Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

«* A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1976. FEBRUÁR 17., KEDD Közös táborozás az aszódiakkal * Uttörőrendőrök, munkásőrök Dicséret az igazgatótól Két esztendővel ezelőtt ala­kult meg a túrái úttörőcsapat pajtásokból álló munkásőr és közlekedési járőr szakasza. Huszonnégyen vagyunk és kár lenne elhallgatni, hogy tizen „állnak még sorban”, akik fel­vételüket kérik, de szakaszunk még nem találta alkalmasnak őket a munkára. Minden egyes új felvételről összejövetelen döntünk és az a célunk, hogy csak a legjobb úttörőket ve­gyük fel sorainkba. Minden héten egy délután találkozunk, olyankor ismer­kedünk meg legfontosabb ten­nivalóinkkal. Az általános fel­adatok mellett minden raj ka­pott egy nagyobb megbízást, amelyet teljesítem kötelessé­gük. Az első raj például a Liszt Ferenc utcai gyermek- játszótérre vigyáz, hiszen szüléink társadalmi munká­val készítették nekünk ezt a nagyon szép parkot és sajnos már tapasztaltuk, hogy meg akarták rongálni a kis facse­metéket. A másik rajunk rendszeresen gondozza Szele Andor 48-as huszárőrmcSter sírkertjét, amely a Honvéd-er­dőben található. További két rajunk az iskolaépületek rend­jén és fegyelmén őrködik. Több esetben szervezünk ki­rándulásokat is a környék megismerésére, de a túrákat legtöbbször összekötjük aka­dályversennyel, kémkereső­versennyel és lövészettel. A közelmúltban egyik önálló ak- ciónkkox-, hogy ellenőriztük az iskola valamennyi tanulójá­nak kerékpárját és felhívtuk a pajtások figyelmét arra, hogy járműveiket szabályszerűen szereljék fel. Ennek eredmé­nye az lett, hogy a közel négyszáz kerékpár között ta­lán egy-kettőnél lehet ma már szabálytalanságot felfedezni. A munkánkért Kardos Imrétől, az iskola igazgatójától dicsére­A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ üvegter­mében február 17-én, kedden este hét órai kezdettel ismeret­■ . ^dtto i- M terjesztő előadást tartanak. Az előadás címe: A fog megőrzé­se. Az ifjúsági házban ugyan­ezen a napon kerül sor a filmklub következő előadásá­ra. A francia Bunuel által Most nyári terveinken dol­gozunk: fel szeretnénk venni a kapcsolatot az aszódi úttörő munkásőrszakasszal, majd Nógrádkövesden egy közös hatnapos táborozással fejez­nénk be egész éves munkán­kat. Terveink szerint a tábo­rozás alkalmával ellátogat­nánk a berceli kőbányák mun­kásaihoz, túrát szervezünk Szunda várába és a felnőtt munkásörök segítségével nagy­szabású akadályversenyt és lö­vészetet szeretnénk rendezni. György Katalin szakaszparancsnok-helyettes 1962-ben rendezett Öldöklő an­gyal című filmet mutatják be. ★ Az általános iskolások és a óvodások részére gyermekelő­adást tartanak Veresegyházon. A Váci Mihály Művelődési Központ színháztermében feb­ruár 18-án, szerdán vendég­szerepei az Állami Bábszínház a Rosszcsont Peti című darab­bal. tét is kaptunk. Vendég a bábszínház FOGRÓL VERESEGYHÁZON * Élete utolsó éveiben. Pécelen A szabadságharc diplomatája, publicistája II. Rákóczi Ferenc szabad­ságharcának alapvető törekvé­sei között első helyen szerepelt a császári abszolútizmus meg­szüntetése, az önálló Magyar- ország létrehozása, továbbá el­sősorban a magyar nemesség törvényekben lefektetett jogai­nak biztosítása. E célkitűzések megvalósítá­sáért nemcsak a meggyőződé- ses szabadsághősök, mint Ber­csényi Miklós, Bottyán János, Béri Balogh Ádám, hanem az olyan forrófejű és hatalomsó- vár főurak, mint például Ká­rolyi Sándor, vagy a kalandor természetű, ugyanakkor vitéz Ocskay László mellett a meg­fontolt, tudós Ráday Pál is lel­kesen csatlakozott Rákóczi zászlaja alá líékt'köiéó Nagy Péterrel Kevesen tudják, hogy a nemzeti történelmünkben hol jelesen, hol elítélendőén teve-- lcenykedő péceli és ikladi Rá- dayak e kiváló őse milyen sze­repet játszott a 18. század ele­ji Magyarországon. Érdemes ezárt áttekinteni nem hosszú, de eseményekben és tettekben annál gazdagabb életútját. 1677. július 2-én született Losoncon. Apia Ráday Gáspár nógrádi, maid pesti alispán. Édesanyja Libercsey Rozina. A szülők nagy gonddal nevelték gyermeküket. Tárnám ánvai befejeztével előbb 1695-től tör- vénygvakorlatra ment Kajali Pál Nógrád és Hont megyei jegvző mellé, majd két évig gróf Forgách Simon horvát bánnál a hadimesterséget ta­nulta. Viszonylag fiatalon kezdte meg a megyei szolgálatot. A Nógrád megyei rendek 1700- ban, a lemondott Kajali Pál helyébe megválasztották jegy­zőnek. Ezt követően hamaro­san megnősült; elődjének leá­nyát vette feleségül, és még ugyanebben az évben, 1703- ban Rákóczi Ferenc hűségére esküdött. Nagyszerű emberi tulajdonságai, kivételes tudá­sa, ami kitűnő írót és szónoki adottságokkal párosult, hama­rosan a fejedelem egyik leg­megbízhatóbb emberévé emel­te. Előbb belső, személyi tit­kár, majd erdélyi kancellár. Feladatai közé tartozott első­sorban a diplomáciai kapcso­latok ápolása, lebonyolítása. Több alkalommal járt követ­ségben a Rákóczit pártoló kül­földi udvaroknál: 1704-ben a lengyel, a svéd és a porosz ki­rálynál, 1705-ben ismét a své­deiméi és a lengyeleknél tár­gyalt, 1707-ben Varsóban, Rá­kóczi teljhatalmú megbízottja­ként ő kötötte meg a szövetsé­get Nagy Péter orosz cárral. 1709-ben ismételten XII. Ká­roly svéd királynál járt követ­ségben. Ö vezette a magyar küldöttséget az 1704-es selmeci és az 1708-as nagyszombati, a császárral folytatott béketár­gyalásokon. Szcp nyelvezet, nagyszerű stílus „Recrudescunt vulnera incly- tae gentis Hungáriáé..." (Ki­újulnak a jeles magyar nem­zet sebei ...) Ezekkel a sza­vakkal kezdődik a szabadság- harc híres kiáltványa, a Mani­festum. Ráday Pál fogalmazta 1703. június 7-én Munkácson, amit azután 1704. januárjában küldött szét Ráikóczi az ország rendjelhez és a külföldi ha­talmakhoz. EHőbb latinul adták ki, majd magyarul, németül, franciául, végül pedig holland nyelven is. Ráday fogalmazta a kuruc hadsereg nagy katonai törvénykönyvét, és a szabad­ságharc számos röpiratát (Explosiso, Responsio — 1706). Sokat tett az 1703—1711 közöt­ti országgyűlések előkészítésé­ben és lebonyolításában. Szer­kesztette és részben írta is az első magyar újságot, a Mer- curius Veridicus ex Hungáriát. A fegyverforgatásból is ki­vette a részét. Ott volt a sze­rencsétlen trencséni ütközet­ben, 1709-ben. A szabadság­harc utolsó eseményének is te­vékeny részese, részt vett a szatmári békealkudózásokban. A számára külön felajánlott amnesztiát elfogadta, letette a hűségesküt III. Károlynak. Politikai pályafutása ezzel még nem ért véget, mert Nóg- rád megyei követeként megje­lenít az 1712—15-i. az 172Í— 23-i és az 1723—29-i ország- gyűléseken. Élete utolsó éveiben Pécelen élt. Gazdálkodással és iroda­lommal foglalkozott, de szere­pet játszott a vallási mozgal­makban is, mint a református egyház egyik védelmezője, szó­szólója. Irodalmi munkái közül em­lítést érdemel a Lelki kódolás és istenes énekek című imád- ságoS könyve, ami az 1710-es első. kassai kiadás után még tizet élt meg a 18. században. Élen az MGI intézmények, vállalatok a városért A minap a végrehajtó bizott­sági ülésen értékelte a városi tanács az elmúlt esztendőben, a városépítés és szépítés érde­kében végzett társadalmi mun­kát. Münt ismeretes, a lakos­ság, illetve a tanácstagi körze­tek csaknem 4 millió forint, a vállalatok, üzemek és intéz­mények 3,4 millió forint érté kű társadalmi munkával segí­tették a város fejlődését. Az intézmények közül külö­nösen kitett magáért a Mező- gazdasági Gépkísí'leti Intézet, amely 730 ezer, a Közép-Ma­gyarországi Közmű_ és Mély­építő Vállalat, amely 426 ezer 700, a Ganz Árammérőgyár, amely 391 ezer és a Betonút­építő Vállalat, amely 236 ezer forint értékű társadalmi mun­kával járult hozzá Gödöllő ar­culatának formálásához. De 100 ezer forinton felüli értékű munka bizonyítja a Godö'lői Gépgyár, a Városgazdálkodási Vállalat, a GÖFÉM és a Török Ignác Gimnázium dolgozóinak, illetve tanulóinak szorgalmát. Falugyűlésprogram Mint mai lapunkban Is ol­vashatják, elkezdődtek Pest megyében a falugyűlések, az elsők között volt a járásimk- beli nagytarcsai is. a további program: 20Tán, pénteken Do- monyban és Bagón, 21_én, szombaton Vácegresen, míg vasárnap, február 22-én Hé- vizgyörkön tartanak falugyű­lést. SPORT -f- SPORT + SPORT -+- SPORT ■+ SPORT + SPORT Érdemes így? IM ind több intézkedési tervből tűnik ki: sok mindennel lehet takarékos­kodni. A termelőüzemek még az elmúlt esztendőben meghatározták, hogy meny­nyi üzemanyaggal, energiá­val, papírral lehet keveseb­bet fölhasználni az eddigi­nél. A megtakarított meny- nyiségek révén csökkent a gazdálkodó szervek költ­ségszintje, s növekedtek a gazdaságossági mutatóik. Az intézkedési tervekben azonban nein szerepelt pél­dául az, hogy mondjuk, egy anyacsavarhoz ezentúl kevesebb fémét használnak fel. Mert a józan takaré­koskodók arra azért ügyel­tek, hogy a vállalatnál elő­állított termékek minősége semmiképpen ne szenved­jen csorbát. Sőt, napjaink­ban a takarékos felhaszná­lás mellett a másik legfon­tosabb követelmény a mi­nőség javítása, vagy leg­alábbis annak szinten tar­tása. Járásunk egyik óvodájá­ban ugyan nem készült ta­karékossági terv, az elmúlt esztendő, végén mégis je­lentős pénzmaradvánnyal „dicsekedhettek”. A kony- hások lelkendezve újságol­ták, hogy a főzésre fordít­ható összegből 70 ezer fo­rintot sikerült „megmente­niük”. Arról- már írtunk, hogy egy-egy óvodában siralma­san kicsik az adagok. A spórolással nyilván­valóan kisebbek lettek. És mi lesz a 70 ezer forinttal? Azt hinné az ember, hogy több fogásos karácsonyi, újévi, esetleg farsangi ebé­deket rendeznek belőle. Tortával, gesztenyepürével, töltött pulykával, pampus- kával és egyéb finomsá­gokkal megrakott tányérok kárpótolják majd a gyere­keket az egész évi spórolás ellensúlyozásaképpen. Mondván, hogy a gyerekek úgy is jobban szeretik a csemegéket, mint tökfőze­léket feltéttel. A megtakarítás fölött ér­zett meglepetésünket egy másik meglepetés követi. Lucullusi lakoma helyett a konyhások edénykészletü­ket bővítik. Torta helyett kanalat,, villát, tányért, és fazekat vesznek, az utóbbit gondolom azért, hogy le­hessen mibe tenni a követ­kező esztendő kimaradt adagjait. Ha az óvodában továbbra is ilyen „jól” gaz­dálkodnak, lassan majd annyi tányérjuk lesz, hogy nem jut mindegyikbe enni­való. A takarékosság csak ak­kor éri el célját, ha éssze­rű, ezt minden gazdasági vezetőnek tudnia kell. Egy * óvodavezetőnek is. Mert ha kis mennyiséget adnak a gyermekeknek, ez „minő­ségükre”, pontosabban az egészségükre káros. Örszigethy A szurkolók ajándékcipői Két közgyűlés hírei Amikor a múlt hét péntek­jén felkerestem hivatalában Kovács Tibort, a járási sport- félügyelőség vezetőjét — már előre törölte homlokát. Ti­zenöt vezetőségválasztó köz­gyűlés volt ekkor már a háta mögött, aznap tartottak köz­gyűlést V ácszentlászlón, va­sárnap pedig Isaszegen és Ke­repesen. Azt javasolta, hogy a veresegyházi és az isaszegi közgyűlésekről beszélgessünk. Mindkettő érdekes volt. Imádságait és énekeit Szenczi Molnár zsoltárjainak formái­ban szerkesztette. Értékét nem az eredetiség, hanem inkább a szép nyelvezet, a nagyszerű stílus adja. Irt latin és magyar nyelvű világi témájú verseket is. Kiadatlan írásai két kötetben III. Károly felszólítására megírta a szabadságharc tör­ténetét. E műve és önéletrajza kéziratban maradt fenn. Mű­vészpártoló munkásságában említést érdemel, hogy támo­gatta Pápai Páriz szótárának kinyomtatását, Bél Mátyás tu­dományos törekvéseit, segítette Mányoki Ádám művészeti te­vékenységét. Ráday Pál vetette meg az alapját a híres Ráday-könyv- tárnak, melynek jelenlegi állo­mánya meghaladja a százezer kötetet, s amelyből 212 darab ősnyomtatvány, továbbá mint­egy 900 darab régi (1712 előtt megjelent) magyar könyv. Ráday Pálról, II. Rákóczi Ferenc égjük leghűségesebb és legtehetségesebb emberéről, a szabadságharc diplomatájáról és legjelesebb publicistájáról, a 18. század eleji magyar iro­dalmi élet nagy . alakjáról a 19—20. század fordulóján több összefoglaló mű látott napvilá­got. Értékét és jelentőségét e kiváló férfiúnak mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a közelmúltban Benda Kálmán és Maksay Ferenc szerkeszté­sében két kötetben Ráday Pál iratai címmel jelentették meg — a magyar múlt megismeré­séhez nélkülözhetetlen — ki­adatlan írásait. A magyar kultúra és sza­badságtörekvések e kiemelke­dő személyisége, harcosa, 1733. május 20-án hunyt el Pécelen. Asztalos István Veresegyházon, az ifjúsági házban rendezték meg a helyi sportkör vezetőségválasztó közgyűlését. A meghívottak között ott, volt Szilágyi József, a községi pártbizottság titká­ra, Pásztor Béla tanácselnök, Gyenizse István, a helyi álta­lános iskola igazgatója. A ve­zetőség nevében Balázs István számolt be a sportkör, munká­járól. A veresegyházi KSK hama­rosan 50 éves lesz. Két szak­osztálya van: labdarúgó és kézilabda. A labdarúgóknál három, a kézilabdásoknól két csapat edz rendszeresen. A női kézilabdacsapat most került fel a megyei bajnokság I. osztályába, a labdarúgók félidőben — az őszi fordulók után — a járási I. osztály első helyén álltak. Az úttörőcsapat' a Budapest- bajnokságban játszik. A tömegsport népszerűsíté­sében jó szolgálatokat tett a Téli-kupa, amelyet az erdő- kertesiekkel közösen szervez­tek meg, több sportágban, 200 részvevővel. Népszerű veres­egyházon a teremfoci is, amelynek a művelődési köz­pont ad helyet alkalmanként. Az eredmények mellett vol­tak azért gondok is. A vezető­ség tagjai nem mindig vettek egységesen részt a munkában. Tizenhármójuk közül 3—4 az aktív tagok száma. Kevés a pártoló tag is, a nézők pedig gyakran zavarják rendbontás­sal a találkozókat. Tavasszal ezért a fegyelmi bizottság olyan határozatot hozott, hogy a rendbontások miatt a ve­resegyházi csapat pályaválasz­tó jogát megvonja. Emiatt két mérkőzést kell idegenben ját­szaniuk, az idei tavaszi for­dulóban. A veresegyházi pályát egyébként hamarosan felújít­ják. A csapat otthona ezért egy darabig a vácrátói „kat­lan” lesz. ' A tervek között az is sze­repei, hogy hamarosan két új szakosztály kezdi meg működését: a sakk és az asztalitenisz. A KSK vezetősége: Balázs István (újból elnök). Deák Já­nos, Králik János, Lebek László, Maglődi József, Tóth György, Weisz Magdolna, Cze- ne István és Bodies Lajos. A számvizsgáló, bizottság: Harcos György (elnök), id. Németh Ernő és Nyilas Zoltán. Bagón, a községi művelő­dési központban rendezték meg a vezetőségválasztó' köz­gyűlést. Az érdeklődők között ott volt Lanczinger Ferenc, a községi pártbizottság titkára, Görög László tanácselnök. A sportkör munkájáról Szászi Sándor, sportköri elnök tar­tott beszámolót. Elmondta, hogy öt hónapja dolgozik a mostani elnökség, de az idő és a rendelkezésre álló anyagi erők kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy „egyenesbe hoz­zák” a sportkör ügyeit. A ta­nácstól évi 10 ezer, az ÁFÉSZ-tól évi 6 ezer, a ter­melőszövetkezettől pedig évi 5 ezer forint támogatást kap-; nak. Ráadásul a pályabevétel is szegényes. Furcsa, de ma­guk a szurkolók vettek cipőt a csapat játékosainak — lát­va, mennyire „lerongyolódott” a csapat A bagiak egyébként ősszel a, negyedik helyen végeztek. A fő gond most a pálya. A több . évtizedes munkával ki­alakított, öltözővel felszerelt sporttelep veszélyben van, mert az épülő M—3-as autó­pálya éppen itt vonul majd át. Az útépítők már elérték a pálya sarkát, sőt a túlsó szög­letponton már folytatódik is a nyomvonal. A bagi pálya most sziget az M—3-ason. Az új pálya végleges helyéről még nem született döntés. A csapat az ülésen ígé­retet kapott arra, hogy a tanács emelni fogja a tá­mogatás mértékét. Szükség is van erre, mert ta­valy 16 ezer 377 forintot for­dítottak felszerelés vásárlásá­ra és a mérkőzések látogatott­sága csökkent. Kétezren vol­tak kint a pályán 1975-ben. A vezetőségválasztás ered­ménye: elnök: Szászi Sándor, tagok: Pécsi (Puhl) Sándor, Nemedi Sándor, Tóth Tiha­mér, Farkas Sándor, Kékesi János, Mondok Ervin. A szám- vizsgáló bizottság: Martinék Ferenc, Lanczinger Ferenc, Deme Miklós. Érdekességként még csak annyit: a bagiak fegyelmi bizottságot is válasz­tottak. Meg kell mondani: bi­zony ráfért a csapatra. Csiba József Ezúton is köszönetét mondunk a barátoknak munkatársaknak, ismerősöknek, akik a szeretett férj, édesapa, nagyaoa. Ülés .János temetésén bánatunkban osztoztak és fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. i á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents