Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-23 / 19. szám
Városunkért — közösen A napokban egy ismerő- sörrunel Nagykőrösről folytatott beszélgetés kapcsán azon töprengtem, van-e városunknak saját arculata. A Kertészeti Egyetem lapja, a „Kertészmérnök” egyik tavalyi számában kísérletet is tett ennek a karakternek a meghatározására, s az eredmény meglehetősen kedvezőtlen. A népművelési gyakorlatukat itt töltő egyetemisták úgy ítélték, semmiféle értéket nem találtak itt. Nyilvánvaló, hogy a kérdést nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Idézzük csak fel a nagykőrösi önismeret és öntudat első megnyilvánulását. Márkus István, az „Egy parasztváros beidomulása” című tanulmányában részletesen elemezte ezeket, s bár kétségtelen, hogy megállapításai régmúlt időszak igazságai, de azok a ma embere számára is hasznosak. Végső következtetése: Nagykőrös története egy sajátságos és erőteljes paraszti-polgári város története. De ez a múlt a még viszonylag azonos sorsú három város, Kecskemét — Nagykőrös — Cegléd történetében is, bizonyos különállóságot engedett meg Nagykőrösnek, nemcsak a török időket követő nemesi város- vezetés, de a mindenkor érvényre jutó ökonomikus gazdálkodás révén is. Ebbe az életvitelbe mindig szorosan illeszkedett az iskola, a közművelődés ügye. S bár nyilvánvaló, hogy a csaknem négyszáz éve elhunyt első rektoraink, Szilvásújfalvi Imre, Veresmarti Mihály és Borsi Kovács János emléke kiveszett a városi köztudatból, iskolaalapító tevékenységük igényt teremtő ereje ma is él. Olyannyira, hogy a városi tanács művelődési osztálya 1975. szeptember 8-i előterjesztésében mindenki számára természetesnek tűnt ez a mandat: „Az Arany János Művelődési Központ tevékenysége (színház, hangverseny, irodalmi est, kiállítások...) jobban alkalmazkodjon az általános és középiskolák igényeihez, s az iskolák jobban vegyék igénybe a kulturális intézmények szolgáltatásait”. tőgykor csak az iskola je■*-J lentette a közművelődést, ma már az iskolák és a különböző intézmények együttműködése. Aligha szorul bizonyításra, hogy az iskolák át akarják lépni a tanórák szabta kereteket. Az Arany János Gimnáziumban 270, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskolában és Szakmunkásképző Intézetben 440 diák látogatja a különféle szakköröket. Egy dolog biztos: a tanítványok és a tanárok nem elzártan, hanem a város légkörében élnek. Abban a szellemiségben, melyet a történelem, a helytörténet emlékeit mentő kutatóink teremtettek. Nem véletlen, hogy az egykor akadémikusokat adó város ma, akadémikusok híján sem fehér folt a tudományos életben. Élelmiszeripara Euró- pa-hírű, élelmiszeripari szak- középiskolája országos rendezvények színhelye, gimnáziumának tanárait nemcsak itthonról, de a televízióból is ismerhetjük. Nagyhírű oktatási intézménye, az Arany Já- nps általános iskola, országosan is úttörő munkát végez az új oktatási módszerek megalkotásában. Nem véletlen, hogy a város vonzáskörébe olyan tudósok is bekerültek, mint Erdei Ferenc és Keresztury Dezső. Mégis, elégedettek lehetünk-e? Szerethetjük-e Nagykőröst a változtatás igénye nélkül. Bízvást mondhatjuk: nem. Mert hiszen már Arany János távozásakor megszűnt a város irodalmi központ lenni, s a költészet ma már csak i vendég itt. A hagyományok őrzését önfeláldozóam vállaló gimnáziumban nincs önképzőkör, s a magyar nyelvet oktató pedagógusok sem találtak és teremtettek még alkotó szellemű közösséget A műszaki értelmiség már előbbre jutott. A műszaki napok megrendezésével, a I-TETESZ működési feltételeinek megteremtésével új lehetőséget, a műszaki és természettudományos tevékenység kereteit alkották meg. |V/| it tehetünk még? El kelle- ne érnünk, hogy életünket jobban megismerje a világ. Saját szemünkben is emelkedne ezzel eredményeink értéke. Ahogy megírták a „Forrás”-ban Kecsker mét irodalomtörténetét, úgy és ugyanott Nagykőrösét is közzé lehetne tenni. Ahogy szociológusa akadt Kecskemétnek, úgy akadhatna Nagykőrösnek is, csak támogatni kellene. Nem arról van szó, hogy újra feltámasszuk a Duna—Tisza köze Városainak versengését. Ellenkezőleg. Az együttműködést, a megyehatárokat legyőző közös akaratot kellene erősíteni... A városi tanács művelődés- ügyi osztályának már említett előterjesztésében büszkén olvashattuk, hogy Nagykőrös kulturális, közművelődési életében, az iskolákon kívül az alábbi intézmények vettek részit: az Arany János Művelődési Központ, a Városi Tanács Könyvtára, az Arany János Irodalmi Társaság, a TIT Nagykőrös Városi Szervezete, az Arany János Filmszínház, az Arany János Múzeum és Emlékmúzeum és a Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya. E rangos névsor olvastán csupán egy dolgot lehet megkérdezni: ezek az intézmények hogyan működtek együtt? Hol tarthatnánk már, ha együtt cselekednének, s nemcsak közművelődési és tudományos szervezeteink számának gyarapodásával, hanem a közös eredményekkel is dicsekednénk. Csaknem harmincezer ember összefogásával ... Farkas Péter A PESTBE G-Y E 1 HÍRLAP- KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1976. JANTJÄR 23., PÉNTEK Rekonstrukció három szakaszban Elavult telepből korszerű nagyüzem Új szociális épületet avattak az idén Köztudott, hogy Nagykőrösön élénk a gyümölcs és zöldségkereskedelem, s miután a sok száz vagon termény elszállításához elegendő láda kell, már jó néhány évtizede ládagyárat is létesítettek. Az üzem felszereltsége azonban ma már nem felel meg a kö- vete’miényeknek, a termelés lecsökkent, s a dolgozók sem találták meg számításaikat. Ilyen körülmények között vette át a gyárat néhány esztendeje a Nagykunsági Erdő. és Fafeldolgozó Gazdaság ázzál a szándékkal, hogy a gyárat korszerűsíti, növeli a termelést, s javítja a dolgozók munkakörülményeit. A gazdaság 150 millió forintos költséggel hozzá is látott a nagy rekonstrukcióhoz. A fejlesztés első szakaszában megépítették a telepen az ország egyik legnagyobb emelő szerkezetét, mely meggyorsította és megkönnyítette a vasúton érkező nagy mennyiségű nyersanyag mozgatását. Korszerűsítették a gyártási technológiát, bővítették a termékek választékát, és a fejlesztés első szakaszának befejezése- , ként a dolgozók ellátásának | javítására felépítették az Örkényi útra néző, korszerű kétemeletes szociális épületet, melyet nemrégiben adták át. Helyet kapott benne a kétszázszemélyes ebédlőn kívül több korszerű mosdó, zuhanyozó és öltöző. A gyárfejlesztés további terveiről megkérdeztük a NE- FAG igazgatóját, dr. Papp Mihályt, alti a következőket mondotta: — Az új esztendőben a fejlesztés második szakaszához is hozzálátunk. Már épül az új nagy íűrészcsamok, melyben a gyors, modern gépekkel évente 40 ezer köbméter rönkfát tudnak majd bútor-, láda- és rakodólap-alkatrésznek feldolgozni. — Folyamatosan készül az új transzformátorház, az új tmk-épület, a deszkatárolótér, és új üzemi úthálózatot is építünk. A következő esztendőben pedig felépítjük a hőközpontot és az anyagszárító üzemet is. Nem kell ügyelni a szakácsokra Szeretik a főztjüket ‘ • ' A város legnagyobb konyhája A konzervgyár szociális juttatásai között egyik legfontosabb az üzemi étkeztetés. Az idén is jelentős összeget fordítanak a vállalatnál erre a célra. Az öt évvel ezelőtt felépült modern önkiszolgáló étkezőben átlagosan kétezer dolgozó ebédel naponta. Ez a létszám nem csekély, s nagy feladatot ró arra a 37 dolgozóra — szakácsokra és segítőikre —, akik a finom ebédeket készítik. A konzervgyáriak jól tudják: a vállalatnak jó konyhája van. Nem is volt kifogás az elmúlt években. N. Szűcs Dániel főszakács büszkén mondja, hogy a gyáriak elégedettek főzt- j ükkel. » — Természetesen mi is kedvükben járunk, mindig tápiáVállalták — elvégezték ló, változatos ételeket készítünk. Naponta három menü között választhatnak a dolgozók. — Milyen fogásokból áll az ebéd? — A leves általában mindhárom menüben egyforma. Például pirított kiskockalevest főztünk. Második fogás lecsó virslivel, burgonyafőzelék kolbásszal, a diétásoknak pedig finomfőzelék feltéttel. Az itteni Petőfi szocialista brigád példamutatóan tevékenykedik. Tagjairól N. Szűcs Dániel is elismeréssel beszél Nyolc éve alakult a brigád, s azóta többször elnyerték az arany fokozatot. Jó főztjükön kívül társadalmi munkájuk is növelte hírnevüket a gyárban, Idős dolgozókat támogatnak, a Kossuth és Arany János általános iskolában karbantartó munkákat vállaltak, s mindennap eljuttatják beteg dolgozóikhoz az ebédet. N. Szűcs Dániel főszakács szeretettel beszél a konyhai közösségről. Amikor arról kérdezzük, mi a dolga a főszakácsnak, ezt mondja: — Sokan úgy képzelik, hogy a főszakács kezében mindig fakanál van, s végikóstolva a fazekakat, rendelkezik, irányít. Pedig nem így van. Nálunk nem kell ügyelni szakácsainkra, mindegyik érti a dolgát. A konyhára érkező anyagok átvételén kívül ügyelni kell a helyes tárolásra, a feldolgozásra. Amikor marad egy kis időm, végignézem a konyhát, ellenőrzőm a konyhai munkát. Valamennyien örülünk, ha dolgozóink jó étvággyal ülnek asztalhoz, s az ebéd végeztével dicsérik főztünket... Miklay Jenő Helybéli kisiparosok vállalták társadalmi munkában a Kazinczy utcai óvoda építését. Munkájukat becsülettel el Is végezték, s a gyermekintézményben jelenleg már 150 apróságot gondozhatnak. , Kiss .t’.drás felvétele Mit látunk ma 3 moziban? Apacsok. Színes, szinkronizált NDK 'kalandfilm. Előadásod kezdete: 3, 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN Piknik a sasok hegyén. Szovjet film. Előadás kezdete: fél 7-kor. — a uei unazasuK. mintegy 75 millió forintba kerülnek, és számításaink szerint jelenleg 120 milliós éves forgalmunkat 400 millióra növeljük. A rekontsrukció harmadik szakaszára 1978-ban kerül sor, melynek terveit még ezután állítjuk össze. — Az építkezéseket, hogy a munka zökkenőmentesen menjen, saját építőbrigádunk végzi. Végül • dr. Papp Mihály igazgató elismeréssel szólt a gyár vezetőiről, és mintegy 400 dolgozójáról, akik tavalyi tervüket a most készülő mérleg adatai szerint 4—5 millió forinttal túlteljesítették, s így az 1975. esztendőt szép nyereséggel zárták. Kopa László Felújítás után Cukorka, csokoládé mázsaszámra A negyedik ötéves tervben befejezett rekonstrukcióval, az ország legnagyobb édesipari üzeme lett a Szerencsi Csokoládégyár. Az üzemben az idén csaknem negyedmillió mázsa édesipari terméket -— cukorkát, csokoládét — gyártanak, ami hatvanezer mázsával több a tavalyinál. A KGST-országokból beszerzett automatikus gépsorok több mint tízféle új gyártmány készítését teszik lehetővé. Előadás, tapasztalatcsere, kiállítás Az ÁFÉSZ segíti a termelést A kertbarátok klubja a közelmúltban tartotta évi rendes közgyűlését, amelyet Csikói Pál elnök nyitott meg. Beszédében visszapillantást nyújtott a klub négyéves munkájára, melynek során igyekezett a tagok szakmai tudását előadásokkal, tapasztalatcsere-kirándulásokkal gyarapítani, termelési, értékesítési munkáját elősegíteni, s arra biztatni, hogy a zárt- és hétvégi kertekben, a kukorica- és burgonyatermelés helyett minél többen a jövedelmezőbb zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztést bővítsék, melynek jövője van. A belföldi ellátás nemzetgazdasági érdek, s a feleslegnek biztos piacot nyújtanak a baráti és a tőkésországok. A klub munkáját, a gyümölcs- és zöldségtermesztés termelését segítette az ÁFÉSZ, mely' példát mutató mdntaker- teket hozott létre, s kerti traktorral, kedvezményes árú műtrágyákkal, fóliával és ter- melvények értékesítésével támogatja a termelőket. Az elnök előterjesztette a klub ez évi programját, melynek keretében a tél folyamán szakelőadásokat tartanak, a nyáron zöldség-, gyümölcs- és szőlőtelepekre tesznek tanulmányi kirándulásokat, s az őszre helyi gyümölcs- és zöldségkiállítást terveznek. Az ellenőrző bizottság munkájáról dr. Szarvas László bizottsági elnök tett jelentést, Szabó Dénes növényvédelmi főfelügyelő arról számolt be, hogy a megyei növényvédelmi állomás Nagykőrösön és Cegléden támogatja egy-egy motoros permetezőgép beszerzését, mellyel a közutak menti fáknak amerikai szövőlepke és egyéb kártevők elleni permetezésén kívül megoldható a kertek gyümölcsfáinak növényvédelme is. Vida János, az ÁFÉSZ igazgatósága képviseletében kijelentette, hogy a szövetkezet a jövőben is mindent megtesz a gyümölcs- és zöldségtermesztés elősegítésére. K. L. SPORT Teremkézilabda Toldi Kupa A férfiak ez évben rajtoltak másodízben Nagykőrösön, a Toldi-sportcsarnokban, a teremkézilabda Toldi Kupáért. Rekordlétszámú együttes indult. A Kinizsi ereje megoszlik, mert több játékosa üzemi csapatban játszik. Az első játéknap körösi vonatkozású férfieredményei: N. Volán—Bem SE (Cegléd) 29:35 (13:15). A megyei bajnokság legutóbbi 10. helyezettje az elején jobban játszott, de a volánosok szünet utáni jobb c.sapat játékukkal bravúrosan és megérdemelten győztek. Legjobb körösi dobók: Bertalan (11), Tóth D. (8), D. Kovács F. és Kucher (4—1). Nk. Kinizsi—Nk. Toldi DSK II. 33:15 (19:8). Az első játékrészben a Kinizsi keményen védekezett, de szünet után helyenként jól játszott a lelkes diákok ellen. Ld.: Podhorszki (11), Varsányi (8), Juhász Gy. és Dér (5—5), illetve Mező (7). Nk. Toldi DSK I.—Nk. Gimnázium 20:3 (9:0). A most először bemutatkozó gimnazista fiúk megilletődöttek voltak áz élelmiszeripariakkal szemben. Ld.: Kitss M. (11), Novak (5), ill. Deák (4). Nk. Városgazdálkodás—Ceglédi KÖZGÉP ifi 24:17 (19:9). Végig a VGV irányított a már az 1976. évi ifikupa-mérkőzé- sekre készülő ceglédi fiatalok ellen. Ld.: Szűcs (11), Mester (6), Danes (5). Nk. Kinizsi—Nk. Toldi DSK I. 28:10 (15:7). A Kinizsi végig nagy fölényben volt, a toldi- soknak is volt néhány ügyes és Podhorszki (7—7), Nagy A. és Juhász Gy. (4—4), ill. Kiss M. és Lóránt (4—4). A tabella ezt mutatja az első játéknap után: 1. Nk. Kinizsi 2 2 — — 61-25 4 2. Üllői KSK 1 1 — — 26-19 2 3. Nk. Városgazdálkodás Il— 24-17 2 4. Nk. Volán ii— — 29-25 2 5. Nk. Toldi DSK I. 2 1 — 1 30-33 2 6. Tiszakécskei VEGYepszer — 0- 0 — 7. Bem SE (Cegléd) 1 _ — 1 25-29 — 8. Lajosmizsei KSK 1 — — 1 19-26 — 9. Ceglédi KÖZGÉP ifi 1 ____ 1 17-24 — 10. Nk. Gimnázium 1 — — 1 5-20 — 11. Nk. Toldi DSK II. 1------1 15-33 — Az ifikeret edzőtáborban Január 24-től a 21 fős országos ifjúsági válogatott keret edzőtáborába hivatalos, egy hétre Tatára az Nk. Pedagógus SE két tornásza: Király Sándor és Reszeli Péter, valamint edzőjük, Medve László testnevelő tanár. A szorgalmas munka ismét elismerést hozott. PÉNTEKI SPORTMŰSOR Sízés Kőszeg: a XI. téli úttörőolimpia országos döntője. S. Z. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazon rokonoknak, testvéreknek, sógoroknak, sógornőknek, ismerősöknek, munkatársaknak, Városgazdálkodási Vállalatnak, intézeteknek, akik felejthetetlen halottunk. Farkas Mihály temetésén részvétüket nyilvánítótmegmozdulásuk. Ld.: Varsányi I S csTáT* ^ i l
