Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-17 / 40. szám
t976. FEBRUAR 17., KEDD "%m,Um KRESZ-dominó iskolásoknak Általános iskolai oktatásra is alkalmas új játék nullszériáját készítették el a tatabányai MIKROLIN Ipari Szövetkezetben. Az új játék neve: KRESZ-dominó, a hagyományos dominóhoz hasonlít, ugyanúgy kell játszani vele, s a különbség annyi, hogy a KRESZ-táblákat a helyes magyarázó feliratokkal kell társítani. Egy-egy játékgarnitúra 65 rajzos kártyalapból áll. A felnőttek és gyerekek közlekedési ismereteit egyaránt fejlesztő KRESZ-dominó sorozat- gyártását rövidesen megkezdi a tatabányai szövetkezet. Az idén 30 ezer játékkészletet adnak át a kereskedelemnek. Agancshullatás Gemencen A havas Gemenci Állami-, Erdő- és Vadgazdaság területén a gímszarvasok megkezdték az agancsváltást, az őzbakok viszont már növesztik fejdíszüket. Az elhagyott trófeák öszegyűjtőinek fizet az erdőgazdaság, mivel ebből következtetnek a vadászok a szarvasbikák fejlettségére, golyóérettségére. A nagy meny- nyiségű agancs legszebb példányai az erdészet gyűjteményét gyarapítják. A gemenci erdő keselyűs! vadászmúzeumában egy-egy1 gímszarvastól több évbeli trófeát őriznek. Így tartották számon azt a világrekorder ygancsú szarvasbikát is, amelyik végül az országúti karambol áldozata lett. A fejlődés mozgatórugója a szocialista brigádmozgalom Eredményes esztendőt zárt a Benta-völgye Tsz Pest megye sok közös gazdasága tartotta meg zárszámadó közgyűlését az elmúlt hét v-g in. Köztük az a termelőszövetkezet, amely a fővárostól macskaugrásnyira, Közép- Európa legnagyobb községének, Érdnek, és az ország egyik legifjabb városának, Százhalombattának határában gazdálkodik. A Benta- völgye Termelőszövetkezet az elsők között alakult, s negyed- századosnál is régebbi múltra tekinthetnek vissza gazdái. Ez alkalommal azonban csupán az utóbbi öt esztendő tapasztalatait összegezték. S hogy miről számolhatott be Dékány István tsz-elnök, a termelőszövetkezet legfőbb döntő fóruma, a közgyűlés színe előtt? Sikeres tejtermelés '— Igen kedvező eredményekről adhattunk számot — mondta az elnök. — Megteremtettük például Pest megye egyik legkorszerűbb tejtermelő szakosított szarvasmarhatelepét, az istállók 1972-ben épültek, s 1974 nyarán már jószág állt minden jászol előtt. Állományunkat Finnországból importáltuk, jelenleg 290 tehenünk, 117 tenyészüszőnk, s 208 növendékállatunk van, az egy tehénre jutó tejtermelés csaknem 4200 liter volt tavaly. Ebből kitűnik, hogy igyekeztünk beilleszkedni a programba, miszerint a főváros és ipari környezetének tejellátása elsősorban a tejtermelés színvonalának fejlesztését kívánja meg a Budapest környéki gazdaságoktól. Szó esett a beszámolóban a növénytermesztés felíveléséről is, amelyet jól érzékeltetnek a következő adatok: míg 1970-ben 26,8 mázsa búzát takarítottak be hektáronként, betanító tanfolyamokat indítunk BURKOLÓ-CSEMPÉZŐ SZAKMÁBAN OKTATÁSI IDŐ: 5 HÓNAP. TETŐFEDŐ-SZIGETELŐ SZAKMÁBAN OKTATÁSI IDŐ: 3 HÓNAP. A tanfolyamok Helye: Kecskemét. KEZDETE: 1976. MÁRCIUS 8. Jelentkezhetnek: szakma nélküli férfidolgozók, valamint kiegészítő szakmát tanulni kívánó szakmunkások. A tanfolyam vizsgája vállalati érvényű. Feltétel: 18—45 éves életkor. A tanfolyamok idején meghatározott órabért fizetünk. A tanfolyam elvégzése után teljesítménybérezéssel folyamatos munkát adunk. Jelentkezés személyesen, vagy írásban: Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 6000 Kecskemét, Klapka u. 34. fszt. 10. ipari Az általános iskola 8 osztályát elvégzett tanulókat az 1976/77-es tanévre FELVESZÜNK kőművesszakmába Kollégiumi elhelyezésről, teljes ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függően emelt ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet a PROSPERITÁS ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN: Budapest IX., Viola u. 45. tavaly 38 mázsát, kukoricából ez idő alatt 35,2 mázsáról 57 mázsára emelkedett a hozam. Kimagasló a szarvasmarhatelep körül telepített öntözéses legelőgazdálkodás eredménye: a hektáronként 480 mázsás zöldtermés. Csúcsban — összefogással S amit a könyvelés forintban fejez ki: a gazdaság termelési értéke 39 millió 486 ezer forintról SÍ millió 56 ezer forintra emelkedett az elmúlt öt esztendőben, a bruttó jövedelem 17,9 millióról 20,9 millióra, a nyereség 4,5 millió forintról 5 millió 698 ezer for rintra. 1970-ben az egy dolgozóra jutó évi jövedelem 28 ezer forint volt, tavaly már csaknem 31 ezer forint került a borítékba. Eközben a közösen művelt terület alig valamivel nagyobbodott — 1264 hektárról 1352 hektárra, a foglalkoztatottak száma pedig 26,6 százalékkal csökkent, jelenleg 556-an dolgoznak a Ben ta-völgye Tsz- ben. \ — A fejlődés mozgatórugója a szocialista brigádmozgalom — állapította meg Dékány István. — Talán nem túlzás, de legalábbis számomra megható volt tagjaink összefogása, igyekezete, amikor az őszi betakarítás, a kukoricatörés, gyümölcsszedés, szüret idején az autószerelőtől a kertészig, a hentestől a könyvelőig mindenki kész volt akár késő este vagy éjszaka, vasárnap és ünnepnap, esőben, sárban a határba indulni, hogy ami megtermett, ne menjen veszendőbe. A fejlődés programja A közgyűlés célja, mint említettük, az idei tervek, sőt a következő terv periódusteendőinek számbavétele, a feladatok megvitatása volt. A tervekről már jó előre írásban — a szövetkezet üzemi híradója által — tájékoztatták a tagságot, több oldalon sorakoznak a tennivalók. A fejlesztési programban szerepel a szarvasmarhatelep növelése — 1981-ben már 900 tehenet tartanak —, a sertésvágóhíd bővítése. Ez utóbbi feladatból részt vállal a Skála szövetkezeti áruház is, az idén 1 millió forinttal .járulnak hozzá, hogy a kilencezres feldolgozókapacitás 12 ezerre növekedjék, a tervek szerint öt év múlva már 15 ezer sertést dolgoznak fel a gazdaság üzemében. A növénytermelési célkitűzések között szerepel a kenyér- gabona és a kukorica hozamának további növelése — a bajai termelési rendszer keretében —, tervezik a szőlő- és gyümölcsültetvényeik felújítását. A gazdaság már a korábbi években is 3000—3500 sertést vásárolt föl a háztájiból, a jövőben 4000—5000 hízót szeretnének megvenni. A háztájiban gazdálkodók tenyésztői kedvét a táp- és takarmányellátás megszervezésével igyekeznek serkenteni. A szőlő- és gyümölcstermesztőket szak- tanácsadással segítik, s gondoskodik a tsz a műtrágya- és növényvédőszer-ellátásról. Együttműködést kínálnak A Benta-völgye tagjai együttműködést kínálnak a járás más termelőszövetkezeteinek a sertéshizlalásban és a húsfeldolgozásban, egy közös beruházásban építendő kukoricaszárító üzem tető alá hozásában, a zöldség- és gyümölcs- feldolgozásban várják a társulni szándékozók jelentkezését. Kérik felvételüket a Bu- datej közös tejfeldolgozó vállalat tagjai közé. A gazdaságban intézkedési terveket dolgoznak ki a munkaszervezésre, a gazdaságos anyag- és energiafelhasználásra, a szállítás megszervezésére, a munkahetenként később megtartandó termelési tanácskozások nyomán, a tagság javaslatai alapján. A. Z. Tolózárak az ISG-ből Az Ipari Szerelvény és Gépgyár angyalföldi gyáregysége betelepült a törzsgyárba. Itt készülnek a tolózárak — ez a gyáregység fő profilja — a csőszerelvényekhcz. A betelepülés után már megkezdődött a termelés. Nagy Iván felvétele Halállal végződött a kontárkodás Össxeütötfék az olajkályhát, kigyulladt a lakás Dunavarsányban kigyulladt egy ház. A veszélyről elsőként Csereklei László értesült. Hozzá, a Baross utca 2-be zörgetett be a kétségbeesett 19 éves Kőhegyi József, hogy tűz van a házban. A tűzfészek Míg Csereklei lapátot ragadott, s futót, hogy bajba jutott szomszédja segítségére legyen, addig a felesége kerékpárra pattant, s erősítést hívott. Férje közben a Vasút sor 38. számú házhoz ért, s amikor felrántotta a bejárati ajtót, vakító tűznyelvek állták útját. A szomszéd erre megkerülte a házat, s bemászott az egyik betört ablakon. Odabent a szoba sarkában egy feldőlt olajkályha lángolt. — A tűzfészek — mérte fel magában a helyzetet. Lapátjával homokot dobált a kályhára meg az égő berendezési tárgyakra. Röviddel később a felesége által kihívott tűzoltók is megérkeztek a Csepel Autógyárból. Eloltották a tüzet. Hanem a lakás gazdája, Kőhegyi József nagyon súlyos égési sebeket szenvedett. Kórházba kellett szállíttatni és öt nappal később meg is halt. Locsúl&jpnna és fémhulladék Az ügyben megkezdődött a vizsgálat, s ez olyasmire derített fényt, ami — tegyük hozzá: szerencsére! — még a rendőri krónikában is ritka. A szerencsétlenül járt fiatalember egy nappal a baleset előtt állította be szobájába az olajkályhát. Nem boltban vette. Régi iskolás pajtásával, a karosszérialakatos képesítésű Szóráth Józseffel ütötték ösz- sze. Kőhegyinek volt odahaza egy kimustrált locsolókannája, meg egyéb limlomja, Szóráth kamrájában pedig egy- milliméteres vaslemezek kerültek elő. — Külön rajz, terv? Nem, az nem volt — képedt el Szóráth rendőrségi kihallgatásakor. — Hanem láttunk valahol egy házilag készült olajkályhát. Azt néztük meg magunknak. Így fogtunk munkához. Hiányzó alkatrészek Az olajkályha körülbelül fél nap alatt elkészült Látszatra kiválóan sikerült, és ugyancsak látszatra kifogástalanul működött. Hogy nem felelt meg az olajkályhák különösen szigorú szabvány- és használati utasításainak, arra nem is gondoltak. Fő, hogy égett... Isz hiísiiiemek fejlődése Pesl megyében Pest megye termelőszövetkezeteiben az élelmiszeripari tevékenységek közül a hús- feldolgozás fejlődött a leggyorsabb ütemben. Míg a negyedik ötéves terv kezdetén csupán egy tsz-húsüzem működött a megyében, jelenleg már 18 vágóhíd és húsfeldolgozó járul hozzá a lakosság jobb ellátásához. Ebben a tervidőszakban várhatóan néggyel növekszik a számuk. Közülük is a legnagyobb Hernádon lesz, ahol az ország egyik legkorszerűbb baromfifeldolgozó üzemével rendelkező Március 15. Termelőszövetkezet évente 25 ezer sertést feldolgozó vágóhidat és húsüzemet építtet. Pedig mindenfajta folyadéktüzelésű berendezésnek — természetesen az olajkályhának is —, engedélyezett típusnak, kifogástalan műszaki állapotúnak, s olyan felépítésűnek kell lennie, hogy bármiféle üzemzavar esetén a tüzelőanyag-ellátás önműködően megszűnjön. A szóban forgó olajkályhából ezzel szemben egy sor fontos alkatrész hiányzott. Nem volt például levegő- és olajszabályozója, olajszűrője, s ha mondjuk, túl sok üzemanyag folyt a tartályba, a felszabaduló gázok és gőzök bármikor robbanhattak. A Szóráth—Kőhegyi készítette olajkályhának ezenfelül nem volt meg a a felhajtott szélű fémtálcája sem, amelynek az a szerepe, hogy felfogja az elcsöpögött olajat. Így történhetett meg, hogy másnap, amikor Kőhegyi először használta egyedül a kályhát, s el akarta zárni, éppen kinyitotta az olajtartályt! Ekkor az égőtérbe annyi olaj folyt, amennyi nem tudott rögtön elégni. S mivel az a bizonyos felhajtott szélű tálca nem létezett, rögvest, a padlóra ömlött, s mint ez várható volt, lángra lobbant. Hiába locsolta Kőhegyi József vízzel a tüzet. Az olaj a víz felszínén tovább lobogott. Szabály és tapasztalat — Ide vezet a kontárkodás és a fusizás — mondta Lázár József rendőr őrnagy, a Pest megyei főkapitányság vizsgálati osztályának munkatársa. — Csak óvni tudunk mindenkit tőle. Az ügy egyik legnagyobb tanulsága: lehet valaki az egyik szakmában a legkiválóbb mester, a másikban mégis kontár! Íme, Szóráth Józsefről is a legjobb munkahelyi véleményt kaptuk a Hun- garoszerviz autó- és motorkerékpár-javító szövetkezettől, ahol dolgozik. Eredetileg segíteni akart, tele volt jó szándékkal, s most mégis vádjavaslattal élünk ellene, mert gondatlanságból közrejátszott legjobb barátja halálában ... Pless Zsuzsa Elsüllyedt a „Vöröskő” hajó Vasárnap emelték ki — szovjet katonák segítségével Szombaton hajnali 4 órakor egy úgynevezett tartalék állományban levő kishajó, a „Vö- rös'kő” a szentendrei állomáson elsüllyedt. A személyzet, amelynek kötelessége, hogy a hajót kétóránikénit ellenőrizze, észlelte, hogy az féltig megtelt vízzel, s leült a mederfenékre. Kötelességüknek megfelelően értesítették a lakásán Kőne Tamást, a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat megbízott főmérnökét, egyben hajózási felelősét, aiki a KPM illetékeseivel együtt kiszállt a helyszínre. Miután a szakemberek megtekintették, hogy mi történt, azonnali segítséget kerestek a kiemelésre. Késedelem nélkül megérkezett egy URH-val felszerelt rendőrautó, amely felvette Frey József üzemvezetőhelyettest, majd együttesen az egyik szovjet alakulat katonáitól kértek segítséget. A parancsnok készségesen felajánlotta a Vöröskő kiemeléséhez szüksége^ kétéltű járműveket. Délelőtt ki is vonultak a partra. Tolmács segítségével a vállalat dolgozói és a katonák megbeszélték egymással a közös tennivalókat, s röviddel később már — tolmács nélkül — a kezek és a gépek egybehangolt munkája vette át a szerepet. Az egyik kétéltű lánctalpas úszómű övcsörilővel partközeibe húzta a kishajót. Ezután a vállalat vonalszerelői nagy teljesítményű szivattyúval kiemelték belőle a víztömeget s a Vöröskő felúszott a Duna színére. Ezt követően a kipufogócső közelében, eddig ismeretlen okból keletkezett nyílást kellett eltömíteni. A művelet sikerült, a hajót pedig tegnap a horányi javítóüzembe vontatták, s már javítják. Hét végére, de talán még előbb, pénteken, ismét a helyén ring Szentendrém. Több száz éves doluimentumok a Balatonról Osztrák levéltárak balatoni vonatkozású anyagát vizsgálva, sok érdekes adatot tártak fel a közelmúltban a magyar kutatók. A régi dokumentumok — jegyzőkönyvek, jelentések és térképek — tanúsága szerint, a Balaton sok gondot okoz mind a hadászat, mind pedig a mezőgazdaság irányítóinak. Már Galerius császár is foglalkozott a tó szabályozásával. Zsilipet építtetett, hogy a környékbeli mocsarakat kiszárítsa, így könnyebben törje meg a harcias barbárokat. Galerius zsilipje hamarosan tönkrement. A „foki” lefolyást senki sem tartotta karban, s így a következő évszázadokban ismét az ellenállók, menekültek, egyik legbiztosabb fészke volt a Balaton környéke. Később gazdasági problémákat akartak megoldani a Balaton megszüntetésével. A monarchia idején az elképzelés az volt, hogy a Balaton mintegy 500 négyzetkilométernyi kiszárított területén gabonát termelnek. A dunántúli uradalmakat azonban hátrányosan érintette volna a terv végrehajtása, mert jól jövedelmező vízimalmaik tucatjait tette volna feleslegesé. A vita évtizedekig tartott. A kérdés végül is a Sió és a Sárvíz rendezésével, majd az 1863-ban felavatott siófoki zsilippel oldódott meg. A zsilip, amely nagy szerepet játszott a Balaton .medrének, a tó arculatának kialakításában, most csaknem kétszeresére bővül: másodpercenként 80 köbméter víz átbocsátására lesz képes.
