Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

GENF Folytatódtak a szovjet-amerikai Szerdán Genfben felújították a szovjet—amerikai tárgya­lásokat a hadászati támadófegyverek korlátozásáról. Vlagyi­mir Szemjonov, külügyminiszter-helyettes, a Szovjetunió kül­döttségének vezetője, az Egyesült Államok genfi állandó kép­viseletének helyiségében találkozott Alexis Johnson rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövettel, az Egyesült Államok küldöttségének vezetőjével. Szerdán érkezett meg Genfbe a Szovjetunió kül­döttsége, hogy az Egyesült Államok delegációjával foly­tassa a tárgyalásokat a hadá­szati támadófegyver-rendsze­A lényeg mj agyon egyszerű ez: 11 minél kedvezőbb arányt, különbséget mutat a ráfordítások és a hozamok összevetése, ter­mészetesen a hozamok ja­vára, annál hatékonyabb valamilyen tevékenység. Nagyon bonyolult ez: a termelés nem durván ko­vácsolt láncszemek egy- beillesztése, hanem finom selyemszálak sűrű fonata. Sokszor úgy tűnik, e szá­lak nem hasonlíthatók egymáshoz, más esetben viszont csak nagyító alatt fedezhetők fel eltéréseik.' Hagyjuk a képletességet: a hatékonyság fogalma és mérése ma egyike a leg­többet vitatott közgazdasá­gi kérdéseknek világszerte. Ennek ellenére — a szük­ségszerűségnek engedve — minden ország elemzi gaz­dasága hatékonyságát, s ezt teszik a különböző ipa­ri, mezőgazdasági, szállítá­si, kereskedelmi stb. válla­latok is. A háziasszonynak nem kell magyarázni, hogy po­csékol, ha túl vastagon há­mozza a burgonyát, ha oly’ sokat főz, hogy az étel fe­lét végül kiöntik. A gyár, a szövetkezet „háziasszo­nyainak” tekintete már könnyen elsiklik az ilyes­mi fölött. Megnyugtatja őket, hogy a tervezettnek megfelelő a nyereség, az átlagnál nem jobb, de nem is rosszabb a jövedelme­zőség. Ezért azután elsik­kad, mit lehetett volna el­érni a rendelkezésre álló emberekkel, anyagokkal, eszközökkel, ha szervezet­tebb a munka, ha takaré­kosabb a felhasználás, ha forrás és eredmény között növekszik a távolság. Termelésnövekedése egé­szét a termelékenység emelkedéséből fedezte a legutóbbi években a Köz­úti Gépellátó Vállalat ceg­lédi gyára. A szerény tech­nikai fejlesztés mellett előtérbe került a szerve­zettség javítása, fokozó­dott a gyárak közötti sza­kosodás jelentősége, bő­vült exportjuk; hatéko­nyabban dolgoztak. Ezt le­mérhetjük az egy foglal­koztatottra jutó termelési értéken is, az eszközará­nyos nyereség változásán is. H asonló képet alkotha­tunk a Taurus Gumi­ipari Vállalat váci gyárának haladásáról. Nemcsak a termelési érték bővült dinamikusan, ha­nem a gazdaságosabban előállított áruk súlya is a teljes termelésen belül. Nőtt az egy foglalkozta­tottra jutó termékkibocsá­tás mennyisége és értéke, javult az eszközkihaszná­lás. Igaz, sor került itt technikai és technológiai fejlesztésre is, ám leg­alább ugyanennyire lénye­ges, hogy keresték és hasznosították tartalékai­kat. A tartalékok kínálják a megoldást? Sok más mel­lett. Hiszen hatékonyabbá válik a munka akkor is, ha a meglevő termelőd berendezéseket fokozottan működtetik, mint tették ezt a Taurus gyárában, de akkor is javul a hatékony­ság, ha az addig gyártott terméket korszerűbben, előnyösebb áron értékesít- hetővel váltják fel, ha csökkentik az egységnyi árura jutó munkaidő-rá­fordítást. S ez még mindig csak az egyebek közötti tényezők sorolása. Akkor viszont úgy tűnhet, hogy lényegében minden kap­csolódik a hatékonyság­hoz vagy mégsem? A gazdálkodás eredmé­nyességének lemérése más utakon, módszerekkel tör­ténik a gazdaság egészé­ben, s megint más formá­ban a különböző termelői egységeknél. Ez utóbbiak számára a hatékonyság alapvető feltételeit a gaz­daságpolitika határozza meg, egyrészt tiltásokkal — például az árképzés módjának kikötésével —, másrészt ösztönzésekkel, így hitelek nyújtásával, fejlesztési hozzájárulások­kal stb. A döntő az, hogy egy-egy termelői közösség az adott kereteken belül miként hasznosítja forrá­sait: alacsony, közepes vagy jó hatékonysággal. Húzzuk alá még egyszer az adott kereteket, hiszen a gazdasági életben is igaz, hogy az árnyékát senki át nem lépheti. J oggal mutattak rá az előzetes tervelgondo­lások megvitatásakor az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban: jó néhány központi megkötöttség be­folyásolja a vállalati mun­ka hatékonyságát — ahogy persze a népgazda­sági hatékonyságot szin­tén, elsőként a rendelke­zésre álló termelőerők színvonala —, ám leg­alább ugyanennyi tényező­nél szabad a pálya. E sza­bad pályákon már az dönt, hogy a vállalati közösség hogyan tervezett, s miként hajtotta végre a döntése­ket. Napjainkban sajnos nem mondhatjuk el általá­nos érvénnyel, hogy ugyanúgy gondolkoznak, mint az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban, s e szabad pályákon hatalmas lenne a tülekedés. A termelők ma­gatartásának meghatározó vonása, hogy külső okok­ban, akadályokban vélik megtalálni a lehetségesnél kisebb hatékonyság ma­gyarázatát, s a megoldást is a kapun túlról várják. Túl nagy figyelem tere­lődött a fejlesztési lehető­ségekre, s ezért alig valami marad a lényegre, a már meglevő adottságok hasz­nosítására. Oktalanság len­ne tagadni, hogy a haté­konyság javításához elen­gedhetetlenek a beruházási kiadások — sőt, sok eset­ben éppen a nagy összegek elköltése növeli a népgaz­dasági méretű hatékony­ságot, elég itt utalni a Csepel Autógyár alváz­gyártási beruházásaira —, de azt sem lehet vitatni, hogy a rendelkezésre álló anyagok, eszközök fel- használása korántsincs az optimum közelében, s ha­sonló a helyzet a szerve­zéssel, a munkaerő fog­lalkoztatásával, a nemzet­közi munkamegosztással. A népgazdaság ötödik öt­éves tervéről elfogadott törvény kimondja: „A gaz­daságpolitika fő irányvo­nala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése legyen. Ennek ér­dekében gyors ütemben kell fokozni a munka ter­melékenységét, jobban ki kell használni az álló- és forgóalapokat s a felhal­mozási eszközöket, fokozot­tan kell takarékoskodni az energiával és a termelés anyagi ráfordításaival.” A hatékonyság lényege nem abban van, hogy mit óhaj­tanánk elérni, megvalósí­tani, hanem abban, mi az, amit szükségleteinkkel1 összhangban megtehetünk, amihez az eszközök ren­delkezésre állnak. Mészáros Ottó AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM ARA 8« FILLÉR 197G„JANUÄR 29., CSÜTÖRTÖK jmamwmmmmmammmmmmmmmmBmmmmmmmmmmmmwmmmmmvmMiwmmmmmmmmn miiwn ■nwwwiwrn i Korszerű sütőüzemek — elhúzódó beruházások A fejlesztés eredményei és gondjai Pest megyében SALT-tárgyalások rek korlátozásáról. Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter­helyettes, a szovjet küldöttség vezetője, megérkezése után kijelentette: a Szovjetunió küldöttsége azért érkezett Genfbe, hogy az Egyesült Ál­lamok delegációjával a hadá­szati támadófegyver-rendsze­rek korlátozásáról szóló újabb egyezmény megkötésének kér­déseiről a Vlagyivosztokban létrejött legfelsőbb szintű el­vi megállapodás alapján tár­gyaljon. A szovjet küldöttség arra kapott utasítást, hogy tárgy­szerű szellemben folytassa a megbeszéléseket a kölcsönö­sen elfogadható megoldások felkutatásáról, összhangban a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter között sorra került tárgyalások konstruk­tív eredményeivel — mon­dotta V. Szemjonov. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) BECS — EKHT A megnövekedett igények Pest megyében is korszerű ke­nyérgyárak építését követelik meg. Hol tartanak a megye sütőipari beruházásai — erről kaptunk tájékoztatást Bartos Lászlónétól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi csoportjának vezetőjétől. gyei tanács 1980-ig összesen 5 millió forint támogatást irányzott elő sütőipari fejlesz­tésre, így az V. ötéves tervre előirányzott összesen 65 milliós támogatásból az említett beru­házások befejezéséhez csaknem 17 millió forintra lesz szükség. A megyei I-es és Il-es számú a tervezett időben, 1975-bea üzembe helyezni. Ugyanakkor Budaörsön két és fél hónap alatt vé­gezték el a teljes üzemi rekonstrukció első szaka­szának építési és szerelési munkálatait. Pénteken kezdődik a nyolcadik szakasz Szerda délután. Bécsiben, hi­vatalosan bejelentették, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tárgyaló érte- kézlet munkája január 30-án folytatódik. Az eddigi szoká­soknak megfelelően várhatóan heti egy plenáris ülésen talál­koznak 19 állam delegációi a most kezdődő nyolcadik for­dulóban is. Mint ismeretes, a hetedik szakaszt karácsony előtt fejezték be és a delegá­ciók zöme jelentéstételre ha­zautazott. Az elmúlt év közepétől me- gyénkhez tartoznak a buda­pesti termelőszövetkezetek. Ez­úttal a XVII. kerületi Rákos­völgye Termelőszövetkezetben jártunk, ahol dr. Czerván Már­ton, a termelőszövetkezet el­nöke tájékoztatta lapunkat a szövetkezet életéről. Mint el­mondotta, a szövetkezet 2450 hektáron gazdálkodik és az el­múlt évben 420 millió forint értékű termelési eredményt ért el. Főbb ágazataik közé tarto­zik a sertéshizlalás. Az el­múlt évben kilencezer hízót neveltek. Az elmúlt években Pápára és Kapuvárra szállítot­ták hízott sertéseiket, most, hogy Pest megyéhez tartoznak, az idei állomány már a PE- NOMAH balassagyarmati gyá­rába kerül feldolgozásra. A 85 hektáros őszibarackos­ban megkezdődött a metszés, itt az elmúlt évben mint­egy 62 vagonnyi termést szed­tek le. A szövetkezet a kerté­— A megvalósult beruházá­sok közül a legjelentőseb­bek a dunaharaszti és a dunavarsányi új sütő­üzemek, amelyeket 1974-ben .adtak át, valamint a decem­berben elkészült abonyi ke­nyérgyár. Sok azonban a be nem fejezett beruházás. 1976- ban a múlt évről áthúzódó sü­tőipari beruházások mint­egy 30 millió forint to­vábbi költséget igényel­nek, s a megyei forrásokból erre a célra mintegy 3 millió 700 ezer forint áll rendelkezésre. A me­szeli üzemágat is fejleszti, s a jelenlegi 4 ezer négyzetmé­ter alapterületű üvegházat az idén hatezerrel bővíti. Zöld­ségtermesztésük így is jelen­tős, évente mintegy 55—60 va­gonnal szállítanak a ZÖL- DÉRT-en keresztül a főváro­si üzletekbe. Januártól decem­berig folyamatosan szedik az üvegházaikban a fejessalátát, amelyből az idén félmilliót ter­mesztenek. A 45 ezer férőhelyes tojó­házból naponta átlagosan 33 ezer tojást szednek össze, évente 10 milliót. Az idén mintegy 35 millió forintot fordítanak különböző beruházásokra, többek kö­zött az említett hatezer négy­zetméter alapterületű, kétha- jós zöldségtermesztési üveg­ház, valamint egy lucernaszá- rító üzem létesítésére, amely­nek megépültével lehetőség nyílik a környékbeli szövetke­zetek takarmányellátására. Sütőipari Vállalat öszevonásá- sából, valamint a sütőipari ' üzemek építésére vállalkozott aszódi IV-es számú TÖVÁLL felszámolásából adódik, hogy mind a beruházó, mind pedig a kivitelező megváltozott, s így a gödöllői kenyérgyár —, amelynek tervezett befejezése 1975 IV. negyedéve volt — csak az idén, az év második felében készül el. Ugyancsak erre az esztendőre húzódott át a gödi, budaörsi, kerepesi, rác­kevei, dabasi, valamint a ceg­lédi I-es számú sütőüzem épí­tése. További feladatot jelent, hogy Szobon, Aszódon és Bu­daörsön is ellátási nehézségek Hogy továbbra is a gondok­nál maradjunk, a IV-es számú Sütőipari Vállalat, a dabasi és ráckevei létesítményeit — elő­készítési és kivitelezési hiá­nyosságok miatt — nem tudta sági termelési szerződéskötési tárgyalások az érintett part­neréul között. A tárgyalások jó ütemben haladnak, egész sor növénytermesztési ágazatban már nagy értékű szállítmányok átadására, illetve átvételé­re jött létre írásos meg­állapodás. Az elmúlt évekhez képest egyelőre nincs lényeges diffe­renciálódás egyetlen növényi kultúra javára vagy kárára sem, annyi azonban kétségte­len, hogy miután a termelők megvizsgálták a szabályozó rendszer változásaiból eredő hatásokat, megfelelő intézke­déseket tesznek az eredmé­nyesség javítására. Azokban az ágazatokban, ahol például a vegyi anyagok árának emelke­dése az átlagosnál jobban be­folyásolja a jövedelmezőséget, új üzem- és munkaszervezé­sig terveket állítanak össze a gépek jobb kihasználására, a technológiai programok gon­dos betartására Különösen így van ez a zöldségtermelésben, ahol az átlagosnál nagyobb mennyiségű és többnyire drá­ga vegyszert használnak a ter­melők. , ,.A cukorrépa idei szerződés- kötése valamennyi gyár kör­zetében eredményes, az előirányzott 130 ezer hektárból január közepéig mintegy 116 ezer hektárra jött létre írásos megálla­podás. A zöldség-gyülmölcskereske- delmi egyesülés vállalatainak megbízottai a téli hetekben szintén partnereikkel tárgyal­nak. Az előirányzott burgonya mennyiségének több mint a háromnegyed részét kötötték le, eddig a termelőkkel. A A IV. ötéves tervjavaslat­ban szerepel a százhalombattai kenyérgyár létesítése, amely­nek költsége mintegy 16 millió forint és naponként 10 tonna kenyér gyártását tenné lehető­vé. Ennek az üzemnek átadá­sára azonban legfeljebb a tervidőszak végén kerülhet sor. Szerepel a tervjavaslatban az is, hogy a Szigetszentmiklóson végrehajtandó rekonstrukció eredményeként az ottani üzem napi 20 tonna kenyeret és pék­süteményt állít majd elő. A megyei tanács csoportve­zetője elmondta még, hogy a kisebb beruházásokra is gon­dolnak, ezek között említette, hogy Vecsésen, Cegléden és Monoron még az év folyamán kicserélik az elavult apróke­mencéket, s tovább javítják a péküzemek szociális ellátottsá­gát. S. R. konzervipari vállalatoknak zöldségre van szükségük, eb­ből a hónap közepéig 613 ezef tonna szállítására találtak szerződéses partnert, ami ki­elégítő eredménynek számít. A szerződés-előirányzatot a nagy­kőrösi, a szegedi, a szigetvári és a debreceni konzervgyár már le is kötötte. Jó ütemben haladnak a tárgyalások á len­termelőkkel is, miután a Len­fonó és Szövőipari Vállalat erőteljesen szorgalmazza a ta­valyinál nagyobb, összesen 8 ezer hektáros vetésterületet KÖZÉLET Sarlós István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára szerdán dél­után hivatalos látogatásra az NDK-ba érkezett. Fogadására a berlini Ostbahnhofon meg­jelent Werner Kirchhoff, az NDK Nemzeti Frontja Orszá­gos Tanácsának elnökhelyette­se, jelen volt dr. Szűrös Má­tyás, hazánk NDK-beli nagy­követe. Sarlós István egy hé­tig tartózkodik a Német De­mokratikus Köztársaságban. Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével szerdán Athénbe utazott az MSZMP küldöttsége, a Görög Kommu­nista Párt Közoonti Bizottsá­gának meghívására. Dr. Medve Lászlj miniszteri­helyettes, aki egészségügyi küldöttség élén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatást, szerdán haza­érkezett. Egész évben folyamatosan sze dik a salátát az üvegházban. Az idén félmillió fejet szállítanak a ZÖLDÉRT-en keresztül a buda­pesti üzletekbe. Foto és szöveg: Koppány György. tapasztalhatók, s megoldásuk ■»“ín tűr halasztást. Félmillió saláta a [óvárosnak Fejlesztik a zöldségtermesztést a Rákosvölgye Tsz-ben Szerződés burgonyára, cukorrépára A konzervgyárak is lekötöffék ez évi termelésük alapanyagát Országszerte megkezdődtek az 1976-ra szóló mezőgazda-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents