Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-07 / 5. szám
NYÁRSAPA TON Széltől védett váróhelyiség Meglepetés várta január 5- én reggel, az új esztendő első tanítási napján azokat a kis diákokat, akik az autóbuszról a nyársapáti iskola előtt leszálltak: a megállóhely képe alaposan megváltozott, fedett, vidám színű műanyagból készült váróhelyiség állt a megállót jelző tábla mellett. Szeles, havas, esős időben jobb lesz várakozniuk védő falai mögött, míg az autóbusz megérkezik. Kevesebb ideig állnak a vagonok Jól dolgoztak a MÁV—Volán Romplexbrigádok, versenyfeladatként vállalva sokat tettek azért, hogy csökkentsék munkaszüneti napokon a vasútállomáson a kocsiállások idejét. Utcák — régen Cegléden százhuszonöt éve, hogy sok utca nevet kapott, s az épületeket házszámozták. A mai Thököly utca lakói talán már nem is tudják, hogy háromnegyed százada eleik még Rákóczi utca néven ismerték az övéket, s Vasút utca volt a mai Rákóczi útnak, a város egyik legszebb Utcájának a neve. A mai Mikes utca Bercsényi nevét viselte, s az „átkeresztelés” során kapta az egykor Templom utca a mai, Bercsényi utca nevet. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1976. JANUÁR 7., SZERDA Jó étel, rend és tisztaság Javult a vendéglátás, szebb a környezet Példakép az aranykoszorús szocialista brigád Nemcsak az élelmiszerüzletek, kisáruházak, piacok, kenyér- és konzervgyárak, őstermelők dolga, hogy a lakosságot kellő mennyiségű és megfelelő élelmiszerrel ellássák: a mindennapi élelmezésben nagy szerepük van a vendéglátó helyeknek is, közéjük sorolva az üzemi konyhákat, az utazók rendelkezésére álló éttermeiket. A közétkezfetésben Cegléden részt vesznek a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat helyi éttermei, az ÁFÉSZ Alföldi étterme, ahol épp most korszerűsítik a konyhát, hogy az igényeket még jobban kielégíthessék. A vendéglátóipari vállalat ceglédi területi igazgatósága a Soha vidámabb utazást! Csöpp védencemmel, a vonat első kocsijában utazom, kísérőként. Mint valami kerekeken guruló bölcsőde és óvoda, olyan ez a szakasz. Az egyik műbőrrel bevont ülésen, mózesikosarában, néhány hetes baba alusz- sza az igazak álmát, bátyókája banánt csemegézik. Szemüveges kislányt unszol a mamája: — Adj cukrot a kisfiúnak! De a lányka nemet int, s zsebébe rejti zacskónyi édességét. Nem keli a következő állomásig sem várni, a mi fiunk is feltalálja magát. A pádon Nevek, gyerekek hűlt helye, szomszédéi jobbra-bal- ra, arca csupa mosoly, virágos a kedve. Hát hogyne, amikor utazunk! Ezzel is, azzal is barátkozik, s bár csillogó szeme még beszédesebb, mint a szája, sorra mutatkoznak be kis utitársai. — Szervusz, kis fiú, hogy hívnak? Én Melitta vagyok, Melike. — Én Yvonnka vagyok, ő Doló- resz, ő pedig a Jolán. — Nem is igaz, én Jolanda vagyok — morcol a bemutatott. — Öt Sandrának hívják, » de Alexandra, ez itt Barbara, ő Anita, a testvére Roxána. Hát téged hogy hívnak? — Nem mondom. — Mutatkozz be szépen — próbálom jóra oktatni —, így illik. — Nem. — Hát jó. akkor hallgass. Azért se hallgat, bemutatkozik: — Gyuszi. Kis Gyuszi. — Nem igaz, hazudsz, ez nem is gyereknév! — kiált az elcsodálko- zók egyike. — Zsolti vagy biztosan, vagy Krisztián. Nálunk a nagyapát hívják Gyuszinak! —esk— múlt évre tervet készített, hogy a munkafegyelem megszilárdításáért, a tiszta, rendes üzletekért, a szolgáltatások színvonalának emeléséért még többet tehessen. Tervéből, mint azt vendégeik is tapasztalhatják, sokat sikerült valóra váltaniuk. Ezt igazolja a forgalomnövekedés, mely elsősorban utasellátó | az étel és a hűsítő italok fogyasztására volt jellemző. Tennivaló a jövőben, hogy az igényeket jobban, gördülékenyebben kielégíthessék, mivel a forgalomnövekedéssel a fejlesztés nem volt megfelelő arányban. Az idén a Kossuth Étterem belső helyiségét önkiszolgáló étteremmé alakítják át. Az olcsó ételekkel a diák- élelmezésnek is segítenek. A tavaly korszerűsített Magyar Étterembe szívesebben térnek be a vendégek, mióta nemcsak a jó falatok, hanem a rendezett környezet és a tisztaság is a vendéglátóhely jellemzője lett.' Ugyanez tapasztalható a „citromházi” Aranysas bisztróban, az év végén felújított Kristály presszóban, a Délibáb eszpresszóban is. A vállalat ceglédi vendéglátóhelyein öt szocialista brigád dolgozik. A Magyar Étterem szocialista brigádja tavaly nyerte el az aranykoszorús jelvényt, s példáját követni igyekszik a többi négy. A ceglédi területi igazgatóság törzsgárdatagjainak száma több mint százharminc. A bérek alakulása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy minimálisra csökkent a munkaerő-vándorlás. A szakmunkástanulók is szívesebben maradnak, miután bizonyítványukat megszerezték, szívesen dolgoznak az ösz- szeforrt, jó munkás kollektívában. Tanulásukban ösztönző, hogy a tanulmányi idő alatt, ha jutalmazásra kerül sor. a vállaJegyzet Közös iskolagond NEM MAI KELETŰEK azok a kapcsolatok, amelyek immár legalább évtizede fonódtak üzemek és iskolák között. Sokáig tulajdonképpen neve sem volt ennek az együttmunkálkodásnak, később kezdték az Egy üzem — egy iskola megjelöléssel illetni. Amit magába foglalt: olyan hiányok pótlása — kölcsönösen —, amelyek vagy az iskolában, vagy az üzemben mutatkoztak. Említsünk mindjárt néhány példát. Sem városi, sem vidéki iskoláink nem mondhatók gazdagoknak. Szegényes, szűkös általában a tanácsi pénztárca. tornaterem-bővítésre, udvarsalakozásra, ebédlők meg tantermek szépítésére, vagy épen az évi festésre, illetve mindezekre együtt és még sok más szükségesre kicsiny a Jteret. A „másik oldalon” pedig: tanulna az üzemi ifjúmunkás, de szűk a művelődési ház, drága a különóra, tornáznának, sportolnának a svának, de hol akad tornateremre, kosárlabdapályára helye például egy vasasüzemnek? Ezemvi a területe az élet, a munkaformálta kapcsolatok lehetőségeinek üzem és iskola között, ezzel a szándékkal: a magunk erejéből átadunk nektek, cserébe a ti saiátos segítségetekre számítunk. Országosan aligha mutatható ki hirtelenélben, hány gyár tart segítő kapcsoiatot valamelyik közeli iskolával. Szinte alig akad munkáskollektíva, amely ne vállalna bizonyos« rendszerességgel társadalmi munkát a megadott, kiválasztott iskolában, van, ahol a földrajzi közelség, másutt az iskolától várt ifjúmunkás utánpótlás reménye, ismét másutt az oktatási intézmény kulturális segítsége az a „forrás”, amely az együttműködést táplálja. JÓK ÉS HASZNOSAK IS — többségükben — ezek az együttműködési formák. Csak éppen a tartósság, a hosszabb távra szóló, átgondoltabb eTyüttműködés formai rendezése, pontosan fogalmazva, az iskolák és üzemek közötti szerződés megkötése várat magára sok helyütt. A SZOT és az Oktatási Minisztérium a kérdések rendezésére is szabott meg nemrégiben irányelveket, üzemek és iskolák közötti kapcsolatok elmélyítésére, tartalmasabbá tételére. (Kár, hogy ezek az irányelvek eléggé lassan érlceznek el oda. ahova kell: az iskolaigazgatók asztalára, s az üzemi vezetők, szakszervezeti szervek szobáiba.) Okos és jó gondolatokat, pontosabbrn. ajánlatok sorát tartalmazzák ezek az irányelvek. Olyan javaslatodat például, hogy az üzemek hova összpontosítsák a segítséget (beleértve az iskola karbantartását és eljutva a gyerekek jobb pályaválasztásánák segítségéiig), az iskolák pedig milyen gazdag támogatást adhatnak az üzemi dolgozók művelődéséhez, tanulásához, sportjához. Az ajánlások, az irányelvek lényeges gondolata: ne ötletszerűen, egy-két hónapra vagy évre szövődjenek a gyár—iskola kapcsolatok, hanem jóval hosszabb távra. öt évre. Tíz évre. Vagy még hosszabb időszakra is. A határidőket az élet jelöli ki mindenütt. Az erősebb és tartós „szövetség” lehet az alapja a sokféle, jó emberi kapcsolatnak is, diák és a leendő munkaadó. gyár, iskola és a gyári öregdiák között, hogy csak néhány kapcsolatlehetőséget említsünk. ÉRDEMES TÖPRENGENIÜK iskoláknak és partner- j üzemeknek azon, hogyan ölt- senek formát hamar a kapcso- I latok. Segítenek a szakszervezetek, segítenek a tanácsok is. hogy az évekre szóló szerződések minél több helyen megszülessenek. Olyan ’jó szolgálatok forrásai voltak eddig is a, szerződéses kapcsolatok, amelyek kölcsönösek, és minden érintett számára hasznosak lehetnek. Reméljük, lesznek is. V. M. lat vezetősége róluk sem feledkezik meg, s tanulmányi eredményeiktől függően, anyagi elismerésben is részük lehet. Fontos feladatuk az ellenőrzés és a piackutatás, mind a kettő a vállalat és a vendégek érdekeit egyaránt szolgálja. A jövőben még nagyobb gondot fordítanak rá, valamint arra is, hogy a vendéglátással kapcsolatos rendelkezéseket szigorúan végrehajtsák. Eszes Katalin Egyre több a várományos NEM KÉSIK A TÁRSADALMI SEGÍTSÉG Jellegzetes kép, hozzátartozik már az abonyi reggelekhez: kis gyermeküket kézenfogva vagy ölbe kapva, hogy gyorsabban oda érjenek, szülők sietnek az óvoda felé. Míg a szülők dolgoznak, a csöppség jó kezekben van. Tapasztalják ezt otthoni viselkedésén, tárulkozó értelmén, beszédén, ügyességén, ahogy mint azt az óvodában megszokta, rendet teremt játékai közt, megigazítja kis ágyát, egyszóval: emberese- dik. Abonyban négy óvoda van, mind a négyben három csoport működik. Tavaly 376 gyereknek jutott hely, s bár a helyeket igen alaposan kihasználják, sok az elutasított igényjogosult. Mióta a népesedéspolitikai határozat életbe lépett, fiatalodik a nagyközség is. Egyre több a csöpp gyerek, az „egykét” a „kettőcske” váltja fel. Mivel a szülők dolgoznak, az anya — legtöbbször a gyermekgondozási szabadságot igénybe véve — akkor lép ismét munkába, amikor a kicsi kiscsoportos óvodás korba cseperedik. Három év Mit árul el az újságcikk ? Dobos mérnök bankói A tudás vára lett Régi újságokat lapozgatva, a napokban kezembe került a Czegléd című újság 1S89. január 27-i száma. Érdekes dokumentum olvasható benne a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium alapításával kapcsolatban. Két éve, amikor az iskola fennállásának 75. évfordulója alkalmából megjelent az intézet történetét felelevenítő évkönyv, a gimnázium történetét az 1890. október 11-én keltezett alapító levéllel kezdik. Azzal, hogy Dobos János mérnök egy gazdasági iskola megépítését szorgalmazta, s csak később gondolt gimnáziumra. Mást árul el a fent említett újságcikk. Mégpedig azt, hogy igen is, gimnáziumról beszélt, amikor 1889. január 27-én, a ceglédi Turini százak útjának 12. évfordulóján a népkörben szót kért. „Én csak egy porszem vagyok a nagy mindenségben, de amennyi e porszemtől telik, szívem minden érzelmével, lelkem egész hevével gyújtok szövétneket a magyar közművelődés oltárára. Vagyonom száznegyvenezer forintra megy, ezt egy Czegléden felállítandó Kossuth Gymna- siumra ajánlom fel.” — Ha van Theneziánum, Jcxsephiánum, miért ne lehetne égy Kossuthiánum? — írja az egykori ceglédi újság. Dobos János mérnök, maga is turini zarándok, valószínű, nem véletlenül tartotta az ünnepséget a legmegfelelőbbnek arra, hogy megtegye áldozatos felajánlását. Alapítványa a szellem fényes lángú gyertyája, a tudás vára lett, a későbbiek folyamán megerősödött, s az eltelt évtizedek alatt tettre kész fiatalok ezreit bocsátotta útnak, közülük több olyat, akire büszkék lehetünk. M. A. távlatára számítva, az abonyi óvodákban két és fél, háromszoros a túljelentkezés. A nagyközségben 270—280 csecsemő születik évente. Mint a tanácsülésen is megállapították, szükséges, hogy újabb óvoda építését vegyék a tervek közé. Sokat korszerűsödtek az utóbbi három évben az abonyi óvodák, s ebben nagy része van a helybeli üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek kollektíváinak, társadalmi munkára mindig kész szocialista brigádjainak, segítő kisiparosainak. A Beloiannisz utcai óvodát társadalmi erőből újították fel. Nagyobb összeget fordíthattak mindenütt szemléltetőeszközök, hasznos játékok beszerzésére. A jövőben is számítanak a társadalmi munkásokra és arra, hogy az abonyi pálya- választó fiatalok közül még többen kapnak kedvet az óvónőd, gondozónői hivatáshoz. Szombaton Ismét vizsgázhatnak Jelentkezés a klubirodában A január 1-től életbe lépett új KRESZ-ismeretekről a magán-gépjárművezetőknek nem kötelező, de hasznos vizsgát tenniük. Cegléden a közlekedésbiztonsági tanács és az autóklub helyi csoportja szervezésében, ősz óta több tanfolyamot tartottak. Sokan voltak, akik eredményes vizsgát tettek de azok száma sem kevesebb, akik hiányos ismeretekről adtak számot a tesztlapokon. Nekik szombaton, január -10-én, délelőtt 9 órai kezdettel, a Kossuth Művelődési Központban pótvizsgára adnak lehetőséget. Jelentkezni a klub irodájában lehét. Összegyűjtik, elviszik Lomtalanítás — két alkalommal Esténként szokatlan látványban lehet része annak, aki kedvet kap, hogy sétát tegyen a ceglédi új lakótelepen, ,a csillogó ablakú házsorok közt. Előfordul, hogy szélesre tárul egy-egy ablak üvegszárnya, embernyi árny imbolyog a hirtelen elsötétülő szobában, majd valami hirtelen kiff Űc/ö/c ..v5«s»"-'-v>3 rö pül az ablakon. A valami: a karácsonyi fenyő. Kötelességét megtette, illatozott, pompázott, ajándéktól, édességtől roskadozott, s ahogy szaloncukra fogyott, úgy fogytak ágairól, vagy még gyorsabban a fenyőtűk. A karácsonyfa nem viseli el a gázfűtéses szobák melegét, s hogy minél gyorsabban és fáradságmentesebben megszabaduljanak tőle, ablakon át hajítják a szabadba. Aíi íesz a fenyők sorsa? Választ e kérdésre a városgazdálkodási vállalat köztisztasági részlege adott: kéri a házak lakóit, gyűjtsék össze egy kupacba a fácskák maradékát, ma és holnap, csütörtökön vagyis január 7-én és 8-án pedig a köztisztasági autó felkeresi a lakótelepeket és a lakásszövetkezeti házcsoportokat, az utcákat, hogy lomtalanítson, ugyanis nemcsak a karácsonyfákat viszi el, hanem elszállít minden más kacatot, lomot is, amit egyébként a kuka-tehergépkocsi nem visz el. A köztisztasági részleg ja- Úuár 14-én és 15-én még egyszer megismétli a téli lomta- lanító akciót, nagy segítséget adva azoknak, akik az új, több szintes házakban élnek, hiszen azokban feleslegessé vált holmik tárolására vagy elégetésére nincs lehetőség. Mint mondták, öreg széktől avitt kabátig, minden elkerülhet a házból. Apáti-Tóth Sándor feltétele A tájékoztatót műsor követte, a Kossuth Művelődési Központ Április 11. irodalmi színpada bemutatta az Etűdök című, verses, zenés ösz- szeállitást. Képünkön: Farkasházi István, az együttes vezetője, gitárral kíséri énekét. Növcndckliangversenyek E hónapban két alkalommal rendeznek növendék- hangversenyt a ceglédi zeneiskolában: 22-én, délután 6 órai kezdettel, a hangverseny- teremben dr. Zsengellér Ferenc tanítványai lépnek közönség elé, 23-án, pénteken délután hat órai kezdettel pedig Hajnal Ildikó diákjai Szerepelnek. A növendéghangversenyen minden érdeklődőt, zenebarátot szívesen látnak. i i Tál,álkoztak a MEK ceglédi kirendeltségén a szocialista brigádok tagjai, a gyermekgondozási szabadságukat töltő asszonyok és a nyugdíjasok: a múlt évi munkát értékelték, elemezték a szocialista brigádok eredményeit és ismertették a terveket a találkozó résztvevőivel.
