Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-18 / 41. szám

Kesztyűk, munkához Több mint négyszáz asszonynak, lány nak ad munkalehetőséget a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet munkavédelmikesztyű-készítő üzeme. A foglalkoztatottak legtöbbje bedolgozó. A varrónőket a Béke téri, központi szabászat látja el. Apáti-Tóth Sándor felvétele SZÍVESEN vállaljak Milliók társadalmi munkából TEVÉKENYEN SEGÍT A LAKOSSÁG A társadalmi munka az em­berek vagy emberi csoportok önzetlenségének egyik leg­szebb megnyilvánulása. Abonyban ennek már hagyo­mányai vannak, és mint a ta­nács közelmúltban elkészített, 1975. évi értékeléséből is kitű­nik, évről évre többen segíte­nek abban, hogy gyorsabb le­gyen a település fejlődése, ja­vuljon a kommunális ellátott­ság. A nagyközségben tavaly 5 millió 94 ezer forint volt a társadalmi munka értéke. A legmagasabb értékek a közte­rületen végzett munka, vala­mint az út- és járdaépítés sa­rán születtek. Figyelemremél­tó, amit a salgóbányai tábor­építésnél végeztek, valamint a helyi intézményeknek az óvo­dai helyek növeléséhez nyúj­tott segítsége. Az idén a társadalmi munkát a községfejlesztési alap növe­lése, a szépítési és tisztasági mozgalom, valamint a kommu­nális ellátottság fokozása érde­kében szervezik. A tervezett érték 2 millió forint. A tanács valamennyi intézményhez március közepéig elküldi az igénylistát és a várt teljesít­mény értékösszegét. A lakos­ság „tiszta udvar rendes ház”, a virágosítási, belvízel­vezetési, járdaépítési, az „ivó­vizet minden utcába”, a fásítá­si és szépítési mozgalomban vesz részt. Sok támogatást nyújthat a lakosság az óvodák bővítéséhez. A márciust és áp­rilist társadalmi munkahónap­pá akarják szervezni. Nyugdíjas tsz-tagok Forintok segélyre, üdültetésre A nyugdíjasok segélyezésé­re tavaly 150 ezer forintot for­dított az abonyi Ságvári End­re Termelőszövetkezet. Üdül­tetésre 57 ezer forintot költöt­tek, a szociális bizottság ré­vén. A bizottság évek óta megfelelően látja el feladatát. Az idősek napját évente meg­rendezik, ekkor ismertetik ve­lük a tsz eredményeit, terveit, melyhez az alapokat az elmúlt évek során a nyugdíjasok rak­ták le. Ügyfeleknek Házi jogtanácsadó A ceglédi városi tanács épü­letének előcsarnokában nagy forgalmat bonyolít le az ügy­félszolgálati iroda. Hivatali napokon sokan felkeresik, ta­nácsot kérnek, igénybe veszik szolgáltatásaikat. Az iroda számos ismeretterjesztő pros­pektust bocsát a ceglédiek rendelkezésére. Legutóbb a Tanácsakadémia egyik kiad­ványsorozata került a lakosság kezébe hasznos tudnivalóként: a Házi jogtanácsadó. Ingatlan­ügyekről, a kisajátításról, a vásárlók jogairól, a közéleti jogokról és kötelezettségekről, a nyugdíjról, gépkocsivásár­lásról ad tanácsot, jogi tájé­koztatást minden érdeklődő­nek. Kiállítás Bem emlékére Névadója emlékére kiállí­tást rendez a ceglédi 203. Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet . Tanulói és tanárai egyaránt szívükön viselik a történelmi múlt iskolához kap­csolódó értékeit, azok megőr­zését. A kiállításhoz a Kos­suth Múzeum ad javaslatot, segítséget a tevékeny fiatalok­nak. PEST,MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. HIM A CEGLÉDI O APÁS ÉS CEGLÉD lOOS RÉSZ XX. ÉVFOLYAM, 41. SZÄM 1976. FEBRUAR 18.. SZERDA Jászkarajenő, Árpád Tsz Állattenyésztés - magas színvonalon Egy évvel az egyesülés után — Tej, hús, zöldség, cukorrépa Egy évvel ezelőtti egyesülé­sével összekötötte sorsát a két jászkarajenöi és a kőröstetét- leni termelőszövetkezet. A be­lőlük alakult Árpád Tsz a na­pokban tartotta zárszámadó közgyűlését a jászkarajenöi művelődési házban. Vendé­geik között köszönthették Győré Sándort, az Elnöki Ta­nács tagját, a területi tsz- szovetség elnökét, Tóth Rózát, a Pest megyei pártbizottság tagját, a kocséri Petőfi Tsz el­nökét és Borbély Máriát, a já­rási pártbizottság politikai munkatársát. Dr. Lakos László elnök számadó szavaiból kitűnt, hogy áldozatos munkájuk nem volt hiábavaló. Az eredményt a termeléshez szükséges esz­közök jó kihasználásának, a reális terveknek, továbbá a vezetőség és a tagság össze­hangolt munkájának köszön­hették, A nyolc és félezer hektáron gazdálkodó termelőszövetke­zetben terméskiesést és több­letköltséget okozott a kedve­zőtlen nyári időjárás a búza- termesztésben. A várt 28 má­zsa helyett csak 25,2 mázsa termett hektáronként. A ku­korica jobban fizetett, 50 he­lyett 52 mázsát adott, területe háromszáz hektárral nagyobb volt a korábban tervezettnél, s emiatt hárommillió forinttal többet értékesíthettek. A szükségleten felül meg­maradt egymillió forint értékű tengerit saját tag­jaiknak adják el, ezzel is segítve a háztáji gaz­dálkodást. A cukorrépa 266 mázsás átlagával joggal elége­detlenek. A megye egyik legnagyobb szarvasmarha-állományának ellátására gondoskodtak ta­.Házak a pusztán Nem múltat siratni jöttem erre a vidékre, csak a szépet, csak ami jó volt, csak a hangulatát idézem a réginek. Nem at kínokat hívom vissza, hanem a jóleső munkát, nem ijesztő sötétségre, csak a színek esti átváltozására, a fagyot hozó haj­nalok helyett a kora reggelek ragyogására emlékszem, nem az ujjak, a test gémberedését, hanem a szerszámot markoló kezet látom a reggel igyekezetében. Nem hideg, álmatlanul átvészelt éjszakákról beszélek, s hogy hallgathatták a télben a kutyák távoli ugatását. Nem a petróleumlámpa fojtó szagát kívánom vissza, csak a lángját,'ami köré odagyűltek esténként, és a vacsoránál együtt volt a család. A tűzre akácfagallyat dobtak, hadd lobogjon. Ültek a félhomályban, a lány varroga- tott a tűz fénye mellett, a gyerek a kalendáriumot nézegette, a nénike kicsi székén kuporgott, szemmel tartotta a lángot, el ne aludjon. a cipőnyomok irányába, ame­lyek a hóbaveszett kocsiút végéig egymás mellett halad­nak. A sarkon elválnak. Az ember nyomai a tsz-központ felé, az emberkéé az iskola felé vezetnek. Iskolapadok Este az iskolában. A teremben álarcos gyere­kek ugrabugrálnak, gyér zene hallatszik. A kavargó gyerek­sereg fölött petróleumlámpa világok A terem egyik végé­ben színpadot alakítanak ki, a nyolcadikosok egy színdarabot adnak elő. Szülők, rokonok ülnek a széksorokon. Meleg van. Az asszonyok fejéről le­kerül a kendő, a férfiak tér­dükre teszik téli nagy sapká­jukat. így hallgatják, nézik a gyerekeket A másik tanyai iskola tete­jén tévéantennát ingat a szél. Ide már eljutott a villany. A gyerekek rádiót hallgathatnak, megnézhetik a televízióban az iskolásoknak szóló adásokat. Nagy öröm volt, mikor televí­ziót kaptak néhány évvel ez­előtt. Szülők, gyerekek együtt ünnepelték. Téli estéken a té­vészoba megtelt a környékbeli öregekkel, gyerekekkel. tgv történt néhány évvel ezelőtt. Ma? Évről évre több iskolapad marad üresen. Az idén már csak egyetlen tanító foglalkozik a tanulókkal. karmányról. Elegendő silót készítettek, de a széna meny- nyiségét a jövőben emelni kell. A gyepgazdálkodás fej­lesztéséről sem szabad megfe­ledkezni. Az állattenyésztés a szarvas- marhatartásra épül, amelyben jelentős eredményeket köny­velhetnek el. Elérték, hogy jövedelmezővé vált a tejter­melés. Az évi tehenenkénti át­lag 3300 liter tej. Az állatgon­dozók lelkiismeretes, megfele­lő szakmai munkát végeznek. A kiselejtezett teheneket jó üszőkkel pótolták, gondot for­dítanak az egyedi takarmá­nyozásra. A húshasznosítású szarvasmarha-tenyésztés meg­üti a kívánt mértéket. A nö- vendéküsző-tenyésztés gondos­kodik az utánpótlás szakszerű felneveléséről. A borjúnevelés a számítottnál valamivel sze­rényebb eredményt hozott, de az sem rossz. A jövőben a tar­tási körülmények és a takar­mányozás javítására kell tö­rekedni. Gazdaságos a marha­hizlalás, és az év végéig je­lentős fejlődésre számíthat­nak. Akkorra, hatvan száza­lékkal lesz több a hízómarha, mint egy éve volt. A hízómar­ha-ágazattól nyereséget vár­nak. A több mint 2600 dara­bot számláló szarvasmarha- állomány egészségügyi ellátá­sa rendkívül fontos feladat. Az állatorvosok jó munkát végeznek. Az állattenyésztés árbevé­teli tervét túlteljesítette, ezzel nagyban hozzájárult a jó eredmények elérésé­hez. Az állatok száma az év fo­lyamán 177 darabbal emelke­dett. Ugyancsak jelentős árbe­vételi többletre tettek szert az építőrészleg munkájából. A többi között a kocséri napközi otthonos iskolát is ők építet­ték fel, rekordnak számító fél év alatt. A lakatosrészleg — amelynek év elején alacsony tervet szabtak — tízszeresét hozta a vártnak. A termelőszövetkezet az igé­nyes szakmai irányítás és a ta­gok szorgalmas munkájának eredményeként 9,5 millió fo­rintos tiszta nyereséggel zárta az évet. Ez tette lehetővé, hogy most több mint kémillió forintot osszanak szét jutalom és prémium formájában. A tsz-elnök azonban hozzáfűzte: ennek ellenére szükséges a munkafegyelem és a munka- j szervezés javítása. Szigorúan ] fellépnek a munkából késők, az italozók, a lógók, az anya­gokat és gépeket, rájuk bízott javakat hanyagul kezelők el­len. Éppen ezért megkülön­böztetett módon osztották fel a jutalmat és a prémiumot. Volt, aki semmit sem érde­melt, voltak, akik jelentős, több mint egyhavi keresetük­nek megfelelő összeget vehet­tek fel. A thgság élénk érdeklődését jelezte a számos hozzászólás, i Halmai Béla brigádvezető a vezetőség munkájával foglal­kozott. Berkó László traktoros a munkáfegyelem javítására hívta fel a figyelmet. Káposz­tás László tehenész a lucer­naterület növelését, nagyobb mennyiségű szálas takarmány előállítását javasolta. Tóth Pál nyugdíjas a takarékosság fon­tosságáról beszélt. Fehér Jó­zsef állatgondozó a nyugdíja­sok munkájáról szólt elisme­rőleg. Farkas János traktoros a gyorsan elvégzett silózásra emlékezett vissza. Nagy Amb­rus tehenész az állategészség­ügyi szabályok szigorú betar­tásának fontosságáról beszélt. Dr. Bódi Gyula állatorvos eh­hez kapcsolódva elmondotta, hogy az állatállomány meg­őrizte tbc- és bruzellózismen- tességét, és ez figyelemre mél­tó jövedelemtöbbletet hozott. A kettes telep bekerítésére és a szociális épület elkészítésé­re tett javaslatot. Nagy János traktoros maga és társai sokol­dalú munkájáról adott számot. Tóth Róza a megyei és a jár rási pártbizottság üdvözletét és elismerését tolmácsolta. Az említett szervek életképesnek tartják az egyesült gazdaságot, amelynek — az időközben fel­merült nehézségek ellenére — sikerült rendeznie pénzügyi helyzetét, csaknem hatmillió forintot kellett kigazdálkodnia 1975-ben. Öröm, hogy ez nem okozott gondot, s emellett még majdnem tízmillió forint tisz­ta nyereséget értek el. Sokat tesznek a jövőért, növelték a tápanyag-utánoótlást, tizen­kétmillió forint értékben bő­vítették az eszközáUományt, és mindemellett emelkedett a tagság jövedelme. Számottevő eredmény, hogy a tehenek át­lagos évi tejtermelése 400—500 literrel emelkedett. A felszólaló felhívta a je­lenlevők figyelmét, hogy a tü­relmi idő lejárt. Akik nem találják a he­lyüket, nem tudnak beil­leszkedni a magasabb színvonalú, nagyobb köve­telményeket támasztó munkába, valljanak színt. A jól dolgozók — vezetők és tagok — elismerést érdemel­nek. A fiatalok nem szorul­hatnak háttérbe és nem lehet széthúzás az ágazatok között. Tóth Róza köszönetét mondott a termelőszövetkezet építő- részleeének az általa képviselt szervek és a kocsériak nevé­ben a négytantermes napközi otthonos iskola gyors felépí­téséért. Kiszel Istvánná, a tészta­üzem dolgozója a növényter­mesztési munkákban való részvételükről beszélt. Győré Sándor az Elnöki Tanács üd­vözletét adta át és a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége nevében is dicsérően szólt a végzett munkáról. — Elismerést érdemel az Árpád Tsz, hogy tagjai egy éve az egyesülés mellett dön­töttek. A föld és a tőke össze­vonása megfelelő alapot adott a lehetőségek jó kihasználásá­ra. Az egyesülést kísérő gon­dok mellett a népgazdaság ér­dekeit messzemenően figye­lembe vették, megfeszített munkával törekedtek jó ered­ményekre. A felszólaló az új szabály­zókat és az ötödik ötéves terv cé^Mtűzéseit ismertette, a még meglevő tartalékok feltárására hívta fel a figyelmet. Báli Mihályné és Fazekas János nyugdíjasok a háztáji Gazdálkodásról és az ezzel ki•x's'-jpVvc juttatásokról tet­tek említést. Csábi Pál szere­lő az egységes géppark kiala­kítását szorgalmazta. Rigó La­jos raktári dolgozó a zöldta- karmány-termesztéssel kap­csolatban tett javaslatot. A vitát dr. Lakos László válasza zárta le, majd átadták a törzs- gárdaielvényeket , és jutalma­kat. Tizenhatan kiváló terme­lőszövetkezeti dolgozó kitün­tetésben részesültek. T. T. t t A megfőzi magának a minden­napi teát. Egyébként száraz koszton él. Megszokta. — Magamnak főzőcskéz- zek? Hét végén, mikor az üzem­ben szabad szombatot tarta­nak, vendéggel teli, megeleve­nedik a ház. A gyerekek segí­tenek az állatQk etetésében, ilyenkor délben vígan füstöl a kémény, sütő melegétől pi­rul a csirke, dagad a tálban a kalácsnakvaló, bor is kerül az asztalra. Este a lómpafény az ablakon át kiszűrődik a széles határba. Meghitt, me­leg, családias hangulatot áraszt az öreg ház. Lábnyomok után A kocsik mély nyomot vág- tag a hóban, amott lépések helye látszik. Egy nagycipős meg egy kiscipös ember jár­hatott erre. Vajon honnan in­dultak el? Az udvaron kihúzott szárí­tókötélén “ruhákat lenget a szél. A kutyaugatás jelzi, hogy itt lakik valaki. Fiatalok le­hetnek, piros kötény és gyer- mekhoími szárad a téli szél­ben. Az épület sarkától már ellátni a városszéli házakig. Zárva az ajtó, visszafordulok Tűnik a tanyavilág, örülnöm kell, hiszen ez arról vall, hogy egyre több ember él a kulturáltabb, jobb körülmények közt. Örülök, mert egyre többen érik el azt, amire eddig csak vágyakoztak. Nem múltat siratni jöttem erre a vidékre — csak a szépet, csak ami jó volt, csupán a hangulatát idéztem egy délutánra a réginek Visszavár a város fényeivel, zajával. Es­teledik. Még bemegyek a boltba, ropogós, aranybarna héjú. pilises cipót veszek vacsorára. Dobozi Eszter nak egy hazravalot. Emberkö­zelségre vágynak. Itt kinn rá­juk sem nyitná senki az ajtót hétszámra. A városban a gye­rekeik is talán gyakrabban meglátogatják őket. Közel az orvos, a bolt... — Nincs, aki fölváltaná az öregeket. A fiatalok nem szí­vesen jönnek már ide ki. „Míg meg tudok állni..." ' Magányos ez az asszony is. A férje elment, már sok éve egyedül van. Megszokta. Mit tehetne mást? A gyerekek családot alapítottak, otthonuk van. Kevés időt enged szá­mukra a mindennapi köteles­ség, a felelősség, amit már ők vállaltak. Hívnák magukhoz, de nem hagyja a tanyát, az állatokat, a földet. — Míg meg tudok állni a magam lábán, fiaim ... A hajnal már talpon találja, egész nap kint tesz-vesz télen. nyáron. Lakása hideg, csak estére marad annyi idő, hogy kicsit bemelegítsen. Ilyenkor Be, a városba A tél fehér abroszt terítet a madarak asztalára. Fekete varjak kerengnek fölötte Lombtalan fák állnak őrt égj halom körül. Tanya volt va­lamikor. Épület, amelyben él­tek, emberek ébredtek és le­nyugodtak. Távolabb is fa csoportok állnak, mindegyil tanya helyét jelöli. Üresen, üvegtelen-feketéi ásít a kicsire méretezett ab­lak. Öregek, vedlettek a fa­lak. öles betűkkel ott áll ELADÓ. — Mióta az öregek elköltöz­tek, kétszer cserélt gazdát — világosít föl egy asszony. — Fiatalok vették meg, csak ad dig laktak benne, míg bent i városban meg nem kapták ; lakást. Most itt áll üresen. A szomszéd tanya ugyan csak lakatlan. — Mind idős emberek élnél már erre. igyekeznek hazahú zódni, a városba. Öregségük re összekuporgattak maguk

Next

/
Thumbnails
Contents