Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

Berregő fűrészgépek Tavassza! új csemetéket ültetnek Inkább a gallyért Körül ülik az üllői jegenyés kis tisztásán rakott tüzet. Sza­lonnát sütnek, kenyeret pirí­tanak, hosszú botok végén, de akad, aki krumplit kotorász elő botjával a parázsból. Erdei munkások. Szeretni kell Kerekes Béla a legbeszéde­sebb. Megtudjuk tőle, hogy ők tulajdonképpen nyugdíjas tsz- tagok, most csak vendégként dolgoznak az erdőgazdaságban és egy kivételével, alsópako- nyiak. Az az egy, Bucsi Kiss Bálint, aki a közeli Üllőhöz tartozó Schtökli-tanyán lakik, ezt [ mondja: — Nem is annyira a pénzért, inkább a gallyért járunk ide. Két-három hónap alatt az egész évi tüzelőnket megkeres­sük, még marad is valameny- nyi. — Az erdőt szeretni kell — veszi ót a szót Bugyi Mihály. — Én még gyerekkoromban megszoktam ezt a munkát. Er­délyben, a havasokban lak­tunk. Lóval és teherautóval — A földben maradt táskák­kal mi lesz? — kérdezzük Ap­ró Sándort, aki a legközelebb áll hozzánk. — Azokat a hemyótalpasok- ra bízzuk. Még a télen kirán­gatják őket, és fel is szántják a helyüket. Körbemutat: — Tavaszai új csemetéket ültetnek az asszonyok a he­lyükbe. Megtörli a homlokát, és búcsút vesz tőlünk, akiknek a balesetveszély miatt, tilos a vágás területére belépnünk. Fedél nélkül Az erdészt keressük, de ő csak estefelé ér ide. Visszabal­lagunk a nyugdíjasok brigád­jához. — Karácsony táján történt — meséli most már ismerős­ként Bulejsza András. — A péhes körül dolgoztunk, ugyanis amott — és a kövesút felé mutat —, méhészek ta­nyáztak a nyáron, de hogy miért és hogyan, télire is kint hagyták a méhek egy részét. Az egyik fa véletlenül a kap­tárokra dőlt, s a méhek pilla­natok alatt elleptek bennünket. Az erős fagynak köszönhetjük, hogy egy-két csípéssel meg- úsztuk ... Egy szót sem szólt a méhész, amikor kijött. A szél orkánszerűvé válik. A munkások szedelőzködnx kez­denek. A pakonyiak lovasko­csira ülnek, a többiek, hónuk alá szorított baltákkal, gyalo­gosan vágnak neki. Egyikük felénk kiált. — Siessenek maguk is, mert nemsokára esni kezd, ez pedig olyan munkahely, ahol a mun­kás feje felett nincsen fedél! Egymás után nyeli el őket az erdő. , Kovács György Nyitott szemmel Eldőlt egy kerékpár JEGYZET Magától értetődik? Egyiik nap fagy, a másik nap lucsokban caplatunk. Nem csoda, ha az apróbb gyerekek megérzik és m egs ínyük az időjárás változásait. Elterjedt a hír Monoron, hogy a bölcsődét be kellett zárni, a megbetegedések miatt. Ez nem igaz, viszont a teljes létszám alaposan csökkent, hatvan helyett jó, ha húszán játszanak a szobákban. Balázsnak is torokgyulladá­sa van, köhög, lázas, injekció­kat kap. De hol? A monori egészségház gyer­mekgyógyászata olyan zsúfolt, hogy az udvaron is hosszú ideig várakoznak gyerekek és mamák. A körzeti orvosnál szintén ... Lázas, nyűgös, vi­sító kisgyerekkel ki tud várni? Ráadásul hét vége van, ügye­let, az ügyeletes orvos beteg­hez indult... Balázs örül, hogy megúszta, kiadja a jelszót, hazafelé. Cseh Sándorné, dr. Rados Mária házi betegápolónője megáll az utcán. — Beteg a kis fül? — kérde­zi. Tudja, milyen zűrzavaros körülmények között várakoz­nak, akik a hét végi injekció­zás kora reggeli idejét lekésik, hát intézkedik: — Ide bemegyünk. Az „ide”, egy vadidegen ház. Balázs megkapja a Retardil- lint, Cseh Sándorné megy to­vább, mintha mi sem történt volna, a ház gazdája köszönő szót sem vár. Magáitól értetődik — legyin­tenek mindketten. (k — z) Vasadon készítik, Budapesten szerelik Hat évvel ezelőtt kezdődött meg a termelés az Irodagép- ipari és Finommechanikai Vállalat vasadi, gyáregységében. A helyi Kossuth Szakszövetkezet biztosította üzemcsarnokban különböző alkatrészek készülnek, amelyekből aztán a vállalat budapesti, Jász utcai törzsgyárában korszerű pénztárgépeik állnak össze. Szerelőszalagon a több mint ezer alkatrészből készülő pénztárgép. Meózzák az líj KATUS pénztárgépeket, amelyekből az idén a vállalat több ezret'exportál azNDK-ba. Koppány György felvételei PEDAGÓGUSOK Száz méterrel odébb jóval fiatalabb, sisakos etnherek mozognak. Fűrészgépekkel döntik, aprítják a fákat. Előt­tünk most éppen egy óriási bükkfa tövének eresztik a gé­pet, amely olyan könnyedén vágja kerékpárláncszerű fo­gaival a törzset, mint vajat a kés. A gép iszonyúan éles vonyí­tással berreg, a fa meg ropog­ni kezd, majd hirtelen, óriási reccsenéssel, a földhöz vágódik. Amikor tucatnyi fát ledönte­nek a nehéz gépekkel, a felda­raboláshoz kezdenek. A galy- lyazást az utánuk jövő időseb­bekre bízzák. A méretre vágott rönkdarabokat, lóval, az utak mellé vontatják, hogy később, teherautóval, az üllői vasútál­lomásra szállítsák. Nem lehet tudni, holnap milyen idő lesz. Most éppen olvad, az éjszaka göröngyösre fagyott út, délelőtt már tócsák csillognak mindenütt, délre bokáig süpped az ember a sár­ba. A monori főtéri gyógyszer- tárból jön kifelé egy anyuka, Itarján hófehér, bolyhos ove- rállba öltöztetett csemetéje. Kerékpártartó se közel, se tá­vol, a mama bosszankodva ve­szi tudomásul, hogy a park műkőlábához támasztott bi­ciklije eldőlt. Egyik karján a baba, másik kezével igyekszik felállítani a sárban hempergő kerékpárt. Nem megy. . Tanácstalanul néz körül. Látja, hogy a gyógyszertár ajtajában áll egy fehér köpe­SAKK KÉSZÜLŐDÉS A BAJNOKSÁGRA A gyömrői sportegyesület sakk-szakosztálya a téli holt­szezont sem töltötte tétlenül: megrendezte a neves kecske­méti sakkozó, Tóth László em­lékére kiírt emlékversenyt. Érdekesség, hogy rajthoz állt a híres sakkozó öccse, Tóth Lajos is, aki 82 éves. Az ötödször kiírt versenyt Fábián Béla I. osztályú sak­kozó nyerte meg, s a serleg örökös tulajdonosa lett, mivel az harmadszor került a birto­kába. A győztes 90 százalékos teljesítménnyel végzett a kép­zeletbeli dobogó legmagasabb fokán. A további sorrend: 2. Légrádi Antal (80 száza­lék), 3.. Mészáros Lajos (65 százalék), 4. Fitos József (60 százalék), 5. Monduk Lajos (55 százalék), 6. Tóth Lajos (40 százalék), 7. Viczina Ist­ván (40 százalék),^-8. Follárdt István (36 százalék), 9—10. Sál Antal és Patkós József. A. verseny külön érdekessé­ge volt a fiatalok előretörése. Monduk Lajos, aki eddig két­szer birtokolta a kupát, most kénytelen volt az 5. hellyel megelégedni. Igaz, a győztes tőle szenvedte el egyetlen ve­reségét. A verseny elérte célját, mél­tó tisztelgés volt a világhírű kecskeméti sakkozó előtt. Az ünnepélyes díjkiosztásra február 7-én, szombaton este hat órakor kerül sor. El alka­lommal beszélik meg a kö­zelgő bajnokságot, s villám­versenyt is rendeznek. Fábián Bélát, a Tóth László emlékverseny megnyerésén kívül, újabb öröm érte: a Magyar Sakkszövetség meg­erősítette I. osztályú minősí­tését, s úgynevezett alappont­tal is ellátta. ★ Tavaly a 6. helyet szerezték meg a gyömrői sakkozók a megyei I. osztályú bajnokság­ban, mindössze két ponttal szorulva le a dobogóról. A ha­marosan kezdődő bajnokság­ban az első négy hely vala­melyikére pályázhatnak. Az idei tervek között több tehetségkutató verseny meg­rendezése is szerepel. ★ Simkó Ferenc remekelt a legjobban a tavalyi bajnok­ságban: teljesítménye 95 szá­zalékos, amely szinte egyedül­álló. A rokonszenves játékos sikerét csak növeli, hogy Maglódról jár át sakkozni Gyömröre. Ugyanígy beszélhetnénk Du- ró Károlyról, Pálinkás János­ról és a többiekről is, akik Pilisről, illetve Üllőről utaz­nak vasárnaponként Gyömrő- re vagy a bajnoki találko­zókra. Híven a hivatáshoz, híven a községhez Következetesség, pontosság, fegyelem nyes nő. Nem meri megszólí­tani, megkérni, hogy segítsen, hiszen, ha hozzáérne a földtől, víztől ragadós járrnűhöz, már­is mehetne átöltözni... A fehér köpenyes nő azon­ban egy pillanatig sem tétová­zik. Megy, emeli a kerékpárt, segít a gyerekülőkére ültetni a kicsit, s köszönetét sem várva, indul visszafelé. K. ZSa MŰSOR MOZIK Ecser: Szép fruskák völgye. Gomba: Mi van, doki? Gyöm- rő: És velem volt Alibaba, h.: Oklahoma olaja. Maglód: Az utolsó parancs, h.: Enyém, tied, kié? Mende: Enyém, tied, kié?, h.: Mese Szaltán cárról. Manor: Én és a tábornok, h.: Hugó, a viziló. Nyáregyháza: Mi van, doki?, h.: Vádol a felügyelő. Péteri: A briliáns­királynő bukása. Pilis: Ne sírj tele szájjal, h.: A sandeni gyermekgyilkossági per. Tá- piósáp: A keresztapa másik arca. Űri, v.—h.: Kutyahűség. Üllő: Puha ágyak, kemény csaták, h.: Vérdíj Kovpak fe­jére. Vecsés, v.—h.: A hazáért harcoltak, I—II. Matiné: Az aranyember. A pedagógus házaspárt, Rip­ka Jánost és Ripka Jánosnét, szinte mindenki ismeri Mag­lódon. — Egerben születtem — mondja a férj —, pedagógus- pályám is ott kezdtem, még 1938-ban ... Maglódra a fele­ségemmel együtt, 1949-ben ke­rültünk, s azóta is itt taní­tunk. A feleség elmosolyodik: — Maglódról akkor, bizony, még nem hallottunk, semmit sem tudtunk. Én budapesti, kispesti születésű vagyok, s hogy közelebb legyünk szü­léimhez, azért választottuk a maglódi állást. Először a Balaton mellett És nemcsak a pedagógus- hivatáshoz, Maglód községhez is hűek maradtak. A férj élő­világot és gyakorlati foglalko­zást, a feleség gyakorlati fog­lalkozást, kézimunkát, éneket tanított, illetve tanít fő szak­| deket felelevenítve, emlékeket idézünk. Közreműködtek a maglódi úttörőcsoport első ba­latoni üdültetésében. — Valamikor, az ötvenes évek elején, huszonhat gyere­ket vittünk Balatonszepezdre, nyári üdülésre, és bár szalmán aludtak a gyerekek, bár kollé­gáimmal és a gyerekeket kísé­rő néhány szülő segítségével, magunk főztünk, nekünk kel­lett gondoskodnunk az élelem­beszerzésről, ami akkor nem is volt olyan könnyű, mégis, fe­lejthetetlen élményt jelentett az üdülés a gyerekeknek és nekünk, pedagógusoknak is.., Akkor láttam a Balatont elő­ször. A férj hozzáteszi: — Emlékszem, kémünk kel­lett a szülőket, hogy engedjék el gyereküket a nyaralásra. A maglódiak közül bizonyá­ra még sokam emlékeznek az ötvenes évek eleién bemuta­tott János vitéz, Mézeskalács, Az égigérő fa című, élményt nyújtó darabokra, amelyeknek színre vitelében az akkori esz­tendők tanári karának, illetve a Ripka házaspárnak volt nagy érdeme. Családi otthon Az egykori maglódi tanítvá­nyok s a mostani tanulók is a legnagyobb tisztelettel, sze­retettel beszélnek a Ripka há­zaspárról. — Következetes, kicsit talán szigorú is voltam. Szívügyem­nek tartottam a tanítást. A következetesség, a pontosság, a fegyelem rám is jellemző. Lel­kiismeretesen készültem az órákra — mondja Ripka Já­nos. A szépen berendezett csalá­di házban sok a festmény, egri, maglódi tájak, néhány virágcsendélet, s füzeteik fölé hajoló tanulók. A feleség ké­peiből még az iskola igazgatói irodájának falára is jutott egy-kettő. — Húsz, huszonegy éves le­hettem, amikor az elsőt fes­tettem. S ha a gyermekeim ne­velése meg a tanítás közben szabad időm maradt, mindig nagy kedvvel vettem kezembe az ecsetet. Tavaly, új családi építve, az iskolától kicsit messzebb költöztek. Reggelen­ként mindig együtt indultak az iskolába. S a járókelők, is­merősök köszönése, néhány hét óta, egy kérdőmondottal egé­szül ki: Reggelenként egyedül — Egyedül, tanár néni, egyedül? Igen, januártól Ripka János- né reggelente egyedül indul tanítani: a férj, 62 évesen, nyugdíjba vonult. — Nagyon szokatlanok vol­tak nyugdíjba vonulásom első napjai. Hiányzik még az isko­la, hiányoznak a gyerkek... Várom is a feleségem, délutá­nonként, amikor hazatér, min­dig megbeszéljük, mi történt az iskolában, a gyerekekkel.., Persze, a megérdemelt nyug­díjas napok, évek sem múl­nak semmittevéssel. Munkát ad a kerti gyümölcsös, a né­hány szőlőtőke. Közben várja a kollégium­ból hazalátogató gyerekeket, Jánost és Gézát, akik a kerté­szeti egyetem másodéves hall­gatói. Jandó István Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., te­lefon: 26.), Monoron és Mono- ri-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi Sándor u. 30., telefon: 207.), Maglódon és Ecseren: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen, Nyáregyhá­zán, Csévharaszton és Vasa­don: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Úriban: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Ve- csésen: dr. Túri István tart ügyeletet. " Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig, illetve 15- től 19-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. tárgyként. A katedrán eltöltött évtize­Gépkocsi az árokban A hét közepén hótakaró borult Monorra is. A ritka lát­ványban a gyerekek és a felnőttek egyaránt elgyönyörködtek. Bizonyára rácsodálkozott a hóesésre a költségvetési üzem teherautójának vezetője is, s közben a Petőfi utca árkába csúszott. Hosszas erőfeszítés árán sikerült csak az útra von­tatni a kocsit. Péter László felvétele <g. j.) házat Befejeződött a Tóth László emlékverseny

Next

/
Thumbnails
Contents