Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám

1976. JANUAR 27., KEDD iztrw "4&$r W sJunap A szakszervezeteknek is fontos feladatuk a gazdaságos és hatékony termelés segítése Az idei népgazdasági terv támogatásának módjairól tárgyalt a SZOT elnöksége Hétfőit ülést tartott a SZOT elnöksége és a többi között az idei népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szak- szervezeti feladatokról tárgyalt. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a népgazdasági egyen­súly fokozatos megteremté­sét csak a nemzeti jövede­lem kiegyensúlyozott növe­lése, a bel- és külföldi ke­reslethez egyaránt rugalma­san igazodó gazdaságos és ha­tékony termelés teheti lehe­tővé. Az elnökség szükségesnek látja, hogy a vállalatok 1974— 75-ben kibontakozott kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyben elért ki­emelkedő eredmények pél- dája nyomán szervezzék és irányítsák a munkaversenyt az V. ötéves terv, illetve az 1976-os népgazdasági terv si­keres megvalósítására. Foly­tatódjék tovább a verseny ed­digi lendülete, a vállalások és teljesítésük legyen össz­hangban a népgazdasági és vállalati tervekkel. Az el­nökség kiemelte a minőség javításának, a munka- és üzemszervezés fejlesztésének, a „Dolgozz hibátlanul” mun­karendszer továbbterjeszté­sének jelentőségét, továbbá a fokozott takarékoskodást, amelyek szintén a munkaver­seny fő céljai lehetnek. A szakszervezeteknek to­vábbra is feladatuk, hogy se­gítsék a hatékonyabb munka­erő-gazdálkodást. A törzsgár­da tagjaira, a szocialista bri­gádokra, valamennyi becsü­letes dolgozóra támaszkodva lépjenek fel a munkafegye­lem lazítóival, hanyag mun­kát végzőkkel, és a gyakran, indokolatlanul munkahelyet változtatókkal szemben. A szakszervezetek sürgetik a munkások és középkáde­rek képzését és továbbkép­zését. A SZOT elnöksége fon­tosnak tartja, hogy a keres­kedelemben, a szolgáltatások, az egészségügy és az oktatás­ügy területén különösen a Kiállítások, emléktúrák Rákóczi tiszteletére A megyei központi ünnepséget Gyomron rendezik — Operatív bizottság alakult az ünnepségek előkészítésére Megyei operatív bizottság alakult tegnap délután a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottságán, társadalmi szer­vezetek és vezető művelődési intézmények képviselőiből. Az operatív bizottság hangolja össze a II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából rendezendő megyei ünnepségeket és az Országos Rákóczi Emlékbizottság állás- foglalásához kapcsolódva a közeli napokban javas­latokat juttat el a művelő­dési házakhoz, iskolákhoz, üzemekhez, gazdaságokhoz. Miként országosan, Pest me­gyében is több termelőszövet­kezet, szocialista brigád, úttö­rőcsapat, intézmény viseli Rá­kóczi nevét. Az operatív bi­zottság javasolja, hogy méltó­képpen emlékezzenek meg névadójukról. Pest megye rendkívül gaz­dag Rákóczi-emlékekben. A Pest megyei Levéltár például legértékesebb dokumentumai között őrzi a megye települé­seiből kurucnak jelentkezett újoncok listáit. Szabadsághar­cos táborok, csaták színhelye volt a többi között Nagykőrös, Cegléd, Szentmártonkáta, Hé- vízgyörk, Túra; csúfos labanc­vereség színhelye volt Pakony; a ritka történelmi dokumentu­mok között tartják számon Rákóczi veresegyházi, a fran­cia királyhoz írt, pénzbeli se­gélyt megköszönő levelét. A Rákóczi-szabadságharc ki­emelkedő eseménye volt a nagy fejedelem Gyömrő hatá­rában, a Mányaréten 1705. jú­lius 5-én elmondott beszéde. Ezért a megyei operatív bizottság állást foglalt: a megyei kiemelt ünnepséget március végén itt, Gyom­ron tartják meg. Ehhez az ünnepséghez kapcso­lódik a gyömrőiek eseményso­rozata. Közülük különösen fi­gyelemre méltónak ígérkezik a TÖVÁL Bogdán Flórián ifjú­sági klubja keretében működő fiatal utazók és motorosok klubja, valamint a gyöm- rői Rákóczi ifjúsági klub által szervezett R ákóczi-emléktúra A fiatalok felkeresik a megye és a megye területével szom­szédos Rákóczi-emlékhelyeket. A Pest megyei Levéltár, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szerve­zete és a megyei művelődési központ megyei szintű Rákó- czi-emléknapot rendez Nagy­kőrösön, majd Szentendrén. A fejedelem életét, illetve a sza­badságharcot bemutató doku­mentumokat állítanak ki, tu­dományos emlékülésre hívják a megyei kutatókat, helytörté­nészeket, majd műsoros esten emlékeznek meg az évfordu­lóról. D. G. nők és a fiatalok képzésére és továbbképzésére fordítsanak az illetékesek nagy gondot. Életszínvonal-politikai kér­désekről szólva a szakszerve­zetek fontosnak tartják, hogy a fogyasztói árak 1976-ban is a tervezett szinten alakulja­nak. A szakszervezeti szervek erősítsék társadalmi ellenőr­zési munkájukat a fogyasz­tói és a termelői árak vona­lán egyaránt. Az elnökség felhívja a szakszervezeteket, hogy rend­szeresen elemezzék az egyes dolgozó rétegek és a nyugdíja­sok jövedelmének, a jövedel­mek reálértékének alakulá­sát Az elnökség felhívja a szakszervezeteket, hogy segít­sék a vállalati lakásépítési akciót, s aktívan vegyenek részt a lakások elosztásában. Szerezzenek érvényt annak az elvnek, hogy az épülő la­kásokból nagyobb arányban részesüljenek a fizikád mun­kások, a fiatal házasok és a sokgyermekes családok. A tegnapi ülésen a SZOT elnöksége a 10 évvel ezelőtt alakult Országos Társada­lombiztosítási Tanács műkö­désének korszerűsítéséről is tárgyalt A Társadalombiztosítási Ta­nács feladatai megnőnek, ha­tásköre bővül, mégis munká­jának hatékonyságát azzal is fokozni lehet, hogy a szerve­zet az eddiginél szűkebb körű lesz. Az elnökség ennek alap­ján terjeszti javaslatát a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa elé. Föld fölött,föld alatt \ w Egymilliárd forint a megyében a közműhálózat fejlesztésére öt év alatt A gödöllői járás egyik nagyközségét — félreérthetet­len malíciával persze — mintafalunak nevezik a csí­pős nyelvűek. Így a gödöl­lőiek. Mert mint mondják, a mintafaluban van villany, vízvezeték, gáz, hovatovább csatorna, egy sor olyan dolog tehát, amit ők, városlakó lé­tükre, nékülöznek, s hozzá­jutni hosszú évek türelem­próbája lesz. Irigyek? Ügy hiszem, nem. Csupán rátapintanak napjaink egyik érdekes jellemzőjére. Arra, hogy meggyorsult a közművek fejlesztése, de ez korántsem kiegyensúlyozottan, minden területen azonos lép­tékkel megy végbe. Túl a terven Eddig egyetlen tervidőszak­ban sem lehetett olyan roha­mos haladást elérni a közmű­vek gyarapításában, mint a negyedik ötéves terv eszten­deiben. A legtöbb területen sikerült túlhaladni a tervezet­teket, s fényt vet erre, hogy például a vízvezetékek hossza a megyében öt év alatt nyolc­van százalékkal növekedett. Ne feledjük el azonban az alapvető tények egyikét. Azt, hogy a megye ilyen tekintet­ben a leginkább elmaradott területek közé tartozott, s az adósság oly’ nagy, hogy még hosszú évek szükségeltetnek fölszámolásához. Minden te­kintetben indokolt tehát az az álláspont, amelyet az MSZMP Pest megyei küldöttértekezle­te — 1975 márciusában — foglalt el, s amely a közmű- fejlesztés további feladatait változatlanul a kiemelt teen­dők közé sorolta. Erre okot szolgáltatnak az elmaradott­ság tényei, de az Is, hogy ép­pen a gyorsabb fejlődés megnövelte a társadalmi, la­kossági „nyomást”. Ki a tanácsadó ? Abonyban, ahol a lezárult tervidőszakban jelentős köz- művesítési programot, első­ként is vízvezeték-építést haj­tottak végre, önkritikusan je­gyezte meg az egyik tanács­tag: rosszul jártunk volna, ha a testület enged a türelmet­lenségnek, mely némelyikünk tanácsadója volt. Valóban, széles körben ta­pasztalható — pontosan a té­nyek láttán keletkezett — tü­relmetlenség. Addig, míg se­hol sincs víz a házakban, sen­ki nem döngeti az asztalt. Amikor azonban a szomszéd utcában már ott a víz, a „mi utcánkban” viszont még nin­csen, amikor a villanyhoz „csak néhány oszlop kellene”, keservesebb a várakozás, ne­héz a megértés, szinte elérhe­tetlen a türelem. Közművesí- teni azonban nem lehet úgy, mint ahogy több helyen a járdákat építették: elkészül egy hosszabb szakasz, de utá­na megint a sárba kell lépni, mert ott még nincsen szilárd út, azután megint következik a megépített járda... A köz­mű összefüggő rendszer, mű­ködtetése csak szigorú szabá­lyozottsággal zavartalan — lásd: az ismétlődő vízhiá­nyok, a derítőtelepek és a csatornahálózat áteresztő ké­pességének különbözősége stb. —, logikája van a bővítésnek, s nem dönthet az, hogy kik a Az élen a kommunisták Termékváltás, korszerűség a Mechanikai Müvekben türelmetlenebbek, de még az sem, hogy kik fizették becsü­letesebben a közműfejlesztési hozzájárulást. Egymilliárdnál több Pest megyében a közművek hálózatának növelésére öt esztendő alatt több mint egy­milliárd forintot fordítottak. Tanácsi forrásokból, lakossági befizetésekből, a vállalatok, intézmények adta hozzájáru­lásból. Az összefogás jó pél­dája ez az eredmény — tg* núsítója annak is, mennyire „ügy” mindenki számára ezen a területen a fejlődés —, ám azt sajnálkozva kell megálla­pítanunk, hogy a gyakorlati kivitelezői munka már ko­rántsem mutat ekkora egysé­get. RendkívüJ különböző színvonalon dolgoztak és dol­goznak a kivitelező vállala­tok — a gázvezetékek lefek­tetése kínál erre keserves ta­pasztalatokat —, következetlen és lassú a területelőkészítés, elő­fordul. hogy a folyamatos munkához nem teremtődik meg időben az anyagi fede­zet. Szavak helyett Kézenfekvő: ahogy másutt, úgy itt is a szervezés kínálja a megoldást, az előkészítés, a kivitelezés szervezettsége rejti azokat a tartalékokat, melyek gyorsabb, jobb minőségű munkában ölthetnek testet. J ogos feltételezés azonban, hogy a ráolvasások keveset segítenek a helyzet megvál­toztatásában. A közműépítő szervezeteknek — mert csi­nálják ezt minisztériumi és tanácsi vállalatok, szövetke­zeti közös vállalkozások és szövetkezeti kiegészítő üze­mek — kevés a tapasztalata, nem túl magas a műszaki szintje, eszközállományuk nél­külözi az igazán korszerű, termelékeny berendezéseket. Az sem segíti elő a jobb szervezettség — vagy egyálta­lán a szervezettség. — kiala­kítását, hogy a kivitelezőket sok esetben szabályosan rá­szorítják a munka megkezdé­sére. Mi mást tehetnek? Neki­látnak. Azután félbehagyják, mert hiszen előre tudták, hogy nem győzik egyszerre azt, ami a vállalat képessé­geinek százötven százalékát teszi ki... Az ugrás értéke Elismerést érdemlőek a köz­műfejlesztés eredményei a megyében, hiszen a negyedik ötéves tervben megvalósítot­tak következményeként ma minden száz lakásból har­mincegyben vezetékes • vizet használhatnak. Számottevően csökkent azoknak a családok­nak a száma, amelyek nélkü­lözik a villanyt, s ma száz családonként hetvenben pa­lackos vagy - vezetékes gáz könnyíti a mindennapokat. Érzékelteti viszont a gondo­kat, ha leírjuk, hogy száz la­kásból — az erőfeszítések, nagy költségek ellenére is — mindössze hat olyan akad. ahol csatorna vezeti el a szennyvizet. Ne elégedetlenkedjünk, mert a növekedés a legutóbbi öt esztendőben ugrásszerű. Ne legyünk azonban elége­dettek sem, s főként ne azzal, ami a tervezés, előkészítés, kivitelezés háza táján tapasz­talható. A haladás valós érté­két akkor kapjuk meg, ha a kettőt együtt mérlegeljük, s úgy ítélkezünk. Az eredmé­nyek jó alapokat teremtettek, s a közműépítés még legalább másfél évtizedig alapvető fel­adat marad a megyében. Ér­demes tehát az eddiginél na­gyobb figyelmet fordítani — nemcsak a tanácsoknál, ha­nem más irányító szerveknél is — arra, amit megalapozot­tabb tervezésnek, gyorsabb előkészítésnek, szervezettebb kivitelezésnek nevezhetünk. Ami döntő feltétele annak, hogy a mindenkor rendelke­zésre álló fejlesztési összege­ket célszerűen használják fel, esetleg koncentráltabban, de mindenképpen a mainál haté­konyabban. Mert kétségtele- lenül fontos, mennyi pénzt adtak ki ilyen célokra, ám még lényegesebb, hogy mi és mennyi idő alatt készült el belőle. Mészáros Ottó I 1 kit — még átmenetileg sem - szélnek ereszteni. A párttago! aztán segítenek meggyőzn a pártonkívülieket, Van akko ■fa- tgJtfjQtéJye,: fajtáié a szavuk­nak, hogy a törzsgárdát sem­milyen változás, átállás nen ingatja meg, s az új dolgozói sem szoktak pánikba esni. — Ez a mostani termékvál tás hosszú távra szóló, és gaz daságas. Érdemes alapos gond dal előkészíteni. Mit tehetnel ennek érdekében a pártszerve, zetek? — Felújítjuk ? az egymásra, utalt osztályok és gyáregységei együttműködésének gyakorta tát. Korábban az új gyártmá­nyok bevezetésekor a gyáregy­ség, s a fejlesztési és a terme­lési főosztály alapszervezete együttműködési szerződést kő töttek az átállás megkönnyíté­sére. Ezzel sikerült lerövidíte­ni sok olyan termelési felada megoldásának átfutási idejét ami ezelőtt hónapokat vet igénybe. Például napok alat elintézhető így az új termék­hez szükséges mérőműszerek kéziszerszámok beszerzése, il­letve elkészítése, és így tovább Munkásgyűlések Herczeg Lajosné, az alkat­rész- és szerelőgyáregység be­tanított munkása — az V-ö: alapszervezet tagja —, 18 év« dolgozik az MM-ben, ugyan­azon a helyen: a forgácson üzemben. — Esztergáltam én már boj­ler alkatrészt, bowdeneleme- ket, csináltunk sterilizátort most pedig telefont. Nem mon­dom, hogy fel sem vettük, ha változott a profil, hiszen min­den esetben megfizettük a tan­díjat: két-három hónapig — míg begyakoroltuk magunkat — esőjeként a kereset, de utána is­mét megkaptuk-a régi pénzün­ket. Én el nem mennék másho­vá! Itt már ismernek, megbe­csülnek, s a véleményemet is meghallgatják. Sőt: számít rá a gazdasági és pártvezetés! Legközeleb'c például a február 15—20-a kö­zött tartandó, gyáregységi munkásgyűléseken, amelyeker nemcsak a termelőeszközök jobb kihasználásáról, a válla­lati gazdálkodásról, a tervekről és a takarékosságról esik majd szó, hanem az anyagi érdekelt­ségről, meg azokról a kérdé­sekről' is, amelyeket írásban bárki feltehet a gazdasági- és tömegszervezeti vezetőknek. Nyíri Éva meny: több mint hatmillió fo­rint! A termékváltás most, az V. ötéves tervben is folytatódik. Most vezetik be a telefonkészü­lékek gyártását, és ugyancsak most tárgyaltak egy amerikai céggel, a műanyagfóliás telje­sítménykondenzátor gyártási szabadalmának és know-how- jának megvásárlásáról. A telefongyártás — joggal remélik — hosszú távra meg­oldja az MM-profilgondjait, hiszen nem csupán egyszerű háztartási készülékekről van szó, hanem a termékcsalád sok­sok tagjáról: főnök-titkári, szállodai, hajó-, és bányatele­fonokról, mikrohullámú fel­ügyeleti készülékekről, árvíz- védelmi telefonokról, pénzbe­dobós és több érmével működő készülékekről, távhívó telefo­nokról, különféle kisebb táv­beszélő központokról és kiegé­szítő berendezésekről. A gyártás teljesen új tech­nológiával, új minőségi előírá­sokkal és új munkafeltételek között történik; a munkahelye, két az ergonómia legújabb vívmányai alapján szervezik meg, hogy minél kisebb legyen munka közben a fáradtság, s a műveletek monotóniája. Csakhogy az új profil — megint új ismereteket, szakmai továbbképzést követel. Szerződés az alapszervezetek között Mit szól ehhez például az alkatrész- és szerelőgyáregység két pártalapszervezeti titkára, Dobrovitzky Antalné és Andó Albert Jakab? — Gyáregységünk dolgozói­nak körülbelül 80 százaléka be­tanított munkás; nekik még nehezebb az átállás, mint a kvalifikált szakmunkásoknak. A meggyőzést mindig a párt­tagoknál kezdjük: velük tár­gyaljuk meg először a vállalat gondjait. A kommunisták bíz­nak a gazdasági vezetésben, abban, hogy a vállalat vezetői gondoskodni igyekeznek mun­káról, megrendelésről, s ha egy termék gyártása gazdaságta­lanná válik, azért vezetnek be másikat, hogy ne kelljen sen­nikusokat, az irodai alkalma­zottakat, műszaki rajzolókat, és arra kérték őket segítsenek az exporttervek teljesítésében. Aki nélkülözhető volt új mun­kakörében, az egész nap a kondenzátor- gyáregységben^ dolgozott. Aki nem, az egy mű­szakot letöltött a munkahe­lyén, majd egy másikat — túl­órában — a peremező, teker­cselőgépek mellett Az első hét végén már az is teljesítette a normát, aki évek óta meg sem fordult ebben a gyáregység­ben! Túlteljesítették az exporttervet Az eredményről így beszél a vezérigazgató: — A IV. ötéves tervben megkezdett profilváltás, a tőkés importanyag-ellátási za­varok, az energiaválság, s eb­ből eredően az olajkályhagyár- tás nagymértékű visszaesése hatalmas összegű, 42 millió fo­rintos veszteséget okozott a vállalatnak 1974-ben, s ennek következményeit még tavaly is megéreztük. Hála a szocialista és munkabrigádok lendületé­nek, a kongresszusi munka- verseny sikerének, a kommu­nista műszakoknak — az októ­ber 11-i három teljes kommu­nista műszakban, összesen 1100 ember vett részt —, a párt- és KISZ-szervezetek mozgósító példamutatásának, a IV. ötéves tervet, s az 1975. évi tervet már december elejére teljesítettük. Sőt: az exportter­melést az 1974. évinek több mint kétszeresére — 3,5 millió dollárra —, a nyereséget — épp a külföldi üzleti lehetősé­gek fokozott kiaknázása révén — 30 százalékkal növeltük az előző évihez képest. Mind eközben az anyagkészletünket több mint 10 millió forinttai csökkentettük, készáru kész­letünk a megtermelt készáru­mennyiségnek csupán egy egész tizenöt ezreléke! Rend­kívül szigorú takarékossági in­tézkedéseket léptettünk életbe a közvetett költségek, a rezsi, és a központi igazgatás költsé­geinek csökkentésére. Az ered­Nsm sok olyan gyár van eb­ben a megyében, amelynek termelési profilja annyiszo: változott volna az utóbbi 15— 20 évben, mint a Mechanika: Műveké. Manchester városról azt tartja egy angol szólás­mondás, hogy ott mindenl gyártanak „from a pin, to a railway-engine” — gombostű­től a vasúti mozdonyig —; va­lahogy így van ez az MM-ben is. Készült itt már elektro­mos bojler hőfokszabályozó és olajadagoló, téli , motorindítc berendezés és olajkályha, ma­gasfeszültségű csatlakozó és fürdőszobakályha, kábelsaru és miniikalor, ipari préstesl és — újabban — telefonalkat­rész. Egyik bevált terméküktől népgazdasági érdekből kellet; megválniuk — átadni újonnan létesített vidéki gyárnak —, másiktól a piac parancsára: a vevő mást kívánt. Ahány profilváltozás, annyi gond: a dolgozók átképzésével, megtartásával, a gyártás be­gyakorlásával, az átmeneti ke­resetcsökkenés enyhítésével, az új terméknek piac szerzésével, és így tovább. Mindenki segített! — Az az Igazság — mondja dr. Sátor János vezérigazgató —. hogy a pártszervezetek, a kommunisták kitartása, pél­damutatása nélkül már rég csődbe jutottunk volna. Ök ra­gadják, viszik magukkal a többieket, a törzsgárda tagja­it, a szocialista brigádokat. Amit például tavaly október— novemberben csináltak, az egyszerűen csodálatos volt. Az történt, hogy a konden­zátor gyáregység — épp im­portanyaghiány miatt — na­gyon elmaradt az exportter­meléssel. A gyáregységben mű­ködő III-as alapszervezet kom­munistái taggyűlésükön úgy határoztak, a KISZ-esekke] karöltve felhívást intéznek a dolgozókhoz: aki valaha is fog­lalkozott kondenzátorgyári ás­sál, jöjjön és segítsen! A párt­ós KISZ-tagok ezután végig­járták a gyárat, a más mű­helybe. más gyáregységbe ke­rült fizikai dolgozókat, tech-

Next

/
Thumbnails
Contents