Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

1976. JANUÁR 25., VASÁRNAP xMtap 5 Beszámolók után - falugyűlés előtt Változott a közgondolkodás Dobáson Odaadássá vállalják a szolgálatot • • Ünnepi munkásőr-egységgyűlés Szentendrén Ünnepi egységgyűlésen értékelte tavalyi feladatainak végrehajtását a Bíksza Miklós munkásőr egység állomá­nya. A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyá­rának éttermében a zászlóalj munkásőreivel együtt ott voltak a családtagok, a járás, valamint a város párt- és tanácsi vezetői, az üzemek igazgatói is. Az ünnepség el­nökségében foglalt helyet dr. Honti János rendőr ezre­des, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja, Pest megyei rendőr főkapitány, Matók Lajos, a szentendrei járási pártbizottság első titkára, Simon Já­nos, a városi pártbizottság első titkára, dr. Faragó Elek, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka és Bissi Tibor ezredes, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnok- helyettese. Eredményes esztendő volt A tizennégyezer lakosú Da- bason decemberben 42 tanács­tagi beszámolót tartottak. Mi­lyen témák kerültek szóba ezeken az összejöveteleken, milyen problémák foglalkoz­tatták a nagyközség lakosait? Czeróczki András tanácselnök így foglalja össze a tapaszta­latokat: — Nyolc-tíz évvel ezelőtt gyakori volt, hogy a tanács­tagi fogadóórákon egyéni pa­naszokat, sérelmeket kellett feljegyeznie a tanácstagnak. Azóta azonban jelentősen vál­tozott a közgondolkodás. En­nek egyik eredménye, hogy a fogadóóráik témái közt többnyire közérdekű, a választókörzet egészét érintő kérdések szerepel­nek. A decemberi beszámolók visz- sza-visszatérő témái: az ivó- vízhálózat bővítése, a járda- és útépítés. — Ezek a felszólalások is panaszok voltak? — Igen, de közérdekű pa­naszaik, 'hiszen mind a járda­építés, mind az útépítés ége­tően fontos községünkben. Ezekre a tanács is felfigyelt már, s felvette munkatervébe. Az egyéni és a tanácsi el­képzelés között legfeljebb a rangsorolásban van különb­ség: a tanács a rendelkezésre álló anyagi eszközöktől füg­gően sorolja előbbre vagy hát­rább az egyes problémák megoldását. — Az idén mivel gyarapo­dik a nagyközség? — Most kevesebb lesz a ta­nács pénze: csak saját bevé- téleinkre számíthatunk. Ebből bizony csupán a legszükségesebb fejlesztésre jut. Felépül egy 1500 személyre főző gyermekélelmezési kony­Solymár, nagyközségi ta­nács. Seres István, vb-titkár így fakad ki: — Lassan több gondot okoz­nak nekünk a kutyák, mintáz emberek. Rengeteg kóbor eb jár mifelénk. A solymáriak már félnek kimenni az ut­cára. A múltkor egyik ta­nácstagunk jött be panasz­kodni : szeme láttára mart meg egy vérmesebb állat egy iskolába tartó szívbeteg kis­lányt ... — A gazdátlan ebek száma községünkben több mint 100- ra tehető. Ki vannak éhezve, átfáznak a hidegben, s ag­resszívé válnak. Más oldala is van az ügynek. Tavaly ren­geteg volt környékünkön a veszett róka. Veszett kutyánk még nem volt, de nagy a ve­szélye, hogy lesz, mert a kóbor ebeket nem oltják be... — Az ebadó januári emel­kedése óta félünk, hogy to­vább romlik a helyzet. A fe­lesleges második, harmadik, negyedik kutyát kocsiba ülteti a szerető gazda, kihozza ide és kilöki az utcára. — Már régóta keressük a megoldást. Egy sintér kéne, aki összeszedi az állatokat, de az már kihaló szakma .. • S hogy amit Seres István mondott, bizonyítja: a köz­ségből kifelé jövet — össze­számoltam — vagy tíz kószáló kutya ugatta meg kocsinkat. Kálvária kutyaügyben Első stáció. Pest megyei KÖJÁL. Dr. Madár János igazgató mondja: — Tavaly kifejezetten ve­szettségjárványos év volt Pest megyében. Ezt 52 alkalom­mal laboratóriumilag is iga­zolták: 48 róka, egy kutva, két macska és egy nyest bi­zonyult fertőzöttnek. — A KÖJÁL és szervei 350 esetben vizsgáltak meg ve­szettséggyanús állatokat, s ezek , közül 192 kutya volt. A fertőzés góca Párnáz. Buda­kalász, Csobánka, Üröm és Solymár körzete volt. Az állatok befogása nem a KÖJÁL feladata. ha, s még a tavasszal egy 75 személyes óvoda. Ez el is vi­szi a fejlesztésre fordítható összeget. A többi területen ki­sebb lépésekben fokozatosan fejlődik a község. — Milyen érdeklődés nyil­vánult meg a tanácstagi be­számolók iránt? — Az üzemekben, intézmé­nyekben megtartott beszámo­lókra jóval többen jöttek el, mint a körzetibe. Ezeken át­lagosan 30—Í0 ember vett részt, míg az üzemekben szá­zan is összejöttek. Nemsokára falugyűléseket tartanak Dabas mindhárom kerületében'. A téma a negye­dik ötéves terv községi telje­sítése és a következő öt év terveinek ismertetése. A községi tanács nagy ér­deklődésre számit, hiszen Dabason évtizedes ha­gyomány a helyi problémák nyílt fórumon való megvita­tása. Már a tanácstörvény megjelenése előtti években is rendszeresen a lakosság tö­megeinek bevonásával vitat­ták meg a község fejlesztésé­nek gondjait. K. K. Gy. AZ ELSŐ VADMALACOK Eltűnt a néhánynapos hóta­karó, tavaszodik a homoki er­dőség a Kiskunság vidékén. Az utóbbi napok csapadékától frissül, ébred az aljnövényzet. Anyjuk kíséretében megjelen­tek az első újszülött vadmala­cok. Életben maradásuk a továb­bi időjárástól függ. Az eddigi enyhe telek kedveztek a ja­nuári fialású malacoknak. Második stáció. Pest megyei Állategészségügyi Állomás. Dr. Kéri Miklós igazgató így nyilatkozik: — Pest megyében 12 ezer a nyilvántartott — a veszettség ellen beoltott kutyák száma. Százhalombatta kivételével minden járási jogú váro­sunkban van gyepmesteri te­lep, s — a város alkalma­zottjaként — dolgozik a gyep­mester. Az öt ember munká­ja csupán e városok terü­letére szorítkozik, s számta­lan egyéb feladatuk is van az ebek befogásán kívül. Pél­dául az ő dolguk az ebmeg­figyelés és a hulladékgyűj­tés is. — Sem megyei, sem járási gyepmesteri telep nincs, te­hát gyepmester sincs. A me­gye területén pedig min­denütt megszaporodtak a gaz­dátlanul kóborló kutyák, s az elhullott állatok száma is nagy. A pintér egymagában / persze semmit sem tehet. | Ahhoz, hogy a kutyákat be­fogja. rengeteg idő és megfe­lelő felszerelés szükséges. A megoldás szerintem az, hogy mielőbb létrehozzák a já­rási gyepmesteri telepeket. Gazdátlanok telepe Harmadik stáció. Pert me­gyei Tanács, mezőgazdasági és élelmezési osztály. Békési Sándor, osztályvezető-helyet­tes mondja: — Tudunk a jelenségről, de ahhoz, hogy felszámoljuk a kóbor ebeket, sem anyagi, sem személyi lehetőségeink nincsenek. Annyit segíthe­tünk, hogy a vadásztársasá­gok tagjait felhívjuk, a köz­ségeken kívül lőjék le a sza­badon kószáló kutyákat. A belterületen — mint köztudott — a lőfegyver használata ti­los. A megoldás a községek feladata. Negyedik stáció. Fővárosi Állategészségügyi Állomás. Dr. Bernáth Tibor, állatorvos: — A solymáriak gondja nemcsak az övék, a miénk is. Szomorú, de a főváros­ban — bár nagy szükség len­László József parancsnok értékelte a munkásőregység elmúlt évi tevékenységét. Megállapította, hogy a járás és a város munkásőrei ered­ményesen hajtották végre fel­adataikat. Az elmúlt eszten­dőben a Biksza Miklós egység tagjai közül heten részesültek országos parancsnoki, tizen­egyen megyei, tizennégyen zászlóalj parancsnoki dicséret­ben. Elismerést érdemeltek azok a munkásőrök — szám szerint húszán —, akik 1957 óta odaadással vállalják a párt és a munkásosztály fegyveres szolgálatát. A szocialista versen ^moz­galomban az első alegység bi­zonyult a legjobbnak, a sza­kaszok közül a dunabogdá- nyiak lettek elsők. Az I. al­egység parancsnoka Smohai Ferenc, a bogdányiaké Kiss István. Kitüntetések Az ünnepi egységgyűlést Matók Lajos, a járási pártbi­zottság első titkára is kö­szöntötte, 6 adta át a kitünte­téseket a munkásörzászlóalj legjobbjainak. ne rá — nincs gyepmester, sem telep. Az ebrendészeti feladatokat a mi intézetünk­nek kellene ellátni, de erre csak egy gépkocsink és egy emberünk van, az sem gyep­mester. Csak akkor tudja behozni a kutyákat, ha zárt helyen átadják neki. Ű vál­lalja az elszállításukat. — A megoldás? Az lenne, ha átmeneti hatású bénító­szerekkel — ilyen például a csak orvosi használatra ad­ható relaxil — kezelt táplá­lékot helyeznének ki, vagy ilyen injekciót lehetne be­lőni az állatoknak. Az áléit kutyák így könnyen, s ve­szélytelenül összeszedhetők. — Az igazi megoldás — amellyel sajnos elkéstünk — ennél sokkal egyszerűbb. A gazda, aki szabadulni kíván kutyájától, hívja fel a Fővá­rosi Állategészségügyi Tele­pet (476—113), és jelentse be ezen szándékát. Esetleg for­duljon az Állatvédő Egye­sülethez. Ök is átveszik a fö­lösleges ebet és fóti telepü­kön tartják, amíg sikerül el­helyezni egy olyan gazdánál, aki hajlandó az adót is meg­fizetni az állatért. Persze mindkét helyen legfeljebb két hétig őrzik a kutyákat, utána a tudományos kutatás és az egészségügy szolgálatá­ba állítják őket. Dúvadak az utakon — Egy etikai problémáról feltétlenül szólni kell még. Nevezetesen arról, hogy a vi­dékre elszállított, s az ország­úira kitett kutyák dúvaddá válnak az Idegenek számára. Senki sem várhatja el, hogy saját — vélt — állatszerete- téért a társadalom bűnhőd­jön ... Eddig tehát a kálvária. A gazdátlan kutyák — lassan, de biztosan — szaporodnak. Most már nem csupán azért, mert tulajdonosaik szaba­dulni igyekeznek tőlük, ha­nem azért is, mert — a ter­mészet már ilyen — az álla­tok utódokat is nemzenek ... A remegő horpaszú. csata­kos, kiéhezett kutyák to­vábbra is szorgosan róják országútjainkat... Vasvári G. Pál Kiváló parancsnok kitünte­tésben részesült Kassai Béla, a Kő- és Kavicsipari VáMialat osztályvezetője, dr. Dikó Ist­ván szentendrei járási főor­vos, Takács László, a BVM gyáregység csoportvezetője és Tálas Károly, a szentendrei kézászerszámgyár főmeósa. Kiváló munkásőr lett: Sár- Párt Ferenc, az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat minő­ségi ellenőre, Takács Dezső, a BVM gyáregység lakatosa, Vincze Jenő, a Hazai Fésűs­fonógyár pomázi gyáregységé­nek tank-lakatosa, Nánási Jó­zsef, a Papíripari Vállalat gyáregységének traktorvezető­je, Egervári Sándor, a Hazai Fésűsfonó pomázi gyáregysé­gének festődéi csoportvezető­je, Csikós Lajos, a 20-as Volán gépkocsivezetője, Kónya Sán­dor, a szentendrei Mathiász Tsz tagja, Zeller Mihály, a Pi­lisi Parkerdőgazdaság rakodó­ja, Kiss Béla, az Óbudai Ház- elemgyár betanított munkása, Szarka Lajos, a tahi Kék Du­na Halászati Szakszövetkezet segédmunkása. Tizenöt éves szolgálati ér­demérmet kapott: Bolda An­tal, a Dunaibogdányi Kőbánya kőfaragója, Lugosi József, a Hazai Fésűsfonó pomázi gyár­egységének műszaki vezetője, Hittaler Gusztáv nyugdíjas, Csikós Mihály, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár tmk- iakatosa, Holtner Elemér, a BMG lakatosa. Tízéves munkásőr szolgála­tukért tizenegyen, az ötéves szolgálatért huszonegyen ré­szesültek kitüntetésben, s ti­zennégy munkásőr kapott emlékérmet eredményes tevé­kenységért. Eskütétel Az ünnepi egységgyűlésein es­küt tettek az új munkásőrök, Rozsnyai Mihály, a szentend­rei Erdészeti Fa- és Vegyes­ipari Vállalat esztergályosa vette át a fegyvert a tartalék­öt esztendővel ezelőtt nyílt meg Tápiószentmártonban a nagykátai járás első öregek számára szervezett napközi otthona. A falu művelődési há­zában tevékenykedő népszerű szociális intézmény jubileumára a héten em­lékeztek a községben. A kezdet nem volt egyszerű. Mint Várállyai Béla tudósí­tónk írja,' öt évvel ezelőtt a községi tanács felmérve i le­hetőségeket, a nappal kihasz­nálatlan művelődési házat ta­lálta alkalmasnak arra, hogy otthonát adjon a munkában elfáradt öregeknek. Gyorsan átalakítottak négy helyiséget, s berendezték őket napközi céljaira. De oly módon, hogy amikor este az idős emberek hazatérnek, a helyiségek gyorsan át­alakulhassanak népműve­lési célokra, TIT-előadások, szakkörök klubfoglalkozások tartására. Az öregek az első Időkben idegenkedtek az otthontól. Nem megyünk koldusházba — mondották, emlékezve a fel- szabadulás előtti időkre, ami­kor a faluban csakugyan mű­ködött egy koldusház. Hozzá­tartozó nélküli, magukkal te­hetetlen öreg férfiakat, asszo­állományba vonuló Berkest Elektől, a Kéziszerszámgyár kovácsműhelyének művezető­jétől. Dr. Faragó Elek, a munkásőr­ség megyei parancsnoka jelen­tette be ezután, hogy a Biksza Miklós zászlóalj parancsnoka, László József nyugdíjba vo­nul. Sok esztendős eredmé­nyes munkája elismerésével felmentik parancsnoki teen­dői alól, s ez alkalmból Mun­kásőr emlékérem kitüntetés­ben részesítik. Utóda, Onger Vilmos, aki több esztendőn át a munkásőrség Pest megyei parancsnokának helyettese volt. Az új miunkásőrök a csa­patzászló előtt tettek esküt, hogy híven szolgálják a pár­tot, a munkásosztályt. Az ünnepi egységgyűlés az Intemacionálé hangjaival zá­rult. Érd lakói közül sokan, mint- I egy 15—18 ezren ingáznak | naponta. Jelentős azoknak a | nyokat helyeztek el benne, akik nagyon gyakran kérege­téssel szerezték meg ennivaló­jukat. Amikor azonban 1971- ben az első jelentkezők mégis­csak benyitottak a szőnyegek­kel, fotelekkel, televízióval, rádióval felszerelt, ebédlős, fürdőszobás új otthonba, ahol a község tanácselnökével és a művelődési ház igazgatójával együtt fehér köpenyes dolgo­zók fogadják őket, egyszerre megváltozott a falu véleménye és rövidesen annyi volt a je­lentkező, hogy kevés a hely. A nagyközségi tanács azóta is gondoskodik az otthon ál­landó fejlesztéséről. Ma mér villamos varrógép, centrifuga és mosógép is hozzátartozik a felszereléshez. Az öregek a helyszínen kimoshatják ruhái­kat. varrhatnak és kézimun­kázhatnak is. Sőt Faludi Im­révé gondozónő vezetésével szakkört alakítottak és kézi­munkáikból már kiállítást is rendeztek. A negyven helyes napközi­nek a faluban mindenki segít. Szabó Istvánná, a helyi Aranykalász Termelőszövetke­zettel együtt most például ar­ra készül, hogy esténként a hazatérők vacsorát vihessenek az otthonból. Illóolaj tűlevélből Munkában a kiskunsági faféldolgozó A Kiskunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság örökzöld fenyveseiben megkezdődött az ápoló gallyazás. A közel tíz­ezer hektárnyi fiatal fenyve­sekben az alsó ágak eltávolí­tásával karcsúcsítják a fá­kat. A levágott lombot hasz­nosítják. Évente több mint háromszáz vagonnal továbbí­tanak az Erdőkémiai Válla­latnak, ahol illóolajat nyer­nek a fenyőtűből. A kivonat értékes exportcikk, s alap­anyagul szolgál a különböző háztartási és kozmetikai sze­rek gyártásához. A felhasz­nálhatóságát bővíti, hogy a belőle előállított alapanyag alkalmas a takarmánytápok dúsítására is. Az erdőgazda­ság keresi a lehetőségét az értékes melléktermék tieiybe- ni feldolgozásának. Ezzel fe­leslegessé válna a tűlevél utaztatása, ami lényegesen csökkentené a keresett illóolaj előállítási költségeit. száma, akik a Chinoin Gyógy­szervegyészeti Gyár nagytété-» nyi gyárában dolgoznak. A munkások 70 százaléka érdi lakos. Az üzemben jogsegélyszol­gálat is működik, amelyhez általában munkaügyi és mun­kavédelmi, tehát üzemi kér­désekkel fordulnak a dolgo­zók. De ügyes-bajos dolgaik­kal, személyes ügyeikkel is felkeresték és felkeresik a szolgálatot. Ezek között jócs­kán akad tanácsi hatáskörbe tartozó ügy is. Ezért az érdi nagyközségi tanács vezetői megbeszélték a jogsegélyszolgálattal az együttműködés lehetőségét, módját, majd szerződést kö­töttek. Ennek értelmében a ta­nács a gyakoribb államigaz­gatási ügykörökről és a ta­nácsnál folyó munkáról tájé­koztató anyagokat juttat el a jogsegélyszolgálathoz, hogy a hozzájuk tanácsi ügyekben is segítségért forduló érdi dolgo­zókat megfelelő információ­val, felvilágosítással láthassák el. Ezenkívül a gyárban rend­szeres időközönként közérde­kű ügyekben tanácsi szakem­ber tart tájékoztató előadáso­kat a dolgozók részére. Ezzel a közös együttműkö­déssel az ügyfelek hosszas utánjárását akarják megszün­tetni, a gyors és zökkenőmen­tes ügyintézést megvalósítani. K. K. EBÉRT GUBÁT Elszaporodtak a kóbor állatok Jubileum Tápiószentmártonban Napközi: az idős emberek kényelmére B. L. 12 ezer mázsa édesség ' A felsőpakonyi Búzakalász Tsz csomagoló részlegében évente mintegy 12 ezer mázsa különböző édességet csomagolnak be a Duna Csokoládégyár, a Csemege Édesipari Vállalat és a DÉLKER számára. Ifj. Fekete József felvétele Érd kezdeményezte Kiterjesztik a jogsegélyszolgálatot k i i

Next

/
Thumbnails
Contents