Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-17 / 40. szám

1976. FEBRUAR 17., KEDD 7 Teli tüdővel A légszennyeződést vizsgálják Pest megyében Nyár óta heverő betonelemek Generálkivitelező vagy alvállalkozó? A lakásépítés gátjai Gödöllőn Lapunk február 1-i, vasárnapi számának első olda­lán Jankó Zoltán, a Pest megyei Tanács Beruházási Vál­lalatának igazgatója nyilatkozott a megye IV. ötéves terve beruházásainak teljesítéséről és az V. ötéves terv feladatairól. Mint legfontosabb feladatról, a lakásépí­tésről szólja elmondotta, hogy még az első félévben át kell adni n tavaly be nem fejezett váci, szentendrei, du­nakeszi, gödöllői és monori lakásokat, majd hozzátette: némely kivitelező gyakran jelez akadályt, holott néha éppen miatta nem tudjuk lebontani a régi épületeket i Egy példát erre: Gödöllőn a Szabadság téri lakótelep í építésének előkészítése késik, mert a bontásra ítélt há­zak lakóit nem tudjuk átköltöztetni az alsóparki új épü­letekbe, amelyek nem készültek el időben. Az első lépés után leállás Környezetvédelmi vizsgáló­dás kezdődött Pest megyében, Százhalombattán és Vácott, azzal a céllal, hogy megálla­pítsák: a nagyüzemek, első­sorban a kőolaj-feldolgozó, a villanyművek, illetve a ce­ment- és mészgyár, meg a töb­bi ipari vállalat üzemei szeny- nyezik-e, és ha igen, mivel és főleg milyen mértékben a le­vegőt. Egyszerre két vizsgálat in­dult meg. Az egyik az üzemek kerítésén belül, de a szabadban méri a levegő szennyezettsé­gét. Ez az emmiszió-vizsgálat, amelyet közvetve az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium, közvetlenül a megyei tanács építési osztálya irányít. Feladata megállapítani az üzemépületek közvetlen5 kör­nyékén a levegő szennyezett­ségének mértékét, valamint azt a konkrét helyet, ahon­nan egészségre ártalmas anyagok, akár szilárd, akár gáz halmazállapotban kikerül­nek a levegőbe. Emmiszió és immiszió Az üzemek fedett részeiben ettől függetlenül, ahogy eddig, ezután is rendszeresen a Pest megyei KÖJÁL munkaegész­ségügyi osztálya tartja meg a klíma- és levegővizsgálatokat. Ez utóbbiak azonban, bár a műhelyekben az emberi kör­nyezet védelmét szolgálják, nem kapcsolódnak szervesen a most megindult környezetvé­delmi vizsgálatokhoz. Ezek­ben is fontos szerepe van azonban a megyei KÖJÁL-nak. A KÖJÁL január második hetében az Egészségügyi Mi­nisztériumhoz tartozó Orszá­gos Immiszió Hálózat kereté­ben vizsgálja a levegőt Vácott és Százhalombattán az üze­mek kerítésén kívül, de nem csupán közvetlen közelükben. Az országos hálózat ezt a két várost légszennyeződés szempontjából különösen ex­ponáltnak jelöli meg. és eh­hez alkalmazkodva a Pest me­gyei KÖJÁL Vácott kilenc, Százhalombattán hét helyen vesz rendszeresen levegőmin­tát. Ismételjük, nemcsak olyan helyen, ahol az üzemekben keletkező légszennyeződés leg­inkább elterjedhet, hanem a két város távolabbi pontjain is. Például Vácott az új lakó­telepen, meg a hajó- és komp. kikötő mellett, a Duna-parton is. Ezenkívül mérőhelyet állí­tottak fel egyik-másik iskola, óvoda és bölcsőde udvarán, hogy megtudják, tiszta leve­gőt lélegzenek-e be a gyere­kek. Mind az emmisziós, mind az immisziós vizsgálatok során a levegőből leülepedő por meny- nyiségét és összetételét is vizsgálják. Ehhez 6zéles szá­jú üvegedényeket helyeznek ki a mérőhelyekre és havonta egyszer begyűjtik az edénye­ket, tartalmukat pedig vegy- elemzik. Főleg kéndioxid Kéthetenként kijelölt helye­ken légszennyeződésmérő ké­szüléket alkalmaz mind a két vizsgálat. Ebben a különböző vegyszerekkel ellátott, úgyne­vezett Impinger-féle készülék­be félórán át levegőt szivaty- tyúznak, azután a készülék to­vábbi vizsgálatra laborató­riumba kerül. A levegőminták vizsgálata fő­leg a kéndioxid-tartalom mé­résére terjed ki, hiszen a két város gyáraiból ez a mérge­ző hatású vegyület az, ami ki- sebb-nagyobb mértékben kike­rülhet. A méréseket hosszú időn át, a tervek szerint eszten­dőkön át folytatják, mert az eredményeket a szélirány, a csapadékviszonyok és télen a lakások fűtése is minduntalan befolyásolhatja. Természetesen közben már a részeredmények alapján is történnek intézke­dések. Időnként a párhuzamosan folyó emmisziós és immisziós vizsgálatok adatait összevetik, s amennyiben szükséges, nyom­ban felhívják a gyárat, a vál­lalatot, hogy megfelelő techni­kai berendezések segítségével szüntesse meg az üzeme által okozott légszennyeződést. Ha a vállalat nem intézkedne, a vo­natkozó jogszabály alapján sú­lyos, esetleg több millió forin­tot kitevő bírságot rónak rá. A Duna mentén is A mostani vizsgálatok meg­gyorsulnak és egyszerűsödnek, ha a Pest megyei KÖJÁL is' kap az országban már több helyen használatos olyan, lég­szennyeződést mérő készülé­ket, amely önmaga mutatja ki laboratóriumi elemzés nélkül a levegő szennyezettségének mérvét. Sőt azt is, hogy milyen szennyező anyagokat tartalmaz. A készülékről az adatok óránként leolvashatók. A Pest megyei KÖJÁL elő­reláthatólag 1977-ben jut ilyen felszereléshez, és akkor a fel­méréseket más üzemek kör­nyékére is kiterjeszti. Ugyan­akkor az új készülék segítsé­gével megvizsgálja a Duna­kanyar és a ráckevei Duna menti üdülőhelyek levegőjét, majd később a megyében le­vő más üdülőterületekét is. Sz. E. Gödöllőn az Imre utca és Kossuth utca kereszteződésé­ben betonelemek hevernek. Nyár óta hevernek itt, mond­ják a környékbeliek, senki sem tudja, milyen célból hoz­ták oda azokat. Senki? No, ez azért túlzás. Plutzer Miklós, a városi párt- bizottság első titkára és Bene­dek János, a városi tanács el­nöke nagyon is pontosan tud­ja, miért hevernek ott a be­tonelemek, meg még egyebek is. Újabb kifogás — A Szabadság téri lakóte­lep ügye példázza építőiparunk gyengeségeit, kapacitáshiányát és egyéb gondjait — kezdi a tanács elnöke, majd tollat, pa­pírt kerít, s rajzolni kezd. — Itt, az Imre utca és a Kossuth utca találkozásánál kellene épülnie a lakótelep fűtőművé­nek, Tavaly júniusban a kivi­telezővel — a PÁÉV-vel — folytatott tárgyaláson elhang­zott, hogy azért nem tudják el­kezdeni az építést, mert a he­lyén még házak állnak. A PÁÉV képviselője kérte, hogy augusztus 15-ig a városi ta­nács szanálja és adja át a vál­lalatnak a területet. Az átadás egynapos késéssel, augusztus 16-án megtörtént. Az építésve­zetőség ezután kiszállított a helyszínre néhány betonele­met, majd hosszú szünet hő- vetkezett. Plutzer Miklós veszi át a szót, s mondja tovább a törté­netet: — Bennünket nyugtalanított a dolog, hiszen a fűtőmű építé­se két évet vesz igénybe, nem mindegy tehát, mikor kezdik, ezért egy másik megbeszélés alkalmával szóba hoztuk: mi lesz a fűtőmű építkezésével? Azt válaszolták, nem tudják elkezdeni, mert a tanács csak munkaterületet biztosított Szá­mukra, felvonulási területet, helyet az építőanyagok szá­mára — nem. Nincs iga­zuk, mert erre a célra nyu­godtan lezárhatnák az Im­re utca egyik oldalát. Huza­vona volt a felvonulási épü­letek körül is. A tanács a lebontandó házak közül ket­tőt meghagyott az építőknek, szociális helyiség, illetve felvo­nulási épület céljaira. A gö­döllői építésvezetőség nem akarta elfogadni egyiket sem. A válalat igazgatójának kellett kimondania a verdiktet, hogy olyan városban, ahol az autó­busz-pályaudvarnál megfelelő munkásszállása van az építés- vezetőség dolgozóinak, nincs szükség még egyre, az építke­zés színhelyén, a szerszámokat tárolni, a dolgozóknak átöl­tözni ez a két régi ház is meg­teszi. Benedek János közben to­vább rajzolt. Keze nyomán ki­bontakozik a leendő lakótelep képe: — Ez az a 112 lakásos épület, amelynek első 56 lakását ta­valy kellett volna átadnia a ki­vitelezőnek: ... — Vagyis a PÁÉV-nek? — Nem, és ez is egyik be­tegsége az egész lakótelep-épí­tésnek: négy generálkivitelező fogja itt a tervezett hat lakó­házat, az iskolát és a fűtőmű­vet felépiteni. A szóbanforgó 112 lakás generálkivitelezője a Gödöllői Építőipari Szövetke­zet. A PÁÉV itt — alvállalko­zóként — csak a magasépítés­sel foglalkozott. Koordinációs terv — Ez az, amit tavaly ősszel „Vállalták — nem teljesítik” címmel megírtunk, hogy épí­tőipari gépek és szerelési anyagok hiányában nem tud­ják a munkaversenyben vál­lalt határidőt betartani? — Pontosan. Itt elöl, a park szélén, párhuzamosan a műút- tal lesz egy szalagház, és még három a Dózsa György út men­tén: ezeket a PÁÉV építi. Az iskola generálkivitelezője a Nógrád megyei Állami Építő­ipari Vállalat — NÁÉV —, a távfűtő-vezetékrendszert pe­dig a Gödöllőn székelő Közép­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat — KKMV — készíti el. — Közös lónak... nem tú­rós egy kicsit a háta? — Sajnos, olykor nem is ki­csit. Hadd illusztráljam ezt csupán egyetlen példával. A fűtővezetékek építője, a KKMV hónapokig azon vitat­kozott a PÁÉV-vel, és a Pest megyei Tanács Beruházási Vállalatával, hogy generálki­vitelezőként szerepeljen-e — vagy csupán mint a PÁÉV al­vállalkozója. — A munka szempontjából nem mindegy?- — Másutt van a baj. A ge­nerálkivitelező felvonulási költség címén felszámíthatja a beruházási összeg bizonyos százalékát. Ha viszont alvállal­kozót foglalkoztat, akkor an­nak köteles — rendeletben elő­írt — szociális létesítményeket és felvonulási területet biztosí­tani. A PÁÉV esetében ez azt jelenti, hogy ha a KKMV az ő alvállalkozója, munkaterület­ről, étkezési lehetőségről, für­dőről, öltözőről, tárolóhelyről stb. kénytelen számára gon­doskodni. Ha a KKMV nem al­vállalkozó, hanem szintén ge­nerálkivitelező, akkor a koor­dinálás gondja — az, hogy, mi. kor, ki, melyik területen dol­gozzék —, a beruházási válla­laté. A huzavona végére csak február 3-án sikerült pontot tennünk, azon az egyeztető tárgyaláson, amelyen részt vet­tek a városi pártbizottság, a városi tanács, a Pest megyei Tanács Beruházási Vállalata, a PÁÉV és a KKMV képviselői. Itt végre döntés született, hogy a KKMV generálkivitelező le­gyen; továbbá, hogy a két ki­vitelező vállalat, a tervezőiro­da és a beruházási vállalat munkatársai dolgozzanak ki olyan koordinációs tervet a Szabadság téri lakótelep építé­séről, vállalatokra, munkaterü­letekre, dekádokra bontva, amelyből első pillantásra ki­tűnik, hogy melyik kivitelező­nek, mit és hol kell dolgoznia — mondjuk — május 10. és 20. között. Ha ebben a másik vál­lalat akadályozza, nem adja át időben a munkaterületet, az jogi szankciókat vonjon maga után. A terv elkészítésének ha­tárideje március vége, mert április elején a KKMV felvo­nul az alépítmények munká­jának megkezdésére. Nehezen mozdulnak az üzletek — Mi az összefüggés a Szo- badság téri építkezés előkészí­tése és az alsóparki lakótelep építése között? — Az, amit a beruházási vál­lalat igazgatója mondott: a Szabadság téren csak akkor tudunk munkaterületet bizto­sítani a PÁÉV-nek, ha előbb szanáljuk az útban lévő kis házakat. Szanálni viszont csak akkor lehet, ha az ott lakókat előbb átköltöztetjük az Alsó­parkba. Csakhogy az Alsó­parkban az A—11-es, 44 laká­sos épület sem készült el ide­jében. Az átadási határidő tavaly december vége lett vol-_ na — beköltözhetően! —, s a tízszintes háznak még csak most készül a hetedik szintje. Ugyanaz a PÁÉV építi, ame­lyik sürgeti a szanálást a Sza­badság téren. — Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy sok gondot okoznak nekünk a Szabadság térről szanálandó üzletek is. Átme­netileg — a lakótelep felépül­téig — át kell helyeznünk on­nan néhány boltot, úgy, hogy azért a lakosság érdekei ne szenvedjenek sérelmet: le­hessen vásárolni. A városi ta­nács — noha közismerten rossz, szűkös körülmények kö­zött dolgozik —, már saját he­lyiségeiből áldozott fel néhá­nyat a cél érdekében, cipőüz­let, ruházati bolt céljaira! s mindent elkövet, hogy vala­mennyi üzlet fedél alá jussön. Sajnos, a kiskereskedelmi vál­lalatok húzzák-halogatják a kiköltözést, bevételkiesésre hi­vatkoznak, ami valószínűen bekövetkezik. De miből szár­mazik nagyobb kára a társa­dalomnak, a népgazdaságnak: ha átmenetileg csökken egyik­másik üzlet forgalma, vagy ha késleltetik egy leendő lakóte­lep építését, ahol sok száz csa­lád jutna korszerű, egészséges otthonhoz?! Minőséget is várnak A város politikai, közigazga­tási vezetői befejezésül azt mondják: — Nem lennénk tárgyilago­sak, ha elhallgatnánk, hogy a IV. ötéves tervben .érezhető fejlődés ment végbe az építő­ipari vállalatoknál. A PÁÉV — amely a legtöbb építkezés kivitelezője városunkban — is fejlődött. Ügy véljük azonban, gyorsabban kellene előbbre lépni. Ez ma a legégetőbb tár­sadalmi érdek. Ny. £. Vendég a vendéglátó Farsangi szakácsverseny Dunakeszin Nem hétköznapi farsangban volt része a Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalat mintegy 120 dolgozójának, akik — s ez feltehetőleg ritkaság — vetél­kedőkkel, műsorral spékelt bált rendeztek Dunakeszin a Pavilon Étteremben. A tavaly felújított, s szépen berendezett étterem lampionos, konfettis, szerpentines díszbe öltözött termeiben háromfordulós játékos Irodalmi vetélkedővel kez­dődött az est. Míg az étteremben a verseny folyt, a konyhán is nagy volt a nyüzsgés. Három szakács — Miklós István ceglédi, Pápa Anna váci és Fritz Ferenc he­lyi mestet — egymással ver­sengve készítette a jobbnál- jobb falatokat. Munkájukat segítette az üzlet kollektívája Grulich Tibor üzletvezető irá­nyításával. Az ízletes vacsora után hir­dették ki a szakácsverseny eredményét. A győztes, Miklós István, a szakma ifjú mestere lett, s jutalma egy metszett pohár- készlet volt. E sorok írója ma­ga is az ő általa készített menüt fogyasztotta. íme: előételként tormakrómmel töltött sonka­tekercs orosz hússalátával, fő­ételként baranyai böllérpecse- nye (szalonnás, májas, gom­bás raguval készült) majd al­földi kürtősfánk vaniliakrém- mel -töltve. Az irodalmi vetélkedő érté­kes könyvjutalmai közül a legnagyobbat az Orsika jeligé­vel versenyző győztes asztal vendégei, Varga István, Balázs Tibomé és Mészáros Magdol­na nyerték. Tíz óra tájban megérkeztek a fővárosi vendégművészek is. A konferanszié ezúttal Ttadvi- nyi Barna, a Ludas Matyi munkatársa volt, s akik meg­énekeltették i a közönséget: Auth Ede slágerszerző, Jákó Vera, Horváth István és Ma­darász Katalin magyamóta- énekesek voltak. A műsor után tombolával, s hajnalig tartó tánccal folytató­dott az est, melyhez a talp alá valót a Pavilon zenekar ját­szotta. V. G. P. VADMALACOK — AVARVACOKBAN A februári kemény hideg és havazás sem tudta megállíta­ni a természet rendjét. A he­gyes vidékeken a napokban az erdészek megfigyelték az első vadmalacokat. A zord időjárásban az anya­kocák a nehezen megközelít­hető helyeken a mély avarba készített vackokban nevelik utódaikat. Fiatalok, pályaválasztók! Várunk benneteket! A Budapesti Közlekedési Vállalat fiúk és lányok részére szakmunkásta miló gyakorlati képzést biztosit. Az elméleti oktatás a kijelölt szakmunkásképző intézetben történik. Gyakorlati képzés a szakmunkástanuló-idő első évében jól felszerelt tanműhelyeinkben, utána üzemeinkben történik, ahol elsajátíthatjátok a gépi forgácsoló, vasúti jármüszerelő, géplakatos, villamosjárm fiszerelő, villanyszerelő, elektrolakatos. karosszérialakatos, autószerelő, mechanikai műszerész, fényező-mázoló, asztalos, szobafestő-mázőló, tapétázó, csőhálózat- és berendezésszerelő, kárpitos és ács-állványozó szakmákat. A vállalatnál gyakorlati oktatásban részesülő fiataloknak ösztöndíjat, munkaruhát, napi l forintért ebédet, ingyenes kollégiumi elhelyezést, társadalmi * ösztöndíjat és az autóbusz-, a villamos-, a metró- és a HÉV-vonalakra érvényes, díjtalan utazási igazolványt adunk. Az általános iskolát befejező fiatalok jelentkezését várjuk szakmunkásképző osztályunkon (Bp. XI.. Bartók Béla út 133. Telefon: 665—196.) Megközelíthető: a 49-es villamossal, az l-es autóbusszal.- ■ #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents