogatni és megtapsolni. Elsősorban dol­gozni kell értük. (csulák) Másodszor a képernyőn Vác 900 éves A Váci Városi Tanács meg­vásárolta Rockenbauer Pál rendező Vác 900 éves című 75 perces tv-filmjének egy kópiáját s a múlt héten le­vetítették a tanácsháza klub­szobájában. A filmet a televí­zió ismételten műsorára tűzte: vasárnap, február 22-én vetí­tik, 14.35-kor. Úttörő-sakkolimpia Vasárnap Gödön a 3-as szá­mú általános iskolában rende­zik meg az 1976. évi járási kisdobos és úttörő sakkolim­piát. A járás iskoláiból 2 lány és 2 fiú kisdobos és úttörő ne­vezhet, aki igazgatói igazolást, kisdobos, illetve úttörő igazol­ványt hoz magával. Ingyenes jogi tanácsadás A szakmaközi bizottság szer­vezésében február I9-én csü­törtökön délután 5 órától in­gyenes jogi tanácsadás lesz Vácott a párt- és tömegszer­vezeti székház első emeletén. A Váci Járási Ügyvédi Mun­kaközösség ügyeletes tagja ad felvilágosítást jogi vonatkozá­sú ügyekben. Egy cikkről — 109 év után Munkásművelődés a HAOY-kan A Magyar Iparos Vácott megjelenő hetilapja 1867. augusztus 17-i számáhan B. Eötvös József a következő in­dokok alapján sürgeti a váci kézműiparosokat népművelési egyletek alapítására: „És ha meggondoljuk, hogy századunkban, midőn a nyers erő nagy részben gépek által pótoltatik, s az emberi mun­kának becse minden téren a munkás értelmességétől és ügyességétől függ, az iparnak kifejlődése is az iparos osz­tályok műveltsége által felté- teleztetik ...” Majd így foly­tatja: „... .ha tekintetbe vesszük jelen állapotjainkat, s azt, hogy mily hosszú idő szükséges arra, míg ezen ügy­re fordított törekvéseinknek eredményét láthatjuk: igen természetesnek kell találnunk a türelmetlenséget, mellyel a népnevelés ügye minden al­kalommal szóba jön.” Ennek a váci újságcikknek 109 év távlatából is mennyi az igazsága. S hogy a benne felvetett sürgető feladatok nap­jainkban valósulnak meg ma­radéktalanul, annak bizonyí­téka a munkásművelődés eredményei a Híradástechni­kai Anyagok Gyárában. Könyviári eredmények A munkásművelődés fej­lesztésének alapjait a vállalati szakszervezeti bizottság rakta le 1968-ban, amikor életre hí­vott egy szabadpolcos üzemi könyvtárat 1200 saját és mint­egy 500 kötet letéti anyaggal. Ez a könyvtár független a vállalat műszaki könyvtárától. (Nagyobb váci üzemeknél mindketttő együtt műkö­dik függetlenített könyvtáros­sal.) A beiratkozott olvasók száma 302, akik 2580 alkalom­mal látogatták a könyvtárat és 4100 kötet könyvet kölcsö­nöztek. A könyviár elhelye­zése kényelmes. Egy év alatt 15 ezer forintot költhetünk új könyvekre, az állomány gyarapítására. Nyitvatartási ideje heti nyolc óra. Estek, kiállítások Évenként két-három az iro­dalmi könyvtári rendezvények száma, s ezek minden alka­lommal országos érdeklődést váltanak ki. Irodalmi életünk kiválóságai vettek és vesznek részt (Németh László, Darvas József, Illyés Gyula, Féja Gé­za, Nagy László, Juhász Fe­renc) ezeken az emlék- és szerzői esteken. A rendezvé­nyeken minden esetben van szemléltető anyag, kiállítás, a műsorhoz illő zeneszám. A legutóbbi, a Szabó Pál-emlék- est szociográfiai kiállítással is bővült, melynek gyűjtője, a könyvtároson kívül, a Bolyai Farkas bronzkoszorús szocia­lista brigád volt. Egy-egy al­kalommal 300—350 munkás­látogató vesz részt. A termek minden esetben szűknek bizo­nyulnak. Vállalati támogatással meg­épült a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat fiókboltja a bejáratnál. Így a munkások könyvet is vásárolhatnak az üzemben. Egy év alatt 320 ezer forintot költöttek erre. 300 személynek részletvásárlási kartonja is van. Dolgozóinknak az 1975—76-os színházi évadra 110 bérlete van, amit többségében cso­portos látogatásra ' szocialista brigádok vásároltak. (Az 1974— 75-ös év jobb eredményt mu­tatott: 180 bérletünk volt.) Első esetben rendeztünk ön­álló kiállítást egy munkásfes­tő, Toman Gyula esztergályos műveiből. Akvarelljeit mutat­tuk be 4 nagyméretű tablón 38 képpel. A zenét is közelebb hoztuk. A Kórusmuzsika 50 percben* című sorozatban a városi KISZ-kórus ad hangversenyt Bartók, Kodály, Bárdos, Far­kas műveiből. Politikai műveltség Tavaly a Kossuth Könyvkiadó politikai kiadványaiból a mun­kások 21 ezer forint értékben vásároltak. Ezzel a vállalat pártszervezete elnyerte a vá­rosi pártbizottság vándorzász­laját és a terjesztő megkap­ta a kiváló terjesztő emlék­plakettet. A kiadványok na­gyobb népszerűsítése érdeké­ben 1976. március 27-én a vál­lalati pártbizottság és a ter­jesztő tudománypolitikai könyvnapot rendez, Emberül élni címmel. Erdei Ferenc akadémikusra, a Tudományos Akadémia elhunyt főtitkárára emlékezik a műsor. A rendezésben mind na­gyobb szerepet kapnak a szo­cialista brigádok (a Könyvtá­ros 1976/1. számában ezt Fá­bián Zoltán is írja), amelyek­nek tagjai mint szervezők, technikai kivitelezők felvált­va részt vesznek a rendez­vényben. (Meg kell említeni: a könytvári munka tisztelet- díjas állás, s a további mun­kásművelődési feladatokat nem függetlenített népművelő lát­ja el.) Ezek az eredmények egy üzem munkásművelődésének alakulását tükrözik azzal a szándékkal, hogy felhívják a figyelmet' néhány, másutt is felhasználható megoldásra. Petővári Gyula könyvtáros Öregek találkozója Több mint száz idős ember találkozott az őrbotityámi öre­gek napján a községi művelő­dési házban, \ ahol Zimmer­mann György, a közös községi tanács elnöke és dr. Kollár Mihály, a HNF helyi bizottsá­gának titkára üdvözölte a falu nyugdíjasait. Az általános iskolások kul­túrműsora után fehérasztal mellett elevenítették fel emlé­keiket a község idős lakói. VÁC I WAPLÖ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS A A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XX. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1976. FEBRUÁR 18., SZERDA Vácrátót, Galgagyörk Vállalták: segítenek v Közös eredményekről, gondokról a falugyűléseken Nemcsak a kisközség, ha­nem a járás életében is számot­tevő vendég, több mint 130 ezer érdeklődő látogatott el tavaly a vácrátóti botanikus kertbe. A kirándulók termé­szetesen nemcsak a botanikus kert csodálatos virágait, kü­lönleges cserjéit, fáit nézték meg. Észrevették, hogy a köz­ség is sokat fejlődött 1972 óta. Erről az időszakról, a község fejlődéséről számolt be a művelődési központban lezaj­lott falugyűlésen dr. Kovács Ferenc, a HNF községi bi­zottságának elnöke. Bevezették az egészséges ivóvizet, új házasságkötő ter­met hoztak létre, több száz méter járdát építettek, több mint egymillió forintért javí­tották belvizes területeiket, félmillióért autóparkoló ké­szült a botanikus kert,előtt, új székeken hallgathatták a hangversenyeket a kertben az érdeklődők. Ezeket a beruhá­zásokat a község saját erőből nem tudta volna megvalósíta­ni. A megyei tanács és a Du­nakanyar Intéző Bizottság tá­mogatása mellett a község lakói is minden évben több társadalmi munkát végeztek. Tavaly a járás kisközségei közölt második helyet megsze­rezve, egyenként 351 forint értékű társadalmi munkát vé­geztek. Ezt követően Peszeki Nán­dor, a községi tanács elnöke ismertette Vácrátót ötödik öt­éves tervét. Az Országos Ide­genforgalmi Tanács támogatá­sával ötmillió forintért még az idén elkezdik egy korszerű vendéglátóipari egység építé­sét. Sor kerül a közvilágítás rekonstrukciójára is. Háromszázezer forintért tornateremmel bővül az általános iskola. Jövőre befejezik az új sport­telep építését, két év múlva új gázcseretelep létesül, folytató­dik a belvízelvezetés, a járda­építés. 1980-ra tervezik egy új 100 személyes iskolai napkö­zi otthon építését. Peszeki Sándor elmondta, hogy ezeket a terveket csak akkor tudják megvalósítani, ha a lakosság még az eddigi­nél is nagyobb társadalmi munkával; közös összefogással segít. A községért, fejlődéséért ér­zett felelősség kicsengett a vi­tában felszólalók szavaiból is. A hozzászólók elmonjdták, hogy mi hiányzik, min kelle­ne még javítani Vácrátóton, de hozzátették, segítenek. Ilyenkor, télen... Felajánlották társadalmi munkájukat az általános iskolai tornaterem és a napközi otthon építéséhez, az úttörőszoba csinosításához, a sportpálya rendezéséhez, a járdaépítéshez, a parkosítás­hoz, a község útjainak javítá­sához. Dr. Rissanek Klára, a járá­si hivatal elnökhelyettese el­ismeréssel szólt a községi ta­nács és a helyi népfrontbizott­ság munkájáról. Erről szólt Krisár Miklós, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának főelőadója is, aki köszönetét mondott a HNF helyi bizottságának eredményes tevékenységéért. Ezután a falugyűlés részvevői újraválasztották a Hazafias Népfront helyi bizottságát, amelynek elnöke ismét dr. Kovács Ferenc körzeti állator­vos, alelnöke Divald Béláné országgyűlési képviselő, a bo­tanikus kert laboránsa, titkára Szlovák Anna óvónő lett. ★ Az Ácsa nagyközségi közös tanács vezetőinek a következő napokban a szokásosnál is több az elfoglaltságuk, hiszen Galgagyörk után Ácsán, Cső­váron és Püspökhatvanban is tartanak falugyűlést. Megszok­ták már a községek lakói, hogy ezeken a hagyományossá vált megbeszéléseken veze­tőik komolyan kíváncsiak kérdéseikre és javaslataikra. Nem kevésbé arra, hogy ma­guk a községek lakói milyen módon tudnak hozzájárulni környezetük fejlődéséhez. Ezért is volt szerencsés, hogy az idén a népfrontbizottságok és a tanácstestületek együtt számolnak be eredményeikről. Ezt tudtuk meg Nagy Imréné- nek, a HNF községi titkárának beszámolójából is. A népfront­bizottság megalakulásakor el­határozták, hogy a legfontosabb feladatuk­nak a szolgáltatások javí­tását és a környezet szé­pítését tekintik. Ennek érdekében 1973-ban együttműködési szerződést kö­töttek az ÁFÉSZ-szel, a közös községi tanáccsal. A HNF ak­ciói közül a legtöbb eredményt a „Tiszta udvar, rendes ház” és az utcák és terek parkosí­tásában érték el. Megvalósult a lakosság régi óhaja: gázcse­retelep épült, új önkiszolgáló Uioltot is nyitottak. Annak ide­jén azt is elhatározták, hogy mindazokat, akik nem végez­ték el az általános iskola nyolc osztályát, rábírják a tovább­tanulásra. Az idén már 15 fel­nőtt ül be esténként az isko­lapadokba. Meg kell még em­líteni a népfront aktíváinak fáradhatatlan munkáját a Galga-völgyi kulturális napok előkészítésében és lebonyolítá­sában. Movik Lászlóné a társköz­ségek fejlődéséből csak a leg­fontosabbakat mondta el a galgagyörki hallgatóknak. Azt, hogy 16 állami lakást és isko­lát építettek Ácsán. Püspök­hatvanban a művelődési há­zat, az óvodát és az úthálóza­tot bővítették. Csőváron utat építettek, korszerűsítették a közösségi intézményeket. Galgagyörkön is számottevő a fejlődés. Bővítették a vil­lanyhálózatot, létrehozták az öregek napközi otthonát. A lakosság hozzájárulásával par­kosították az utcákat és ját­szóteret építettek. Sorra épül­tek a járdát, javították az utakat. Mindez csak úgy valósul­hatott meg, hogy a régi hagyományokkal szakítva egyre többen vállaltak társadalmi munkát. Tavaly egy lakosra 300 forin­tot meghaladó érték esett. Bizonyítéka annak, hogy mennyire fontos fórumai let­tek a községeknek a falugyű­lések, hogy a felszólalók nem­csak kéréseiket, jogos igényei­ket mondták el, hanem mind­járt azt is hozzátették, hogyan szeretnének hozzájárulni tár­sadalmi munkával. Ezt a kö­zösségi szellemet dicsérte hoz­zászólásában Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának titkára is. Ezután a galgagyörkiek megválasztották a Hazafias Népfront községi bizottságát. Ennek elnöke Szokol János, titkára Nagy Imréné lett. Rajki—Csulák Az Európa Könyvkiadó váci estje A mind népszerűbbé vált Könyvtári beszélgetések soro­zatban rendezték meg az Európa Könyvkiadó váci est­jét. A hallgatóság Végh Fe­renc házigazda és Lator Lász­ló főszerkesztő szellemes, szí­nes párbeszédének volt a ta­núja. /A dialógusból és a közön­ség soraiból feltett kérdések­re adott válaszokból kibonta­kozott a korábbi Szépirodalmi Könyvikiadó és az Űj Magyar Könyvkiadó összevonásából létrejött intézmény tevékeny­sége. Lator László beszélt az árpolitikáról, a szép könyvek­ről (Helikon sorozat), a nyelv- iordítói nehézségekről. Műve­lődéspolitikánk sikereként em­lítette, hogy 30—40 ezres pél­dányban jelennek meg Bums, Baudelaire költeményei, száz­ezres példányszámban a kül­földi klasszikusok regényei. A bensőséges hangulatú iro­dalmi találkozó végén Takács Márta előadóművésznő szavalt három verset Oszip Mandels­tam most megjelent Csillapit- hataitlain szavak című köteté­ből. — pr — MA KEZDŐDNEK Nyáron gyermekzsivajgástól hangos, pompázó virágokkal díszített a váciak kedvelt pihenőhelye, a postapaik. Ilyenkor, télen, sivár képet mutatnak a lombjukat vesztett fák, elhagyottak az utak, üresek a padok. Néhány kisebb hófolt még a telet hirdeti, de a naptár oldalai fogynak: közeledik a tavasz. Iványi Károly felvétele Növendékhangversenyek a Váci Állami Zeneiskolában Hagyomány a Váci Állami Zeneiskolában, hogy a tanév első fele után a növendékek nyilvános hangversenyen ad­nak számot az öt hónap alatt tanultakról. Idén február 13-án, szerdán este hat órakor kezdődik az első növendékhangverseny. A 23 tételből álló műsort úgy állították össze, hogy helyet kaptak benne a klaszikusok (Bach, Csajkovszkij, Men­delssohn) mellett századunk szerzői (Bartók, Weiner, Far­kas) is. A következő növendékhang­versenyek időpontja: február 21., 24., 25., 28. és március 2. Azt követően, március négy vasárnapján BartóJc-hangver- senyek helye lesz a váci zene­iskola nagyterme. Az igazga­tóság — mind a tíz hangver­senyre érvényes — bérletet bocsátott ki; a felnőtteknek 25., a diákoknak 15 forintos árban. P) 1 4 4 A közélet fórumain

Next

/
Thumbnails
Contents