Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-18 / 41. szám
1.976. FEBRUÁR 18., SZERDA 7 Heti jogi tanácsok Szabálysértési vizsgálatok Pest megyében Blennyi lehet a munkaidő és a kereset az indokolt másodállásban, illetve mellékfoglalkozásban? Több olvasónk fordult hoznánk kérdéssel a közelmúltban, megjelent 1/1976. (I. 31.) Mü. M. számú rendelettel kapcsolatban. Mint ismert, a jogszabály célja, hogy a vállalatok feladataikat elsősorban saját dolgozóikkal oldják meg és a dolgozók munkaerejüket a főállásukban hasznosítsák. Ezért másodállásra és mellékfoglalkozásra, illetve munkára csali indokolt esetben kerülhet sor, a mainál szűkebb keretben, a főállás szerinti munkáltató engedélyével, és az ilyen műn,Icáknál is érvényesítve a munka szerinti elosztás elvét. Itt szólunk a munka szerinti elosztás elvéről, mert a díjazás mértékét egyedileg kell megállapítani, a feladat megoldásához szükséges idő és a megfelelő munkakör személyi alapbértételének; figyelembevételével. A díjazás megállapításánál _ az adott munkát tehát össze kell hasonlítani egy olyan munkakör bértételével, illetőleg annak besorolási feltételével, amely a dolgozó esetében alkalmazásra kerülne akkor, ha munkaviszonyban állna. Ezt a módszert kell követni, ha a dolgozó egyéb jogviszony alapján tevékenykedik a vállalatinál. Ennek megfelelően figyelemmel kell lenni arra, hogy a tevékenység, a feladat ellátása hozzávetőlegesen mennyi munlcaidőt igényel. Mindeze- Icet alapul véve kerülhet sor a díjazás konkrét összegének meghatározására, annak szemeiéit tartásával, hogy az nem lehet több, mintha a dolgozó munkaviszonyban állna. Természetesen, ha a munka díjazását külön jogszabály állapítja meg (pl. szakértői díj), az abban foglaltakat kell alkalmazni. Azt is figyelembe kell venni, ha az adott tevékenység folytatásához valamely hatósági engedély stb. szükséges, úgy azt a foglalkoztatásra vonatkozó megállapodás előtt ellenőrizni kell. A jogszabály előírja, hogy a főállású dolgozó más vállalatnál történő foglalkoztatásához szükséges engedély megadásakor arra is tekintettel kell legyen — az egyéb feltételek mellett, amelyet a rendelkezés részletesen felsorol —, hogy a dolgozó munkaideje a másodállásban, a mellékfoglalkozásban és — engedélyezés alá eső — egyéb jogviszonyában • Milyen szabályok szerint építhetünk kerítést? Az építésügyi hatóság városrendezési közbiztonsági vagy köztisztasági érdekek alapján elrendelheti — és meg is tilthatja — a telek határain a kerítés építését. Néhol külön kikötéseket is, tehet a kerítés- építés módjára. Például az üdülőterületeken elrendelheti, hogy a kerítés élősövény legyen. A kerítésnek teljes egészében a telken kell állnia, tehát a szomszéd telkére még részlegesen, sem épülhet. A kapuja közterületre — azaz kifelé — nem nyílhat. Amennyiben az utcai homlokvonalon levő kerítésen tüskés szögesdrótot kívánnak elhelyezni, az a járda szintje felett legalább 1,8 méter magasan kell, hogy húzódjon, s végeit a tartó oszlop belső oldalára kell felerősíteni. • Ki kötelezhető kerítésépítésre és fenntartásra? A kerítést a telek tulajdonosa az utcai homlokvonalon, továbbá a közútról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatár ugyancsak jobb oldali fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani. Sarokteleknél a homlokvonallal szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít. Így a saroktelkek tulajdonosainak a telek három — sőt néha mind a négy oldalán kerítést kell építenie. Ha a telek oldalhatára egybeesik a szomszédos telek hátsó határával, a két tetéktulaj[ nem haladhatja meg havonta I együttvéve a törvényes munkaideje egyharmadát. Ha tehát valakinek, aki havi 192 órás munkaidőben dolgozik, és van már havi 50 órát kitevő másodállása vagy mellékfoglalkozása, akkor legfeljebb havi 14 órát kitevő egyéb munkára kaphat engedélyt, ha a rendelkezésekben foglalt további feltételeknek is megfelel. A mellékfoglalkozásban és a másodállásban végzett munka díjazásának megállapításánál arra is figyelemmel kell lenni, hogy a megállapított személyi alapbér a főállásban, kapott személyi alapbér egynegyedét nem haladhatja meg. Téves tehát azoknak az álláspontja, akik azt mondják, hogy a másodállásban, illetőleg mellékfoglalkozásban betöltött, munkakör alapján be kell sorolni a dolgozót, és ennek adhatják a negyedrészét. Ez utóbbi szabály a most ismertetett rendeletig, vagyis ez év január 31-ig Volt érvényben. Most azonban a főállásban kapott személyi alapbér az irányadó. Legközelebb gyakorlati példákkal a többi feltételt ismertetjük, és az összeférhetetlenség egyes eseteit is. Hogyan számítják ki az év végi részesedés és a jutalom napi átlagát? Közeledik a tavalyi munka eredménye alapján az év végi részesedésiek megállapításának és kifizetésének ideje. A múlt évben sokszor kellett foglalkoznunk ezzel a témával, hogy úgy mondj dk, az olvasók panasza alapján többször kellett állást foglalnunk egyes vállalatok intézkedésével szemben. Például amikor a dolgozó ledolgozta az egész évet, de már a kifizetéskor nem volt a vállalatnál, emiatt nem adtak neki részesedést. Nem kis részünk volt nekünk is abban, hogy végül a Mü. M— SZOT állást foglalt ebben a kérdésben. Idén. már nem tehetik meg azt, amit tavaly egves vállalatoknál tettek. Most a napi átlag kiszámításával kapcsolatban szeretnénk tájékoztatást adni azoknak az olvasóinknak, akik a táppénz szempontjából érdeklődnek, mert év közben betegek voltak. Az év végi részesedés, valamint a jutalom napi átlagát úgy kell kiszámítani, hogy az ilyen címen figyelembe vehető donos fele-fele arányban köteles kerítést építeni. Az oldalhatáron álló épület tulajdonosa azon a határon köteles elkeríteni telkét, melyen az épület áll. A teleknek arra a határára is építhető kerítés, melyre nem I köteles, de a kerítésnek ekkor is a telek területén kell állnia. Az így épített kerítés bármikor lebontható. • Mikor rendelheti el a hatóság támfal építését? Lejtős terepen biztonsági, vagy városrendezési okokból néha szükséges a támf alépités. Azt, hogy ennek milyen anyagból kéül lennie, s mekkorának kell lennie, a helyi építésügyi hatóság szabja meg, akárcsak azt, ha a telek területén rézsüt kell kialakítani. • Ki kötelezhető támfal- építésre? A telek homlokvonalán a tulajdonost terheli a támfalépítés gondja, míg az oldal és hátsó határokon az érintett telkek tulajdonosait — érdekeltségük arányában. A támfalépítés költsége viszont arra hárul, akinek valamely tevékenysége miatt vált szükségessé a támfalépítés. (Például fel- töltötte a területet.) Amennyiben a tulajdonos egyedül érdekelt a támfalépítésében, akkor ezt saját területén és költségén köteles megoldani. Wächter Roland a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője kereset összegét el leéli osztani a naptári év munkanapjainak és munkaszüneti napjainak a számával. Munkanapként a munkáltatónál a biztosított dolgozó munkakörére irányadó munkarend szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Egyik olvasónk például 1975. augusztus 25-től jelenleg is keresőképtelen. A kifizetett év végi részesedése a múlt évben 3500 Ft volt. Ezt az összeget kell elosztani a tavalyi munkanapok és munkaszüneti . napok számával, vagyis 31.3-mal. Az így kapott napi átlag képezi az év végi részesedés után esedékes napi táppénz alapját. Rövid kérdés — rövid felelet. P. K. Cegléd. Az örökbe fogadó nőt is megilleti a terhességi-gyermekágyi segély, mégpedig a gondozásbavétel napjától, a szülési szabadság még hátralevő tartamára. E. L.-né gödöllői olvasónknak. Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a szülő nő a teljes keresetét megkapta Aki csak részben kapta meg, annak az elmaradt keresete után jár a segély. Itt válaszolunk K. P. fővárosi olvasónknak is, hogy azokra a napokra, amelyekre táppénz nem jár, terhességi- gyermekágyi segély sem illeti meg, így nem követtek el vele szemben szabálytalanságot. T. G.-né váci olvasónk. Gyes jeligére közölj ük, hogy a kisgyermekes anya újabb szülés esetén a terhességi-gyermekágyi segély helyett, igényelheti a gyest, ha ez számára kedvezőbb. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége minden héten szerdán, du. 5—7 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart olvasóinak ä Hírlapkiadó Vállalat (Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó termében. A külkereskedelmi vállalatok vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről az 1/1976. (I. 8.) Kk. M. rendelet intézkedik. (Munkaügyi Közlöny 1. sz.). A bányászatban foglalkoztatottak kiemelt lakásellátásá- ról ugyancsak a Munkaügyi Közlöny 1. számában jelent meg a 9/1975. (XII. 29.) NIM— ÉVM—PM-MÜ. M. rendelkezése. Két fontos iránymutatásra hívjuk fel a figyelmet, amely a gyermekgondozási szabadságon levő anyák fokozottabb segítését célozza, és irányelveket ad a tanácsok családpolitikai tevékenységéhez. (Munkaügyi Közlöny 1. sz.). A dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM—ÉVM—MÜ. M. együttes rendelet módosításáról intézkedik a 3/1976. (II. 11.) PM—ÉVM—MÜ. M. számú együttes rendelkezés. Lényeges módosítás, hogy támogatást lehet nyújtani a toldalék építéséhez is, ha azzal a lakás legalább egy szobával bővül és a tanács igazolja, hogy a bővítés jogos lakásigényt old meg. (Magyar Közlöny 10. szám). A január 1-i részleges termelői árrendezéssel összefüggő árképzési rendről ugyancsak a Magyar Közlöny február 11-i számában találják meg az érdekeltek az 1/1976. (II. 11.) ÁH-rendelkezést. eltulajdonítása a leggyakoribb. Budapesttől távolabb eső területeken (Dabas, Ráckeve) a terménylopások a gyakoribbak. A tulajdon elleni szabálysértések között úgyszólván alig szerepel más elköve- . tási mód, minit lopás. A jogszabályok értelmében | a szabálysértési hatóság tárgyalás nélkül pénzbírságot szabhat M, ha a szabálysértés tényállása tisztázott és a nevelő hatás így is elérhető. E rendelkezéssel kapcsolatban az ügyészségek azt állapították meg, hogy a szabálysértési hatóságok gyakorlata nem egységese A szabálysértési hatóságok egy részének tárgyalás nélkül hozott határozatai nem feleltek meg a követelményeknek. Voditak viszont olyan hatóságok is, amelyek nem éltek az eljárást egyszerűsítő és tárgyalás nélkül hozott határozat lehetőségével. Dabason a szabálysértési hatóság 20 esetben hozott tárgyalás nélkül határozatot a tankötelezettség megsértése miatt. A hatóság a tényállás tisztázását elmulasztotta, emiatt a hozott határozatok nem voltak kellően megalapozottak. A megalapozatlan határozatok ellen ügyészi óvás benyújtására került sor. A vizsgálatot végző ügyészség azt is megállapította, hogy a nevelő hatás elérése érdekében szükség lett volna tárgyalásra. Helytelenül mellőzte a tárgyalást Pilisvörösvárom is a szabálysértési hatóság. Állat- betegség elleni védekezés elmulasztásának szabálysértése miatt tárgyalás mellőzésével 26 esetben hozott határozatot. Ezek közül 14 esetben azért kellett a határozatot visszavonni, mert azok megalapozatlanok voltak. Határozatok — késéssel A szabálysértési hatóságok eljárása tárgyalás esetén — egyes kivételektől eltekintve — megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az elkövetők a tárgyalás során védekezésüket előterjeszthették, jelen lehettek a tanúk meghallgatásánál, tehettek nyilatkozatot, észrevételt, előterjeszthettek bizonyítási indítványt. A tárgyalási jegyzőkönyvek többségükben tartalmazzák az ügy eldöntése szempontjából lényeges adatokat és tényeket. Az ügyészségéle megállapításai szerint az érdemi határozathozatal az első fokú szabálysértési hatóságok többségénél indokolatlanul késedelmesen történik. így például Budákalászon a szabálysértési hatóság 25 ügyből 2P-at jelentős késedelemmel intézett el. Jelentős ügyintézési késedelmet egyébként más községben is észleltek • az ügyészségek. Azt ennek ellenére is helytelen lenne állítani, hogy a szabálysértési hatóságok eljárására az ügyintézési késedelem a jellemző. Nem volt észlelhető késedelem Dunakeszin, Ráckevén, Pilisvörösváront Szentendrén, Tápiószentmár- tonban és Tápiószelén. Ebből a körülményből arra lehet következtetni, hogy jobb munka- szervezéssel és felelősségteljes munkával a késedelmes ügyintézés megszüntethető. Megalapozottan, törvényesen A szabálysértési eljárás során hozott határozatok többségükben megalapozottak és törvényesek. Megalapozatlan határozatra többször a tankötelezettség megszegése miatt került sör. A határozatok egyébként esetenként azért voltak megalapozatlanok, mert a szabálysértési hatóság nem vizsgálta azt a körülményt, hogy az iskolai mulasztásért melyik szülő felelős, illetve felelős-e valamelyik szülő. A szabálysértési hatóságok bírságolási gyakorlatát a. vizsgáló ügyészségek enyhének értékelték. A tapasztalatok szerint a szabálysértési törvényt módosító 1974. évi 23. sz. tvr. pénzbírság kiszabására vonatkozó rendelkezései nem befolyásolták a szabálysértési hatóságok eddig kialakult gyakorlatát. A bírságolás során észlelhető indokolatlan liberalizmusra példaként említhető az az eset, amikor Nagykőrösön a szabálysértési hatóság az elkövetőt önkiszolgáló üzletből ellopott 2 harisnyanadrág miatt figyemeztetésben 'részesítette. Olyan eseteket, amikor a szabálysértési hatóság kirívóan súlyos bírságot szabott volna ki, a vizsgáló ügyészségek nem észleltek. A másodfokú hatóságok a vizsgált időszak alatt 14 esetben tartottak vizsgálatot, amelyek közül 6 komplex jellegű, míg a többi utó- és célvizsgálat volt. A szabálysértési hatóságok részére iránymutatást a megyei tanács vb igazgatási osztálya adott 7 esetben. Ezek az iránymutatások egyébként a megyei főügyészséggel történő egyeztetés után kerülnek ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET azonnali belépéssel felvesz ács, kőműves, villanyszerelő, tetőfedő szakmunkásokat, autószerelőket és autóvillamossági szerelőket. Jelentkezni lehet a PROSPERITÁS ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN: Budapest IX., Viola u. 45. kiadásra. Dr. Varga Emil FEBRUÁR 19-TOL FEBRUAR 25-ig CEGLÉD, Szabadság 19—22: A londoni férfi 23—25: Egy király New Yorkban CEGLÉD, Kamara 19—22: Helga „és Michael» 23—25: A Noszty fiú esete Tóth Marival GÖDÖLLŐ 19: A Pendragon legenda 20: A törvénysértő seriff* 21—22: A mostohaanya 23—25: Elszakadás* SZENTENDRE 19—22: Elszakadás* 23—25: A londoni férfi ABONY 19—20: Kenyér és cigaretta 21-22: Kutyahűség 23—25: Keserű csokoládé BUDAÖRS 19— 22: Vörös kányafa 23—25: örökbefogadás DABAS 20— 2?: Szerelmi bűntény 23—25: Robinson és a kannibálok DUNAHARASZTI 19—20: Liliom« 21— 22: A Lopakodó Hold 23—24: Mese Szaltán cárról DUNAKESZI. Vörös Csillag 19—2?: Én és a tábornok 23—25: Vágta a völgyben ÉRD 19: A Charlot-k bejárják Spanyolországot 22— 23: özönvíz I. rész 24—26: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban FÓT 19— 22: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban 23— 24: Cimborák GYAL 19: Periszkóp a fjorciok között 20— 21: Ostromállapot 22— 23: Hugó, a víziló KISTARCSA 19—20: Az Öreg 21— 22: A nagy attrakció 23— 24: Vádol a felügyelő NAGYKATA 19— 22: Egv tiszt nem adja meg magát 23—25: Ruszlán és Ludmilla I—II. PILISVÖRÖSVÁR 20— 22: Monsieur Verdoux 23—25: Kutyahűség POMÁZ 19—22: Fekete farkasok üvöltése 23—24: A nagy attrakció RÁCKEVE 19—20: A nagy attrakció 21— 24: A Charlot-k bejárják Spanyolországot SZIGETSZENTMJKLÓS 10—22: Rejtelmes sziget 23—24: A határon szolgálók •Csak 16 éven felülieknek! VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Tíz nap rendeletéiből 3 A szabálysértési hatóságok működésének , törvényessége felett gyakorolt ügyészi felügyeletnek — az eljárások tömeges jellegénél fogva is — politikai és törvényességi szempontból kiemelkedő a jelentősége. Ez magyarázza azt, hogy az ügyészségek viszonylag gyakran vizsgálják a szabálysértési ügyekben eljáró hatóságokat, illetve a szabály- sértések egyes kategóriáit. A Pest megyei Főügyészség és az alá tartozó egyéb ügyészségek 1975 második félévében a tanácsi szabálysértési hatóságok hatáskörébe tartozó ügyek intézésének törvényességét vizsgálták. E vizsgálatok 15 községi szabálysértési hatóság, 5 járási hivatal és a megyei tanács vb igazgatási osztályának szabálysértési ügyekkel kapcsolatos tevékenységére terjedtek ki. Az ügyészi vizsgálatok célja annak megállapítása volt, hogy a tanácsi szabálysértési hatóságok helyesen alkalmazzák-e a szabálysértésekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit. Büntetést kiszabó határozataik megfelelnék-e a jogpolitikai követelményeknek, a határozatok végrehajtására a szabálysértési hatóságok a szükséges intézkedéseket megteszik-e. Tárgyalás nélkül A vizsgálatok megállapításai szerint 1975. második félévében a legtöbb a tulajdon elleni szabálysértés volt, továbbá jelentős volt a tankötelezettség megszegése. A tulajdon elleni szabálysértések elkövetésének módja egyébként aszerint változik, hogy az elkövető lakóhelye a főváros vonzáskörzetéhez tartozik, vagy attól távolabb esik. A Budapesten gyakrabban megforduló személyek körében gyakoribb a tulajdon elleni szabálysértések közül az önki- szolgáló üzletben elkövetett lopás. Ezeket a lakóhelyen működő szabálysértési hatóságok bírálják el. Érdekes módon az önkiszolgáló üzletekben az élvezeti cikkek (édesség, ital, stb.), valamint a divatcikkele
