Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

Bútoralkatrészek — géppel A kerfbarátklubban Növényvédelmi előadás A kertbarátok klubjában megkezdődtek a téli növény- védelmi előadások. A hétfői összejövetelt Csikai Pál elnök nyitotta meg, majd Boldizsár Endre kertészmérnök, az ál­lami gazdaság kertészeti in­tézője tartott tanulságos előadást a gombabetegségek­ről. Ismertette a kártevőket, és az ellenük való védeke­zést. Mint elmondta, a szőlő fertőződését például segíti, ha a terület gyomos. A per­metezést pedig akkor kell elkezdeni, amikor még nem jelentkezett a betegség. xx. évfolyam, 23. szám 1976. JANUÁR 28., SZERDA Nyereséges esztendő — sok év óta először Tavaly: négymillió tégla — Munkásaink fizetését egyébként a múlt évben átla­gosan 4,5 százalékkal emel­tük — mondotta a telepvezető. A dolgozóknak a nehéz mun­kakörülményeken kívül még egy panasza van. A gyár mel­letti köztisztasági telepen, a kerítéstől 3—4 méterre ásták meg tavaly a széles, mély emésztőkutat, ahova a város­ból és a határból az állati te­temeket szállítja a gyepmes­ter. Emiatt már a múlt nyáron is sokat panaszkodtak. Néhány méterre ott dolgoz­nak a téglarakók, az eny­hén szólva egészségtelen környezetben. Nem egy közülük már rosz- szul is lett, tehát sürgető a téglagyáriak panaszának or­voslása. Legközelebb február -2-án, hétfőn este 6 órakor szak­könyveket és szakfolyóira­tokat kölcsönöznek a klub­ban, február 9-én, hétfőn pe­dig Papp László kertészmér­nök a rovarkártevőkről és az ellenük váló védekezésről tart előadást. Mit látunk ma a moziban? Jutalomutazás. Színes ma­gyar film. Kísérőműsor: A természeti folyamatok iránya. Magyar híradó. Előadás kez­dete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÄNOMI ISKOLÁBAN Ostromállapot. Francia film. Előadás kezdete: fél 7-kor. SPORT Harmadik forduló a KiSZ-es kosárlabda-bajnokságon Az Arany János gimnázium labdajátéktermében került sor a városi KISZ-es kosárlabda­bajnokság harmadik forduló­jának férfitalálkozóira, ja­vuló játékszínvonallal. Konzervgyár—Pedagógusok 34:21 (15:9). Végig nagy küzdelemben, a gyáriak szervezettebb játé­kukkal megérdemelten győz­tek. Legjobb dobók: Dudás (13), Danes (12), Kiss S. (9), . illetve Deák, Járvás L. és Bél- teki P. (5—5). 21-es Volán—DÉMÁSZ 104:15 (55:3). A minden tekintetben sok­kal jobb, lendületes voláno- sok hengereltek és megér­demelten arattak rekordkü­lönbséggel győzelmet. Ld.: Bertalan (52), Tóth D. (32), Rácz (8), ill. Szakáll (15). Gimnázium B—Ifjú Gárda 37:28 (11:15). A két egyforma játékerejű csapat küzdelmét a II. fél­időben sokkal lendületesebb diákok nyerték. Ld.: Konrád (15), Tóth Zs. (12), ill. Szőke (10), Bánfi (8). Gimnázium A—TRAKIS 38:36 (26:17). Lendületes, izgalmas, szín­vonalas mérkőzésen, az igen kemény hajrában a gimna­zisták meg tudták tartani a játék elején szerzett elő­nyüket. Ld.: Nagy M. (10), I Ruttner Z. (8), ill. Farkas Z. (15), Pletser (11). A Városi Tanács—Iro- dagéptechnika ' mérkőzés el­maradt, mert az ITV­sek két • lejátszott mér­kőzésük után visszaléptek a további küzdelemtől. Eddigi eredményeiket törölték, s a további program miattuk né­mileg módosul. A tabella ezt mutatja a har­madik forduló után: X. TRAKIS 3 2 1 137- 95 5 2. Konzervgyár 3 2 1 12G-J08 5 3. Gimnázium A 3 2 1 129-123 5 4. 21-es Volán 2 2 — 148- 55 4 5. Városi tanács 2 2 — 109- 59' 4 6. Gimnázium B 3 12 114-130 4 7. Pedagógusok 2 1 1 68- 68 3 8. Ifjú Gárda 3 — 3 68-137 3 9. DÉIYIASZ 3 — 3 84-207 2 10. Irodagéptechnika visszalépett TEREMKÉZILABDA­MÉRKÖZÉS Nk. Kinizsi—Nk. Gimnázium 33:14 (10:4). A Toldi-sportcsarnokban ját­szották a férfi kézilabda Tol­di teremkupa-mérkőzést. A hétközi találkozón a nagy technikai fölényben levő, több fiatalt is szerepeltető Kinizsi győzelme egy pillanatig sem volt kétséges. Góldobók: Var­sányi (9), Gál (7), Dér (6), Kovács F. és Nagy A. (4—4), Zubány (2), Nagy J. (1), il­letve Deák (6), Zsíros és Menkó (3—3), Tóth I. és Nagy M. (1—1). Az Nk. Toldi DSK I—Nk. Toldi DSK II mérkőzést 29- ere halasztották. SZERDAI SPORTMŰSOR Telte Kocsér, 16 óra: K. TSZ SK—Nk. Szabadság Tsz, ba­rátságos férfi csapatmérkőzés. S. Z. sok év óta ez volt az első esztendő, mely mint már a most készülő mérleg is mutatja, nyereséget hozott. A háromnegyedéves összesítés szerint ugyanis 112 ezer forint a nyereségünk, míg az előző év ugyanazon időszakában 220 ezer forint volt a veszteség. — Mi okozta a korábbi vesz­teségeket? — Régi a gyár, nem kellően gépesített, s dolgozóink min­den igyekezete ellenére lassú a termelés. Nem megfelelő a nyersanyagunk sem, és lét­számhiánnyal küzdünk... — Hogy érték el mégis az idén a nyereséget? — Jobb munkaszervezéssel és ésszerű takarékossággal. Bár az esős idő sok nyerstég­lát elmosott, mégis nyeresé­ges volt a munkánk. — Mennyi téglát gyártottak a múlt évben? — Nyerstéglából 4 milliót. Ez félmillióval több, mint a tavalyi. Eddig 3 millió 700 ezer téglát égettünk ki, s pár hét alatt a többire is sor kerül. — Ki vásárolta meg ezt a négymillió téglát? — Zömében nagykőrösiek, de kocsériaknak és kecskemé­tieknek is adtunk belőle, sőt még Pestre is szállítottunk. — Az idén milyen ered­mények várhatók? — Sok az építkezés, s mi nemigen tudunk a múlt évinél több téglát gyártani. Most, ha pár hét múlva befejeződik a gyártási idény, a tataro­záshoz és az égetőkemen­ce javításához látunk hozzá. A körösi határ mesélője Ajtók, ablakok az új óvodába A helyi Építőipari Szövetkezet asztalosai, Pesti Ambrus és Bata László készítik az épülő tormási óvoda ajtajait, ablakait. " . Kiss András felvétele A A P ESTMEfrVEI HÍRLAP Világjáró nagykőrösi fiatalember A Cegléddel a tengereken Gépésztechnikusból — első osztályú hajóstiszt A 21-es Volán Vállalat nagykőrösi telepének megbe­csült dolgozója Szabó László energetikus. Olyan kalandokkal dicse­kedhet, /amilyenekkel talán egyetlen társa sem: tengerész­tisztként hét esztendeig járta a világ tengereit. Ga A középiskolát itt végezte a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban, majd a váci gépipari technikumba ment, s annak elvégzése után egy pes­ti üzemben vállalt állást. Egyik barátjával azonban elhatároz­ta, hogy tengerész lesz, megis­meri a nagyvilágot. Tervük si­került, s egy sereg sikeres vizs­ga után a'Magyar Tengerha­józási Társaság Cegléd nevű teherszállító hajójára került, te Constanza kikötőjében szállt tengerre. Kitanulta a hajós­mesterség minden titkát: elő­ször egyszerűbb feladatokat bíztak rá. Hónapok, esztendők múltán újabb vizsgákat tett, s másod-, majd pedig első osz­tályú hajóstisztként teljesített szolgálatot. Szorgalmáért ki­tüntetést is kapott. Később más hajókon, a Tokaj, Hernád, Duna nevű tengerjárókon ha­józott, m&jd a Hungária nevű óceánjáróra került, amellyel Ausztrália kivételével minden kontinensre eljutott. Minden út a ki- és berakodással fél évig tartott. A tengerészek ek­kor pár hónap szabadságot kaptak. \ a Egyik ilyen alkalommal Szabó László itthon megis­merkedett egy körösi lánnyal, Faragó Idával, aki akkor érettségizett az Arany János Gimnáziumban. Következő szabadsága idején pedig elvet­te feleségül... Amikor a szabadság letelt, férjével együtt a fiatalasszony is útra kelt, elkísérte a ten­geribe. Fél esztendeig hajózott vele, majd Rotterdamból ha­zautazott, férje három hónap múlva Rijekából érkezett ha­za. Három éve élnek Nagykő­rösön. Egy év óta hárman van­nak: kislányuk most kezd járni. ES — Gondol-e még a tengerre? — Igen. A sok ezer kilomé­teres tengeri utakat nem le­het elfelejteni... Sok-sok fényképet is készítettem ak­kor, Bombayről, Adenröl, San- tosról, meg a többi kikötőről. Most azokat nézegetem... Egyik legérdekesebb élményem volt az, amikor elértük az egyen­lítőt, s a hagyományos módon is felavattak tengerésznek ... Kopa László A SZÁZAD első harmadá­ban a Nagykőrösön alakult Arany János Társaság nem­csak az ország legjelesebb íróit, művészeit hívta meg a városba, de gondolt tehetsé­ges fiatalok nevelésére is. Köztük volt Nagy Lajos, ki itt nőtt fel a szemünk előtt, s ki­nek munkájára idejekorán felfigyeltünk. A társaság még nem volt tízéves sem, mikor ő és két-három társa bemutatkozott körünkben. Egyszerű szabómester fia volt. 1899. október 15-én szü­letett. Ekkor a család még a Csillag utcában lakott, ké­sőbb a Jókai utcából nyíló kis utcák valamelyikébe húzódott. Nagy Lajos színjelesként vé­gezte a gimnáziumot, s a kor szokása szerint a kecskeméti jogakadémiára iratkozott be, az utolsó vizsgáját 1925-ben tette le. Nagykőrösön próbált ke­nyérkereseti után nézni. Iro­dalmár hajlamai révén az egyik újság mellé csatlakozott, ahol sorozatósan jelentek meg apróbb cikkei és versei. Per­sze ez nemigen járt akkor nagy jövedelemmel, s örülnie kellett, hogy bevették a város­házára egyszerű díjnokként. Dezső Kázmér polgármester hamarosan felismerte képessé­geit, és minden fontosabb fel­adattal őt bízta mee. Az egy­szerű gyakornok a „polgár- mesteri titkár” megtisztelő cí­met kapta a néptől. Mikor aztán a második világháború közepén főnöke, Dezső Káz­mér Nagyszalontára kapott megbízatást, aljegyzői minő­ségben magával vitte öt Arany városába. KÉSŐBB feleségével Pestre kerültek. Kinyomoztam mai címét. Válaszleveléből tudtam meg, hogy Nagyszalontáról jö­vet Erdei Ferenc, akkori bel­ügyminiszter rendelte be Nagy Lajost szolgálattételre a Belügyminisztériumba. Tud­valevő, hogy Erdei Ferenc és munkatársai a háború végét Nagykőrösön töltötték kutató­munkával, sokszor volt dolguk Dezső Kázmérral és bizalmas munkatársával. Nagy Lajos főként városgazdasági kér­désekkel foglalkozott. Tehet­sége feltűnést keltett, Raji? László miniszteri titkárrá, majd miniszteri osztálytaná­csossá léptette elő. A Belügyminisztériumtól később az Országos Tervhiva­talhoz tartozó Területrendezé­si Intézethez került osztályve­zetőnek. A Városok Lapjában és a Statisztikai Tudósítóban megjelent szakcikkei alapján a városfejlesztés egyik legis­mertebb munkása lett. Tíz évvel ezelőtt, 1966. de­cember 3-án halt meg Buda­pesten. HOSSZAS KUTATÁS után Nagy Lajos összes műveit a kezembe kaptam, amelyek csak kis példányszámban je­lenhettek meg. Csak annyit nyomatott, amennyire előfi­zetője! volt. Még 1927-ben je­lent meg Egy szív naplója című verseskötete, összesen 35 szerelmes verset tartalmaz Ady és a nyugatosok hatása érződik a sorokon. Később a városi levéltár kincseit olvasgatta, x^es szem­mel vette észre azokat a moz­zanatokat, amelyek érde­mesek voltak szépirodalmi feldolgozásra. A legbecsesebb gyűjteménye 1933-ban jelent meg, Amit a körösi határ me­sél címmel. Hűlsz elbeszélése, közül legkülönb a „Basa fája” című, amelyben a nagykőrösi erdő öreg tölgyfájával kap­csolatban a török világ jóízű históriáját dolgozza fel. Nem­régen járt Nagykőrösön Ba­logh Béni néprajzkutató, aki az iskolás gyermekek szájáról számos variációját leírta, s az egyik változatot nemrégi­ben lapunk is közölte. Megírta a körösi uborka históriáját is. Írásában felsorakozik Nagy­kőrös sok perlekedése a szom­széd településekkel, s mindaz, amit a város múltjára, jelené­re, sőt jövőjére vonatkozólag is hittek, reméltek a város la­kói. Öt évvel később Németh Géza könyvkereskedő segítsé­gével új kötetet adott ki, melynek címe: Körösi tarisz­nya. Csaknem 100 oldalon folytatja azt, amit első gyűjte­ményében megkezdett. Nagy­kőrös és a magyar könyv vi­szonyát az „Öreg Gradual” itteni megbecsülésével jellem­zi, megszólaltatja Nagykőrös barátait. Üjabb írásában nyo­mon kíséri a Kossuth- és Arany-kultuszt, a nép ajkáról és a levéltár adataiból re­konstruálja a híres, Kőrös- környéki betyár: Bogár Imre elfogatásának históriáját. A török világot idéző „Botrány Nagykőrösön” című novellá­ját meg székfoglalóul olvasta fel az Arany János Társaság­ban. SE SZERI, SE SZÁMA nincs olyan írásainak, amelye­ket hivatalos feladataiból ere- dőleg vetett papírra. Ezekben sem tudta megtagadni szép­írói hajlamát. Ilyen: „A ma­gyar gyümölcs 1939-ben”. A gimnázium öreg könyvtárában találtam egyetlen példányát, benne becsúsztatva egy érde­kes ismertetés: „Ez a könyv nem statisztikai adatok hal­maza, nem száraz följegyzése az 1939-i gyümölcs-csata ese­ményeinek, hanem annál sok­kal több. Regény, sőt hősköl­temény, a magyar föld és a magyar ember küzdelmeinek hősi eposza —, gondolatokat ébresztő közgazdasági tanul­mány —, kedves ps jóízű ol­vasmány, mely a humor fegy­vereit is megcsillogtatja. A magyar közgazdasági riport­nak olyan újszerű faját te­remtette meg ezekben a cik­kekben, amelyre méltán fel­figyelhet és föl is figyelt már a fővárosi sajtó.” Érdekes, hogy ekkor már Körösi Nagy Lajosnak írja a nevét, min­den bizonnyal azért, hogy a Kiskunság szülöttével össze ne tévesszék. A MAGYAR RÁDIÓBAN IS többször szólt Nagykőrös­ről. Halála előtt még arról ér­tesítette, hogy „A tetétleni honfoglalók” és „Elkésett megemlékezés” című munká­ja rádióelőadásra alkalmas ... Munkássága teljében érte a halál. — Érdemes arra, hogy legalább e cikkel felelevenít­sük emlékét. Dr. Toros László /V P/\ S/N A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagykő­rösi üzemében különböző bvítoralkatrészeket gyártanak a BUBIV megrendelésére. Képünkön munkában a szovjet osa- pozógép. Ifj. Fekete József felvétele Az öreg nagykőrösi tégla­gyárban Nagy Gyula telepve­zetőtől a gyár múlt évi mun­kájáról, eredményeiről és idei terveiről érdeklődtünk. — Tavaly nehéz évet zár­tunk -T- mondotta. — Nem volt elegendő dolgozónk, s ez nehezítette munkánkat. Mégis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents