Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-31 / 26. szám
%Mdm> 1976. JANTJÄU 31., SZOMBAT Elhunyt Czóbel Béla Életének 93. évében elhunyt Czóbel Béla, a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendjével kitüntetett, Kossutli-díjas, kiváló és érdemes művész, a XX. századi magyar festészet kimagasló képviselője. Hét évtizedes alkotó pályája során felbecsülhetetlen értékű életművel gazdagította képzőművészetünket, Halála kulturális életünk pótolhatatlan vesztesége. Kulturális Minisztérium Magyar Képzőművészek Szövetsége A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja ★ ★ Elárvult a Duna mellett épült, árnyas gyümölcsfákkal övezett szentendrei műteremház. A Visegrád felé igyekvő turisták nem láthatják többé a kertben felállított festőállvány mögött alacsony, törékeny alakját. Pedig ez a látvány majd négy évtizeden át úgy hozzátartozott Szentendre t városképéhez, mint a Duna-part, a barokk házak kora vagy a szűk sikátorok kedves szövevénye. Ä magyar képzőművészet egyik legnagyobb élő mestere, Czóbel Béla életének kilencven- harmadik esztendejében csendesen elköltözött. A kilencvenhárom esztendőből több mint hét évtized volt az alkotásé. Olyan gazdagság ez, amelyet nehéz lenne számokban, anyagi értékekben kifejezni. Budapesten született 1883- ban. Festői tanulmányait Nagybányán kezdte. Tanítója és mestere Iványi Griinwald Béla lett. öt nyarat töltött Nagybányán, de sem ez idő alatt, sem azután soha nem merült el a természet csodálatában olyan áhítattal, mint a nagybányaiak. Már akkor új utakat keresett, először Münchenben, de igazi művésszé Párizs érlelte. Itt a Julian-is- kolát látogatta 1903-tól, s az első évben díjat nyert aktrajzával. Nem volt könnyű dolga, hiszen olyan nagy alkotók határozták meg akkor Párizs képzőművészeti életét, mint Matisse, Picasso, Modigliani, Braque, hogy csali a legjelentősebbeket említsük. A fiatal Czóbel legnagyobb erénye éppen az, hogy nem szegődött egyik kimagasló francia művész nyomába sem. Kassák Lajos írta róla később: „Színvilága, formaalkotása merőben más, mint a franciáké. Hiányzik belőle a lebegő könnyedség, legszélsőségesebb kilengéseiben is megmarad vaskosnak, komornak és anyagszerűnek.” Hollandia, Németország, Itália következett ezután — ő is végigjárta azt az utat, amelyet korának jelentős magyar művészei mind megtettek. Nevét, művészetét már ekkor jól ismerik Európa-szerte. 1924- ben jött haza, s másfél évtizeddel később végleg megtelepedett Szentendrén. Attól kezdve a művészet nagy hírű vándoraként Szentendre és Párizs között felezte életét. Késő ősztől kora tavaszig Párizsban dolgozott, de a tavasz mindig hazahozta Szentendrére. Ez volt igazi alkotóműhelye. Amíg a párizsi hónapokban általában hat-hét kép született ecsetje alatt, Szentendrén évenként huszonöt-harminc is megfogalmazódott a vásznakon. Mi volt a varázsa Czóbel Béla művészetének? Mi tette európaivá és magyarrá egyszerre? Művészete harmonikus, az élet szépségeiben gyönyörködő. Minden művén ott érezni a szépség elérésére törekvő ember vágyának jelét. Látásmódja derűs, gazdag érzelemvilága minden művét átmelegíti. Művészetében a szín volt a döntő elem. Képei duzzadnak a színfölrakás és a tónusok eleven erejétől. Nála a szín fénnyé vált, de ez a fény el- oszlik a kép egész felületére, és a kedvelt, tompább színek ellenére is valami derűs öröm és nyugalom sugárzik belőlük. Egy álmodozó, de mindenkor érző és cselekvő ember vallomása ez arról, hogy élni, ha nem is könnyű, érdemes, élni jó. Az intim meg. látások művésze volt. Finom arcok, fiatalos formáktól duzzadó női aktok, szelíd tájak, csöndes utcák, derűs kertek, színpompás virágcsendéletek — ez volt témavilága. Emberséggel telítettek Czóbel Béla művei. Lelkűk van, mágikus hátterük és morális jelenlétük. Akár női figuráit, akár táj- vagy utcaképeit nézi a szemlélő, szinte érezni véli, amint lélegzenek. Nemcsak azok vélekednek így, akik idehaza tekintették meg kiállított műveit, hanem a vijág bármely táján rendezett tárlatainak látogatói is. Ezért érezhette a párizsi néző éppúgy a magáénak Czóbel Béla művészetét, mint a chicagói, berlini vagy a genfi kiállítás látogatója. Kevés festő mondhatta el szerte e világon — hazánkban pedig egy sem —, hogy még életében múzeumot rendeztek be műveiből. Olyan múzeum nyílt meg alig fél esztendeje Szentendrén — létrejöttében jelentős szerepet játszott Pest megye —, amely Czóbel Béla egész életművét reprezentálja, az indulástól kezdve szinte a legutolsó hónapokig. Egy 1903- ban készült önarcképpel vezeti be a czóbeli életműbe az ide látogatót,, s ugyanoda is érkezik vissza — átfogva több, mint hetven esztendőt — az utolsó önarcképig. Ha tegnap óta üressé vált is a Duna menti műteremház, fenn, a város fölé emelkedő dombtetőn Európa-hírű múzeum őrzi Czóbel Béla gazdag örökségét. Személyében szegényebbek lettünk, művészete azonban időtálló, mert művei egy ízig-vérig festő és mélységesen humánus művész belső világát vetítik tisztán elénk tanulságul és gyönyörködtetésére mindenkinek, aki hiszi és vallja, hogy az igaz művészet örök. Prukner Pál Siaktúrgyi vetélkedő Készülnek a ráckevei járás diákjai Nagy nap lesz február 12. a ráckevei járás általános iskolásainak. Ekkor rendezik meg Szigetszentmiklóson a József Attila lakótelepi iskolában a járás valamennyi iskolájában e hónap folyamán megtartott szaktárgyi vetélkedő első helyezettjei között az idei szellemi torna döntőjét. Tíz tantárgy legjobbjai küzdenek a mezőnyben. Ugyanezen a napon és ugyancsak a József Attila lakótelepi általános iskolában összemérik erejüket a járás többi iskolájában a hetedikesek között megtartott orosz vetélkedő első helyezettjei is. Az alsó tagozat legfelső osztályába járók, tehát a negyedikesek a saját iskolájukban megrendezett komplex anyanyelvi vetélkedőben első helyen végzett kisdiákjai szintén meghívják ezen a napon a döntő mérkőzést. Ennek során számot kell adniuk olvasásból, nyelvtanból és környezetismeretből. A negyedikesek ilyen járási vetélkedője egyedülálló az egész országban, csak a ráckevei járásban rendezik meg éspedig ezúttal harmadízben. Mind a három vetélkedő helyezettjei értékes könyv- jutalmakat kapnak. Megnyílt a mezőgazdasági könyvhónap Pénteken Debrecenben, az Agrártudományi Egyetem dísztermében ünnepélyesen megnyitották a 19. mezőgazdasági könyvhónapot. A megjelenteket Tóth Imre, a Hajdú-Bi- har megyei Tanács elnökhelyettese üdvözölte, majd dr. Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára méltatta az esemény jelentőségét. Ezután dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kitüntetéseket adott át a mezőgazdasági szakkönyvírói pályázatra érkezett legjobb munkák szerzőinek. Az idei mezőgazdasági könyvhónapra 43 szakkönyvet jelentetnek meg, ezek csaknem háromnegyed része nagy tömegekhez szól, alapfokú ismereteket közöl. A vidéki könyvellátással foglalkozó Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat Pest megyei boltjaiba, de az ÁFÉSZ-ek könyvüzleteibe és terjesztőihez is folyamatosan érkeznek az újdonságok. A könyvhónap alkalmából a megyében is számos ankétra, szakíró-olvasó találkozóra, könyvkiállításra kerül sor. Több tsz-ben önálló szakkönyvbemutatót és -vásárt rendeznek. KIÁLLÍTÓTERMEKBEN i, miért vonzza a közönséget? Vizsgálódás az alkotásokat szemlélve Trude Waehner: Az aranyborjú. Interjúalanyként panaszolta Avar István, színművész, hogy megfogyatkozott a színházi közönség, ugyanakkor azt az örvendetes jelenséget tapasztaljuk, hogy a kiállítótermekben sokasodik. Sorok, hosszú sorok álltak például a perui aranykincseknél, a Berlinből érkezett egyiptomi anyag előtt a Szépművészeti Múzeumban, most meg a Műcsarnokba nehéz bejutni a modern dán lakáskultúra kiállításához. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt három hónapban 200 ezren tekintették meg a Nemzeti Galéria impozáns gyűjteményét. Mi az oka, hogy a tömörülés mostanában a múzeumokban figyelhető meg? Elsősorban talán annak a rendszeres figyelmességnek köszönhető, mely Nyolc bemutató Mai szerzők — történelmi témák A színházi szezon legmozgalmasabb hónapjának ígérkezik a február. A fővárosi színházakban nyolc új bemutatóra kerül sor, s köztük örvendetes arányban mai magyar szerzők műved. (Igaz ugyan, hogy nem mai témákkal, hanem a többségükben törénelmi múltból merítve a mondanivalót.) Ismét Krúdy a Vígszínházban A Vígszínház nyitja február 5-én az új bemutatók sorát: Krúdy Gyula világát idézve a színpadra. A néhány év előtti Vörös postakocsi megelevenítése után most Kapás Dezső feldolgozásában és rendezésében Rezeda Kázmér szép életét mutatják be zenés játékként. A mai ember iróniájával, vallomásával kívánják a régi, első világháború előtti Budapestet szemléltetni azzal a szándékkal is, hogy a hasonlóságok, különbözőségek láttán kicsit önmagunkra eszméljünk. Nem könnyű dolog Krúdy hangulatát színpadon megteremteni, ezért is előzi meg színházkedvelő körökben érthető várakozás a Vígszínház vállalkozását. A címszerepben, Rezeda hírlapíró úrként Darvas Iván lép fel, partnere Ruttkai Éva, mint Császár Fruzsina. Vendégszereplőnek hívták meg Johanna lánykereskedőnő figurájára Psota Irént. Németh László, utolsó drámája Három premieren is tapsolhat a közönség rhár másnap, február 6-án. A Madách Színház Kamaraszínházában Németh László Colbert című drámáját, a Thália Stúdióban Lázár Ervin A hétfejű tündér című mesejátékát, az Állatni Déryné Színházban pedig Illyés Gyula Testvérek című drámáját mutatják be. A Madách Színház előadása kiemelkedő eseménynek ígérkezik, hiszen Németh Lászlónak ez a*z utolsó drámája, s így most először kerül itt színre. Megrázó erővel mutatja be egy nagy történelmi személyiségnek, XIV. Lajos, a napkirály pénzügyminiszterének, Colbertnek ellentmondásokkal teli küzdelmét önmagával és a világgal. A király kegyeltjéből kegyvesztetté vált miniszter keserű csalódások árán döbben rá: miként válik illuzórikussá mindaz, amit élete értelmének hitt, s az ország egy felének jóléte másfelől a nép kiszipolyozásából, nyomorból, elégedetlenségből táplálkozik. A mélyértelmű drámai mű címszerepét Bessenyei Ferenc alakítja, a napkirály Mensáros László. Rendező: Szirtes Tamás. Az Ál:ami' Déryné ’ Színház korunk másik naigy magyar klasszikusának, Illyés Gyulának darabjával — a Nemzeti Színház elmúlt szezonbeli előadásai után —, azt a missziót vállalja, hogy az ország számos helyére, így több Pest megyei településre is elvigye ezt a jelentős művet. A Dózsa testvérek, György és öccse szellemi párharcának tükrét, a nagy történelmi küzdelemben elfoglalt helyüket viszi drámaian színre. Petrik József rendezésében a testvéreket Szigeti Géza és Hável László játssza. Lázár Ervin mesejátéka, a Thália Stúdióban nem is annyira gyermekeknek szól. Mai mess, mai tanulságokkal, Kővári Katalin rendezésében, a Kaláka együttes zenéjével és közreműködésével, Buss Gyulával, Végvári Tamással, Sáfár Anikóval, a főbb szerepekben. Kettős premier lesz február 14-én és 20-án is a fővárosban. A József Attila Színház Arthur Miller A salemi boszorkányok, a Nemzeti Színház pedig Szabó Magda: Az a szép fényes nap című darabját mutatja be. illetve a Madách Színház Illés Endre Spanyol Izabella című színművét, az Erkel Színház pedig Rossini: A török Itáliában című operáját. Két középkort idéző színmű A salemi boszorkányok sokait előtt ismert sikeres fővárosi és vidéki előadásokból, sőt filmről is, felújítása mégsem hasztalan, s a társadalmi előítéletek, igazságtalanságok elleni fellépésével (a tőkés világ ismert eseményeire gondolva) sajnálatosan időszerű napjainkban is. A darabot Hubay Miklós fordításában Berényi Gábor rendezi, s Bodrogi Gyula. Pálos Zsuzsa, Bánsági Ildikó. Sziabó Éva, Szemes Mari, Horváth Sándor alakítja a főbb szerepeket. A Nemzetiben Szabó Magda darabjával eredeti bemutatót láthatunk. A címbeli utalás i I (Az a szép fényes nap) a magyar történelem alaphelyzeteinek egyikére vonatkozik, arra a napra, amikor Géza fejedelem megkereszteltette fiát, Vajkot, ezzel a későbbi I. István király megvetette itt, a Duna-medencében a magyarság megmaradásának, léiének alapját,; Az igazi koreszme vállalásáról, « .haladás töTr ténelmi szükségszerűségéről beszél tehát ez a mű, amely Marton Endre rendezésében meggondolkodtató történelmi példázat is egyben. A főbb szerepeket Sinkovits Imre, Kálmán György, Kállai Ferenc, Sinkó László formálják. A Madách Színházban Illés Endre műve is történelmi keretben játszódik, s a XV. századi Spanyolországba visz, ahol az okos, hatalomvágyó Izabella királynő uralkodik. A királyi környezetben szerelmek szövődnek és bomlanak fel, szövetségek és árulások, az üldözöttek rejtegetői és szánandó üldözöttek vonulnak végig a nagyhatású, mozgalmas, látványos drámán, amely a történelmi témát mai, modem gondolatvilággal igyekszik megtölteni. Lengyel György rendezésében Almási Éva játssza a címszerepet, partnerei — a többi között — Hüszti Péter, Haumaim Péter, Egri István, Sunyovszki Szilvia. Filmtémából — zenés játék Különleges újdonság lesz a Fővárosi Operettszínház új bemutatója, melynek tervezett időpontja február 27. A szerző Békeffi István, s a darab címe: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak ... Eredetileg filmnek készült, Vajda László rendezte 1955-ben, Peter Ustinov- val a címszerepben. A nagy sikerű film nyomán kisregényt írt a szerző, mely először németül jelent meg az NSZK- ban, majd magyar nyelven. Harmadik átváltozásként született meg a zenés darab (a zenét Fényes Szabolcs szerezte, a verseket G. Dénes Györggyel a szerző írta). A cselekmény New York olasz negyedében, Brooklyn- ban játszódik, s egy gazdag ügyvédről szól, akit gonoszsága miatt a meggyötört ügyfelei kutyává átkoznak, s így éli tovább életét. Ezt a nem mindennapi szerepet' vendégként játssza Latinovits Zoltán a Vámos László rendezte darabban. A főbb szerepeket Kertész Péter, Suka Sándor, Várhegyi Teréz, Galántai Aliz és Harsányi Frigyes alakítja. világrészek és korok kincseit hívja meg fővárosi kiállítóhelyiségeinkbe. Másrészt az is közrejátszhat, hogy a tárlatlátogató maga választja meg a művekkel kapcsolatos társalgás, képnézés időpontját, ami a színházakban megszabott órákra korlátozódik, hosszabb tartammal. Lehet, hogy a modern ember rengeteg teendője, munkája közepette ezért fedezi fel a rövid távú képzőművészetet, mely esetenként az irodalmat, színházat, zenét is helyettesítheti? Legalább is egy időre. Két tárlat a Műcsarnokban Ám azért itt sincs minden rendben. Vannak szlárkiáliítá- 'sok, melyeket a közönség kiált ki annak, mint nemrégen a perui aranykincsek a Nemzeti Múzeumban, most a Műcsarnok lépett előre a dán lakás- kultúrával. Most ez a közönségszavazat kedvezően érinti a montenegrói festészet és szobrászat tárlatát, Crna-Gora képzőművészete a XX. század eisö felében című gyűjteményt. Sokan gyönyörködnek és joggal Petar Lubarda, Mirke Ku- jacic, Risto Stijovic művészetében, ismerkednek meg a varázslatos tájakkal, a gondos formavezetésű portrékkal. A Műcsarnokban sokan keresik fel Maksz Alpert, valamint Szviridova és VozdviZsenszkij szovjet fotóművészek kiállítását. Maksz Alpert 1924-től alkot, korszakunk egyik krónikása, aki fáradhatatlan helytállással rögzített dokumentációs tényeket a béke és a háború időszakából, ismertette meg a világgal a Rohamra induló szovjet harcosok bátorságát. Érzékeny Hegyi legelője, Fazekasa és Gorkijról készült portréja szintén jelentős. A Szviridova—Vozdvizsensz- kij házaspár erénye az emberi derű, az élet napfénye, melyet ők gyermekeik arcmásán keresztül szemlélnek, s ezen a lencsén mutatják be a világot. Nemzetközi nézőpontból A Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai kiállítóhelyiségében Trude Waehner festményeit láthatjuk. Felkészült művésznő alkotásai függnek a falon. Paul Klee tanítványaként és a Bauhaus tagjaként is működött, Bécsben született, Bolognában él, francia, szláv származású, nézőpontja nemzetközi. A szó eszmei értelmében is, hiszen a maga korában rajzokkal harcolt a fasizmus ellen. Budapestet és egy magyar parasztasszonyt is képpel örökített meg, hozzásorolva motívumainak amerikai, olasz, spanyol, arab, francia, ciprusi vonulatához. Érdeklődést érdemelnek S visszatérve a közönséghez, egyes kiállításokon netán azért járnak kevesebben, mert igaz, amit a Néprajzi Múzeum vendégkönyvében sokan joggal kifogásolnak, hogy prospektus igényeltetik és bővebb felirat. Ez azonban csak részben érthető magyarázat, mivel a tények magukért beszélnek. Bird Lajos óceániai gyűjteményét a nagykőrösi Arany János általános iskola, mintegy száz tanulója nézte meg, Solymárról a hetedik osztály jegyezte be nevét, a szigetszentmiklósiak, akik szeretnének névadójuknak tisztelegni, eddig távol maradtak. Érthető ez? Semmiképpen. Az sem, hogy a rejtett kincsek tárlatán a Néprajzi Múzeum Kun Zsigmond gazdag népművészeti gyűjteményét mutatta be, pásztorfaragásokat, bokályokat, zilahi kerámiákat. Itt is erős a tárgyak ereje, mégis gyér a közönség. Talán e helyt is a propaganda hiánya okozza ezt, s ha igen, akkor befejezésül mutassunk jó példát azzal, hogy felhívjuk a figyelmet Borbás Tibor szobrászművész kiállítására a Dürer-teremben, ahol repülő lovasát, kitűnő íróportréit Krúdyról, Szabó Lőrincről február 7-ig láthatja a közönsége. Losonci Miklós /
