Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-15 / 39. szám
PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hin A CEGLÉDI JAPAS Ésl XX. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1976. FEBRUÁR 15., VASÁRNAP Cegléd öt éve A gyarapodó város Uj lakások, gyermekintézmények, épülő üzemek Az 1971-ben megjelent Űj Magyar Lexikon Cegléd fő jellemzőjeként nagyszámú mezőgazdasági népességét, kiterjedt határú tanyavilágát jelöli meg. A város évtizedeken kérésziül alig lépett előre. — Az elmúlt időszak az építés és intenzív fejlődés szakasza volt. Milyen változásokat hozott Cegléden a negyedik ötéves terv végrehajtása? — kérdeztük Kürti Andrástól, a városi tanács elnökétől. — Cegléd a. városiasodás-útján nagy lépést tett előre. A kiienicszáz ágyas új kórház, az ezer tanuló 'képzését biztosító szakmunkásképző intézet, ez új középiskolai kollégium, a város és a környék kereskedelmi ellátását javító ABC- és bútoráruház, valamint a vasút villamosítása tovább erősítette a város Dél-Pest megyei központ jellegét. A Fűrész- és Hordóipari Vállalat üzembe helyezésével, az F.VIG és a húsipari vállalat jelentős fejlesztésével erőteljesebb lett az iparosodás üteme. Az idén üzembe helyezik az új tejüzemet, befejezéséhez közededik a szolgáltatóház építése és még ebben az ötéves tervben átadják az ipartelepen az AFIT-szervizálIomást. Az iparosodás, a nagyobb számú lakásépítés, a javuló kommunális ellátás és a népesedéspolitikai intézkedések — a, tervidőszak második felében —■ a lakosság számának lényeges növekedését eredményezték. — A negyedik ötéves terv végrehajtásának időszaka egybeesett az új tanácstörvény hatálybalépésével, amely magával hozta a tanácsi hatáskörök növekedését. Hogyan jelentkezett ez a városi tanács munkájában? — Az új tanácstörvény követelményeinek megfelelően, a tanácsválasztásork során, az eddiginél nagyobb számban igyekeztünk a közéleti tevékenységbe bevonni a munkásokat. a fiatalokat és a nőket. A tanács szerepe fokozódott a várospolitika alakításában, a területfejlesztésiben és saját szervezete irányításában. A tanácsnál korábban 11 osztály működött, ezekből 7 osztályt alakított ki a testület, ami az ügyintézés egyszerűsítését és a belső ügyiratok számának csökkenését eredményezte. — A tanács 14 rendeletet alkotott, amelyeket nagyrészt a lakosság megváltozott életviszonyai tették szükségessé, így például a távfűtésről é3 melegvíz-szolgáltatásról, a lakóházak házirendjéről és az állatok tartásáról szólót. A tanácsülés elkészítette a varos középtávú pénzügyi és fejlesztési tervét, az ipartelepítési és fejlesztési koncepcióját, a közlekedéspolitikai tervet és a település általános rendezési tervét. — A lakosság számának növekedése, a városiasodás fokozottan igényli a kommunális helyzet javítását. Milyen fejlődést hozott e téren az előző ötéves terv Cegléden? — A városi tanács a terv- ciklusban rendelkezésére álló pénz kétharmadát lakásépítésre fordította. Állami erőből 636 lakás épült, amelyek többségét munkások és nagycsaláEzúton fejezem ki hálás köszö- netemet mindazoknak, akik szeretett feleségem. Bede Jőzsefné elhunyta alkalmából temetésén, megjelentek, elkísérték őt utolsó útjára, sírjára a megemlékezés virágait küldték és mély fájdalmamat részvétükkel enyhíteni kívánták. Bede József. dosok kapták, közülük 374 fiatal házas. A végrehajtó bizottság az OTP-lakésok részére közművesített téliket biztosított és a magánépítkezések támogatására 81 telket adott el. A bölcsődei helyek megduplázódtak, az óvodáké másfélszeresére növekedett az öt évvel ezelőttihez viszonyítva. — A kommunális szolgáltatások alapja a jó minőségű és kellő mennyiségű ivóvíz. A vízmű építése során már elkészült 3 mélyfúrású kút és a városi főnyomóvezeték, amely megoldja Cegléd lakosságának és ipari üzemeinek teljes vízellátását. A városi ivóvíz- hálózat a tervciklus alatt megduplázódott. Az elkövetkező években mindössze 21 kilométernyi vezeték megépítés?' szükséges ahhoz, hogy Cegléd minden utcájába eljusson az ivóvíz. — A tervidőszak alatt 22 kilométer járda épült, az úthálózat fejlesztésének üteme azonban nem volt kielégítő. Mindössze 6 kilométerre nőtt a szilárd burkolatú utak hossza. Nehezíti a fejlődést a felszíni csapadékvizet elvezető rendszer hiánya. A tanulmányterv elkészült, és a kivitelezés első üteme 1976-ban megkezdődik. Alapvető gond a városközpontban levő autóbusz-állomás helyzete. Indokolt egy korszerű MÁVAUT- pályaudvar építése a város egy. erre alkalmas részén. —■ A gázvezeték-hálózat bővítésével több közintézmény és iskola bekapcsolódott a korszerű fűtésrendszerbe. A villanyhálózat bővült a külterületen; a belterület teljesen ellátott. Sokat jelentett a crossbar-rendszerű telefonközpont üzembe helyezése és a lakosság régi igényeit kielégítő újvárosi fiókposta megnyitása. — Milyen változásokat hozott az ötéves terv a közművelődésben? — A legnagyobb ütemű fejlődés a igyenmelkintézimények- nél történt. Tavaly az óvodáskorú gyermekek nyolcvan százalékának biztosítani tudtuk az elhelyezést Az óvodai helyek száma n égyszázhel vénnél nőtt a lervciklus alatt. Jelentősen gyarapodott az iskolai napközi otthonok 'befogadóképessége. Ennek ellenére szükséges a napközi otthoni helyek további bővítése. — A város és környéke szakmunkás-utánpótlásának biztosításában fontos szerepet tölt be az új szakmunkásképző intézet. Az egészségügyi középkádergondok enyhítését szolgálja a tavaly megnyílt egészségügyi szakiskola. Sokat javított a középiskolai oktatás feltételein a két évvel ezelőtt átadott 168 személyes középiskolai kollégium. Kűri András elmondta, hogy már meghatározták az ötödik ötéves terv főbb irányelveit, a terv részletes kidolgozása és elfogadása a közeljövőben várható, a városi tanács következő T ülésén megtárgyalja Cegléd közévtávú pénzügyi és fejlesztési tervét. Kőhalmi Dezső Tanácstagi beszámoló Hétfőn, február 16-án délután hat órai kezdettel Cegléden tanácstagi beszámolót tart a 22. körzet lakóinak a Vár- konyi iskolában Dankowsky Sándomé; a 28. lcörzetbeliek- nek a Kinizsi úti iskolában dr. Knolmár Mihály, a Városgazdálkodási Vállalatnál a 35. és a 37. körzet lakóinak Vincze János és Dubniczky Mihály; az újvárosi iskolában a 38. és a 39. körzetbelieknek Helmeczi József és Ecsedi Mária. A téglagyár kultúrtermében délután három órakor kezdődik a 63. és a 64, körzet lakói számára Nyújtó József és Magyar Benő tanácstagi beszámolója. Tágas termek A ceglédi kórház elmeosztálya újabb épületrésszel, 100 ággyal bővül. A helyiségekben kisebb szerelést végeznek, ragasztják a pvc szőnyegpadlót. A munka befejeztével hamarosan elhelyezhetik a berendezéseket, kezdődhet a költözés. A kórházbővítés Dél-Pest megye betegellátását javítja. Apáti-Tóth Sándor felvétele Mezőgazdaság és vadgazdálkodás Beszélgetés dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel a vadászat helyzetéről és jövőjéről Űj, reprezentatív kiadásban és gazdagabb tartalommal jelenik meg a Magyar Vadászok Országos Szövetségének havi lapja, a Nimród. A januári számban szélesebb körű érdeklődésre is számot tartó interjú jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel. Az alábbiakban ezt a beszélgetést közöljük, amelynek első kérdései dr. Romány Pál közvetlen, személyes munkájába is bepillantást nyújtanak. • Hogy érzi magát a miniszteri székben? — Van ilyen szék? Ha van, akkor elmondhatom: nem kényelmes. Egyébként fokozatosan kialakul az a rend, az a munkastílus, amit szeretnék. Még nincs egy esztendeje, hogy a MÉM-be kerültem, amelynek egyik jogelődjénél 22 évvel ezelőtt már dolgoztam. Most, tavaly augusztusban láttunk neki igazán a közös munkának, és novemberben jelentettük be az átrendezést, a szervezeti korrekciókat. • Némelyek féltek és talán még most is tartanak öntől . .. — Én is hallottam róla. Pedig annak, aki tudja a feladatát és rendesen végzi munkáját, nincs mitől tartania. A kezdeti időkben többször elmondtam: fel kell hagyni azzal a szokással, hogy döntés után vitatkozik a „hivatal”! A döntés meghozatala előtt mindenkinek lehet véleménye, javaslata, sőt feltétlenül mondja is el — ehhez a légkör adott —, de ha a döntés már megszületett, nincs vita! A határozatokat végre kell hajtani, dolgozni kell! Ebben következetes vagyok..., talán ezért terjedtek el ilyen hírek. • Vadászati, vadgazdálkodási kérdésekkel kerestem fel Sut hivatalában, ezért az első ilyen jellegű kérdésem Így hangzik: vadász-e a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter? — Vadásztársasági tag vagyok. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy nem szenvedélyem a vadászat. Tisztelem és becsülöm azokat, akik érinek a hivatásnak, szakmának ..., szenvedélynek, hobbv- nak, sportnak a kedvelői. Jómagam azonban inkább a nagy sétákban, erdei csavargásokban lelem örömömet. Szeretem a természetet, az állat- és növényvilágot, a csendet. A természet szeretete és a vadászat gyermekkoromban kezdődött. Hajtó is voltam a 30- as évek végén a száj öli ural dalomban ... Mostanában hivatalból is foglalkozom a vadászattal, kérelmek-panaszok futnak be hozzám. • Mi az oka annak, hogy a környező országokban (a la- kosság számához képest) sokkal több a vadász, mint nálunk Magyarországon ? — Azt ne várja tőlem, hogy én mondjam meg, miért több a vadász a környező országokban ..., inkább arra válaszolok, hogy nálunk miért eny- nyi. Ügy gondolom, hogy ha folytatni akarjuk ezt a nemzetközileg elismert színvonalú és eredményes vadgazdálkodást ..., jelentősen * nem növelhetjük a vadászok számát. Annak ugyanis nem sok értelme lenne, amit például Olaszországban láttam, hogy emberek vadászpuskával a hátukon a vasárnapi utcán ácsorogjanak. Az utcán! Bizonyára nincs hol és nincs mire vadászniuk. A vadászpuska nem lehet sem státusszimbólum, sem egyszerű dísz. Nem kell feltétlenül mindenkinek vadásznak lennie, ami egyébként is költséges sport. A természetjáráshoz, a horgászathoz képest mindenképpen. (Ez persze nem jelenti azt. hogy nincs szükség a vadászok utánpótlására. A becsületes és a vadgazdálkodással, vadászattal járó többletmunkát vállaló fiatalok nyitott kapukat döngetnek.) A természeted lehet úgy is kedvelni, ha valakinek nincs puskája, a szabad időt egészségesen, jól el lehet tölteni túrázással és más sporttal is. Az igényt persze elismerem, és a javuló élet- színvonal egyik jelének könyvelem el. • Mennyire fontos a népgazdaságnak a vadászat, a vad- gazdálkodás? — Fontosnak tartom, de nem a legfontosabbnak. A vadászat és a vadgazdálkodás a mezőgazdaság egy része, amely elválaszthatatlanul hozzátartozik a biológiai környezetünkhöz. Első helyen minden esetben a mezőgazdaság és népgazdasági jelentősége áll, és csak ezzel egyeztetve, ösz- szehangolva következhet a vadgazdálkodás. Ezt egyébként a törvényeink is így szabályozzák! A vadgazdálkodás népgazdasági jelentőségét azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, tudjuk, hogy valutát hoz az országnak... Ami a vadászatról alkotott véleményemet illeti, elmondhatom, hogy nagyra értékelem a vadászok szakmaszeretetét, kollektív szellemét, ismerem a vadásztársaságok foglalkozás szerinti összetételét, természetesnek tartom tehát az érvényesülő demokratizmust. A vadásztársaságokban tudják, hogy kinek-kinek más a „polgári” életben a „lőállása”, a felelőssége, de a vadászatok során minden puska egynek számít, és az ottani szabályzat érvényesül. Ezt is természetesnek tartom és egyben örvendetesnek, éppen azért, mert a vadásztársaságokban számos tapasztalt, környezetében jól ismert vezető található. Köszönettel szeretném nyugtázni a vadászok tájgondozó, tájvédő tevékenységét, a természet védelmére tett törekvéseit. Ebben az összefüggésben látom a vadászat, a mai vadgazdálkodás lényegét. A vad ugyanis csak környezetével együtt maradhat fent. Az elmúlt évtizedekben sokat változott ez a környezet a nagyüzemi, korszerű mező- és erdőgazdálkodás térhódításával. Tájaink módosulása, a természetes élőhelyek kultúrtájjá válása szűkíti a vad kedvelt környezetét. Ebben az új helyzetben, a társadalmi-gazdasági elképzeléseinknek megfelelően kell megtalálni a vad- gazdálkodás helyét, szerepét a népgazdaságban. Ügy hiszem, nem járunk rossz úton, amikor azt mondjuk, hogy a természetvédelem és a vadállomány védelme egységes munka. • A mező- és erdőgazdálkodás szoros kapcsolatban van tehát a vadgazdálkodással. Hogyan valósul meg az ágazatok közötti összhang, hogyan rendezik az esetleges ellentmondásokat? mezőgazdasági üzem megoldotta a vadkárrendezés kérdését ___ nincs köztük vita. El őfordulhat azonban, hogy a gyengébben működő gazdaságokban igyekeznek a saját hibáikat a vadkárra fogni, és így a kieső jövedelmet pótolni. Ez nemcsak a vadkárnál fordulhat elő, az Állami Biztosító gyakorlatából is vehetnénk eseteket. Ismétlem: esetekről lehet szó, nem általános törekvésről. Az pedig konkrét, helyi cselekvést indokol. És nem szabad — ezt nem is engedjük meg! — a vadkárból nyereséget kovácsolni! Gazdasági fejlődésünk, állami politikánk értelmében közösen kell védekezni a mező- és erdőgaz- 1 dasági károk ellen. Ha a vadászok és a mezőgazdasági szakemberek szervezetten és a modem technika segítségével védekeznek, elkerülhető a nézeteltérés. A megértés, az együttműködés, a közös gondok közös megoldása hozhat változást. • A mezőgazdasági üzemek érdekeiről már szó volt, de vajon milyen mértékben védjük a vadállományt, a vadászok érdekeit? — Az utóbbi években több olyan rendelkezés született, amely a mező- és erdőgazdálkodás, valamint a vadászat összehangolását írja elő. Ügy gondolom, ebben a kérdésben a vadállomány ésszerű szabályozása a legfontosabb. A mezőgazdasági üzemek helyenként panaszkodnak, hogy sok a vad, sok a vadkár, és azt javasolják: csökkentsük a- vadállomány létszámát. Odáig elmentünk, hogy egy-egy területen a tilalmi időktől függetlenül is engedélyeztünk vadászatot. Ennek lett is eredménye. Például amióta a gyümölcsösökben és kertkultúrákban lehetőséget adtunk tilalmi időben is a nyúl vadászatára.... kevesebb panasz hangzik el. • Sok vadásznak az a véleménye, hogy a „vadászellenes** hangulatnak nemegyszer a mezőgazdasági üzemek a hangadói ... és mindig a vadkár az ütközőpont. — Nem hiszem, hogy általánosítani lehet. Ügy tudom, nagyon sok vadásztársaság és — A vad érdekét, életfeltételeinek biztosítását számtalan előírás, szabály, vadászati tilalom stb. szolgálja. Ezek végrehajtása és ellenőrzése egyrészt a hivatásos és sportvadászok, másrészt a mező- és erdőgazdasági üzemek, valamint az államigazgatás feladata. Vadállományunk értéke a természetes körülmények között élő populációkban rejlik. A helyes állományszabályozás, az adott terület eltartóképességének fenntartása az egyedül lehetséges út a jó minőségű populációk fejlődésére. Esetenként jobban oda kell fi-^„. gyelni azonban a vad életfeltételeit biztosító fészkelőhe- r' lyek, búvóhelyek, fasorok, erdősávok stb. védelmére. Hatékonyabbá válnak ezek a törekvések, ha a vadászok, vadásztársaságok helyenként még tapasztalható befelé fordulását felváltja az azonos célokért dolgozó egyesületekkel, természetbarátokkal, horgászokkal, intézményekkel bővülő kapcsolat. Sokat tehetnek a vadászok a természet megszerettetéséért is. Csak örülni lehet az olyan nagyszerűen rendezett állandó vadászati bemutatóknak, kiállításoknak, mint amilyent Bábolnán vagy Szécsényben láthatnak az érdeklődők. De azt is lehet becsülni, amikor a vadászok, vadásztársaságok preparált zsákmányt, kitömött állatokat adnak át a helyi iskoláknak. • Hogyan látja a vadászat jővőjét? — Nem hiszem, hogy okom lenne a borúlátásra, ha reális célokat tűzünk magunk elé. Bízom abban, hogy a vadászok mindent megtesznek a szakmai programok megvalósításáért, a tudományos eredmények minél gyorsabb valóra váltásáért, átveszik a nemzetközi eredmények 'közül a legjobbakat, továbbfejlesztik az állománykezelési modelleket, javítják a tenyésztéstechnológiákat, erősítik a genetikai alapokat..., így nem maradhat el az eredmény. Hiszem, hogy a. vadászok sok támogatóra találnak a jövőben is, hogy szakmai elhivatottsággal művelhessék a vadállomány gondozását, fejlesztését. Népszerűségük növekszik, ahogyan nő a vadászat kultúrája, etikája, fegyelme, biztonsága. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és jómagam is mindent megteszünk á helyes törekvések támogatásáért, a központi akarat és a kívánt sokoldalú együttműködés ki- teljesedéséért. Cs. S. i i A
