Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

Lenne mit bemutatni Egy rendezvénysorozat megújulásra vár Néhány esztendővel ezelőtt gazdag programot ígértek a péceli kulturális napok. A Rá- day-kastélyt ábrázoló pros­pektusok színvonalas előadá­sokra, író—olvasó találkozók­ra, kiállításokra, sportrendez­vényekre, szóval olyan egy hétig tartó programsorozatra hívták fel a figyelmet, amely vonzotta a lakosságot. Sajnos, a több éves hagyomány meg­szakadt. Nincs, aki magára vállalja a szervezést, nincse­nek lelkes rendezők sem, s nincs, aki az anyagi „kocká­zatot” vállalná... ley aztán a nagyközség kulturális meg­mozdulása minden évben sze­gényedett. A tanács az idén sem ter­vezi a péceli kulturális napok megszervezését. Ez bizonyos fokig érthető is, hiszen ez el­sősorban nem a tanács felada­ta. Hogy lehetőség volna rá, az viszont nem kétséges. Kiállítás a polcokon Budapest közelsége, az Or­szágos Rendező Irodával ki­alakult kapcsolatok, egyes művészek gyakori szereplése már egymaga is gazdag kiin­dulópont lehetne a színvona­las műsorok szervezéséhez. Ezenkívül a szövetkezetek ezüstkoszorűs Petőfi Sándor- énekkara önálló műsorral vagy meghívott énekkarok közreműködésével közösen ugyancsak színvonalas elő­adással léphetne közönség elé. össze lehetne kapcsolni mind­ezt a sikert aratott Zenélő Kastély sorozattal. A gimná­ziumban van irodalmi színpad és ugyancsak jó énekkar. Közismert a péceli kézilabdá­zók sikeres szereplése. A Ha­zafias Népfront keretén belül munkálkodó helytörténeti csoport Juhász József vezeté­sével évek óta gvűjti a tárgyi emlékeket. Jelenleg már egy egész kiállításra váró anyag nyugszik a polcokon. Minden bizonnyal örömmel vállalkoz­na a közreműködésre Faragó Lavra, az e°vkori Ki mit tud- gvőzttes, Karsai Zsigmond népművész és festőművész, a Pécelen lakó író és sokan má­sok. A rendezvényekhez megfe­lelő lenne a felújított műve­lődési ház, és a szabadtéri előadásokhoz nagyszerűen le­hetne használni a Pest megyei Tanács iskolájának parkját. A kiállítások elhelyezésével sem lenne sok gond, hiszen akár a pártházban, a gimná­zium termeiben vagy a ta­nácsteremben helye lenne. Múlt és jelen Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a helyi szövetkezetek és a kis­iparosok mutatták be termé­keiket a gimnázium aulájá­ban. A látogatók gyönyörköd­hettek a Ruházati Ipari Szö­vetkezet termékeiben, Katona István faesztergályos kisipa­ros remek munkáiban, Kiss Miklós lakatos kovácsoltvas remekeiben .. . Sokan vásárol­ni is akartak a kiállított tár­gyakból, akadt, aki az előszo­ba bútorgamitúrára volt vevő, mások éppenséggel a táskaké­szítő kisiparos munkáit vitték volna magúkkal. Pécelen munkálkodik bélyeggyűjtő csoport is, ők is minden bi­zonnyal szívesen bemutatnák több évtizedes gyűjtésük eredményeit. Népes tábora, lelkes tagjai vannak a galamb­tenyésztőknek, akik orszá­gos sikereket értek el, verse­nyeken és kiállításokon. Saj­nos ilyesfajta élvezetből is vajmi kevés jutott Pécelnek. Vagy szóljunk a hagyomá­nyokról: Itt született és itt élt Szemere Pál, gyakran megfor­dult itt Petőfi Sándor, sőt verset is írt Pécelen. Közis­mert a több ezer éves péceli kultúra néven ismert leletek egy része, amiről furcsa mó­don talán a péceliek tudnak a legkevesebbet. Részben a nagyközség határában zajlott le az 1848-as szabadságharc egyik legnagyobb ütközete, az isaszegi csata, amelyet emlék­tábla is hirdet a tanácsház falán. Van jelene is a település­nek. Országos viszonylatban is figyelemre méltó a közmű­vesítés folca, minden pedagó­giai igényt kielégítenek a Ráday Pál gimnázium jól fel­szerelt nyelvi és egyéb labora­Ilafvan, Szügyi, Bag Hetvenhét évesen újra a katedrán Az Oktatási Minisztérium felhívására, — mely a peda­gógushiányon hivatott segí­teni — Farkas István 77 éves nyugdíjas tanító 1974 au­gusztus végén az elsők között jelentkezett a Bagi Községi Tanácson. Az általános isko­la igazgatója, Ujváry István szerződéssel alkalmazta is, majd ahol legnagyobb volt a hiány, a kisegítő osztályokhoz osztotta be. Azt hiszem, nem nagy me­részség azt állítani hogy meglehetősen kevés Magyar- országon az olyan pedagógus, aki hetven éven felül is je­lentkezett, hogy újból kated­rára álljon. Turaharaszton, Pest me­gyében született 1898-ban, s pontosan 1919. március 21- től, a Tanácsköztársaság kez­detétől tanított Hatvanban, majd később a Heves megyei Szügyiben, Bajza József szü­lőfalujában, azután 1923 szeptember elsejétől 1968 szeptember elsejéig — ami­kor is nyugalomba vonult — Bagón tanított. Nyugdíjazása után sem szakadt el a bagi iskolától, tovább folytatta nevelői munkáját, mint köz­ségi könyvtáros. Hamarosan újabb jubileum követekezett. negyedszázados könyvtárosi működése elismeréseként ju­bileumi emlékplakettel tün­tették ki, majd tavaly ápri­lis 4-én a pedagógus-szak­szervezet emléklapot ado­mányozott neki. És még va­lamit: jelenleg is aktív tagja a Magyar Meteorológiai Tár­saságnak (immár 38. éve) lel­kiismeretes meteorológiai ész­lelői tevékenységét ugyancsak elismertek. Tehát visszatért a katedrá­ra, hiszen egy percig nem tu­dott elszakadni a pedagógusi hivatásától. Egyetlenegy órát sem mulasztott, osztályában a fegyelem kifogástalan. Ok­tató-nevelői munkája mel­lett a kisegítő osztályok ré­szére segédletet készített a számtan-mértan tanításához, ezt beküldte az Oktatási Mi­nisztériumba, ahonnan elis­merésül pénzjutalmat is ka­pott. Említésre méltó, hogy test- véröccsét, Farkas Imrét — mint az illegális kommunista párt tagját — annak idején Sopronkőhidára, majd onnan Németországba, Melk hely­ségbe hurcolták. Itt gyilkol­ták meg 1945 áprilisában. (Olvashatunk erről Novák Károly Találkozás a törté­nelemmel című könyvében is, mely a Kossuth Könyv­kiadó gondozásában jelent meg.) Megemlítjük, hogy Hat­van városában utcát neveztek el róla, és a közeljövőben a hatvani 3-as számú általános iskola is Farkas Imre nevét fogja viselni. Farkas István hetvenhét évesen ma is fiatalos len­dülettel dolgozik tovább. A múlt tanév végén pénzju­talomban is részesült és igaz­gatója az 1975/76-os tanévre újból alkalmazta. Iszlai Albert tóriumai. A Ráday-kastéüy év­százados freskói ma is gyö­nyörűek. Itt működik Pest megye egyik mezőgazdasági szakmunkásképző intézete. Sokáig lehetne még a felsoro­lást folytatni, de nem ez a cél. Az bizonyos, hogy mind­ezekből sokkal többet lehetne és kellene bemutatni a lakos­ságnak, az érdeklődőknek — mert ilyenek is szép számmal vannak — és erre kiválóan alkalmas lenne a péceli kul­turális napok felújítása. Minden segítséget megadnának Érdemes tehát foglalkozni az illetékeseknek az egyelőre még halódó rendezvénysoro­zattal, hiszen, ez szerves része lehetne annak a művelődés- politikának, amelyről a közel­múltban különböző fórumo­kon oly sok szó esett. Minden bizonnyal akadnának olyan társadalmi munkások is, akik vállalnák a rendezvények megszervezését, lebonyolítását. Ehhez a nagyközség poliitikad és társadalmi vezetése és a tömegszervezetek, a gazdasági egységek minden szükséges segítséget megadnának. De egyelőre csak reménykedni tudunk. K. I. •/ -já! MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1976. JANUÁR 22., CSÜTÖRTÖK A Szeptember 29. brigád felhívására Felajánlás a művelődési központért A gödöllői városi pártbi­zottság január 15-én megtar­tott ülésén határozták meg az V. ötéves terv gazdasági fel­adatait, s vitatták meg az 1976-os esztendőre szóló gaz­daságpolitikai cselekvési prog­ramot. Ezen az ülésen fel­szólalt Benedek János, a vá­rosi tanács elnöke és ismer­tette a Gödöllői Gépgyár Szep­tember 29. szocialista brigád­jának felhívását, amelyben felszólítják a város valameny- nyi üzemének, intézményé­nek, vállalatának kdllektívá- ját, hogy ebben az esztendő­ben is ajánljanak fel tíz óra társadalmi munkát a városért. A gépgyár brigádja felhívásá­ban külön kiemelte, hogy a Cikkünk nyomán Meggyorsulnak a munkálatok Aszódon Lapunk január 8-i számá­ban cikket közöltünk az aszó­di víz- és csatornaépítés gondjairól. A címben is utal­tunk rá: hogy a megoldás kul­csa a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat kezében van. Az írásra a na­pokban levél érkezett, melyből most idézünk: „A cikk a kivitelezés elhúzó­dásáért és fogyatékosságaiért válalatunkat hibáztatja. Ép­pen ezért ismételt vizsgálatot indítottunk. A teljes tájéko­zottság érdekében az alábbiak­ban ismertetem az elmúlt év utolsó negyedében lefolytatott vizsgálatunk eredményeit. A szerződésben még 1974 nyarán utaltunk arra, hogy a kivitelezéshez olyan gépészeti berendezések szükségesek, me­lyek csak másfél-két év alatt szerezhetők be. Sajnálatos, hogy mind a mi, mind a beru­házó igyekezete ellenére nem tudtunk rövidebb idő alatt hozzájutni az említett felszere­lésekhez, így a különböző át­tervezések ellenére sem lehet kész a beruházás szeptember 30-a előtt. Vállalatunk ott kö­vetett el hibát, hogy nem cso­portosította át a kapacitását, a közben elvégezhető munkák­ra. Ezzel sok felesleges bosszú­ságot és kényelmetlenséget okoztunk a lakosságnak. Pótol­va a mulasztásokat megígér­hetjük, hogy a lakosságot érin­tő munkákat június 30-ig el­végezzük, de a teljes üzemkész állapotot csak szeptember 30-ára tudjuk biztosítani. Köszönöm, hogy az említett cikk reális hangon felhívta a figyelmünket az aszódi mun­kák hiányosságaira.” Vass Sándor, a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat igazgatója Tűzeseteit A tetőre terjedt — Riasztás későn Veszélyes olajkályhák Január 19-én tűz ütött ki Gödöllőn, a Köztársaság út 65. szám alatt, özv. Barasics Pálné lakóházában. Az ajtókereten vezetett elektromos vezeték kidörzsölődött, így rövidzárlat keletkezett. A tűz a tetőszer­kezetre terjedt, oltani két fecskendővel a gödöllői tűzol­tóság vonult ki. Körülbelül nyolcezer forintos kár kelet­kezett. Ugyancsak tűzeset történt január 19-én a galgahévízi általános iskolában, ahol az olajkályha robbant be. Sajnos ahelyett, hogy tüstént értesí­tették volna a tűzoltóságot, nekiláttak a tűz oltásának, si­kertelenül. Amíg a tartályban olaj volt, a tüzet nem sikerült lokalizálni. Csak a tűz kelet­kezése után fél órával riasz­tották a tűzoltóságot, így az időkiesés folytán már felesle­gesen érkezett a helyszínre a gödöllői és a hatvani roham­kocsi, beavatkozni nem kel­lett. Az időeltolódás éppen a kivonulás idejével volt egyen­lő. Körülbelül 40 ezer forint értékű kár keletkezett. ★ Az utóbbi eset kapcsán ér­demes megállni egy szóra. So­kan fűtenek olajkályhával. Am a fűtés nem elég, a kályha nemcsak hasznos téli bútor­darab, óvatosan kell vele bánni. Mindenekelőtt: nagy szerepe van a megelőzésnek. Ha az olaj kifolyik, tanácsos azonnal feltakarítani. Időn­ként érdemes meggyőződni ar­ról, hogy megfelelő-e a tömí­tés, nincs-e műszaki hiba. Eh­hez szakember sem kell, ki­ki maga meggyőződhet olaj- kályhája állapotáról. Elgondolkoztató, hogy egy hónap leforgása alatt járá­sunkban összesen több mint 10 tűzeset történt az olajkály­hák miatt. Különösen figyel­meztető, hogy iskolában ezút­tal már másodszor fordult elő ilyen baleset. A tűzoltóság tá­jékoztatása szerint ez nem tel­jesen a véletlen műve, mert olyan helyiségek esetében, ahol sokszor tartózkodik sok ember, különösen ajánlatos az óvatosság. Már az is könnyel­műség, hogy a tantermekben az ajtó szomszédságában he­lyezik el az olajkályhát, s ha véletlenül akkor történik a baj, amikor éppen óra van, meglehetősen nehéz a mene­külés, az utat lezárja a tüz- góc. Nem árt tehát az óvatosság, s maga a tűzoltóság is min­dent megtesz, hogy a bajt megelőzze. Már megkezdték az olajkályhával fűtött helyi­ségek ellenőrzését, s baleset- védelmi szempontból, szak­szerű szemmel vizsgálják fe­lül a berendezések elhelyezé­sét. Közérdek, hogy minél ke­vesebb szabálytalanság meg­szüntetéséről kelljen intéz­kedniük. F. B. tíz órát a társadalmi munká­sok Gödöllő művelődési köz- pontjának felépítése érdeké­ben vállalják! A felhívás nyomán a városi pártbizott­sághoz megérkezett az első le­vél, feladója a Dunakanyar Regionális Vízmű gödöllői üzemmérnöksége. Az itt dol­gozó négy szocialista brigád­ból három gödöllői. Felajánlásuk lényege a kö­vetkező. Ismeretes — bár pontos helyét még nem jelöl­ték ki —, hogy Gödöllő mű­velődési központja az Alsó­parkban épül fel. Az. ottani lakótelepen van vízvezeték, s a leendő művelődési központ úgynevezett vízbelcötése is csak innen oldható meg. Kö­rülbelül százötven méternyi toldásra van szükség. A kol­lektívák vállalták, hogy a vízmérő aknákig kiépítik a művelődési központ vízvezeté­két, társadalmi munkában úgy, hogy a szükséges anya­got, tehát a száz milliméteres vezetéket is az üzemmérnök­ség adja. A felajánlás mint­egy 80—85 ezer forint értéket takar. Élelmiszerbolt épül Mogyoródon I • I § I . ........ ­Mogyoródon, a HEV-álIomás közelében új élelmiszerbol­tot épít a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ. A mintegy kilencven négyzetméter alapterületű üzletet a tavasszal adják át a la« köss ágnak. Nagy Iván felvétele SPORT SPORT -I- SPORT SPORT VENDÉGLŐBŐL - KLUB Elnökválasztás és pályagondok A Gödöllői Városi Sport Club elnöksége legutóbb ja­nuár 20-án, kedden délután tartott értekezletet. Ez alka­lommal a napirenden személyi ügyek, valamint a labdarúgó- szakosztály beszámolója sze­repelt. Ismeretes, hogy az augusztus 11-i megalakuláskor Nádos Lajos ideiglenesen vál­lalta az ügyvezetői teendők ellátását. Most az ideiglenes elnök javaslatára, az intéző bizottság jóváhagyásával, az elnökségi ülésen elhangzott hozzászólók egyetértésével vá­lasztották meg Rab Pétert a GSC ügyintéző bizottságának elnökévé. Rab Péter huszonkilenc éves, munkáscsalád gyerme­ke. Édesapja, egykor mint labdarúgó a gödöllői színeket képviselte. Rab Péterek hár­man vannak testvérek, vala­mennyien a Bp. FTC-ben kezdték a labdarúgást. A ven­déglátóipari technikumot vég­zett Tibor, akit a tévé képer­nyőjéről is sok millióan is­mernek, húszéves, és az FTC első csapatának játékma. Rab Péter december 31-ig a Buda­pesti Spartacusban játszott. Nyikos József, a második napirend előadója elmondta, hogy a labdarúgó-szakosztály­nak négy csapata és hetven­egy igazolt játékosa van. Az első csapatban megfelelő a fegyelem és a kollektív, szel­lem, de a többinél mindkét téren akad pótolnivaló. Ennek érdekében határozottabb ve­zetői módszerekre van szük­ség. A csapatok felkészítését és irányítását négy edző látja el. A szakosztály életét nehe­zíti, hogy a füvesített pálya agyonterhelt, s télen nehézsé­get okoz az öltöző fűtése és a fürdés. Az elnökségi ülésen többen tettek felajánlást né­hány kisebb gond megoldásá­ra. Az elnökség felkérte Be- rencsi Jánost, a technikai bi­zottság elnökét, mint a hely­beli Építőipari Szövetkezet vezetőjét, hogy végezzenek felmérést és készítsenek ter­vet, költségvetést az öltöző- épület központi fűtésének sze­relésére, a melegvíz-szolgálta - tásra, továbbá a vendéglő- épület klubbá való átépítésé­re, s az elárvult tekepálya hasznosítására. Az elnökségi ülés, melynek egyúttal az is volt a célja hogy felkészüljenek az elnök­ségi tagok a februárban meg­rendezendő közgyűlésre, bi­zonyította, hogv a városi ta­nács jó gazdája a város' sportnak, és segíti az egyesü­let és a város vállalatainak együttműködését. A beszá­molót követő vitában felszó­lalt Glatzner Károly, Kováér Tibor. Meggyes Egon, Tamá­si Mátyás, Kerek László, Be­nedek János, Berencsi János és Szabó Gyula. A felszólalá­sokra válaszolva Nyikos Jó­zsef elmondta, hogy fellépnek azokkal szemben, alak gyár­látogatás ürügyével labdarú­gókat csábítanak más csapa­tokhoz. A szakosztályvezető felszólalásában dicsérte a KKMV és a tangazdaság se­gítő munkáját Cs. J. 1 i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents