Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

Döngölik és temetik Xkladon a Szabadság útján a Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalat munkatársai dolgoznak. Képünkön Suki Béla brigádvezető és társa, Suki Sándor a talajt döngölik. ' '"í ' ,*< í;': Makádi Mihály traktorra szerelt .íöldgyaluval temeti be több mint egy kilométer hosszan a vízvezetékcsövet. Ifj. Fekete József felvételei Szolidaritási gyűlés a péceli gimnáziumban A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1976. FEBRUÁR 10., KEDD Brigádok figyelemre méltó tettekkel Több mint fele külföldi piacra. A péceli Ráday Pál gimná­zium előcsarnokában a gim­názium KISZ-bizottságának szervezésében — csatlakozva a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának felhívásához — angolai szolidaritási gyűlést tartottak. A gyűlés alkalmá­Míg a ruhatárba adta be az érkező érdeklődők serege a ka­bátját, a nagyteremből népda­lok, gyermekdalok hangjai szűrődtek ki. Az erdőkertesi Ér irodalmi színpad tagjai az ajtóban állva vezényeltek a közönségnek. Első pillantásra nem lehetett megállapítani, hogy milyen előadásra jöttek az erdőkertesiek a klubkönyv­tárba, mert a sorokban kisis­kolásoktól az ötven évesekig minden korosztály várta a produkciót. Nem éreztük, hogy percek múlva hátratett kézzel kell majd ülni, mert kezdődik a műsor. A felnőttek és a gyer­mekek együtt énekeltek, így teremtődött meg a kapcsolat a közönség, s a szereplők kö­zött. „Tekereg a szél" Az erdőkertesi klubkönyv­tárban február 7-én, szomba­ton este hat órai kezdettel kö­zös műsort adott az Ér irodal­mi színpad, s az általuk veze­tett, patronált gyermekcsoport, az Érke. Az előcsarnokban gyermekrajzok, vízfestmények fogadták az érkezőt, bent pedig az énekszó. Fekete hajú kislány állt a pódiumra, s bejelentette, hogy a mai estén elsőként Szekeres Ildikó fog szavalni. La Fon­taine A tücsök és a hangya című versét mondta el, majd Kiss Katalin és Halmi Klára énekelt a közelgő tavaszról. Gyorsan pergett a műsor. Az Érke színpad tagjai szünet nélkül követték egymást a színpadon: Kiss Tünde, a sze­replők legkisebbike Gazdag Erzsi Réti vendégség című költeményét adta elő, Kiss Mária énekelt. „Tekereg a szél...” — csa­pott föl a nézőtér csöndes so­raiból a gyermekszínpad sza­valókórusának hangja. A te­rem egyik és másik sarkából is verselő gyermekek indultak val a részt vevő diákok meg­ismerkedtek az angolai politi- tikai helyzettel, majd a gim­názium 210 tanulója és tantes­tülete elfogadta a gyűlés után elküldendő tiltakozó távirat szövegét, majd szolidaritási műsorra került sor. a színpadra, ott tovább teke­regtek; énekeltek a szélről, a folyóról, a természetről. Buj­káltak egymás karjai alatt, egy pillanatra meg nem álltak. Az ének és a vers szinte ész­revétlenül olvadt össze. Minden irodalmi színpad el­ső fellépésekor többnyire vi- gyázzba áll a színpadon, s mondja, mondja a beléje suly­kolt verseket. Meg sem moz­dulhat, meg sem libbenhet, kö­ti a betanító által ráerőszakolt fegyelem. Első találkozása a művészettel a szigorúság, a me­revség emlékét rögzíti. Az Érke csoport ötödik és hetedik osz­tályosokból alakult október­ben. Tizenegy tagja van, s a szombati előadásokon lépett fel először. Az előadást követő vitában többen elmondták, hogy szerencsés volt az oldott légkörű rendezés, hiszen a gyermekek többnyire az isko­lában csak a „kísérőzene" sze­repét töltik be például az év­záró ünnepélyen. Most ők le­hettek a főszereplők. Nevetgélés, de nem unalom A műsoros est második ré­szében az Ér színpad tartott bemutatót. Az együttes tagjai külön-külön szavaltak, éne­keltek, majd közös produkció­juk következett. E rövid cikk keretében nem lehet az elő­adás valamennyi bemutatott számáról írni, ezért csak ket­tőt ragadnánk ki, a Variációk című darabot és a Kapcsola­tok címűt. Mindkettőről el kell mondani, mivel a közön­ség heterogén összetételű volt, ezért a hatásuk sem volt egy­értelmű. Mindkét darab lé­nyege a mozgás volt, s a moz­gással kifejezhető gondolatok. Az irodalmi színpadok műso­rainak többségénél a közönség I fegyelmezetten unatkozik. Vár­A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága január 28-i ülésén megtárgyalta a megyei tanácstagok tevékenységét. Megállapították, hogy a ta­nácstagok jól tájékozottak, te­vékenyen részt vesznek a he­lyi szervek munkájában. Hasz­nos, hogy nemcsak a testületi üléseken képviselik választóik érdekeit, hanem valamennyi lehetőséget kihasználnak o tömegkapcsolatok ápolására. így például eredményesek az üzemekben tartott fogadóórák, a tájékozódások, a megbeszé­lések a gazdasági szervek ve­zetőivel. Szövetkezet családi házban A megyei tanácstagok a törvényben rögzített köteles­ségeiknek eleget téve időnként felkeresnek üzemeket, társa­dalmi szerveket, ahol is tájé­koztatást adnak a megyei és a helyi tanács munkájáról. Legutóbb a Ruházati Ipari Szövetkezetben jártunk. Im­már huszonhat esztendeje egy rendben tartott, külsőleg csa­ládi háznak is nézhető telep­helyen munkálkodnak. A kor­szerű gépeken több mint ki- lencvenen — főleg nők — dolgoznak. Mátyás Tiboné el­nökasszonyt kerestem, de nem volt a helyén, munkatársai a műhelyből, a gépek mellől hív­ták ki. Nem tud elszakadni a műszaki feladatoktól, s mint ják, hogy mikor lesz vége a mondókának, s mikor verhe­tik össze tisztelettudóan a te­nyerüket. Erdőkertesen erről szó sem volt, a közönség nem volt fegyelmezett, de nem is unatkozott, s talán ez volt az Ér színpad bemutatójának legnagyobb érdeme. A né­pes gyerektábor (az ötödik osztályosoknak az iskolában kötelezővé tették a rész­vételt azzal, hogy fogalma­zást kell az estről írniuk) néha olyankor nevetett, ami­kor a felnőttek úgy érezték, inkább sírni kellene. De nem azért nevettek, mert az egyik megcsiklandozta a másikat unalmában, hanem azért, mert zavarban voltak, a színpadon látottak miatt. És ez a nevet­gélés nem terjedt a nézőtéren, sőt az előadás csúcspontján el­halt, és csodálkozássá, meg­döbbenéssé alakult át. Elő kapcsolat Kolonics Károly, a klub­könyvtár jelenlegi megbízott, tiszteletdíjas igazgatója a mű­sort követő vitában elmondta, hogy amíg ide nem helyezték, I a községbeli kósza hírek miatt rossz véleménye volt az Ér színpadról. Az első próbán azonban már szívügye lett a csoport munkája: azt hitte, hogy e közös munkában szen­vedni fog, hiszen általában az irodalmi színpadokról nem voltak jó tapasztalatai. Ügy érzi, hogy a korábbi rossz vélemények oka többi között az volt, hogy a színpad tagjai távol álltak a falusiaktól, az emberektől. Most, hogy meg­alakították az Érke csoportot, egyúttal valóságos élő kapcso­latot sikerült teremteni az er- dőkertesiekkel. És az újságíró szerint ez a létrejött kapcsolat fontos fordulópont az Ér szín­pad történetében. örszigethy Erzsébet technikus, mint női szabó szükségesnek is tartja a ta­pasztalatok átadását, s nem utolsósorban figyelemmel kí­séri, hogyan készül a sok-sok új termék. Alig pár perc alatt egy kiállításra való áru fe­küdt az íróasztalon:1, szebbnél szebb hímzett női hálóingek, pizsamák, női és férfi fehér­neműk. Nem véletlen, hogy a világ minden tájára szállíta­nak, még afrikai vásárlóik is vannak. Termékeik hatvan százaléka kerül külföldi pia­cokra. Több mint két évtizedes te­vékenységük alatt nagy hír­névre tettek szert, évek óta gondot okoz, hogy nem tudnak minden megrendelést elvál­lalni. Szállítanak a helyi ÁFÉSZ-nak, és az évi 16 mil­lió forint értékű, több mint 130 ezer fehérneműnél sokkal többet is átvennének a Cent­rum áruházak. Sláger a hímzett fehérnemű Tavaly a termelési érték meghaladta a 40 millió forin­tot, s ahogy Németh Antal főkönyvelő kiszámította, a szövetkezet nyeresége három év leforgása alatt 1,6-ről 5,2 .millió forintra emelkedett. Míg a dolgozók átlagkeresete ma már eléri az évi 27 ezer fo­rintot. E jelentős termelési eredmé­nyeket nem kis erőfeszítéssel érték el, hiszen évente több száz terméket mutatnak be a kereskedelemnek, s ezek után nagy mennyiségű megrende­lést is kapnak. Állandóan ku­tatják az igényeket, s igye­keznek jobb, korszerűbb ter­mékeket előállítani. Az elmúlt évben például keresetté vál­tak a hímzett fehérneműk. A hímzések egy részét az üzemben csinálják, másik ré­szét a több mint százötven be- dolgozó készíti. Legutóbb pél­dául a szövetkezet vezetői a nagytarcsai tanács elnökével folytattak megbeszélést arról, hogy a népi hagyományokról ismert községben az arra vál­lalkozóknak tudnának mun­kát adni, elsősorban hímzések készítésénél számítanak a nagytarcsai asszonyokra. A bedolgozók egy része a járás­ban, más része a megye más községeiben dolgozik, de még a jászsági községekbe is szál­lítanak hetente kétszer félkész­árut. A szövetkezet arra is gon­dol, hogy a lakosság is minél jobban megismerje termékei­ket. Részt vesznek a bemuta­tókon, kiállításokon, ott voltak a Galga menti kulturális ren­dezvényeken, s még Vácott is megfordultak. Ajándék a gyermekotthonnak A szövetkezet hat szocialis­ta brigádja figyelemre méltóan munkálkodik. A KISZ-brigád például Bezák Edit titkár ve­zetésével a vasgyűjtésben ért el kiváló eredményt, amiért 1500 forint jutalmat is kaptak. Ugyancsak a brigádoknak kö­szönhető, hogy az őrbottyáni gyermekotthon lakói ajándé­kokat kaptak, s az is, hogy a szövetkezet volt dolgozójának, Fekete lstvánnénak és gyer­mekének kevesebb a gondja. A szövetkezet hozzájárul a gyermekintézmények építésé­hez, de szívesen részt vállal­nak más jellegű akciókban is. A péceli óvoda építéséhez 40 ezer forintot adtak, de jutott 10 ezer forint Atkár községnek és 5 ezer forint Dánynak is. Mint a helyi szövetkezeti ta­nács tagjai, 14 ezer forinttal támogatják a nagyközségi köz- művelődési munkát. Pécelen és sok más községben mara­dékanyagokkal segítették a politechnikai oktatást. Nem véletlen tehát, hogy jó ered­ményeket értek el a kongresz- szusi versenyben. A vitrinben oklevelek, emlékplakettek ta­núskodnak arról, hogy mun­kájuk hosszabb ideje példa­mutató. így aztán az sem vé­letlen, hogy az ország min­den részéből érkeznek levelek, pontosabban kérelmek, hogy biztosítson a szövetkezet be­dolgozó munkát. Asszonyok egy műszakban A szövetkezetben főleg fia­talok, kisgyermekes anyák dolgoznak, akik nem tudják a második műszakot vállalni, pedig a korszerű, nagyobb tel­jesítményű gépeket — ameny- nyiben a munkaerő rendelke­zésre állna — jobban ki le­hetne használni. Hasonló a helyzet a szövetkezet mérték­utáni szabóságában is, amely sokkal nagyobb forgalmat is le tudna bonyolítani, s erre szükség is lenne Pécelen... Kovács István megyei tanácstag Tizenöt pénteken — Ajtócibálás a Pénteken délután Gödöllőn, a MÁV-állomás kultúrtermé­ben megkezdődött az úttörő­vasutasok kiképzése. Csató Sándor tanfolyamvezető, majd Dékán Éva csapatvezető a vá­rosi úttörőelnökség nevében üdvözölte a résztvevőket. A tanfolyam vezetőjét segíti munkájával Deme István és Tóth Zoltán, a váci Lőwy Sán­dor Gépipari Technikum hall­gatói. Az állomásvezetés nevé­ben Dobos István szólt a fia­talokhoz. A pajtások felnőttek felügyelete mellett a Verőce­maros és Királyrét között za­katoló úttörővasúton látják majd el a szolgálatot a nyári táborozások idején. A tanfolyam tizenöt pénte­ken át tart maid. Ahogy a címbén ígértük, folytatjuk más vasúti hírrel. Az elmúlt héten két napon át nem volt fűtőolaj Gödöllőn, a BKV cinkotai üzemegységének vezetője, Abrnhám József feb­ruár 6-án délben maga irá­Már több mint két éve rend­szeres vásárlója vagyok a Galgavidéke ÁFÉSZ bági (302- es számú) élelmiszer- és ipar­cikküzletének. Katona István­ná üzletvezető, valamint Kato­na József és Takács József né eladók mindent elkövetnek, hogy a kiszolgálás zökkenő- mentes és zavartalan legyen, udvariasság, előzékenység jel­lemzi őket. Bizony nagyszerű, hogy az egészségügyi követel­ményeknek minden esetben eleget tesznek, nem is beszél­ve a nyitvatartási rend lehető legoontosabb megtartásáról. Említésre méltó, hogy ha vala­ki valamit ottfelejt, az feltét­lenül számíthat arra, hogy ugyanazon a helyen meg is találja. Ez történt legutóbb Termelés­és művelődésszervezésről Brigádvezetők fóruma A Ganz Müszerművek gö­döllői Árammérőgyárában az elmúlt héten került sor a szo­cialista brigádvezetők fóruma első összejövetelére. A gyár nyolcvanhárom brigádvezetője részére a szakszervezeti bi­zottság, az üzemi népművelő, a járási-városi TIT-szervezet, valamint a városi közművelő­dési bizottság közösen állított össze egy tíz előadásból álló sorozatot. A brigádvezetők a sorozat folyamán számos kérdésről hallhatnak tájékoztatást. Szó lesz majd többek között a szo­cialista életmódról, a brigá­dok szerepéről, jelentőségéről, a termelés ésszerű szervezésé­ről, a művelődési tevékenység összehangolásáról. A brigád­vezetők lélektani előadáson kapnak majd ismereteket ar­ról, hogyan kell vezetni, mi­lyen módszerekkel lehet egy esetlegesen szerveződött cso­portot aktív, tevékeny közös­séggé alakítani. A vezetők tájékoztatót hall­gatnak meg arról is, hogy mi­lyen jogaik, kötelességeik van­nak a szocialista brigádoknak, hogyan kell kiépíteniük kör­nyezetükkel a kapcsolatokat. Az előadássorozaton belül ar­ról is szó lesz, hogyan kell célszerűen összeállítani a bri­gádvállalásokat. Az előadásokra nagy gya­korlattal rendelkező ismeret- terjesztőket kértek fel, például a gödöllői Gépgyárból és a Mezőgazdasági Gépkísérleti In­tézetből, akik tájékozottak a szocialista brigádmozgalomban Rendkívüli olajmenet végállomáson nyitotta Gödöllőre rendkívüli menetben azt a négy vagont, amely fűtőolajat szállított a palotakerti állomásra. És végül: ki ne vette volna észre, hogy a régi, megszokott helyett már szebb kocsik is za­katoljak a HÉV-vágányaín. Szebbek, igaz, de ez nem min­den. Az utasoknak elég sok gondja-baja van ezekkel a sze­relvényekkel. Vasárnap reggel például a gödöllői végállo­másról háromnegyed nyolckor induló M IX-es kocsikból álló szerelvény néhány ajtaját töb­ben alig tudták kinyitni. Rö­vid idő alatt közüggyé váltak a makacs ajtók. Sajnos, sok bosszúságot okoznak az uta­soknak az új kocsik, amelye­ket a régi megszokottak he­lyett irányítottak Gödöllőre. Bizonyos, hogy az M X-es tí­pusúak — amelyek Szent­endrére is járnak — majd jobban beválnak. családunkban is, egy esernyő­vel. Szombaton felejtettük ott, de hétfőn ugyanúgy megtalál­tuk. Gondolom, ezzel az üzlettel minden vásárló meg van elé­gedve, így az ő nevükben is írhatom ezeket a sorokat. Pontosan egy esztendeje ja- vosoltam, hogy jó lenne az üz­let elé elhelyeznének egy fel­iratot, és egy szemétgyűjtői. A feliratnak nem kellene fel­tétlenül ezt tartalmaznia: Ne szemetelj! Jobb lenne így: Őrizzük meg Bag tisztaságát. És ha meg is tartanánk, még jobb érzéssel léphetnénk be ebbe az üzletbe. Iszlai Albert Bag Az Ér és az Érke Fordulat Erdőkertesen Hírek a „sínvidékről" Csiba József OLVASÓINK FÓRUMA Esernyő és szemétgyűjtő I % i 1

Next

/
Thumbnails
Contents