Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-03 / 2. szám
Másnapos városkép Szódabikarbóna és látlelet Ilyenkor, az új év első napjaiban az újságok hagyományosan megemlékeznek arról, hogyan is „vészelte át” az évbúcsúztatót, éviköszöTitőt országunk lakossága. Ezt tettük mi is, amikor január 2-án, délelőtt telefonon érdeklődtünk azokon a helyszíneken, amelyek dolgozói az óév utolsó óráit, az új év első negyednapját is munkával töltötték. Akik szolgálatban voltak Kezdjük tehát azzal a színhellyel, amelyről nyugodtan elmondhatjuk, a legnagyobb forgalommal dicsekedhetett a január elsejére virradó éjjelen: a Gödöllő Étteremmel. Bárd István üzletvezető-helyettes: — Az éjszakát százhúszon töltötték éttermünkben, méghozzá ragyogó hangulatban, rendbontás nélküi. Az egyik vendég olyan jó! érezte magát, hogy hajnal felé a panaszkönyvet kérte, dicsérő sorokat jegyzett be. A mulatság hajnali ötig tartott. Elekor zártuk be az üzletet. Az étterem és a bisztró éjjeli forgalma valamivel több mint 50 ezer forint volt. Szilveszter éjjelén folyamatosan közlekedtek Gödöllő és a főváros között a HÉV-sze- rel vényei. Varga László, a HÉV .palotakerti szakaszfőnökségének. forgalmi szolgálatvezetője: — Késés, torlódás és fennakadás nélkül közlekedtek egész éjjel a szerelvényeit. — Éjfélkor koccintottak-e? — Szolgálatban? Ugyan kérem. Reggel hatkor, amikor átadtam az ügyeletet, akkor pótoltuk be az újévi köszöntést. 56 centis jövevény Szilveszter éjjelén szolgálatot teljesítettek a járási és városi rendőrkapitányság köz- rendvédelmi alosztályának valamint a közlekedésrendészeti csoportjának beosztottai éppúgy, mint a tűzoltóparancsnokság munkatársai. Mindkét helyről azt a hírt kaptuk, rendbontás-, tűzeset nélkül múlt el az ünnep két napja, őrizetbe vétel, előállítás nem volt, csendesen vigadtak tehát a járásban. Különösebb, említésre méltó esemény nélkül teltek az új év első órái, a gödöllői kórházban is. Dr. Bodó Ákos elmondta, hogy az új év első újszülöttje, a kis Puskás Tivadar Kristóf nyolc óra egy perckor látta meg a napvilágot. Testsúlya: három kiló harmincöt deka. A kisfiú ötvenhat centiméterrel született. Édesanyja nyolc óra előtt néhány perccel érkezett a kórházba, s a kisgyerek pár perc alatt, komplikáció nélkül megszületett A gödöllői SZTK-rendelő- ben dr. Vámos János tartott ügyeletét. — December 31-én déli tizenkét órától másodikam reggel hétig voltam szolgálatban. Másfél nap alatt összesen harmincöt esetben kértek tőlem segítséget. Viszonylag nyugalomban telteik az órák. A szilveszteri páciensek főként kisgyerekek, lázas csecsemők voltak. Egyetlen — „rázós” — eset volt, amikor egy ittas férfit hoztak be. Verekedésbe keveredett. Bekötöztük őt és látleletet adtunk a kezébe. ...és a patika Másoddkán délelőtt dr. Tüske Gyula volt a gödöllői SZTK-rendelő ügyeletes orvosa. — Járvány nincs, inkább I csak amolyan „szilveszteri be- I tegségekkel” fordulnak hoz- I zám. A másodikai rendelés sztárja: a gyomorrontás és a másnaposság voltak. Ezekben az esetekben diétát rendelünk a „betegnek”, vagy ha szükség van rá, csillapítókat. Eseménytelenül telték tegnap a nyitás utáni első óráik Gödöllőn, a Dózsa György úti gyógyszertárban is. Károlyi János, a gyógyszertár vezetője: — A patika szinte kong az ürességtől. Az előrelátó gödöllőiek az ásványvizet és a szó- dabikarbór-ít még az óév utolsó napján beszerezték... Berkó Pál A Gödöllő név eredete (1.) Fiadzó kőszáli Gödöllő várossá alakulásának, tizedik évfordulóját köszönjük ezekben a napokban. Ezért is közlünk most olyan tanulmányt lapunkban, amely a város nevének történetével, s a„ alakváltozásaival foglalkozik. A kétrészes írás kiegészítője a járási települések névtörténetét kutató sorozatnak. Gid-álló, göd-öllő, ged-olló — így szokták a történészek a Gödöllő helységnevet tagolni, de olyan is akad, aki a gede-ellő alakban bizonyos. Az így összetett név előtagja kecske, bárány és egy lovag nevével egyezik. Egy monda szerint a város Gedeon nevű föidesúrtól kapta 9 nevét, aki szívesen vadászott: „Gede lő”. Vita tárgya az összetettnek tartott szó utótagja; az -ellő utótagot a fiadzással hozták kapcsolatba, az -álló utótag esetében pedig a sok kecskétől tarkálló tenyészhelyre . gondolnak. Az -olló utótag formájána"k viszonylatában az elő és utótag egyaránt bárányt, kis gi- dát jelentene. Más kutató szerint a város neve egy régi nép, a gyád nép nevével van összefüggésben. Heltai Miklós szóban és írásban óvatosan így fogalmaz: „Gödöllő nevével nyelvész még nem foglalkozott”. Egyik nyelvészeti cikkemben a névtudomány neves képviselőivel egybehangzóan megállapíthattam: Gödöllő nevének jelentése a szakirodalomban még ismeretlen. Kárpátoktól Szolnokig A két Tátrától, sőt a Kárpátoktól egészen Szolnokig összefüggő erdőség húzódik, melyben mindvégig kisebb- nagyobb települések ékelődnek. Ez az erdőség ősidők óta nagy vadászat színhelye, a mi környékünkön. Napjainkig is sok értékes vad maradt, számos fajta kiveszett. Erdeinket a régi időkben őz. szarvas, gazella, vaddisznó, medve, farkas, fácán, fogoly és sok más állat népesítette be. A fentiek közül a gazella neve köznyelven kőszáli kecske, mivel a kecskefajták közé tartozik: külsőleg is erősen hasonlít a házi kecskéhez. Az őz. a szarvas, s a gazella utódját egyaránt gidának nevezik. Ha a szarvas, az őz, a kecske, vagy a gazella gidáját világra hozza, azt mondják, hogy gidázik, vagy gidállik. A világrahozatal folyamatát pedig gidázásnak nevezik, tehát az utódot világrahozó egyed a gidázó, gidálló, avagy gödöilő ünő (a fenti fajták nőstényének neve ünő). Az utód világrahozata- lánalt helye a gidázó, gidáló, avagy gödöilő hely, tisztás, puszta: völgy, hegytető vagy hegyoldal, erdő. Pásztor őseink A gidálló, avagy gödöilő hely lehet a felsoroltak bármelyike: ilyen gidálló, vagy gödöilő helynek láthatták vadász és legeltető pásztor őseink „a magyarok első bejövetelétől” a közbeeső kisebb hullámokon át ,.a magyarok második bejöveteléig”, s azon túl is. A gödöilő melléknévi igenév lassanként elszakadt a vele jelzett tisztás, völgy, hegy. puszta földrajzi megnevezéstől. Egy ideig oárhuzamosan használhatták, így lassanként köznévvé, majd a tulajdonnevek közül jelentéstapadással földrajzi névvé alakult. A monda szerint a Pazsa- kon tenyésző kecskékben az ősidők gazelláira. kőszáli kecskéire, a környékről régen kiveszett neme« vadakra ismerünk. A mondák állat alakú hősei alkotják a hitreA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • ~ ' ■ ‘ ni. Évfolyam, 2. szám 1970. januär 3., szombat Egy negyedév társadalmi munkája övodapatronálók az Alsóparkban Virágállványok a Humánból A gödöllői VI. számú napközi otthonos óvodát a múlt év október elsején nyitották meg. A százszemélyes gyermekintézménybe százhúsz kisgyerek jár. A világos, otthonos helyiségekben színes papír & textil mesefigurák díszítik a falakat. A foglalkoztató termek olyanok, mint egy-egy kis játékország. A hangulatos, színes dekoráció, a játékokban gazdag környezet nem csupán a központi, berendezésre szánt ösz- szegből született: az alsóparki óvoda otthonossága az óvónők lelkes munkájának, s a város különböző intézményei segítségének is köszönhető/ Faust Dezsőné vezető óvónő tájékoztatott a segítséget nyyjtó szocialista brigádokról, s más patronálók- ról. Vannak, akik alkalmi segítséget nyújtanak, de sok brigád jelentkezett rendszeres patronálónak is. A Vegyesipari Szövetkezet Angela Davis szocialista brigádja szabta ki és varrta meg a gyermekek ágyneműit. Ugyanezen szövetkezet Figaro szocialista brigádja az apróságok ágyneműjének sarkaiba kis jeleket hímzett, hogy a gyerekek megismerjék a sajátjukat. A Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet virá- gosította az alsóparki óvoda helyiségeit. Az intézet egy tucat vasvázas virágállványt ajándékozott és egy nagy cserepes virágot. A Laboratóriumi Törzsállattenyésztő és Kutatóintézet vállalta, hogy rendszeresen megtisztítja a helyiségek ablakait. Ez idáig erre a munkára kilenc órát fordítottak. A Központi Híradóanyag- javító dolgozói a nyitás előtt mindössze három nappal kapták meg az intézmény kulcsait, ha nincs társadalmi segítség, akkor a gyerekek október elsején még nem foglalhatták volna el az intézményt. A Gödöllői Gépgyárnak is köszönhető a gyors megnyitó: ők vállalkoztak a költözködés lebonyolítására. A gépgyár teherautót és rakodó- munkásokat adott a szállításhoz. Az óvoda a 3-as főútvonal és a Valkó felé vezető út i kereszteződésének közelében fekszik. Ezért is helyénvaló a járási-városi rendőrkapitányság ajándéka. A gyermekek a Télapóünnepélyre kaptak egy KRESZ-társasjátékot, egy pedálos kisautót és két kis kerékpárt. A foglalkoztató helyiségek falait textilből, bőrből kivágott, színes fonállal hímzett mesealakok népesítik be. Az egyszerűbb figurák elkészítésében' a gyermekek is részt vettek. Az óvónők mesefigura-teremtő munkájához a gödöllői Háziipari Szövetkezettől kaptak anyagot. A díszítéshez öt kiló hulladéktextíliát. hat kiló hulladékbőrt . és egy kiló hulladékfonalat használtak föl: ezért nem kellett az óvodának fizetni. A gödöllői alsóparki óvoda óvónői szívesen foglalkoznak játékkészítéssel. E munkához segédkönyveket, gyermeklapokat olvasgatnak, de találékonyságuknak szinten soksok játék köszönhető. A kellemes környezet reméljük rövidesen „műszaki hibamentes” lesz, s a nagy gondossággal díszített második otthon kényszerű szünetek nélkül a gyermekek játszó-, birodalma lehet. _ Orszigethy Százezerszámra Ágynemű fehérben, színesben Kevesen tudják, hogyan készül az ágynemű, milyen gondos, aprólékos munkát igényel egy-egy garnitúra összeállítása. Amíg eljut a vevőkhöz, tízféle műveletet kell rajta elvégezni. Hogyan és kik csinálják — kérdeztük Fejős Pálné csoport- vezetőt, a Pannónia Háziipari Szövetkezet nagykátai részlegében. — Fehér és színes ágyneműt gyártunk három és fél, négy és fél szeles méretben, közöttük paplan- és dunyhahuzatos garnitúrákat. Az elkészítés módja változó, kedvelt a cakkos és a madeirás típus. — A nagykátai részlegben 24-en vagyunk „belsősök”, valamennyien brigádtagok, a többiek — 135-en — bedolgozók. Közülük mindössze kettő a férfi, az egyik varró, a másik cak- kozó, a brigádtagok, egy kivételével, lányok, asszonyok. Szendrő József elnök elmondta, hogy 1975-re 278 ezer ágynemű gyártását tervezte a vezetőség, de a nagykátaiak ennél többet, mintegy három- százezret szállítottak december 31-ig kereskedelemnek. — Lelkes közösség a miénk — tette hozzá az elnök —, a brigád sok társadalmi munkát végez. Legutóbb megajándékozták az óvodásokat, támogatják az egyedül élő nyugdíjasokat, és egy művészegyüttesnek ruhákat is készítettek. H. Gy. kecske gék első fokát, melyben a hajdani vadak totemállattá lépnek elő. Esetünkben azonban ilyen alakban nem lettek még istenszerű hősökké sem, csupán mint emberek személyesültek meg a mondákban. Előbb a nemes Ged lovag alakjában (kissé más mondái réteg vegyül a monda Szád nevű gonosz lovagjának és szépséges, rákká változó királykisasszonyának alakjában, amit a Rákos és Szada névnél ki fogok fejteni), majd Gedeon nevű, vadászni szerető földesúr alakjában. Istenné azonban egyik istenszerű hős sem lett. A lovag és földesúr mondái alakja egyszerűen egy nép- költészeti remek szívet-lelket átmelegítő gyönyörű példája. Régen farkas is volt A gazelláról írottak, s az azzal kapcsolatos nyelvészeti levezetések vonatkoztathatók a nyitrai Gödöllő pusztára, amelyről Heltai Miklós ír, és az isaszegi határban hajdanán volt Gödöllő pusztára is. Gondoljunk itt Vácszentlászló egykori pogány nevére: Gedéd pusztára, amiről Valkó kapcsán teszünk említést. S ha felsorakoztatunk olyan földrajzi neveket, mint Bőgővőgy (Zsámbok), Zengvőgy és Szarvas-tó (Vácegres), Őzijá- rás (Mogyoród), Incső-Unum- Unom (Gödöllő, Vácszentlászló, Túra), már egy névadási alakulattal találkozunk, mely érthetővé teszi egymástól távoleső, s egymáshoz közeli helyek azonos, vagy többé-kevés- bé hasonló alakját. Ha ehhez hozzávesszük még az olyanokat, mint Vadászkerülő. Vadles (Galgamácsa). Farkasvár (Túra), Farkaskút (Gödöllő), Rókalyuk (Vácszentlászló), kialakul a vadászati, földrajzi nevek sora. Okfejté: is elvezet a Gödöllő földrajzi név történeti és mai alakjának jelentésegységéhez, és az Incső név megnyugtató jelentésének tisztázásához is. A Gödöllőnek megfelelő történeti névváltozatok a Képes Krónikától, 1335-től kezdve bukkannak fel: Gudul- lenn, Guduellen, Gudullew, Ge- dellew, Geödöllyö, Gedellő, Gödöllő alakban. Ezek közös eleme nyelvtörténetileg a gü-, gő, ge- szótő. A hangvaltozás törvénye szerint az előbbiekhez kell sorolnunk a gi- szótőt is. E szótövek uráli alapnyelvű szóalakra is visszavezethetők, jelentésük nem lehet más, mint hím vagy bakállat. Uráli alapnyelvünk szerint e negyedik szótőt -m képzővel ellátva a gím szót kapjuk. Ennek jelentése már számunkra is érthető: egyes fajták hím egyedét nevezték így. A gü- nyelvtörténeti szótő után a második és első névalak esetében látszólag más toldalék következik. Az elsőben, az -ada-, ősi alakjában „ivadék, utód, fiók, kölyök” jelentésű névszót képezték vele. A güada, majd a rövidülő güda szókból az előbb már jelzett módon gida, geda, göda szó alakult. Csalogató szava A gid, göd alak egyes lexikonok szerint a jelzett állatok ivadékának csalogató szava. A mi környékünkön a gida, a geda maradt fenn, e néven szólítva csalogatjuk, hívjuk ezeket az állatokat magunkhoz. A ged alakban ráismerünk a mondái Ged lovagra. A güda szóvégi magánhangzó sorvadásával a güdü alakból származott képzővel a Güdellen névalak. Párhuzamosan fejlődött a geda alak: gedelle név alatt geödellen alakká módosult, amelyben az -eő- már az „ő” régi írása. A Gödöllő jelentése végsősoron tehát őzek, szarvasok és gazellák (kőszáli kecskék) gidálló helye és ezen állatok, főleg a gazéllák gidáitól tarkálló tenyészhely. Dóka Jób (Folytatjuk.) Szombati jegyzet Köszönetek Van úgy, hogy az embert apróságok is foglalkoztatják. Én például azon fáradozom, hogy a HÉV-kalauzok és a bolti vásárlók közös vonásait leitárjam. Persze, az ügy nem is itt kezdődik__ Izgat például az, hogy ha az üzletben kifizetem, amit vásároltam, a pénztárosnő miért mondja ezt: köszönöm. Mit? Hogy kifizettem amit a kosárba raktam? Esetleg így fejezi ki örömét afölött, hogy betértem, vagy talán éppen ellenkezőleg — előlegezve a bizalmat —, udvariasan örvendezik, hogy eltávozom a boltból? Szóval nem tudom, mit köszön... Mindezt tovább homályosítja, hogy a szolgások szerint a jólnevelt ember a pénztárosnő köszönömjére elsuttogja a magáét, így valahogy: én is köszönöm. De mit köszönök én? Hogy fizethettem? Hogy a vásárlás idejére kölcsön adtak nekem egy műanyagból készült kosarat? Vagy talán azt köszönöm, hogy sértetlenül kiengednek? Nem tudom, de megköszönöm. E rövid pénztári párbeszéd eredete messzire nyúlik vissza, de ma már úgy néz ki, mintha végül is én azt köszönném meg, hogy ő megköszönte. Persze ez csak látszólag bonyolult. Jobban esne, ha a pénz- tárosnö például azt mondaná, hogy viszontlátásra. De ezt senki nem mondja, a kiszolgálók sem. Biztosan azért nem, mert anélkül is visszamegyünk. Mindegy. S habár lassan leszoknak róla, a vásárlók egy bizonyos hányada ősi szokás szerint még köszön, ha belép egy üzletbe. Minden meggyőződés nélkül. Sőt, már körül sem néznek, hogy vajh fogadta-e valaki a köszönést? Ez nem is fontos már számukra, holott néhány esztendővel ezelőtt ez még sarkalatos pontja volt az eladó—vásárló jó viszonyának. Mindez úgy jutott eszembe, hogy a HÉV-kalauz már több alkalommal is ezen szavakkal lépett be az utastérbe: Jó napot kívánok, kérem a jegyeket kezelésre. A hangsúly a köszönésen van! Nem hiszem, hogy az illemtankönyvek tudnak egyetlen olyan helyzetről is, amikor kifejezetten udvariatlanság visszaköszönni. Pedig a kalauz köszönése valami ilyesmi. Mert ha egyetlen utasnak is eszébe jutna a köszönést viszonozni, a kalauz — kinek részéről nagyon is emberi megnyilvánulás az utasok üdvözlése — rosszindulatú viccnek, gúnyolódásnak vélné. Ha az utasok kórusban köszönnének vissza, az ugyancsak nevetséges volna. Tehát így sem jó. Bevallom, sokat foglalkoztatott ez a probléma, mások helyett is bántott. Belép a kalauz, aki már hajnal óta dolgozik, aznap már tizedszer ingázik a főváros és Gödöllő között, s ki tudja, hányszor járta már fagyos- kodva végig a szerelvényt, s hányszor mondta ki, hogy jó reggelt vagy jó napot kívánok; és ezzel senki nem törődik, sőt, még haragszanak is rá, mert miatta kell a táska mélyén turkálva a bérletet előkotorni. Ám mielőtt még jobban befeketíteném az egyébként jámbor utazóközönséget, ismertetem a fent feállított illemtani egyenlet egyik jó megoldását: nincs baj, a kalauz el sem várja, hogy bárki is visz- szaköszönjön neki. Ilyenformán magatartása kísértetiesen hasonlít az üzletbe belépő vásárlóéhoz. Mirulezt' tovább is lehet fejleszteni. Tudniillik, amikor a kalauz megtekinti a bérleteket, kezeli a jegyeket — akárcsak a pénztárosnő — azt mondja: köszönöm. Mármost, aki viszont erre azt válaszolja, amit a közértben szokott: én is köszönöm, az bizony gúnyolódik. Nem mindegy hát, hogy vásárolunk, vagy HÉV-en utazunk. Ilyen bonyolult az élet. Fehér Béla