Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-23 / 19. szám

Ikerházsor Domonyban Tervesés társadalmi munkában Az Aszódi Nagyközségi Ta­nács a közelmúltban tíz iker­házat adott át Domonyban, húsz cigánycsaládnak. A nagyközségi tanács elnöké­nek, Kiss Károlynak a tájé­koztatása szerint, a húsz la­kás kivitelezési költsége 3 millió 341 ezer forint. Az épít­kezéshez a megyei tanács 2 millió 650 ezer forint támoga­tást adott, az ikladi Ipari Mű~ szergyár pedig 180 ezer fo­rintot. A különbözetet a nagyközségi tanács fedezte. A hat helyiségből álló lakások alapterülete 43 négyzetméter. A másfél szobás családi ott­honok komfortos fokozatúak. A terveket Mihalicza József, a G algavölgyi Regionális Víz­mű Társulat műszaki vezetője készítette el, aki a nagyköz­ségi tanács KlSZ-alapszerve- zetének tagja, s a feladatot társadalmi munkában vál­lalta. A szobákkal egy-egy két- aknás kályha is járt, a kony­hában pedig asztali tűzhelye­ket helyeztek el. A lakás- használatbavételi díj 13 ezer 500 forint, de ha a családban háromnál több gyermek van, a díj fizetését elengedik. Az Aszódi Nagyközségi Tanács, mint Kiss Károly tanácselnök elmondta, ezzel az átadással nem tekinti befejezettnek a lakásépítési programot. A jö­vőben még három épületet, ezekbe hat lakást kívánnak felépíteni. (Kép és szöveg: Farkas Tibor) A szülők is segítettek Kuckóavatás a kamrában Cim : Arany János utca 1 7. szám Egy házban lakom a hato­dik osztályos kis Horváth Gé­zával, aki a napokban postá­som volt. Borítékba zárt meg­hívót hozott. Érdeklődéssel bontottam föl a küldeményt, s a benne levő papírlapból marconaképű színes indián le­sett rám. Rövid néhány sor­ban a következőt olvastam: a Winnetou őrs meghívja fehér testvérét wigwamjának avatá­sára. A többit már tudtam: a Munkácsy úti általános is­kolába kell mennem. Ponto­san is érkeztem. „Indiánok” uniformisban Az iskola folyosójára belép­ve egy valóságos virágházban éreztem magam. A sok szép, gondozott növény oly meghitt és kedves képet nyújt, hogy a tavasz érzetét kelti az ember­ben. (A szorgoskezű Raduly házaspárt illeti dicséret ezért.) A virágok után rajzokban gyö­nyörködhettem, a földszinti ré­szen az iskola tanulóinak mun­káit érdemes megnézni, az emeleten a szovjet pajtások galériája látható. Nem sokkal később útrakel­tünk Winkler Nándor igazga­tóhelyettessel, Kecskeméti Miklósné osztályfőnökkel és Nemes Istvánnéval, az iskola pártalapszervezetének titkárá­val. Előttünk négy fiatal, mint útjelző haladt. A Munkácsy utcából kiérve balra fordul­tunk, és a Szabadság úton Má- riabesnyő felé vettük az irányt. Fenn a dombtetőn újra balra fordultunk, és az Arany János utcában fürkésztük a 17-es szá­mot. A kapuban Jakus Tibor, a nagytarcsai ÁFÉSZ-bolt ve­zetője fogadott bennünket és kalauzolt befelé. A konyhán át ismét az udvarra jutottunk, ahol úttörő-uniformisba öltö­zött fiatalok, a Winnetou őrs tagjai vártak. Nemrég egy kamra állt itt, illetve ott van még most is. csakhogy most már a 8 tagú őrs vidám arcú fiataljainak nyújt kedves ösz- szejöveteli helyet. Szülői se­gédlettel vált vonzó kis szo­bává, egyszóval kuckóvá a volt kamra. Asztalok, székek, villa­mos melegítő, a padlón sző­nyeg, a falakon képek ... Kislány szomszédnézőben Nézelődni nem sok időnk maradt, mert megjelent Jakus Gábor, s jelentést tett Kecs­keméti Miklósnénak. A kuckó kialakításában az őrs teljes létszámmal részt vett, meszel­tek, takarítottak, az óvodai se­lejtezésből székeket kaptak, s kirakták az Olimpia őrstől ajándékba kapott képeket is. Jakus Gábor felolvasta a félévi tanulmányi eredménye­ket. Ebből kitűnt, hogy a har­mincegy tagú Damjanich raj­ból — három őrse közül egyik a Winnetou — 18-an ja­vítottak eredményükön. Megis­mertük a raj- és az őrsnaplót, s mindkettőből láthattuk, hogy a gyerekek milyen komolyan veszik a tanulást, a lakókör­nyezet kutatását. Mielőtt azon­ban bementünk volna Jakusék házába, mondván, hadd szóra­kozzanak a gyerekek, felje­gyeztem az őrs tagjainak név­sorát: Jakus Gábor őrsvezető, Bakonyi Sándor őrsvezető-he­lyettes, Mészáros István, Kam- hal Zoltán, Szabó Sándor, Szi­geti Sándor, Nagy Árpád és Udrik Zoltán. Egy szőke kislány arca na­gyon ismerősnek tűnik, meg is szólítom, mire kiderül, hogy egyik tagja annak az őrsnek, amelyiknél legutóbb vendéges­kedtem kuckóavatáson. Kor- beák Erika, szomszédnézőbe érkezett, a lányok őrse, az Olimpia küldte, kémlelje ki, hogy is néz ki1 a fiúk kuckó­ja. Hát elmondhatja az őrsi összejövetelen hogy a fiúk nem vallottak szégyent. Százra lenne szükség Jakuséknál ülünk, beszélge­tünk. Ami legjobban izgat: ho­gyan lett a kamrából kuckó? Elmondják — igazán jó ilyes­mit hallani —, hogy a Gödöllő és Vidéke tavaly november 13-i számában olvasták, hogy nem messze tőlük, Korbeákéknál hogyan avattak a nyári kony­hában kuckót. Olvasva az írást, a gyerekek kérték Ja- kusékat, adjanak segítséget, mert ők is szeretnének kuc­kót. Mit tehettünk, nemcsak odaadtuk a kamrát, hanem se­gítettünk is nekik az átalakí­tásban. Nekik is van két gyer­mekük, a sok barát így együtt, felügyelet mellett jó helyen lesz. A novemberi kuckóava­tásról szóló cikk téma volt szü­lői értekezleteken is, meséli Nemes Istvánná. V/inkler Nán­dor is bekapcsolódik a be­szélgetésbe, és elmondja, hogy az idei úttörőprogramban i's szerepel az úttörők és a csa­ládok összeismertetése, hiszen így élőbbé válik a munka, míg a túrák és a kirándulások ösz- szekovácsolják a közösséget, s kollektívábbá teszik a gondol­kodást. S vajon hány ilyen kuckóra lenne szükség Gödöl­lőn? Körülbelül százra. Száz kis otthonra, ahol az eltöltött percekből, órákból gyerekko­ri élmények sarjadnának. Sok mindenről hall az em­ber egy ilyen beszélgetésen, megtudtam például, hogy a ra­joknak, azon belül az őrsök­nek sajtófigyelőjük is van. E funkciót itt Skultéti Erika és a nagyapa tölti be, rendszere­sen kivágják a cikkeket és be­ragasztják a naplóba. És a lakótelepeken ? Búcsúzáskor kezet szorítunk Jakusékkal és a szomszédos ház lakóival, Mészáros Istvá­nokkal. Az udvarról még visz- szatekintünk a kuckóra, ahon­nan vidám énekszó hallatszott. Városunkban nemcsak a kertes házak udvarában, ha­nem a lakótelepek égbenyúló házainak pincéjében is akadna talán egy-egy kuckónak beren­dezhető helyiség, ahol a gye­rekek feltalálnák magukat, ahol szívesen elidőznének, játszhatnának, tanulhatnának. Csak éppen segítséget várnak, mi pedig azzal tudunk segíte­ni, hogy felhívjuk erre a fi­gyelmet, mert mindnyá­junk közös ügye az ifjúság ne­velése, segítése. Csiba József Gazdaságról Szilasligeten A Hazafias Népfront gödöl­lői járási bizottsága ma, pénteken este Kerepesen, a szilasligeti iskolában szervez népfrontestet. A rendezvény hallgatósága részére a szocia­lista mezőgazdaság tervszerű feladatairól tartanak előadást. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1976. JANUÁR 23., PÉNTEK Bútorgyártástól az ablaktörlőig Á kiváló címért küzdenek A péceli Vegyesipari Szövet­kezet nem tartozik a nagy szövetkezetek sorába. Ennek ellenére termékei országszerte ismertek; alaptevékenységük a szolgáltatás és a belföldi meg­rendelők igényeinek kielégíté­se. Az egykor cipőjavítással és mázolással foglalkozó szövet­kezet az elmúlt esztendőkben jelentősen gyarapodott, tevé­kenységük jócskán bővült. Egyetlen esztendő leforgása alatt a szövetkezetben előállí­tott termelési érték 16,5-ről 26,5 millió forintra emelke­dett. A megrendelők között szerepel például a pécsi Pol­lack Mihály Főiskola, ahová a legnagyobb megelégedésre kö­zel kétmillió forint értékű bú­tort szállítottak. A fővárosi vízművek számára ugyanilyen összegben gyártottak vasipari termékeket a csápos kutakhoz. Jelentős összegű megrendelés teljesítésével járultak hozzá a budai Skála áruház építéséhez. Az ÉVIG részére Volkswagen gépkocsikhoz gyártottak villo­gó berendezéseket, míg a Zsi­guli gépkocsikhoz ablaktörlő­ket. Kielégítették a Műemlék- védelmi Felügyelőség különle­gesnek is mondható igényét: régi épületek helyreállításához készítettek ablakrészeket. Mindezeken kívül a mű­anyagüzem mintegy 150 vál­lalatnak szállít különböző ter­mékeket. A jó szervezés, a termelé­kenység növelése, a szövetke­zeti tagok becsületes munkája folytán tavalyi nyereségük meghaladja a 6,5 millió fo­rintot. A száznegyvenhat dol­gozó és a több mint ötven bedolgozó közül száztízen szo­cialista brigádban tevékeny­kednek. Közülük is minden­kor élenjár az aranykoszorús Tyereskova brigád. Az utóbbi években a szövetkezet dolgozói közül 35-en részesültek kiváló dolgozói kitüntetésben, ketten pedig a szövetkezeti ipar ki­váló dolgozói lettek. A szövetkezet vezetősége és a dolgozók mindent megtettek, hogy megfeszített munkával teljesítsék a terveket. A veze­tők fiatalok. Csermely Gábor elnök, alig négy esztendeje áll a szövetkezet élén, ezalatt az egy főre eső termelési érték 77 ezerről 133 ezer forintra emelkedett. A bérek is alapo­san emelkedtek a négy eszten­dő során, szinte alig hihető, mégis igaz, hogy egyes rész­legekben a munkaidő kihasz­nálása csaknem százszázalé­kos. Az utóbbival kapcsolatban Pirók Istvánná, a Tyereskova szocialista brigád tagja el­mondta, hogy a munkaidő ki­használását a vezetés minden tekintetben igyekszik elősegí­teni. Nincs anyaghiány, a fo­lyamatos termelésről messze­menően gondoskodik Hódosi János részlegvezető — aki egyébként a pártalapszervezet titkára is —, Köles Károly és mások. A normát általában 110 —130 százalék körül tejlesítik, így érthető, hogy elégedettek a keresettel. Jó a kollektív szellem, a brigád tagjai segí­tik a kezdőket. Megjegyzendő, hogy ez a brigád évek óta élenjár a nagyközségben a térítésmentes véradásban. Se­gítik az egyedülálló anyákat, javaslatukra például a szö­vetkezet vezetősége legutóbb Szabó Lászlóné kétgyermekes anya részére utalt ki segélyt. Elégedettek a szociális ellátás­sal is, amikre a szövetkezet az elmúlt években másfél millió forintot fordított. Elkészült a központi fűtés, öltözőket épí­tettek. A jövőben is szívesen vállalnának társadalmi mun­kát a bölcsődei helyek bőví­tése érdekében. A takarékossági intézkedé­sekkel csupán az energiából 110 ezer forintos megtakarítást értek el az elmúlt esztendő­ben. Palcsó Istvánná főköny­velő — egyik legrégibb tagja a szövetkezetnek — elmondta, hogy a fejlesztési alap ter­hére saját erőből és a Pest megyei KISZÖV félmillió fo­rintos támogatásával 154 négyzetméter területű raktárt építettek, kisgépeket szereztek be. A szövetkezet vezetősége és a pártszervezet jól együttmű­ködik, kapcsolataik megfele- lelők a párt-, állami és gaz­dasági szervekkel. A péceli szövetkezeti tanács tagjaként anyagilag is hozzájárulnak a nagyközség közművelődési rendezvényeinek, intézményei­nek támogatásához. A szövetkezet tavalyi felada­tait, továbbá a IV. ötéves terv­ben kitűzött feladatokat ma­radéktalanul végrehajtotta. Eredményeik alapján szeret­nék elnyerni a kiváló szövet­kezet címet. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a szövetkezet telephelye mintaszerű, tisztaság és rend uralkodik a műhelyekben, a raktárakban. Nem véletlen, hogy évek óta minimális a fluktuáció, munkaerőhiánnyal nem küszködnek. Mindezek után — korántsem ünnepron­tásként — egy megjegyzés kí­vánkozik ide: helyes lenne, ha a szövetkezet a jövőben to­vább bővítené a szolgáltatáso­kat, ezzel is hozzájárulhatná­nak Pécel nagyközség lakos­ságának jobb ellátásához. K. I. Négy színházi előadást terveznek PREMIER A MŰHELYBEN Balesetek között a Pinterics Ferenc mo­sonmagyaróvári Lakos által vezetett FS 32—98-as rend­számú teherkocsinak. Szemé­lyi sérülés nem történt, az anyagi kár 8 ezer forint. Ugyancsak baleset történt Hatvan és Aszód között a 3- as számú főközlekedési úton a 48-as kilométerkőnél. Bodnár József budapesti lakos az es­ti órákban nem a látási viszo­nyoknak megfelelő sebesség­gel vezette UB 12—27-es for­galmi rendszámú személygép­kocsiját, és nekiütközött az YD 63—91-es rendszámú te­hergépkocsinak. amely kiv 1­lágítatlanul parkírozott az árokparton, úgy, hogy hátulja az úttestre lógott. A magara- hagyott — mondhatnánk —, „ottfelejtett” tehergépkocsi vezetője egyelőre ismeretlen. A baleset következtében a személykocsi utasai, Váradi István budapesti lakos, továb­bá a vele utazó háromhóna­pos csecsemő könnyebb sérü­léseket szenvedett. (fb) Kartalon elkészült a műve­lődési ház 1976. évre szóló munkaterve. A művelődési ház csoportjainak egy része helyiség híján az intézményen kívül tartja összejöveteleit. Jó együttműködés alakult ki az általános iskolával. Itt talál­koznak a fotószakkör tagjai is. Vezetőjük, Székely József tanár nagy szakértelemmel és hozzáértéssel foglalkozik a szakköri tagokkal. A csoport működéséhez anyagi segítséget nyújt az iskola és a termelőszövet­kezet is. A művelődési ház súlyemelő­szakkörét Siska Gyula tanár vezeti. A szakkörnek nem­csak az a célja, hogy testmoz­gásra adjon lehetőséget, ha­nem a későbbiekben verse­nyeken Is szerepelni kíván­nak. Az irodalmi színpad ebben az esztendőben gyakran sze­retne találkozni más együtte­sekkel. Jelentkeznek majd a veresegyházi találkozóra, s falujukban vendégül látják többek között a tatai csopor­tot. Az ifjúsági kórus a Galga menti népművészeti találkozó hatására alakult, azóta is tar­tanak összejöveteleket, bár fellépésre ritkán van lehető­ség. A pedagógusok kezaeme- nyezésére az iskolában peda­gógus-énekkar alakult, Im- dócsy Lászlóné vezetésével. Eddig iskolai rendezvényen és szakszervezeti összejövetelen szerepeltek. A kartali ifjúsági klub négy éve tart rendszeresen össze­jövetelt. örvendetes, hogy a fiatalok nemcsak a maguk szórakozására gondolnak, sok­féle feladat megoldására vál­lalkoznak. Társadalmi munkában, különböző javításokban, dekorációban mindig le­het rájuk számítani. A klub idei munkatervenen több TIT-előadás, politikai képzés, közös játék, vetél­kedő, zenehallgatás szerepel. Sajnos, nincs megfelelő helyi­ségük, a negyven fiatal ugyanis nem fér a klubterem­be. A tárgyi feltételek javul­tak az utóbbi időben, a 30 ezer forintos megyei támoga­tásból felszerelést, különböző berendezési tárgyakat, bútoro­kat vásároltak. R ehorovszky Gábomé irá­nyítja a tizennyolc tagú ifi­vezetők klubját, ök főként az úttörőmunkához nyújtanak segítséget. Mór László és Koncz Endréné vezeti a nyol­cadikosok klubját, a foglalko­zásokat az iskolában tartják. Egy-egy összejövetelen gyak­ran vesznek részt a helyi KISZ-szervezet tagjai, több­nyire a pályaválasztással kap­csolatos témákról beszélget­nek. A művelődési házban a ter­vek szerint 1976-ban négy színházi előadásra kerül s<n. Ezek sikere természetesen at­tól is függ, hogy a helyi termelőszövetke­zet, valamint a gödöllői tangazdaság kartali kerü­letének vezetői mennyire tartják fontosnak, hogy dolgozóik, s a szocialista brigádok tagjai is részt ve­gyenek az előadásokon. A mű­velődési ház igazgatója már többször próbálta felvenni a kapcsolatot a gazdaságokkal, eddig eredmény nélkül. Gazdag programot tervezett 1976-ra Varga Ferencné, a művelődési ház igazgatója. A közművelődési munkaterv megvalósulása azonban nem­csak tőle és a szakkör vezetői­től, hanem a résztvevőktől is függ. ö. a t Túra és Vácszentlászló kö­zött nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette IK 45—41 forgalmi rendszá­mú gépkocsiját Maszlagh Gá­bor hatvani lakos és nekiüt­között a túrái Tóth István IM 86—47-es forgalmi rend­számú gépkocsijának. Szemé­lyi sérülés nem történt, az anyagi kár mintegy 10 ezer forint. Hasonló okból történt baleset Zsámbok lakatlan te­rületén, ahol Szabó András, dányi lakos sem vette figye­lembe a mostoha útviszonyo­kat, megcsúszott és UR 81— 34-es forgalmi rendszámú gépkocsijával az árokba bo­rult. A gépkocsivezető, vala­mint utasa, Szabó Mihály, könnyebb sérüléseket szen­vedtek. A 3-as számú főközlekedési útvonalon, Kerepes lakatlan területén YD 19—54 forgalmi rendszámú tehergépkocsijá­val nem tartotta be a követé­si távolságot Koblász István erdőkürti lakos. A figyelmet­lenség következtében nakiüt­Az árokban végződött — Nem tartotta meg a követési távolságot a teherkocsi — Kivilágítatlanul, magára hagyva

Next

/
Thumbnails
Contents