Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

MM« Mt Ci ti 1976. JANUÁR 7., SZERDA B£*£* <5aj k^mmÉ&P Heti jogi tanácsok A munkaügyi döntőbizottság újabb eljárásra utasítja-e a vállalatot, lia olyan mulasztást követett el, amit maga is hely­rehozhat? Senkinek sem kellemes, ha hosszú ideig áll fegyelmi vád alatt. A dolgozóban kialakult bizonytalansági érzés munká­jának rovására megy. Egyik olvasónk azt sérelmezte, hogy közel egy éve folyik már elle­ne fegyelmi eljárás, a vállalati munkaügyi döntőbizottság is tárgyalta már ügyét, de visz- szaadta új eljárásra a válla­latnak. Ugyanebben a témá­ban fordult hozzánk egy má­sik olvasónk, akinek azért ad­ta vissza ügyét a döntőbizott­ság, mert a fegyelmi jogkör gyakorlója elmulasztotta ki­hallgatni a fegyelmi eljárás alá vont dolgozót. Korábban az volt á helyes, ha az a szerv, vagyis a válla­lat folytatja le azokat az eljá­rásokat, amelyeket korábban elmulasztott. Ez azonban elég­gé elhúzza egy-egy fegyelmi lefolytatását, ezért vállalati és dolgozói érdekből olyan állás- foglalás született, hogy ha a döntőbizottság vagy a mun­kaügyi bíróság észleli, hogy az eljárás során elmulasztottak valamit, altkor azt pótolják. Ugyanis a munkaügyi vitát elbíráló döntőbizottságnak, il­letve munkaügyi bíróságnak az eljárás során módja és le­hetősége van arra, hogy a tényállást a dolgozó részletes személyes meghallgatása, bi­zonyítás felvétele útján felde­rítse és ennek alapján kellően megalapozott érdemi határoza­tot hozzon. Olvasónk esetében tehát helytelenül jártak el, ezért az előbbi állásfoglalásra hivatkozással kérjék az eljá­rás sürgős befejezését, szük­ség esetén a törvényesség be­tartása érdekében, kérjék a járási ügyészség segítségét is. A kitüntetés alapján klfize- tett jutalom a nyugdíjazást követően figyelembe veendő-e a nyugdíj összegének megálla­pításánál? Korábban egyik olvasónk kérdésére megírtuk, hogy a nyugdíjazás? követően a naptári év végéig kitüntetés alapján kifizetett jutalmat, továbbá a bányászati hűségju­talmat is számításba veszi, mintha ezeket a nyugdíj meg­állapítását megelőző napon fi­zették volna ki. Ezzel kapcsolatban — mivel most az év elejével több olva­sónk ment nyugdíjba — kér­ték az érdekeltek, írjuk meg, milyen jutalmazásokról lehet ebben az esetben szó. Ismeretes, hogy keresetként az átlagszámítási időszakra já­ró azokat a pénzbe ni és ter­mészetbeni juttatásokat ve­szik figyelembe, amelyek után az igénylőnek nyugdíjjárulé- kot kellett fizetni. A 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabály­zat rendezi ezt a kérdést, és a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának 1. sz. elvi , állásfoglalása, így olvasóink­nak megnyugtató választ ad­hatunk. Az állásfoglalás meghatá­rozza, hogy milyen kitüntetés alapján kifizetett jutalmakat lehet figyelembe venni, és ta­valy az év július 1. napja előtt érvényben volt jogsza­bály alapján történt nyugdíja­zást követően kifizetett juta­lom is figyelembe vehető-e. Az elvi állásfoglalás szerint, mindazt a nyugdíjjárulék-kö- teles jutalmat figyelembe kell venni, amelyet a dolgozó ré­széi-e állami vagy társadalmi szerv által rendszeresített ki­tüntetés alapján fizettek ki. Ilyen jutalom a Munka Ér­demrenddel és az ennek meg­felelő fegyveres testületi ki­tüntetéssel járó jutalom. Ki­Családipótlék-ügyekben Válaszol az illetékes A gyermek születésének hó­napjára folyósítható-e a csa­ládi pótlék? Egyik olvasónk azt írja, hogy 1974. január 10-én kö­tött házasságot. Felesége elő­ző háziasságából származó kis­korú gyermekét olvasónk a házasságkötés időpontjától mostohagyermekeként saját háztartásában neveli, tartja el. Közös házasságukból 1975 novemberéiben ikergyermekek születtek. Két nap múltán azonban mindkét gyermek meghalt. Olvasónk kérdése az, hogy jogosult-e az új társada­lombiztosítási rendelkezések alapján családi pótlékra? Az 1975. június 30-ig érvé­nyes jogszabályok szerint csa­ládi pótlék csak a gyermek születését követő hónap első napjától járt. Változott azon­ban a helyzet az új törvény hatályba lépésével. Eszerint a családi pótlék már a gyer­mek születésének hónapjára is adható. Olvasónkat tehát 1975. novemberében három gyermek után havi 980 forint összegű családi pótlék illeti meg. Arra is felhívjuk figyelmét, hogy akinek két, vagy több gyermek után járt a családi pótlék, s a gyermekek száma csökken, egy gyermek után toyábbra is jogosult a családi pótlékra. Olvasónk 1975. de­cember 1-től mostohagyer­meke után havi 300 forintnyi családi pótlékot kaphat. Jár-e családi rétiek a szak­munkástanulónak testvére után? Egyik olvasónk írja: férjem .1975. október 5-én meghalt. Négy kiskorú gyermek maradt utána, akiket azóta én tartok el saját háztartásomban — s mindezt havi 1200 forint ösz- szegű özvegyi nyugdíjamból. Igaz, hogy legidősebb gyer­mekem már másodéves szak­munkástanuló, azonban jö­vedelme — ösztöndíja és óra­bére — még igen csekély. Kérdésem: kaphatok-e gyer­mekeim után családi pótlékot legidősebb gyermekem jogán, aki még ; tanul. A jogszabály úgy rendelke­zik, hogy a családi pótlék a jogosult halálát követő hat hónapon át annak jár, akinek a háztartásában élnek a gyer­mekek. 1975. október 1-től 1976. március 31-ig olvasónknak te­hát elhunyt férje jogán mind a négy gyermeke után jár a családi pótlók — havi 1780 forint — és azt férje volt munkahelyén kell igényelnie. 1976. április 1-től legidősebb gyermeke, mint szakmunkás- tanuló, igényelheti saját jo­gán három kisebb testvére után a családi pótlékot, mely­nek összege havi 960 forint lesz. Adható-e családi pótlék a fizetés nélküli szabadság idő­tartamára? Az új társadalombiztosítási törvény szerint arra a naptári hónapra jár családi pótlék, amelyben a biztosított 21 na­pot biztosításban is töltött. A fizetés nélküli szabadság biz­tosítási időként való figye­lembevételéről külön rendel­kezik a jogszabály. Ha a munkáltató a dolgozó kérésére valamely jogszabály alapján fizetés nélküli sza­badságot köteles engedélyez­ni (például az anyának 3 évesnél fiatalabb gyermeke otthoni gondozására), annak teljes tartamára folyósítani kell a családi pótlékot. Amennyiben a dolgozó olyan hosszabb fizetés nélküli szabadságot! kér, melyet mun­káltatója engedélyez — bár erre jogszabály nem kötelezi őt —, ennek tartamára csak bizonyos ideig jár a családi pótlék, mivel az ilyen fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó is lehet, s ezt a hu­szonegy napi biztosítási idő megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ha például a dolgozó saját házának énítésére 1975. szep­tember 1-től október 31-ig fi­zetés nélküli szabadságot ka­pott, szeptember hónapra még kaphat családi pótlékot, mivel fizetés nélküli szabad­ságból az első 30 nap jog­szerző időként figyelembe ve­hető. (Tehát 1975. szeptembe­rében ezzel megszerzi a 21 biztosításban töltött napot). 1975,--.októberére azonban .már nem jár neki családi pótlék. NAGY KÁROLYNÉ dr., a Pest megyei Társadalom- biztosítási igazgatóság igazgatója tüntetés alapján adott juta­lomnak kell tekinteni továbbá például a „Kiváló dolgozó” jelvénnyel, a „Szakszervezeti Munkáért” kitüntetés arany, ezüst fokozatával, illetőleg a „Szakszervezeti Munkáért” ok­levéllel adott nyugdíjjárulék­köteles jutalmat. Kitüntetés alapján adott jutalomnak kell tekinteni a törzsgárdajelvény- re adott jutalmat is. Ezeket a szabályokat alkalmazni kell a múlt év július 1. napja előtt érvényben volt jogszabály sze­rint megállapított nyugellátás­ban részesülőkre is, ha a ju­talmat 1975. június 30. után fizették ki. ' A gyermektartási díjakról. Nemrég a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes fo­lyósításával kap>csolatban ir­tunk eléggé részletes anyagot olvasóink kérdéseire. A tartás­díjjal kapcsolatos problémák — úgy látjuk — változatlanul, továbbra is foglalkoztatják ol­vasóinkat. Ezért néhány köz­érdekű kérdésre most is vála­szolunk. A szülőlí elváltak. A bontó­perben úgy nyilatkoztak, hogy a tartásdíj összegében is meg­állapodtak. Ennek megfele­lően döntést is hozott a bíró­ság. Később az apa olyan ajánlatot tett az anyának, akinél a közös gyermekük van, hogy lemond a saját tulajdonában álló házrészről azzal, hogy néhány évig men­tesül a tartásdíj fizetési köte­lezettség alól. Ezzel az, aján­latával az apa akkor állt elő, amikor már hónapok óta nem fizette a tartásdíjat. Ezáltal a gyermekét eltartó anyát mél­tánytalanul súlyos, hátrányos helyzetbe hozta, mivel hóna­pok óta egy fillért sem adott a gyermek eltartásához. A gyermeknek mindennap enni kell adni, gondoskodni 1^11 ruházatáról, gondozásáról, is­koláztatásáról, abból pedig, hogy V* házrészt átad a tartás fejében, egykönnyen nem lesz a gyermek eltartására fordít­ható pénzösszeg, és így az ilyen ajánlat nem szolgálja a gyermek érdekét. Más kérdés lenne, ha az anya olyan hely­zetben volna, hogy egymaga is biztosítani tudná a gyermek eltartását. Ez utóbbira is fi­gyelemmel, nincs akadálya olyan megállapodás létesítésé­nek — és ezt kimondta a Legfelsőbb Bíróság is —, amely szerint a tartásra kő telezett személy a tartási kö­telezettségének kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat jut­tat a gyermeknek. A bíróság­nak azonban ilyen megálla­podás esetében is gondosan vizsgálni kell, hogy a megál­lapodás megfelel-e a gyermek érdekének, nem veszélyezteti-e a gyermek megfelelő tartását. Egy másik esetben önkénye­sen vette magához az apa a gyermeket, csak azért, hogy ne kelljen tartásdíjat fizetnie. Ennek az olvasónknak — a kétségbeesett anyának — azt tanácsoljuk, sürgősen fordul­jon bírósághoz, és kérje ideig­lenes intézkedéssel a gyermek eredeti elhelyezésének vissza­állítását. Ilyen esetekben a bíróság soron kívül intézkedik. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége minden hé­ten szerdán du. 5—7 óráig in­gyenes jogi tanácsadást tart olvasói részére a Hírlapkiadó Vállalat VBp. V—Blaha Luj­za tér 3.) földszinti tanácsadó termében. Korszerű technika - többféle veszély Új formák a vállalati vagyonbiztosításban Népgazdaságunk ipari fej­lődésével, a technika gyom ütemű korszerűsödésével nem­csak a termelékenység növek­szik, nem csupán a nehéz fizi­kai munkaterületek száma csökken, de számos új veszély­forrás is keletkezik. A drá­gább berendezések megrongá­lódása, elpusztulása pedig a korábbinál is jelentősebb kárt okoz. A kormány határozata szerint a vállalati eszközöket ért elemi károk pótlására ezentúl nem adnak központi támogatást. Hogyan védhetik ki mégis a vállalatok az ilyen, vagyonukat fenyegető veszte­ségeket? Az Állami Biztosító feladatává vált, hogy korsze­rűbb, a technikai és gazdasági fejlettségnek megfelelő új vál­lalati vagyonbiztosítási rend­szert vezessen be, 1976. január 1-től. Alapmódozatként to­vábbra is megköthető a lénye­gesen kibővített tűzbiztosítás, de a sajátos vállalati igénye­ket is figyelembe tudják ven­Nem csökken a felelősség Mit jelent a modern tech­nika követelményeinek figye­lembevétele? Az új biztosítás alapján megtérülnek a hőtech­nikai és elektromos berendezé­sekben áram hatására keletke­zett tűzkárok, a vákuumhatás okozta robbanás, a villámcsa­pás következtében előállott túlfeszültség, a csapadék miatt állóeszközökben, elektromos berendezésekben keletkező el­űzés! károk. A biztosítás ki­terjed a technológiai csőveze­tékek töréséből keletkező rom­bolásra, szennyeződésre, de­formációkra. Megtérülhetnek az ár- és belvíz, a felhőszaka­dás folytán bekövetkezett föld­csuszamlás, föld- és kőomlás, üregbeomlás miatt keletkező károk is. A környezeti ártalmak, a környezet szennyeződésének kárai az ipari fejlődés sajná­latos velejárói. Az új biztosí­tás az üzemeltetői minőségben másoknak okozott kár megté­rítését is jelentheti, s bizonyos esetekben, meghatározott ösz- szegig a környezetszennyezés­sel okozott károkat is megtérí­ti a biztosító. A károkozók fe­lelősségét azonban ez semmi­képpen nem csökkenti, hiszen a bírságot atáztosítás nem fe­dezi. Az új felszerelés költségei A módosított díjrendszer a vállalatokat teljes vagyonuk biztosításában érdekeltté te­szi. Lényegesen megváltozott a kártérítés rendszere is. Az állóeszközök teljest megsem- piisülése esetén a 1 épületek eredeti állapotának helyreállí­tási értékét térítik, a gépeknél az eredeti rendeltetésnek és kapacitásnak megfelelő után­pótlási érték alapján jár a kár­térítés. Ez azt jelenti, hogy nem az elpusztult eszközök becsült értékét, hanem az új felszerelés költségeit tekintik a kártérítés alapjának. A javí­tással helyreállítható károknál a térítés alapja a tényleges helyreállítási költség a bruttó érték erejéig. Saját előállítású készleteknél a teljes önköltség, a vásárolt készleteknél a kár időpontjában érvényes beszer­zési ár térül meg. Figyelemre méltó, hogy a biztosítás továbbfejlesztése A kalandok vége Előzefes letartóztatásban a munkakerülők A fiatalkorú T. József mis­kolci és a fiatalkorú L. Imre biatorbágyi lakos korán kezd­te könnyelmű, bűnöző élet­módját. Mindketten már áll­tak bíróság előtt. A fiatalkorú T. Józsefet a Miskolci Járás- bíróság 1974 decemberében lo­pás bűntette miatt próbára bocsátotta. A társát pedig a Pesti Központi Kerületi Bíró­ság 1975. május 19-én lopás bűntette miatt tízhónapi javí­tó-nevelő munkára ítélte. A jogerős bírói határozatot egyikük sem vette komolyan, magatartásukon nem vál­toztattak, nem dolgoztak, csavarogtak to­vább, és újabb bűncselekmé­nyeket követtek el. Még a nyár elején Buda­pestről autóstoppal Siófokra mentek, ahol K. Károly is­merősükkel találkoztak. K. Ká­roly megengedte a fiatalko- rúaknak, hogy éjszakára a gép­kocsijában aludjanak. Amikor azonban ketten maradtak, el­határozták, hogy a gépkocsi­val Biatorbágyra mennek, és az ottani ÁFÉSZ 6. sz. büfé­jéből italt lopnak. Biatorbágyra érve feltör­ték a büfé italraktárát, és 3500 forint értékben ba­rackpálinkát, bonbonmeggyet és több üveg bort vittek el. Az italokat betették a gépkocsi­ba, és mintha mi sem történt volna, visszamentek a Bala­tonhoz. Ott csavarogtak to­vább, alkalmi ismerősöket sze­reztek és azokkal italoztak. A fiatalkorú T. József és fia­talkorú L. Imre gyanúsítot­tak közveszélyes munkakerü­lés, lopás miatt kerülnek a Pestvidéki Járásbíróság fiatal­korúak bírósága elé. Előzetes letartóztatásban vár­ják tárgyalásukat. O. F. népgazdasági szinten nem jár a díjak emelésével. Viszont jobban alkalmazkodnak az egyes vállalatok tényleges koc­kázatához. A vállalatok tevé­kenységi körét figyelembe ve­vő differenciált, a korábbinál több díjosztályt vezettek be. A fejlődés azonban nem áll meg az iparban, a kereskede­lemben és a szolgáltatásban sem. Ezt a haladást a biztosí­tások módozatainak is Sjvet- niük kell. A sajátos igények kielégítésére, egyelőre korláto­zott körben és kísérleti jelleg­gel új biztosítási formákat is bevezettek. Ilyen a belföldi szállítmánybiztosítás, a kibő­vített felelősségbizosítás, az építés-, szerelésbiztosítás, a tűz-üzemszünet, a géptörés és géptörés-üzemszünet biztosí­tás, valamint az egyre több nagy- és középvállalatot érin­tő számítógép-biztosítás. A központi szervek a válla­latok egyéni felelősségét növe­lik azzal a döntéssel, hogy semmiféle juttatást nem adnak a vállalatok elemi kárainak helyrehozásához. A jelentős veszteségek így az önkéntes biztosítással kerülhetők el. Pest megyei vállalatok Pest megyében az Állami Biztosító megyei igazgatósága 47 ipari, kereskedelmi és szol­gáltató vállalatot keresett fel levélben vagy személyesen, Mivel ez az új biztosítási for­rja sem kötelező, a döntés a megkeresett — és az esetleg kimaradt, de érintett — válla­latokon múlik. Az új biztosítási rendszer a vállalatok igényeinek a jelen­legi ötéves tervidőszakban várhatóan megfelel. Célja, hogy az esetleges, de számí­táson kívül semmiképpen nem hagyható károkra fedezetet nyújtson a termelés mielőbbi, lehetőleg Zökkenőmentes foly­tatásához, a berendezések, ter­melőeszközök helyreállításá­hoz. Mindezeket megfontolva nem a reklám, a rábeszélés hatására, hanem lehetőségete­ket, érdekeiket józanul mérle­gelve kell dönteniük a biztosí­tás megkötéséről a Pest me­gyei vállalatoknak is. Lakatos Tamás Tíz nap rendeletéiből A nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések módosításáról a Miniszterta­nács 38/1975. (XII. 28.) sz. ren­deleté rendelkezik. (Megjelent a Magyar Közlöny 87. számá­ban.) A gyermekgondozási se­gélyrendszer tapasztalatairól és a további intézkedésekről az 1037/1975. (XII. 28.) Mt.-hatá- rozatot is ugyanitt találják meg az érdekeltek. Ez utóbbi a gyes. egyízbeni megszakítási le­hetőségéről és az anya meg­felelő díjazás ellenében való gyermekgondozás vállalásáról rendelkezik. Az igazgatási és adminiszt­ratív ügyviteli létszám felvé­teli zárlatáról is a múlt év de­cember 28-án megjelent Ma­gyar Közlöny 87. számából is­merhetik meg az érdekeltek a 19/1975. (XII. 28.) MüM—PM. rendeletet. A munkások és alkalmazot­tak alapbérének megállapítá­sáról szóló egyes jogszabályok módosításáról a Magyar Köz­löny 88. számában megjelent 21/1975. (XII. 29.) MüM.-ren­delet rendelkezik. A bányászatban foglalkoz­tatott dolgozók kiemelt laltás- ellátásáról Is ugyanitt jelent meg a 9/1975. (XII. 29.) NIM— ÉVM—PM—MüM.-rendelkezés. Egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről, az egyes építési kölcsönökről, a 87. szá­mú Magyar Közlöny tartal­mazza a 71/1975. és a 72/1975 december 28-án megjelent PM —ÉVM.-rendelkezést. A Pestvidélci Gépgyár kalorikus gyáregysége értesíti kedves vásárlóit, hogy január elsejével megszüntette A PG1N-4 típusú olajégők szervizvizsgálatát A továbbiakban a javító- és szervizszolgálatot A PROMETHEUS (Budapest X., Gyömrői út 140.), valamint A GELKA-SZERVIZ LÁTJA EL (Budapest VI., Nagymező u. 43. Telefon: 120-416.) Pest megyei vásárlóink ugyancsak a két helyen jelenthetik be javítási igényeiket, a vidéki vásárlók pedig a megyeszékhelyen működő Gelka-szervizekhez fordulhatnak. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents