Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-11 / 35. szám

1976. FEBRUAR 11., SZERDA •mm Tt Ksunfii) Van-e valami kívánsága? Meghitt beszélgetés Szenllörinckitán az öregek új napközi olihaiubm — Van-c valami kívánsága? — járja végig naponta többször idős gondozottjait Barabás Sándorné, a napközi otthon vezetője. Ifj. Fekete József felvétele Önmagát ítélte magányra 50 százalékkal növekedett a termelés Gyorsan fejlődő iparág a bútoripar Az elmúlt tervidőszakban a nagyarányú rekonstrukció nyo­mai csaknem 50 százalékkal növekedett a termelés a bútor­iparban — majdnem kétszer olyan gyorsan, mint a népgaz­daság iparágainak átlagában. A lakosság igényeinek fokozott kielégítésére most a további kapacitásbővítés, a minőség- javítás, a gyártmányfejlesztés és a választék növelése a leg­fontosabb feladat. Továbbra is élénk lesz a bú­torok iránti hazai kereslet, hi­szen amíg a lakosság fogyasz­tása összesen 22, addig ezen belül a bútorvásárlás — szá­mítások szerint — 37 százalék­kal növekszik. Ezért, s a vá­laszték bővítésére, az eddi­gieknél 50 százalékkal több lesz a szocialista import. Kü­lönösen az NDK-ból, Romá­niából és a Szovjetunióból ér­kezik sok bútor: komplett la­kószobák, gyermekbútorok és más berendezések. Emellett Csehszlovákiától és Lengyel- országtól is vásárol a kereske­delem ízléses, az igényeknek leginkább megfelelő bútorfélé­ket, cserébe ezek az országok ugyanolyan értékben a ma­gyar bútoripar termékeiből rendelnek, főleg konyhai fel­szerelést, heverőket és fotele- ket­Szó van róla, hogy a KGST- országok szakosítják egymás között a közületi bútorgyár­tást. A szocialista országok közöt­ti bútorforgalom növelése mel­lett a bútoripar fontos felada­ta a tőkés export fokozása is. A stílbútorok mellett néhány új gyártmány iránt is nagy a külföldi érdeklődés, ilyen pél­dául a műanyag fóliával be­vont szobabútor. Csak néhány hete fogadja reggeltől késő délutánig Szent- lőrinckátán az idős asszonyo­kat, férfiakat az öregek új napközi otthona. Ahogy más­hol is mindenütt, ebben a köz­ségben az öregek többsége szintén attól tartott, hogy nem találja helyét a napköriben. Húsz idős ember számára nyílt meg, de az első napokban alig egy tucat ember jelentkezett. Egy hét múlva azután — nem­csak más kárán, más hasznán is tanul az ember — többen jöttek. Most már tizenhatan ét­keznek. töltik el jól az időt az otthonban és annyian érdek­lődnek iránta, hogy hamarosan megtelik. A községi tanács azonban jó előre számított az érdeklődés növekedésére és úgy tervez­tette meg az öregek napközi otthonát, hogy szükség esetén 30 fő számára könnyen bővít­hető. Biztosra veszik nem telik bele egy esztendő és, mert a már bennlevők jó hírét viszik, a kibővített napközi otthon is szűk lesz. Nem könnyű évet zárt ta­valy a Pest megyei Vegyi és Divatcikk Ipari Vállalat pilis- szentiváni bőrdiszműüzeme. A vártnál nagyobb megrende­léssel jelentkezett . a szovjet Razno Külkereskedelmi Vál­lalat, a korábbi piackutató munka eredményeként több új tőkés vásárlót is ki kel­lett elégíteniük és a belkeres­kedelem növekvő igényeit sem hagyhatták figyelmen kívül. Az üzem 1975-ben körül­belül 250 ezer akta- és 90 ezer bevásárló táskát állított elő. A 78 -millió forintos termelési érték körülbelül 8 millióval volt több az előző évinél. A megnövekedett feladatokat jól jellemzi, hogy a tervezettnél csaknem 30 ezerrel több ak­tatáskát készítettek. Nehezí­tette a helyzetet, hogy a több­séget alkotó fiatal nődol­gozók közül körülbelül 120- an vannak jelenleg is gyer­mekgondozási segélyen. Így a tervet mintegy 350 dolgozó teljesítette. A munkások megértették a feladat jelentőségét, sok túl­órát vállaltak. Jelentősen hozzájárultak az eredmények­hez a telep 14 szocialista brigádjának tagjai is. Az üzem céljait segítő termelőmunkával töltöt­ték az elmúlt évben meg­„...Szebb, tartalmasabb világunkban, ha általában rendben is van minden, van­nak még egyéni bánatok, rosszul sikerült életutak, tra­gédiák. Persze, nem a világ hibás ebben, hanem az embe­rek .. Ezeket a sorokat ez év ja­nuár 4-én vetettem papírra. Azokról írtam, akik öregen, családjuktól elhagyatva, szo­morúan élnek a szociális ott­hon falai között. Sokan van­nak ilyenek és szánalmat ér­demelnek. De feltettem a kérdést is cikkemben, mi adhat ment­séget — ha egyáltalán van ilyen — a gyermekek számá­ra, hogy idős szüléikről meg­feledkezzenek. Sorra jártam néhány otthont és többségé­ben ismét meggyőződtem: nem érdemlik meg az öre­gek, hogy karácsonykor, vagy újévkor se köszöntsék őket. Meggyőződtem másról is. Arx-ól, hogy néha ritkán az az újságíró is hátat fordít annak az idős embernek, akit egy nappal előtte feltétel nélkül sajnált. „A 68 éves Pelikán Pali bácsi tipeg be az irodába ...” És sírva, hosszan panaszko­tartott három kommunis­ta műszakot is. Mindez azonban nem volt elegendő. Hogy a megszapo­rodott rendeléseknek eleget tegyen, az üzem az év utolsó negyedétől a bedolgozók kö­rének szélesítésével is növel­te kapacitását. A környék­ben mintegy 80 jelentkező­nek adtak a háztartási üze­meltetésre is alkalmassá tett gépet. Az alapanyagok és a félkész termékek szállítását gépkocsival oldották meg, háztól házig. Az idén az üzem legalább a tavalyihoz hasonló ered­ményt kíván elérni. Ehhez azonban lényegesen jobb feltételeket kell teremteni, és sokkal kevesebb túlórát felhasználni. E célok megvaló­sítását segíti a technológiai fejlesztés, az új gépek, és a saját erőből készített ki­egészítő berendezések üzembe állítása. Mindez lehetővé teszi oly­kor több művelet összevoná­sát, ezáltal a termelékenység növelését. Az elmúlt év tapasztalatait felhasználva. 1976-ban már folyamatosan építenek a be­dolgozói rendszerre, sőt, to­vább szélesítik azt. Nemcsak a létszámot növelik, de a be­gyakorlottság erősödésével egyre színvonalasabb felada­tokat, műveleteket adnak majd a bedolgozóknak. dott: három gyermeke közül egy sem látogatja. Azt sem tudja, hol laknak ... „Most már ne is látogassanak!” — mondja sírva fakadva. Súlyos szavak. Milyenek le­hetnek azok a gyerekek, akik ilyen keserű könnyeket fakasztanak? Akkor nem ta­láltam rájuk. Most idősebbik lányával, Fridrich Petemével idézzük a, múltat > — Mióta az eszemet tudom — mondja —, apám rendsze­resen ivott. Feles szőlők meg­munkálásával foglalkozott, s 1 ami bort kapott a munkájáért, az lecsúszott a torkán. Na­pirenden voltak otthon a ve­szekedések, anyámat és ben­nünket, gyerekeket sokszor elzavart hazulról, de egy-két hónap után visszakönyörögte a családot. Amikor mi, gye­rekek már meg tudtuk fogni a kapát, nekünk is dolgozni kellett. Aratást is vállal­tunk. Emlékszem, hajnali 3 órakor már mentünk aratni: én, az öcsém és az apám. — Tizenöt éves koromban hashártyagyuladással a kecs­keméti kórházba kerültem. Egy hónapig feküdtem a be­tegágyon, de nem látogatott meg, nem hitte el, hogy be­teg vagyok. Azt mondta, hogy aki beteg, dögöljön meg. 1952-ben kerültem a kőbá­nyai műanyaggyárba. Kise­gítő, postakihordó, takarító munkát kaptam, mert még nem voltam 18 éves. Amikor betöltöttem a tizennyolcadi­kat, már az üzemben is dol­gozhattam. Apám még azt sem akarta megengedni, hogy a nyolc osztályt elvégezzük. Azért is harcolni, veszekedni kellett, hogy az öcsém ipari tanuló lehessen. Ha részeg volt, ve­rekedett. Amikor édesanyán­kat védtük, mi is kaptunk. Mindig goromba, nyers em­ber volt. Ha otthon tartóz­kodott, a mosoly, a jókedv nem volt nálunk vendég a családban. — Miért kellett elhagynia a szülői házat? — 1957 nyarán megbeteged­tem, műtétem is voll. Két évig voltam betegállomány­ban, a betegségem újabb mű­téttel záródott és csak 1959- ben álltam megint munkába. Egy alkalommal a táppénze­men vásárolt és főzött ebé­det akarta kidobni az udvar­ra. Csúnyán összevesztünk és ón Örkénybe költöztem. Haza A népgazdaság nem nélkü­lözheti a háztáji s egyéb ki­segítő gazdaságok tevékenysé­gét. A tejtermelés föllendíté­se érdekében minden erővel támogatják a tehéntartó gaz­dákat. Az idén már új rend­szer ösztönzi a háztáji jó­szágtartást. Eddig tehenen­ként évi 1500 forint állami támogatás illette meg a gaz­dákat, ezentúl egy tehén után változatlanul 1500, ám minden további tehén után 3000 fo­rint támogatásban részesül­nek. Ha az állattartó szerző­désben vállal kötelezettséget a tehén négyéves tartására, akkor a Pest megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség meg­előlegezi az összeget, és az első tehén után 6000, minden további tenyésztésbe állított vemhes üsző, tehén után 12 ezer forint juttatást biztosít. A támogatás iránti kérelmet a helyi tanácsokhoz kell be­nyújtani. A járási állatte­nyésztési felügyelőknél jelent­hetik be a gazdák, ha a ház­táji szaporulatot, pontosabban az üszőborjakat értékesíteni kívánják. A tenyészállatokat a felügyelőség jó áron — kilónként 40 forintért — meg­vásárolja, s fölnevelésre to­vábbadja az erre vállalkozó termelőszövetkezeteknek. Ilyen tenyészállat-nevelő te­lepet tart fenn jelenleg a jászkarajenői, a mendei tsz, valamint a dabasi Fehér Akác csak titokban mehettem, ami­kor ő nem volt otthon. — 1960-ban Pécsre kerül­tem az ápolónőképzőbe és 1962 óta dolgozom az egész­ségügyi szakmában. A társa­dalom mindig segített. Pé­csett kaptam egy levelet, hogy apámat kényszer-elvonókú­rára vitték, de csak úgy ad­ják ki az intézetből, ha vala­melyik családtag kihozza on­nét, és felelősséget vállal érte. Én voltam az a család­tag. Azt mondta, elválok anyádtól, eladjuk a házat, el­megyek veled Pécsre, új éle­tet kezdek. Amikor kijöttünk a kapun, a szemembe neve­tett és minden maradt a ré­giben. 1964-ben a szüleim elváltak, de egy házban lak­tak tovább. Apám élettársat vett oda magához, anyámnak rettegés lett az élete. Fenye­gették, szidalmazták, egyedül még az udvarra sem mert kimenni, ha apámék otthon voltak. — Egy alkalommal apám azt hitte, hogy édesanyám egyedül van a lakásban, be­rohant hozzá, hogy most meg­öllek. Szerencsére az öcsém éppen otthon volt. Anyám vé­delmére kelt és dulakodás közben tört el az apám keze. Bírósági tárgyalások soro­zata után aztán apám végre elköltözött a házból. A beszélgetés zaklatottan folyt, időnként megszakadt. A hamutartóban eloltott ciga­retták sokasága, az átnedve­sedett zsebkendő, a könnyes szem, az ideges mozdulatok arról tanúskodnak, hogy az elmondott történetek kegyet­len, szomorú sorsot takarnak, olyan sorsot, amire nem szí­vesen emlékszik vissza az ember. Szeretné kitörölni az emlékezetéből, ha lehetne. Pelikán Pál bácsi gyerekei a maguk erejéből talpra áll­tak, megbecsült tagjai társa­dalmunknak. A kisebbik lány dolgozik. Most végzi a szak­munkásképzőt. A fiú 1 3 éve a Ganz-MÁVAG munkása, festő. Idősebbik lányá, Erzsé­bet az egyik budapesti ren­delőintézetben megbízott ve­zető ápolónő, pártalapszerve- zeti vezetőségi tag. Az apjuk most a szociális otthon lakója. Élete végéig ott is marad. Az állam még róla is gondoskodik. Azonban a szeretetet, amit önmaga té- kozolt el, elesettságében sem tudja visszakoldulni. Még akkor sem, ha ma már nem iszik, békében él. Kiss György Mihály és az albertirsai Szabadság termelőszövetkezet. Az új tá­mogatási forma azonban föl­tehetően több gazdát arra sarkall, hogy fölnevelje, te­nyésztésbe állítsa a borjút. A megyében jelenleg 10 ezer 700 tehenet tartanak a kisgazdaságok portáin, azaz a teljes megyei állomány egyne­gyedét. A legtöbbet Cegléd, Tápiógyörgye, Nagykőrös, Jászkarajenő ház körüli gaz­daságaiban. A cél a háztáji állattartás korszerűsítése, s hogy a közös gazdaságok, mindenekelőtt a takarmány­ellátás megszervezésével se­gítsék a tenyésztői kedv föl­lendítését. Televíziós közvetítés műholdak segítségével r Épül a földi vevőállomás M agyarországon Magyarországról is venni le­het majd műhold közvetítésé­vel más országok televíziós adását — ehhez megkezdődött a földi vevőállomás építése Taliándörögdön. Az állomás építésének előkészítésében és az űrtávközlés fejlesztésének nemzetközi munkájában részt vesz a Posta Kísérleti Intézet. fi PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 8 osztályt végzett fiúk jelentkezését várja szakmunkástanulónak az 1976-77-es tanévre. A tanév kezdete: 1976. szeptember 1. Villanyszerelő, vas- és fémszerkezeti lakatos, fapadlózó és műanyagburkoló, ács-állványozó, központifűtés-szerelő, kőműves, épületasztalos, üvegező, vasbetonkészítő, tetőfedő-szigetelő, műkőkészítő, bádogos, építőgépszerelő, szobafestő-mázoló (tapétázó). Vidékieknek kollégiumi, teljes ellátást biztosítunk. Ács-állványozó, kőműves, tetőfedő, szigetelő és vasbetonkészítő szakmák esetén 200 Ft ösztöndíj-kiegeszitést fizetünk. Jelentkezés: személyesen vagy írásban, a vállalat szakoktatásán. Cim: 1751 Budapest XXI., Kiss J. altb. u. 19-21. (Megközelíthető: a Boráros tértől gyorsvasúttal, a 2. megálló). Az általános iskola 8 osztályát elvégzett ipari tanulókat az 1976/77-es tanévre felveszünk f estősza kmá ba A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat fizetünk. • Jelentkezni lehet: a „Prosperitás” Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. L. T. A Középületépítő Vállalat FELVESZ festő-, mázoló- és hidegburkolómunkák betanítása céljából: általános iskolát végzett, 18—35 év közötti segédmunkásokat. A betanítási idő alatt 2000 Ft fix bért és az előmeneteltől függően 400 forintig prémiumot fizetünk. Jelentkezés: Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerőgazdálkodás. Gond és megoldás Pilisszentivánon Tartani akarják a tavalyi színlel a PEVDI-ben L 1 k Jelentős ösztönzők a háztáji jőszágtartásban \ Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség biztosítja az előleget

Next

/
Thumbnails
Contents