Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám

Jogszabályok, érdekvédelem Ellenőrök az üzletekben Segíthetnek a vásárlók is A gödöllői járási hivatal két kereskedelmi ellenőre kíséri figyelemmel vidékünkön az üzíetek, vendéglátóipari egysé­gek munkáját. Területünkön három ÁFÉSZ tartja fenn a kereskedelmi egységek többsé­gét: a Gödöllő és Vidéke, a Pécel-Isaszeg, valamint a Gal- gavidéke ÁFÉSZ háromszázöt üzletért felelős. Természetesen járásunkban Vannak állami vállalat által működtetett üzletek, továbbá magánkereskedők is. A két ke­reskedelmi ellenőr idejének nagy részét az üzletek ellen­őrzésével tölti, de akárhogyan Is igyekeznek, egy év alatt sem tudnak eljutni minden egységbe. Feladatuk részint, hogy meg­állapítsák: megtartják-e az üz­letek az előírásokat, jogszabá­lyokat, rendeleteket, másrészt milyen színvonalon szolgálják ki a vásárlókat. Az ÁFÉSZ-eknek vannak ugyan belső ellenőreik, de ezek többnyire csak az ügy­menet szabályosságával foglal­koznak, kevésbé vannak tekin­tettel a vásárlók érdekvédel­mére. A községi tanácsok szin­tén szemmel tartják az üzle­teket: munkájukat nehezíti, hogy ellenőreik közismertek a településen, ezért ha megje­lennek az üzletben, az eladók, kereskedők „eltüntetik” a sza­bálytalanságot. A járási hivatal kezdemé­nyezésére 1975-ben 115 sza­bálysértési és fegyelmi eljárást indítottak kereskedelmi dolgo­zók ellen. Az eljárások oka ezerféle. Gyakori volt, hogy az üzletekben idegen, számla 5télküli árut találtak. Sokszor rosszul számoltak az eladók, hanyagul kezelték a társadal­mi tulajdont, az ellenőrök súlycsonkítással, sőt tiltott ital- méréssel, hitelezéssel is talál­koztak. Számtalan olyan eset volt, amikor a szabálytalanságot nem lehetett rábizonyítani a kereskedőkre. Érkezett ugyan­is olyan panasz, hogy az el­adó „csúszópénzt” fogadott el, de a felelősségrevonáskor leta­gadta, hogy „megkenték”. A kereskedelmi ellenőrök el­mondták. hogy a legtöbb szabálytalansá­got a nagy településeken, az úgynevezett átmenő­helyeken tapasztalják. Mert Kerepesen vagy Aszódon nem ritka az idegen arc az üzletekben, hiszen ezen a vi­déken sok az átutazó. Egy ki­sebb, félreeső településen már a nem községbeli megjelenése­kor ellenőrt sejtenek a keres­kedők, ezért szinte lehetetlen a tettenérés. Sajnos, évről évre emelke­dik a visszaélések száma. Mint az ellenőrök elmondták, nem­igen tudnak olyan utat szer­vezni, hogy valami szabálysér­tést ne találnának. Természe­tesen nem a hivatali ellenőr­zés az egyetlen módja a csa­lók leleplezésének. Szükséges lenne, hogy a fenntartóik, ÁFÉSZ-ek, állami vállalatok belső ellenőrei arra is legyenek figyelem­mel, hogy az üzletekben hogyan foglalkoznak a vá­sárlókkal. És nem dísznek lóg az üzle­tekben a panaszkönyv sem. A kereskedelem törvényességét nagymértékben elősegítené, ha a vevő a tapasztalt hibá­kat minden esetben beje­gyezné. Őrszigethy Erzsébet Tanfolyam játékvezetőknek Pusztaszeri Ferenc vezetésé­vel, január 27-én, délután 5 órakor kezdődik a játékvezetői tanfolyam a Kossuth Lajos ut­ca 25. szám alatt. Jelentkezést a tanfolyam kezdete előtt még elfogadnak. Betonelemek a Szabadság téren A gödöllői Szabadság téren novemberben jelölték ki az új lakótelep helyét, s kezdték el a régi Jiázak bontásút. A te­rületen az Építőipari Szövetkezet brigádjai dolgoznak, a sze­szélyes időjárás ellenére is gyors ütemben haladnak a mun­kálatokkal. Koppány György felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1976. JANUÁR 27., KEDD Négy klub, tizenkilenc szavaló Termékeny vita, érdekes előadások Mint korábban hírt adtunk róla, január 25-én, vasárnap rendezték meg a veresegyhá­zi Váci Mihály művelődési központban a 15. Forrás fó­rumot. A nagyközség művelő­dési házába a délelőtti óráik­ban négy ifjúsági klub képvi­selői érkeztek meg: a váci, az aszódi, a dunaharaszti és a ceglédberceli. A klubosok ré­szére először Furuglyás Géza tartott előadást az ifjúsági klubok lehetőségeiről, felada­tairól. Természetesen a klub­formáihoz igazodva nem volt ez szabályszerű előadás, in­kább konzultáció. Megismerni egymás munkáját A csoportok vetélkedtek egymással, s a versenyben részt vett a vendéglátó veres­egyházi ifjúsági klub is. A ta­goknak arra kellett válaszol­ni, hogyan képzelik az 1976-os veresegyházi ifjúsági találko­zót. A következő kérdés pedig az volt, hogy klubjuk, hogyan illeszkedik a közösség, a falu vagy az üzem életébe. A későbbiekben nemcsak szellemi, hanem testi erejü­ket is összemérték a résztve­vők, ugyanis a veresegyhá­ziak sportvetélkedőt is szer­veztek: asztalitenisz és fut­ballmérkőzésekre került sor. A veresegyházi Fórum soha­sem rangsorol, tehát nincsen első és második helyezett, in­kább a bemutatkozáson, egy­más megismerésén van a hangsúly. A legkiemel kedőb­Gödöllő díszpolgára Előttem jegyzetek halmaza, önéletrajz, újságcikkek. Hol is kezdjem? Legjobb talán, ha a negyvenéves ismeretségből, a Gödöllőn eltöltött évtizedek emlékeiből indulok ki. Az em­lékek gazdag tárához csupán segédeszköznek kellenek a papírokon húzódó sorok. Közöttünk él Az ember, akiről írok, kö­zöttünk él, közöttünk élte le élete nagyobb részét. Vele bal­lagok a János utcai lakásáréi a városközpontba, gkikkel ta­lálkozik, legtöbbjük köszönti, hiszen régi ismerős, . már a felszabadulás előtti . időkben is megsüvegelték. Gödöllőn ez fokmérő volt, jelentett vala­mit, ha a gazdaember kalapot emelt valakinek. Forgách Ferenc azok közé tartozott és tartozik ma is, akit tisztelnek, megbecsülnek. Január 29-én lesz hetvenéves, s kora ifjúságától Gödöllőn él. A Veszprém megyei Tapolca­ion született, házassága hozta ide Gödöllőre. Szülei munkásemberek vol­tak, hét gyermeket neveltek. A nagy családból ma már csak ketten élnek, ő és nővé­re. Vannak szomorú emlékek. 1940-től egészen 44-ig, amíg meg nem szökött, munkaszol­gálatos volt. Nem is volt ott­hon, amikor lányát, feleségét és anyósát elhurcolták és a szeretett családból senki nem tárt vissza, valamennyien a fasizmus áldozatai lettek. Az egykori Darányi utcai — ma Petőfi utca — lakás árván maradt, a szomszédok őrizget­ték. Amikor sikerült megszök­nie, Jámbor Sándor és Tóth Istvánéit az Éva utcában és Matúz Andráséit a Petőfi ut­cában adtak otthont számára, gödöllői bujkálásában. A felszabaduláskor az elsők között jelentkezett a szovjet csapatok parancsnokságán, tudta, hol a helye, és azt is. mi a teendő. Egy szovjet tiszt­tel együtt ment idős Czeczulics János lakására, szervező mun­kába kezdett. A közelben még dörögtek az ágyúk, de ők már dolgoztak. A kifosztott, kiéhe­zett, a félelemtől remegő Gö­döllőn békés állapotot kellett teremteni. Egy szemtanú, a Kossuth Lajos utcában lakó idős Matúz István mesélte a napokban, amint együtt szem­léltük az Imre utcai telkeken a beépítésre váró anyagokat, hogy maga se gondolta soha, hogy itt ilyen építkezés lesz egyszer. Ö mondta el azt is, hogy amikor a szovjet felsza­badítók bejöttek Gödöllőre és ő kibátorkodott az utcára, hát a Forgách Ferivel meg az öreg Czeczuliccsal találkozott, amint egy szovjet tiszt társa­ságában jöttek. Hozzátette még azt is, hogy hallotta: Forgách Ferenc díszpolgár lett, a legelső Gödöllőn, meg is érdemli, sokat szenvedett, sokat tett Gödöllőért. A kommunista párt tagja lett Akkor, 1945 elején megala­kult a kommunista párt, For­gách Ferenc is tagja lett. A közbiztonság, továbbá az elha­gyott javak védelme megkö­vetelte az őrség felállítását, s ebben neki is nagy szereoe volt, csakúgy, mint a rendőr­ség életrehívásában, s később e szervezet vezetője is lett. Küzdelmes időszak volt. s amikor a város megerősödött, újra polgári foglalkozást vá­lasztott magának. Megnősült, majd Pestre járt dolgozni az Autójavító Vállalathoz, ahol munkasikerei után méltán il­lette meg sok kitüntetés, el­ismerés. A vállalatnál hűtő­bádogosként kezdett, végül Forgách Ferenc (a kép jobb szélén, fehér ingben) szovjet bará­taival. A felvétel 28 esztendővel ezelőtt készült. mint személyzeti és munka­ügyi osztályvezető ment nyug­díjba. Megemlítendő, hogy 1957-ben, a megalakuláskor tagja lett a munkásőrségnek is. ahonnan mint nyugdíjas 1970-ben szerelt le. Nem hagyta viszont abba a társa­dalmi munkát. Idős fejjel is naponta feltűnik a város kü­lönböző pontjain, hogy eljár­jon a közügyekben. Az I-es területi pártalapszervezet tit­kára. nagyon sokat tett ő is azért, hogy megvalósuljon Gö­döllőn a-, öregek napközije és a városi szociális althon. A városi pártbizottság és a ta­nács különböző bizottságaiban is aktívan tevékenykedik, munkálkodik a tanács lakás­elosztó bizottságában és ott ta­láljuk a munkásmozgalmi em­ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatát tűzték mellé­re, majd megkapta a Felsza­badulási Emlékérmet, ame­lyet 1973-ban a városi tanács által adományozott Pro Űrbe emlékplakett ezüst fokozata követett. Felzúgott a taps Az Agrártudományi Egye­tem aulájában rendezett ün­nepi tanácsülésre Forgách Fe­renc is hivatalos volt. A ren­dezők udvariasan az első sor­ba ültették: tudta, hogy élete egyik nagy órája most követ­kezik. A várossá alakulás ti­zedik évfordulóját ünnepel^ ték, azután került sor az el­ismerések adományozására. Gányi Zoltán, a városi tanács ben szereplők, azért kaptak nak is nézője lehetett a veres­jutalmat. Húsz klubtagot j egyházi közönség. Hagyomá- ajándékoztak meg kedvezmé- nyálhoz híven az erdőkertesi nyes ifjúsági színházjegy- I Ér irodalmi színpad ismét kü- utalvánnyal, amelyet az Álla- lönleges produkciót mutatott mi. Ifjúsági Bizottság és a Kulturális Minisztérium adott ki. Bemutatkoztok az aszódiak Az irodalmi színpadok és a versmondók a nagyteremben mutatkoztak be egymásnak. Pódiumra lápett a ceglédi Áp­rilis 11-e irodalmi színpad, az aszódi irodalmi színpad, a ceg­lédberceli Radnóti és az erdő­kertesi Ér színpad. A szavalok szép számmal megjelentek, be, Fénykeresők címmel. Má­té Lajos, a Népművelési Inté­zet munkatársa értékelte az előadók produkcióját, s az er­dőkertesi színpadról szólva el­mondta, hogy a csoport tehet­séges, bemutatójuk nagyon fi­gyelemre méltó. Szakmabeliek találkozója Komoly szervezési feladat egy ifjúsági találkozó megren­dezése. A veresegyházi fóru­mok szakmai találkozók, a csaknem húszán mondtak ver- i produkciók szakmai közönség­set. Örvendetes, hogy a veres- egyházi fórum egyre inkább a megye versmondóinak, színpa­dainak találkozó helye. Járá­sunk szempontjából, viszont fontos, hogy vidékünk fiataljai is részt vesznek az egésznapos programokon. Az aszódi iro­dalmi színpad 1975 decembe­rében alakult meg, s a veres- egyházi fellépés volt az első nyilvános szereplésük. Váci Mihály Leg-korszak cimű ösz- szeállítását mutatták be, ter­mészetesen kisebb hibák még voltak az előadásban. Dinnyés László, az aszódi művelődési ház igazgatója elmondta, hogy az újonnan átalakított aszódi intézményben két csoport működik, a Veresegyházon be­mutatkozott színpad vezetője Pongó István, de dolgozik még egy színjátszó csoportjuk is. A szavalók között is sok aszódi volt, s a szomszédos Szadáról is versmondót. Izgalmas kísérleti előadás­nek szólnak. Felvetődik a gon­dolat, hogy az itt bemutatott műsorokat nemcsak előadni, hanem élvezni is kell, s a mű­sor zsúfoltsága ezt nehezíti. Megtehetné a veresegyházi művelődési központ, hogy a zsúfoltság elkerülése végett csak meghatározott számú cso­portot fogadjon. De mégsem teheti még, mert sajnos a cso­portok részvételére nem min­dig lehet számítani. Jelentkez­nek, aztán mégsem jönnek. A 15. Fórumra például hat iro­dalmi színpad jelentkezett és 15 versmondó, végül színpadra lépett négy színpad és 19 sza­való. A programnak tehát szak­mai jellegűnek kell maradni, nem pedig közönségműsort összeállítani. A művelődési központ ma már nemcsak ne­vében központ, hanem funk­ciójában is. A jövőben itt tart­ják majd a megyei irodalmi színpadi vezetők és a népmű- hallgathattunk | vészeli csoportvezetők to­vábbképzéseit is. ö. E. TIZEVES A VAROS Pályázati felhívás lékbizottságban is. Tisztánlá- elnökhelyettese vörös mappá­tása. tapasztalatai, értékes fel­szólalásai sokat segítenek. Hogy milyen kitüntetései vannak? A kiváló dolgozó jel­vény után a közrendvédelmi kitüntetés bronz és ezüst fo­kozatának lett tulajdonosa. Elismerték a munkásőrségben végzett munkáját, majd 1970­val a kezében olvasta fel a határozatot, amely kimondja, hogy Forgách Ferenc a város legelső díszpolgára. Felzúgott a taps, s az ünnepelt remegő kezekkel vette át az oklevelet tartalmazó tokot és a hozzá tartozó aranygyűrűt. Csiba József A gödöllői városi tanács mű­velődési osztálya a várossá alakulás tizedik évfordulója alkalmából képzőművészeti, irodalmi és fotópályázatot hir­det. A pályázat témáját maga a cím is elárulja: „Városunk, Gödöllő’’. A versenybe lehet nevezni minden olyan alkotás­sal. amely művészi színvona­lon képes ábrázolni a város életét, fejlődését. A pályázat jeligés. Az iro­dalmi műveket és a fényképe­ket 1976. február 28-ig, a kép­zőművészeti alkotásokat pedig 1976. március 30-ig lehet el­juttatni a járási és városi Pe­tőfi Művelődési Házba. Gödöl­lőre, a Kossuth Lajos utca 44. alá. A pályázó nevét és pontos lakcímét jeligével ellátott, le­zárt borítékban kell csatolni, s a jeligét minden pólyaművön külön is fel kell tüntetni. Egy pályázó legfeljebb tíz alkotást, illetve öt gépelt ol­dal térjedelmű anyagot küld­het be. A munkákat szakértők­ből álló zsűri bírálja el. A versenyben csak olyan művek vehetnek részt, amelyek még nem szerepeltek nyilvánosság előtt. Az irodalmi és fotópályázat eredményhirdetése 1976. ápri­lisában lesz. A képzőművészeti pályázat eredményét pedig 1976 májusában, a fotó-, illet­ve a képzőművészeti kiállítás megnyitásakor közöljük. PÁLYADÍJAK: Képzőművészet: I. díj: 5 ezer forint, II díj: 1 ezer forint, III. díj: 3 ezer fo­rint Irodalom: I. díj: 1000 forint, II. díj: 800 forint, III. díj: 600 forint. Foto: I. díj: 1000 forint, II. díj: 890 forint, III. díj 600 forint. A pályadíjas művekkel kap­csolatosan a gödöllői városi tanács elővásárlási jogot tart fenn. SPORT SPORT Kartali vándorkupa Három vasárnap, hat községben A kartali MEDOSZ SK ve­zetősége 1976. február 8-tól 29- . ig Körösi János elhunyt kar­tali játékos emlékére vándor­kupát rendez meghívott ifjú­sági labdarúgócsapatok részé­re. A kupára meghívták gö­döllői, aszódi, domonyi, túrái, galgahévízi, hévízgyörki és a bagi egyesületek ifjúsági csa­patait, és persze a' kartaliak is pályára lépnek. A körmér­kőzéseket két csoportban, há­rom vasárnap hat községben játsszák. A döntőre és a díjki­osztóra február 29-én, Karta­lon kerül sor. A kupa az ifjúsági csapatok komolyabb felkészülését is kí­vánja szolgálni. Egyébként a kartaliak a kiírt kupát minden esztendőben szeretnék ezután megrendezni.

Next

/
Thumbnails
Contents