Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám

1976. JANUAR 21., SZERDA xMiav Heti jogi tanácsok A lakbér-hozzájárulásról. B. I. szentendrei olvasónk tanácsi lakásban lakik. 1971- ben megállapítottak részére 134,— Ft lakbérhozzáj árulást. Első ízben, amikor 200 Ft-tal f elemelték fizetését — leve­sből megállapíthatóan — nem csökkentették a hozzájárulást az emelés 23 százalékának megfelelően, hanem az egészet megvonták. Ekkor fordult hozzánk levélírónk és taná­csaink alapján eljárva, a mun­kaügyi döntőbizottság megál­lapította panaszának jogossá­gát, és a 200 Ft fizetésemelés 23 százalékával — vagyis 50 Ft-tal — csökkentették a lak­bérhozzájárulást. Múlt év áp­rilis 1-ével ismét kapott le­vélírónk 200 Ft fizetésemelést. Azóta vitában áll a vállalatá­val, mert újból megvonták tel­jes összegben a hozzájárulást. levélírónk mivel korábbi vitája alkalmával is a mi ta­nácsaink alapján jutott a tör­vényesen megillető összeghez, ismét hozzánk fordult és kéri tanácsunkat. Sajnáljuk, hogy a vállalat nevét nem közölte velünk A dolgozókkal szembeni, levelé­ben említett ügyintézés nem­csak a munkahelyi légkör romlását idézheti elő, haném amint látjuk, véget nem érő huzavonát eredményez. Fedig nem kellene más, csak a vál­lalat ügyintézőinek ismerniük kellene a munkájukhoz szük­séges rendelkezéseket. A mi számftásunk szerint — amelynél olvasónk levelé­ből indultunk ki — mivel 2x200 forintot emeltek a lak­bérhozzájárulás bevezetése óta, emelésenként 50 Ft-tal. (vagyis az összeg 25 százalé­kával) összesen 100 Ft-tal csökkent a lakbérhozzájáru­lása. Eszerint olvasónknak még havi 34 Ft lakbérhozzájá- mlás jár. Ha nem ismerik el igényét a munkaügyi osztá­lyon, tanácsoljuk, forduljon ismételten a vállalati munka­ügyi döntőbizottsághoz pana­szával. Az árvaellátásról és az özve­gyi nyugdíjról. K. M.-né (Táborfalva) írja levelében, hogy férjétől 1972- ben elvált, aki múlt év júniu­sában meghalt. Közös gyerme­kük után 2 hónapja már fo­lyósítják az árvaellátást. Egy­idejűleg beadta igényét az öz­vegyi nyugdíjra is, amelyet ugyan nem utasítottak el. de érdemi választ még nem ka­pott. Olvasónk baleset következ­tében egyik lábát elvesztette. 66 száza iékos munkaképtelen rokkant, baleseti járadékot kap. Kérdezi: megilleti-e őt öz­vegyi nyugdíj ? Korábbi cikkeinkben az öz­vegyi nyugdíj kérdéseivel már foglalkoztunk. Most csak any- nyiban térünk vissza, arneny- nyiben ezt az olvasónk pana­sza konkrétan igényli. Levele mindenesetre hiányos. Nem ir­ta meg, hogy hány éves, azt sem, hogy férjének halálakor mennyi szolgálati ideje volt, azt sem tudjuk, hogy egy vagy két gyermek után kap árvael­látást. Nem érthető egészen az sem, miért 66 százalékos a rokkantsága. Ha 67 százalékos rokkant lenne, vagy két árva­Családi pótlék ügyekben Válaszol az illetékes Olvasónk arról érdeklődik, jár-e a családi pótlék a csök­kentett munkaidőben foglal­koztatott dolgozónak? Mint írja, férje 1975. decem­berében meghalt, két kiskorú gyermekét maga tartja el. Je­lenleg napi hat órás munka­időben dolgozik, mint gyors­ós gépíró. Ügy hallotta, hogy annak a dolgozónak, akinek a munkaideje nem ér el egy bi­zonyos óraszámot, családi pót­lék nem jár. Felvilágosítást kér, hogy jogosult-e családi pótlékra, és napi hány órás lekötöttség szükséges minimá­lisan a jogosultsághoz. A jogszabály úgy rendelke­zik, hogy családi pótlék csak arra a hónapra jár, amelyben a biztosított munkaideje a munkakörére jogszabályban meghatározott teljes munkaidő felét eléri. Ha tehát olvasónk munkakörére a munka tör­vénykönyve vagy más jogsza­bály heti 48 — napi nyolc — órás munkaidőt határoz meg, családi pótlékra jogosult, mi­vel napi hat órás munkaidő­ben foglalkoztatják, s így munkaideje több a munkakö­rére meghatározott teljes munkaidő felénél. Vannak azonban olyan mun­kakörök is, amelyekre a tel­jes munkaidő heti negyven­nyolc óránál kevesebb. Ha például valamely egészségre ártalmas munkakörre a jog­szabály heti harminchat órás munkaidőt ír elő, az ilyen munkakörben foglalkoztatott dolgozónak legalább heti ti­zennyolc — napi három — órát kell munkában töltenie ahhoz, hogy családi pótlékot kaphasson. Égyült élő házastársak eseté­ben mikor jár az anya jogán a családi pótlék? Ha a házastársak együtt él­nek, a háztartásukban eltar­tott gyermekek után a családi pótlékot lehetőleg az apa jo­gán kell megállapítani. Vannak azonban esetek, amikor az apa nem rendelke­zik a jogosultság feltételeivel, de az anya igen. Ha például az apa kőműves kisiparos, az anya pedig munkaviszonyban álló dolgozó, a gyermekek az anya jogán kaphatják a csa­ládi pótlékot. Az anya jogán jár a családi pótlék akkor is, ha az együtt élő házastársak mindketten jo­gosultak arra, de az anya jo­ga kedvezőbb. Erre egy példa: az apa nappali tagozatos egye­temi hallgató, az anya mun­kaviszonyban álló dolgozó. Háztartásukban két gyereket tartanak e4. Az apa jogián ha­vi 690 forint, az anya jogán havi 640 forint összegű csalá­di pótlék állapítható meg. Mivel az anya joga kedvezőbb, a családi pótlék az ő jogán jár. Végül az anya jogosult a családi pótlékra akkor is. ha az apa a háztartásukban levő gyermekeiről már legalább kát hónapja nem gondoskodik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az új társadalombiztosí­tási rendelkezések értelmében az anya ilyen esetben is egye­dülállónak minősül. Ez egy­úttal azt is jelentheti, hogy az anya esetleg magásabb össze­gű családi pótlékot kap — két gyermek után, havi 600 forint helyett havi 648 forin­tot —. mint amennyi az apát megilletné. Jár-e családi pótlék külföl­dön tartózkodó gyermek után? Olvasónk egyik gyermekét a szükséges külföldi gyógyke­zelés miatt 4—5 hónapra Svéd­országban élő rokona vette magához. Kérdezi, hogy jár-e családi pótlék a gyermek után arra az időre, amíg külföldön tartózkodik. A társadalombiztosítási jog­szabályok rendelkezései szerint akár a biztosított tartózkodik átmenetileg (magánszemély­ként, turistaként, rokóni láto­gatás céljából stb.) külföldön, akár a gyermek, arra a hónap­ra adható utoljára a biztosí­tottnak — külföldön tartózko­dó gyermeke után — családi pótlék, amely hónapban a kül­földi tartózkodás időtartama a harmincadik napot eléri. Ezt követően csak a hazatérés után folyósítható ismét a csa­ládi pótlék. Megiegyezzük azonban, hogy az említett esetben a külföldi tartózkodás napját magában foglaló hónapot követő időre az illetékes társadalombiztosí­tási igazgatóság vagv kiren­deltség vezetője engedélyezhe­ti a családi pótlék további fo­lyósítását. Olvasónkat tehát arra kér­jük, írja meg pontosan gyer­meke külföldi tartózkodásának okát, indokát, körülményeit, és kérje a családi pótlék fo­lyósításának engedélyezését a gyermek svédországi tartózko­dásának teiies tartamára. Nagy Károlyné dr., a Budapesti és a Pest megyei Társad alombiztosítási Igazgatóság igazgatója ellátásra jogosult gyermekről gondoskodna, vagy olvasónk az 55. életévet betöltötte, ak­kor özvegyi nyugdíjra a jogo­sultsága fennáll. Ha ezen fel­tételek nincsenek meg, állan­dó özvegyi nyugdíjra akkor válik jogosulttá, ha férje ha­lálától számított 15 éven be­lül megrokkant (67 százalék­ban), vagy az özvegyi nyug­díjra jogosító életkort eléri, vagy férje után (házasságuk­ból származó) két árvaellátás­ra jogos.ult gyermekről gon­doskodik. Olvasónknál még az is prob­lematikus, hogy férjétől tar­tásdíjban nem részesült. Ugyanis a jogszabály szerint ideiglenes özvegyi nyugdíjat a férjétől egy évnél hosszabb ideje különélő feleség, vala­mint az elvált nő — mint ol­vasónk — a feleségre vonat­kozó feltételek fennállása ese­tén is csak akkor kaphat, ha férje (volt férje) halálakor tartásdíjban részesült. Állan­dó özvegyi nyugdijat az elvált nő abban az esetben kaphat — az előbbihez hasonlóan —, ha tartásdíjban részesült, vagy enélkül is — és talán ezen az alapon majd kaphat —, ha az állandó özvegyi nyugdíjra jo­gosultság feltételei (megrok­kan, betölti az 55. évet, két árvaellátásra jogosult gyer­mekről gondoskodik) a külön­éléstől számított 15 éven belül következnek be, feltéve, hogy tartásra való érdemtelenségét a bíróság nem állapította meg. A szakmunkástanuló-viszony- ban eltöltött idő szolgálati idő­nek számít-e? G. E.-né verőcemarosi olva­sónk hivatkozik a társadalom- biztosításról szóló 1975. évi II. számú törvényre, amely sze­rint a szakmunkástanuló- viszonyban eltöltött idő szol­gálati időnek számít. Kérdése, hogy ezen rendelet vonatko- zik-e azokra, akik 1960—1963- ig terjedő időszakban voltak szakmunkástanulók? Azt írja, hogy a fenti rendelet megjele­nése után férje a munkahe­lyén, az Országos Szakipari Vállalatnál kérte, hogy mun­kaviszonyába a tanulóidőt szá­mítsák be. Elutasították ké­relmét azzal, hogy az 5/1967. (X. 8.) Mü. M. rendelet 10. §. (2) bekezdése szerint csak az 1950 előtti időszakot lehet be­számítani. Testvérét, aki a Dunakeszi Járműjavítóban dolgozik, hasonlóképpen eluta­sították azzal, hogy a szak­munkástanuló-idő a munkavi­szonyába nem számít bele. A nyugdíj szempontjából eddig is beszámították a szak- mnnkástan aló viszonyban el­töltött időt, már 1929-től is, amikor még nem is szakmun­kás-tanulónak hívták az ilyen tanuló viszonyt, hanem ipari tanulónak. A munkajog szem­pontjából a vállalatnak is iga­za van. De ez nem jelenti azt, hogy az érintetteket a társa­dalombiztosítás szempontjából hátrány érné. Emiatt nem beli nyugtalankodniuk. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Pest megyei Hír- lap szerkesztősége minden hé­ten szerdán du. 5—7 óráig in­gyenes jogi tanácsadást tart ol­vasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. vall., Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó ter­mében. K Jobb hangulat a boltokban Csak a nyitva tartási idő csökkentése segített Vizsgálat a megye kereskedelmi dolgozóinak munkaidejéről Több mint másfél évi vizs­gálat és megfigyelés után ösz- szegezték a kereskedelmi dol­gozók munkaidő-csökkentésé­nek tapasztalatait Pest megyé­ben. A megyei tanács kereske­delmi osztálya és a KPVDjpZ Pest megyei bizottsága együt­tesen megállapította: a rövi­dített munkahét megvalósítása nehéz feladat volt és még min­dig rendkívül sok ezzel kap­csolatban a tennivaló. Feszített tervek A legnagyobb munkaerő- hiány a kereskedelemben Bu­dapesten elsősorban az élelmi­szerszakmában mutatkozik. Ezt a folyamatot a megyében rövi­dített munkahét bevezetése éppencsak megállította; elő­relépést azonban nem hozott. A szétszórtan telepített, kis alapterületű, kis létszámú, gyakran korszerűtlen hálózat — párosulva a forgalom orszá­gos átlagot meghaladó növeke­désével — okozta a legtöbb gondot. Amikor a csökkentett mun­kaidő bevezetését a szakembe­rek mérlegelték, úgy gondol­ták, hogy a létszámnak mint­egy kilencven százaléka jut majd ténylegesen több szabad időhöz. A többieknek túlórá­ban fizetnek. Már az első jel­zések mutatták azonban, hogy a felkészülési tervek feszítet­tek. A gyakorlatban nem min­denkor lehetett ezeket megva­lósítani. A lépcsőzetesen beve­zetett rövidített munkaidő, to­vábbá a szabad idő megváltá­sa túlórában, de főleg a meg­növekedett munkaintenzitás elégedettség helyett némely helyen rossz hangulatot szült, s többen kiléptek munkahe­lyükről. A vállalatok és szö­vetkezetek jelentették a hely­zet rosszabbodását, és egyben azt is közölték, hogy a gondo­kat csak a nyitva tartási idő csökkentésével tudják megol­dani. A vásárlók uem reklamállak Ezek után a kereskedelmi osztály és a szakszervezet mintegy 60 bolt nyitva -tartási idejét csökkentette. Bebizonyo­sodott, hogy ez helyes volt: az érintett vásárlókör alig egy­két esetben reklamált. Tavaly februárban a Belke­reskedelmi Minisztérium is — országos tapasztalatokra tá­maszkodva — lehetővé tette a nyitva tartási időnek a helyi vásárlási szokásokhoz való igazítását. Így az egész megyé­ben lehetővé vált a nyitva tar­tási idő felülvizsgálata, ha kel­lett, módosítása. Gyökeres vál­tozás bevezetésére azonban se­hol nem került sor. Boltcso­portonként szabályozták a nyitva tartást Csökkentő egy­ségek arányát és a helyi taná­csokat bízták meg az új nyitva tartási rend kidolgozásával. Mindezek hatására már a Tíz nap rendeletéiből A közületi tehergépkocsik üres futásának csökkenése ér­dekében szükséges intézkedé­sekről a 14/1975. KPM. rende­let intézkedik. Ugyanitt, a Munkaügyi Közlöny 16. szá­mában jelent meg a futástel­jesítmények korlátozásáról szó­ló 3/1975. KPM—PM—Mü. M. sz. rendelet alkalmazásával kapcsolatban kiadott közle­mény is. A leltározási, mérleg és mérlegbeszámoló készítési kö­telezettségről szóló, és a könyvvitel rendjét szabályozó, 1970-ben kiadott PM. rende­letek módosítását a 60/1975. PM., és a 61/1975. PM. számú rendeletek tartalmazzák, ame­lyek a Pénzügyi Közlöny 34. számában jelentek meg. Az egyes Orvosok határo­zott idejű munkaviszonyáról, i rendelkezik, a Magyar Köz- illetőleg a vezetői kinevezés- | löny 2. számában. ről kiadott 13/1975. Eü.M. szá­mú rendelet a Munkaügyi Közlöny 17. számában jelent meg. A csökkent munkaképessé­gű dolgozók helyzetének ren­dezéséről ugyanitt jelent meg egy kiegészítés, 18/1975. Mü.M —Eü.M.—PM. szám alatt. Az illetékekre vonatkozó szabályok módosítását a 75/1975. PM. rendelet tartal­mazza. (Megjelent a Tanácsok Közlönye 1975. 59. szám.) A gépjárművezetők egész­ségi alkalmasságának orvosi megállapításáról az 1/1976. (I. 16..) Eü.M. rendelet intézke­dik. (Magyar Közlöny január 16.-Í száma tartalmazza.) A rendőrhatósági közúti közlekedési igazgatásról az 1/1976. (I. 10.) BM. rendelet nyáron javult a kereskedelmi dolgozók hangulata. A taná­csok a lakosság és a bolti dol­gozók meghallgatása alapján állapította meg az új nyitva tartási rendet. Ily módon ked­vezően változott a vevő-eladó kapcsolat is. Szabadnap a pihenőnaphoz Ma már 'az üzlethálózatban dolgozóknak mintegy 75 szá­zaléka rendszeresen kétheten­ként jut szabadnaphoz. Ez az arány azonban a vállalatoknál- szövetkezeteknél nagy szóró­dást mutat. Elvileg ugyanis megadják kéthetenként a sza­bad szombatot, a betegségek, szabadságok és a gyermekek betegsége miatti betegállomá­nyok következtében azonban sokszor továbbra sem adható ki. Nem elhanyagolható tény ez, miután a bolti dolgozók hetven százaléka családanya. A kéthetenkénti szabadna­pokat a heti pihenőnaphoz igyekeznek kapcsolni: sok üz­letben szombat helyett hétfőn maradnak otthon. A vendéglá­tóiparban más a helyzet. Ott a dolgozóknak mintegy 14 száza­léka az éves szabadsághoz kapcsolódva kapja meg az ösz- szegyűjtött szabadnapokat. Akárcsak az idényboltok dol­gozói. örvendetes az is, hogy a túl­órázás a nyitvatartási idők fe­lülvizsgálata után erőteljesen csökkent. Ez megint csak ked­vez a dolgozó nőknek. A bekövetkezett változások ellenére azonban a munkaerő- helyzet továbbra sem meg­nyugtató. Üj szaképzett dolgo­zók a megyében alig jelentkez­nek, a segédmunkaerőnek vi­szont olyan alacsony fizetést adhatnak, hogy ők ezért elke­rülik a pályát. A boltvezetők jövedelme sem áll arányban anyagi felelősségükkel. Megoldatlan vasárnap A vasárnapi nyitva tartás kérdése országosan sem megol­dott, ezzel kapcsolatban a me­gyében is ugyanaz a helyzet, mint másutt. A kereskedelmi hálózat jelenlegi színvonala és a lakosság mind több hűtő- szekrénye lehetővé tenné, hogy még a tejet, tejterméket, ital­félét is előre megvegyék a hét­végeken. Nem lenne tehát fel­tétlenül szükség az élelmiszer- boltok időszakos nyitva tartá­sára sem. A megyei tanács kereskedel­mi osztálya és a KPVDSZ me­gyei bizottsága közösen kiala­kította a további tennivalók sorrendjét is. Ezek szerint — ahol erre lehetőség nyílik — a kéthetenkénti szabadnapot a heti pihenőnaphoz csatlakoz­tatva kell kiadni. Túlórameg­váltást csak rendkivüli ese­tekben — amilyen például a betegség —, szabad engedé­lyezni. Minimálisra kell csök­kenteni az éves szabadsághoz kapcsolt szabadnapok kiadá­sát. Komáromi Magda A kezelőorvos és a munkáltató kötelessége A gépjárművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról Érvénybe lépett az egészség- ügyi miniszter rendelete, amely a belügyminiszterrel, a hon­védelmi miniszterrel, a közle­kedés- és postaügyi miniszter­rel, valamint a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalával, il­letve a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsával egyetértésben szabályozza a gépjárműveze­tők egészségi alkalmasságának orvosi megállapítását. A korábban követett eljá­ráshoz képest újdonság, hogy a rendelet előírja: mikor kell a gépjárművezetőknek meg­határozott időközönként orvo­si vizsgálaton részt venniük. Kitér arra, hogy a meghatározott időnél ko­rábban, soronkívüli orvosi vizsgálatnak köteles alávetnie magát a gépjármű- vezető, ha például eszmélet- vesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt, vagy látáséles­ségében szemüveggel nem ja­vítható rosszabbodás állott be. A gépjárművezető munkálta­tója, ha a vezetőnél olyan kö­rülményt észlel, amely az autóvezetésben való további egészségi alkalmasságát kétsé­gessé teszi, köteles intézkedni a soronkívüli orvosi vizsgálat elvégzéséről. • Az előzetes és az időszakos oiyosi vizsgálatot az e célra szervezett szakértői bizottság végzi akkor, ha a gépjármű­vezető-jelölt vagy vezetőnél például művégtag használata szükséges, egy szemmel látás, színtévesztés vagy színvakság áll fenn. A szakértői bizottság egészségi alkalmasságot csak abban az esetben állapíthat meg, ha a vezetőjelölt vagy a gépjárművezető a szakértői bizottság nem orvos tagjai előtt a gyakorlatban előzete­sen bizonyítja, hógy a szoká­sostól eltérő feltételek mellett járművét biztonságosan tudja kezelni. Fontos tudnivaló, hogy a gépjárművezető-jelölt és a gépjárművezető egészségi al­kalmasságának előzetes és időszakos . első és másodfokon történő megállapítását kitöl­tött Jelentkezési lap című nyomtatvánnyal kell elérni. Erre a vizsgálatra a jelölt kö­teles a kezelőorvos által kiál­lított — az egészségi állapo­tára vonatkozó — igazolást' csatolni a jelentkezési laphoz. Figyelmet érdemel, hogy a külföldi hatóság által ki­állított gépjármű-vezetői engedélyt orvosi szempont­ból érvényesíteni nem szabad, s a külföldi állampolgár egész­sági alkalmasságának megálla­pítását a rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni. A ren­delet külön paragrafusban írja elő, hogy az orvosnak — ha tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy gépjár­művezetői engedéllyel rendel­kezik és nála olyan betegsé­get, illetőleg állapotot észlel, amely a gépjárművezetésre való alkalmasságát kérdéses­sé teszi —, kötelessége ezt írásban bejelenteni a lakóhe­lye szerint illetékes rendelő­intézet vezetőjének. Másodfokú ítélet a szigetvári zes Annak idején beszámoltunk arról a tömeges, több mint félezer ember megbetegedé­sével járó ételmérgezésről, amelyet Bajcsi Károly szi­getvári cukrász kisiparos és élettársa által — a tilalom ellenére — kacsatojás felhasz­nálásával készült fagylalt okozott. Az ügyet a Szigetvári Já­rásbíróság tárgyalta első fo­kon. A fellebbezés után a Pécsi Megyei Bíróság kedden Bajcsi Károly 3 évi szabad­ságvesztését helybenhagyta, míg a Békési Gyulánéra ki­szabott szabadságvesztés mér* tékét 1 évről 1 év 6 hónapra felemelte. á k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents