Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

Hazánkba látogat a Zöldfoki Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének1 meghívá­sára február 4-én hivatalos magyarországi látogatásra ér­kezik Pedro Pires, a Zöldfoki Köztársaság miniszterelnöke. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) Púja frigyes Szingapúrban Púja Frigyes külügyminisz­ter S. Radzsaratnam külügy­miniszter. meghívására hiva­talos látogatásra február 1-én a Szingapúri Köztársaságba érkezett. Szolidaritási konferencia Luandában Leonyid Brezsnyev üzenetet intézett a nemzetközi értekezlethez Luandában, hétfőn ünnepé lyes külsőségek között meg­nyílt a nemzetközi szolidaritá si értekezlet, amelyet az afro­ázsiai népek szolidaritási szer­vezetének kezdeményezésére hívtak össze az angolai nép támogatására. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Cözponti Bizottságának főtit­kára üzenetet intézett a luan- lai nemzetközi konferenciához. (Részletes beszámolónk és kommentárunk a 2. oldalon.) Az MSZMP kiildöttsígs megérkezett Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusára A Kirilenko vezette SZKP-dehgáció Párizsban Szerdán délelőtt kezdődik meg a Párizs melletti Saint- Ouenban az FKP XXII. kong­Tárgyak A z üzempszichológia és az üzemszociológia egyetért abban, hogy a munka tárgyi környezete a gazdasági fejlődéssel pár­huzamosan növekvő sze­rephez jut. A tényezők Ián. colata így néz ki: anyag — ember — környezet — technológia — gyártmány. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, meghiúsul a ter­melés, ha pedig valamelyik alkotóelem nincs összhang­ban a többivel, akkor is­métlődő zavarokkal kell számolni. Nincs nehéz dolgunk, ha az ötféle alapkő közül a leggyengébbet keressük. Mert ugyan mindegyik ese­tében sok még a tennivaló, ám kétségtelen, a legin­kább elmaradottabb a kör­nyezet. Hosszú ideig tartot­ta magát az a felfogás, hogy a munka tárgyi kör­nyezete huszadrangú helyet foglal el a temelési felté­telek sorában. Elavult gé­pek, zsúfolt üzemrészek, mostoha szociális körülmé­nyek — néhány esztendeje még ez jellemezte a Pa­mutfonóipari Vállalat Fi- nompamutfonó és Cérnázó- gyárát. A termékek gyenge minősége, az örökösen hul­lámzó gyártmánykibocsá­tás, a nagy munkaerő-ván­dorlás logikus következmé­nye volt e viszonyoknak, ámde ezt hosszú időn át nem sikerült beláttatni. (Ahogy az ipar egészét te­kintve sem megy ez köny- nyen.) Űj vezetés, friss szemlélet kellett ahhoz, hogy fölismerjék: hiába biztatják az embereket, ha a környezet gátat állít mindenfajta törekvés útjá­ba. Szívós, aprólékos munka eredményeként a gyárban átformálódott a környezet. Korszerűbb gépeket állítot­tak üzembe, csökkentették a zsúfoltságot, ugrásszerűen javították a munkásellá­tást. Módosult a feldolgo­zásra kerülő anyagok ösz- szetétele, a technológia, s persze, mindezekkel a gyártmány is. A haszon? A termelési tervek rendsze­res teljesítése, a minőségi mutatók grafikonjának fo­lyamatos emelkedése, a munkaerő-vándorlás csök­kenése. K orábban tényezők lán­colatáról szóltunk, s ezzel az összefüggések fontosságát próbáltuk meg érzékeltetni. Azt, hogy ha csupán egy-egy elem kerül vizsgálat alá, akkor téves döntések születhetnek, mert hiába a legkiválóbb anyag, ha azt pazarló tech­nológiával elavult gyárt­mánnyá dolgozzák fel. Igaz persze a fordítottja is: versenyképes gyártmány nem készíthető silány anyagból. A munka tárgyi feltételeinek összhangja az, amit a feladatok közép­pontjába kell állítanunk, s azért, mert legtöbbször kü- lön-külön adottak e felté­telek, csak éppen összhang­jukat nem alakították ki. Éveket áldozott erre a Nagykőrösi Konzervgyár. A gyári rekonstrukciót köve­tően ugyanis nagymérték­ben javultak a készáru-ki­bocsátás körülményei, de még mindig nehéz gondo­kat okozott a nyersanyag leszedése és el őf el dől hozá­sa, szállítása, mind a szennyeződés, mind a sé­rülések miatt. A Mezőgép­fejlesztő Intézettel, s más kutatóhelyekkel szorosra fűzött együttműködésük eredményeként például meg­született az ún. vizes tech­nológiájú paradicsomlesze­dés és szállítás, ami egy százalékra csökkentette a sérült gyümölcsbogyók ará­nyát. Hasonló közös munka nyomán teremtődött meg a géppel szedett zöldbab szállítási módja — tartá­lyokban, illetve speciális pótkocsikban —, s biztató kísérleteket folytatnak a fűszerpaprika gépi szedésé­nél a sérülések minimális szintjének elérésére. Látszatra a gyárban dol­gozóknak semmi közük ah­hoz, hogy a körzetükben levő termelőszövetkezetek­ben hogyan szedik, szállít­ják a paradicsomot, zöld­babot, zöldborsót, paprikát. Valójában a külső feltéte­lek változtatása a gyáron belül is módosította a mun­ka tárgyi feltételeit, mert hiszen bizonyos utótisztítá­si műveleteket elhagyhat­tak, a sérülések csökkenő aránya a végtermék minő­ségének új fokához adott alapot, s így tovább. F eltehetjük a kérdést: ezek szerint a munka tárgyi környezetébe szinte minden dologi esz­köz, minden megfogható valami beletartozik? Bát­ran felehetünk erre igen­nel, még akkor is, ha sokan vannak, akik lebecsülik a tárgyi környezet jó néhány alkotórészét. Holott például az ikladi Ipari Műszergyár­ban a tekercsberakó-szala- goknál dolgozók tevékeny­ségének vizsgálatánál ki­derítették : a teljesítmény­ben, a minőségben még annak is szerepe van, hogy a munkásnők hogyan tud­ják elhelyezni a lábukat, a használt szerszámokat ke­resgélés nélkül kézbe vehe- tik-e stb. Semmiségek? Sajnos, túl könnyen rá­mondják a termelőhelyek többségében az ilyen és hasonló mozzanatokra, hogy igen, ezek semmisé­gek. („Az a fontos, hogy az emberek jól keressenek.”) S mivel a minősítés egyben a teendőkbeni rangsorolást is megszabja, hagyják, történjék minden úgy, aho­gyan eddig. Meglepve, sőt megdöbbenve tapasztalják azután, hogy bár nagy ösz- szegeket öltek bele az új eszközökbe — vagy tech­nológiákba — elmaradt a remélt eredmény. Riadt szaladgálás kezdődik ilyen­kor, s még szerencse, ha eszükbe jut: nem a sem­miségek elemzésének mel­lőzése okozta a bukást? Legtöbbször ugyanis a kudarc arra vezethető visz- sza, hogy nem teremtődött meg az összhang az öt alapvető tényező között, s bár külön-külön minden rendben van, a végered­mény lesújtó. Összhang, összhang, de hát miként válik ez meg- foghatóvá? Utaltunk az ik­ladi esetre, a ..semmisé­gekre”. Nos, amikor ren­dezték ezeket az anróságo- kat, a szalagoknál dolgozók munkáia egyik napról a másikra kényelmesebbé vált, közérzetük javult. Olyannyira, hogy minimá­lis ráfordítások mellett a termelékenység húsz szá­zalékkal emelkedett. Mészáros Oltó resszusa. A kongresszuson az MSZMP Központi Bizottságát Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja és Horn Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese képvi­seli. A magyar küldöttek hétfőn délután megérkeztek Párizsba. A Le Bourget repülőtéren az FKP Központi Bizottsága ne­vében Guy Besse, a politikai bizottság tagja és Maxim Ka- lenski nemzetgyűlési képviselő üdvözölte őket. Jelen volt Ve­ress Péter, hazánk párizsi nagykövete is. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására hétfőn a francia fő­városba érkezett az SZKP kül­döttsége. A delegáció Andrej Kirilenkónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, as. Központi Bizottság titkárá­nak a vezetésével részt vesz a francia kommunisták XXII. kongresszusán. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ARA «O FILLÉR 1976. FEBRUÁR 3., KEDD Eredményesebb volt a január, mint tavaly Pest megyei vállalatok első hónapjának gyorsmérlege Négy Pest megyei vállalatot kerestünk fel azzal a kérdés­sel, hogyan zárták az idei ja­nuárt? Kevesebb emberrel — Kisebb zökkenőkkel ugyan, mégis gördülékenyeb­ben indult a termelés január­ban a Mechanikai Művekben, mint tavaly — mondta Ondre- jovics Jenő gazdasági igazgató. — Az év végén minimálisra csökkentették a félkész és be­fejezetlen termelési állományt, bár a kevésnek bizonyult al­katrész kisebb, átmeneti gon­dokat okozott. Ehhez járult még a dunaújvárosi egymilii- méteres lemez késése. Kisebb átcsoportosítással és munka- szervezéssel azonban úrrá let­tek gondjaikon. Januárban mintegy 12 ezer olajkályhát gyártottak, ami jóval meghaladja az előző év első hónapjának termelését. Az éves tervük • 75 ezer kály­ha, s a tavalyról maradt 3 ezerrel együtt 78 ezet értéke­sítenek. Termelésük az idén 5, 1980-ig 24—25 százalékkal nö­vekszik. Gondot okozott 1975-ben, hogy novemberben még nem volt lekötve éves termelésük. Most, január közepén aláírták az egész évre szóló magánjogi szállítási szerződést. Elkészült a vállalati terv, február 15-ig pontosítják. A komplex vállalati intézkedési tervet — melyen szintén most dolgoznak — ismertetik a dol­gozókkal, hogy ennek megfe­lelően megtehessék munka- verseiny-vállalásaikat. Egy kis elcsúszás Végül egy adat a tervből: az 5 százalékos termelésnöveke­dést 150 főnyi létszám-megta­karítással, jobb munkaszerve­zéssel, hatékonyságnöveléssel kívánják elérni. Kisnémet András termelési főosztályvezető szerint a szo­kásos nehézségekkel indult az év a Magyar Gördülőcsapágy Gyümölcs, zöldség - termelési rendszerijen Közgyűlés Abonyban, Kocséron, Dánszentmiklóson Az idén a ceglédi járásbeli gazdaságok voltak a legigyek­vőbbek,( ami a zárszámadó közgyűlések időpontjának ki­tűzését illeti. Míg a megyé­ben jórészt e hét végétől kez­dődik a zárszámadási nyitáriy — szombattól kezdve már tu­catjával esik egy-egy napra közgyűlés — az abonyi Újvi­lág, a dánszenfcmiklósi Micsu­rin és a kocséri Új Élet tsz gazdái már a hét végére számot vetettek az 1975-ös esztendő gazdálkodásának eredményeivel, összegezték a tapasztalatokat és fölmérték a teendőket. Mint lapunkban hírül ad­tuk, elsőként a dánszentmik- lósi termelőszövetkezet­ben hívták össze a zár­számadó közgyűlést. A gazdaság az ország egyik leghíresebb gyümölcstermesz­tő szövetkezete, 2125 hektáros területének egynegyedén hú­zódnak a gyümöicsöskertek, szőlők. Mindezt tükrözi a tsz árbevétele is, tavaly gyü­mölcstermelésből 23 millió, szőlőből és borból 30 millió forint bevételhez jutottak. A dánszentmiiklósáak összesen 240 millió forintos termelési értéket könyvelhettek el, en­nek éppen felét konzervüze­mük adta. Tavaly 31 millió fo­rintot fordítottak beruházás­ra a Micsurin gazdái, kultu­rális és szociális célokra pe­dig két és fél milliót. A tsz összefogja a háztáji termelést is: az utóbbi esztendőben 7 va­gon szőlőt, 7 vagon gyümöl­csöt és 350 hízót vettek át tagjaiktól értékesítésre. A kertészet egy másik ága­zatában, a zöldségtermesztés­ben vívott ki hírnevet egy másik járásibeli közös gazda­ság az abonyi Üj Világ Ter­melőszövetkezet; földjeik egy- harmadán zöldség terem, in­nen származott az ország pa- radicsomtermésénak 4 száza­léka: 1100 vágom A termelőszövetkezet tag­ja a soroksári Vörös Ok­tóber Tsz által összefogott termelési rendszernek, tavaly két alkalommal is ven­dégül látták az ország para- dicsomtermeszitő gazdaságai­nak szakembereit. Az 1600 hektáron gazdálkodó szövet­Vecsésröl — közművesítéshez A Vízügyi Építő Vállalat vecsösl gépjavító üzeme nagy mennyi­ségű berendezést szállít a közművesítéshez. Többek között csápos ku­takhoz készítenek berendezéseket a Fővárosi Vízművek részére. kezet árbevétele meghaladta az 53 és fél millió forintot és ebből 18,6 millió forint a zöldségtermesztésből szárma­zott. Tudvalevő, hogy a zöld­ségtermesztés az egyik leg­kritikusabb műfaja mezőgaz­daságunknak. A másak kriti­kus ágazat a szarvasmarha- tenyésztés, amiben szintén számottevő eredményt mutat­hatnak föl az Űj Világban: is­tállóikban az egy tehénre ju­tó tejtermelés átlaga eléri a 3500 litert, 750 literrel halad­va meg a megyei szintet. Szó esett az iparszerű pá­rad! cs őm termelésről a harma­dik zárszámadó gazdaság, a kocséri Űj Élet. Tsz közgyű­lésén is, hiszen ugyanannak a rendszernek a tagja, mint az abonyiak. Sajnos, az eredmé­nyek itt elmaradtak a várako­zástól, a kedvezőtlen időjárás miatt 1,3 millióval keveseb­bet hozott e növény mint amire számítottak. Igaz, az állattenyésztés megte­tézte a reményeket — természetesen önnön igye­kezetük jóvoltából —, 5 mil­lió forint többlettel zárta az esztendő végi mérleget. A tsz 14,3 millió forint nyereséget könyvelt el, s megtalálta szá­mítását a tagság is: egy tíz­órás munkanapra jutó átlag- kereset 111 forint volt. Művek diósdi gyárában. Az év végi hajrá után egy kicsit la­zítottak, de az anyagellátás javult az előző éveikhez képest. Sajnos, nem teljesítették a havi tervet, csaknem 2 millió forint a lemaradás, ami más- fél-kétnapi termelésüknek fe­lel meg. Ezt azonban már feb­ruár elején pótolják. Mi a lemaradás oka? Az év végi hajrá után sokan mentek szabadságra, s átmenetileg a vizsgaidőszak is csökkentette létszámukat. Ezenkívül 15 új dolgozót vettek fel, s belső át­csoportosítással növelték a munka hatékonyságát. Előre számoltak azzal, hogy a beta­nulási idő alatt visszaesik a termelés, ezért olyan magabiz­tosak, hiszen februárban már jóval többet tudnak produkál­ni. Ütemesek voltak a dekádok is Jó hírt kaptunk a Csepel Autógyárban H. Kovács József I termelési főmérnöktől. Ja- I nuárban nem volt termelés­gátló anyag- és alkatrészhiány, A munkások is jó hangulatban kezdték az évet, s nem maradt el az eredmény. A havi tervet túlteljesítették: a tervezett 558 millióval szemben 600 millió forint volt a termelési értékük. 880 helyett 909 fenékvázat ad­tait át az Ikarusnak, s nem­csak a havi, hanem a dekád- programokat is ütemesen tel­jesítették. Nem okoz gondot a tél sem Elsősorban a paraffin iránti érdeklődés nőtt ugrásszerűen januárban — informált Érsze­gi Andor, a Dunai Kőolajipari Vállalat termelési főmérnöke. — Ezenkívül a tőkés piacon a tavalyihoz hasonlóan keléndő cikk a kenőolaj. A gépolajakat szinte elkapkodják. Benzolból és toluolból az 1975. januári­nál kétszer többet exportáltak. Januárban gyártottak elő­ször elemi ként — osztrák megrendelésre. Az idei kiszál­lítási terv 1500 tonna, melyből az első hónapban 300 tonnát szállítottak el. Belföldi forgalomban a fűtő­olaj fogyott leginkább. Mint­egy 30 százalékkal többet ad­tak az ÁFOR-nak és más fel­használóknak, mint december­ben. A gázolaj és benzin iránti igény hasonló a tavalyihoz. Nem ijeszt rájuk a februári tél sem, jelentős tartalékaik vannak, s ha kell, tovább tudják fokozni termelésüket is, hiszen a Szovjetunióból és az algyői olajmezőről folya­matosan, megfelelő mennyi­ségben kapják a kőolajat. T. A. \ Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke tegnap fogadta a hazánkban tartózkodó A. H. Pirzada pakisztáni oktatás- és tudományügyi minisztert. A megbeszélésen jelen volt dr. Polinszky Károly oktatási mi­niszter és A. Sattar Pakisztán budapesti nagykövete. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke ve­zeti azt a magyar küldöttsé­get, amely tegnap Moszkvába utazott a KGST tervezési, együttműködési bizottságának 11. ülésszakára. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter hétfőn Moszk­vába . utazott, ahol tárgyaláso­kat folytat a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok továb­bi elmélyítéséről. Dr. Korom Mihály igazság­ügyminiszter vezetésével teg­nap magyar küldöttség utazott az Algériai Demokratikus és Népi köztársaságba, ahol a vendéglátó ország jogi életét és igazságszolgáltatásának kérdéseit tanulmányozzák. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter vasárnap Lipcsébe utazott, ahol részt vesz a KGST vegyipari állandó bi­zottsága delegációvezetőinek találkozóján. Sz. P. Burenkov, a Szovjet­unió egészségügyi miniszteré­nek helyettese vezeti azt a szovjet egészségügyi küldött­séget, amely tegnap érkezett Budapestre a magyar—szovjet egészségügy'! egyezmény 1976— 1980. évi munka tervének meg­tárgyalására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents