Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám

%Mdtm 1976. JANUAR 31., SZERDA Déryné Színház Jubileumi műsortervek Az Állami Déryné Színház idei jubileumi évadja a szo­kásosnál is gazdagabb — je­lentette be Szalay Vilmos igaz­gató. A hátralevő hónapok­ban több olyan, az ország számos színpadán nagy sikert elért dráma színrevitelét ter­vezik, mint Illyés Gyula Testvérekje. A zenés műfaj kedvelőinek szerez majd örö­met Flotow: Márta című ope­rája. A klasszikus dráma világá­val ismerteti meg az ország nézőit Schiller: Stuart Má­ria című történelmi műve, A Déryné Színház egyéb­ként rendszeresen játssza a baráti szocialista országok szerzőinek alkotásait is. Így az idén mutatják be Dimov bolgár író Elkárhozottak cí­mű drámáját. Láthatják még a nézők Jókai Anna Tarto­zik, követel című drámáját is. Egyébként eddig hat me­gyében — köztük Pest me­gyében is — köszöntötték díszelőadáson a jubiláló Ál­lami Déryné Színházat. PROBABABAK Rajkin színháza hazánkban Harmadik alkalommal lá­togat el hozzánk a közeljö­vőben a Leningrádi Állami Miniatűr Színház, amelyet a nálunk is jól ismert Arkagyij Rajkin, a Szovjetunió nép­művésze vezet. A társulat ja­nuár 22-én reggel érkezik Bu­dapestre, és innen Kecske­métre utazik, ahol , január 25-én lép a közönség elé. Kecskeméti két előadásuk után Székesfehérváron ugyan­csak két bemutatón talál­koznak a közönséggel, majd február 1-én kezdik meg pró­bájukat a Thália Színházban, ahol öt alkalommal játsszák Próbababák című műsorukat. A Leningrádi Miniatűr Színház az idén ünnepli fennállásának 36. évforduló­ját. A Szovjetunió az egyik legnépszerűbb, legkedveltebb társulata megalapítása, óta szinte az egész országot be­utazta, egyaránt szerepelt a Távol-Keleten, Szibériában, az Uraiban, a Kaukázusban, Ukrajnában, Karéliában, a nagy építkezéseken és a szűz­földeket meghódító mezőgaz­dasági munkások előtt. A Nagy Honvédő Háború évei­ben a színház előadást tar­tott az osromlott Leningrád-. ban, a brjanszki, a volhovszki, a II. ultrán fronton, a balti, az északi és a csendes-óceáni flottáknál. A háború után a leningrádi szatirikus együttes művé­szei az újjáépítés, a szocia­lizmus építésének korszaká­ban már a köz- és magán­élet fonákságait, a múlt még fellelhető negatív örökségét, a kispolgáriságot vették célba. Produkcióival a társulat be­járta Lengyelországot, Bul­gáriát, Csehszlovákiát, Ro­mániát, de ízelítőt adtak a szovjet humorból London és Nyugat-Berlin közönségének is. A Pest megyei vállalat nagyobb részt kér Mozik a közművelődés áramában KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Négy művész a közönség előtt A természet világa monori művész vásznán Nem mondható, hogy puszta gyönyörködés jut osztályrészül í annak, aki most, január kö- | aepén látogatja a pesti tárla- l tokát. Akad érték, — meghök- | kenés is elóg, de mivel az ér- i tékteremtés igényéből fakad- ' nak — frissítenek, felráznak. Maurer Dóra a Helikon' Galériában Itt az érkezők lábnyoma is a tárlat része. Hogyan? Úgy, ! hogy Maurer Dóra szinte ter- . mészettudományos megszál­lottsággal keresi-kutatja az egyszerű mozgások törvényeit, s így a parkettára tűzött fe­hér papíron a sok látogató minden lábnyoma grafikai tö­redékké alakul, személytelen rajzi nyomattá növekszik. Szerencsére ezt a bizarr ötletet igazi tehetség kormányozza, nem akarnokság. Ez a szélső­ség egyik oldalága csupán Maurer Dóra szüntelen meg­újulást sürgető grafikai el­képzeléseinek — művészeté­nek kísérleti osztaga. Nála a tömbös jelképekbe sűrített rajzvonal különben is erősített alapforma —, sok új mű első tájékozódási pillanata. Felde­rítő a javából. ízlése, tudása, bátorsága, képzeletének ter­mő kedve erre a szolgálatra biztatja. Vállalja, teljesíti is. Szabados Árpád új grafikái Termékeny művész. Egy éven belül ez a harmadik egyéni tárlata. Sokat dolgozik, és van mondanivalója. Érde­kes, hogy rajzainak biztos ál­lásából lépett ki, néha bizony­talan léptekkel is, de mindig előre. Most is valamilyen fontos részletkérdés izgatja, az, hogy műteremtés közben ho­gyan működik a fantázia, ho­gyan módosul az eredeti terv, mi marad el. Sokszor maga a képi koncepció is átalakul egy friss felismerés, egy erős rajzcsíra következtében, mely hirtelen élni kezd, hem adja alább annál, hogy a mű fő motívuma vagy fontos részlete legyen. Mi derül ki ebből a grafikai oknyomozásból? ' Az, hogy a műteremtés több fá­zisra osztódik, számtalan irány, lehetőség adódik, mely­ből a művésznek választania kell. E szüntelen módosítás fájó elhagyásokat is tartalmaz. Vagyis a mű nemcsak sarja- dás, hanem lemondás is, küz­delem és mérlegelés. Szabados Árpád, a képi alkotás rend­szerébe ad bepillantást, s mi­közben a vizuális gondolko­dás csontosodó anatómiáját elemzi, egyúttal nézőit is be­bevezeti a képzőművészet mű­helytitkaiba, ami elsősorban nem technikai jellegű. E vo­Bokros László: ^Vízparton nások miatt jelent igaz ese­ményt a József körút és Nap utca sarkán létesített kiállí­tóteremben Szabados Árpád tárlata. Ágh Ajkelin Lajos festménye Tündérvilág fogadja a fe­rencvárosi pincetárlat januári látogatóit, de ez a meserajzás a valóság festőileg megfigyelt és sziporkázó színekkel kife­jezett szerkezetét tartalmazza. Az anyagi világ varázslatával állunk szemben, s e hiteles pompa láttán felszakad sem­leges nyugalmunk. Mindezt ezúttal Ágh Ajkelin Lajos mű­veinek köszönhetjük, aki öreg fát elemez, kagylóban, napra­forgóban is megtalálja a lé­tezés növényi önarcképét. Ezt a vonulatot Is humanizálja. Hangyák, szitakötők, lepkék is emberi környezetünk tartozé­kai, náluk, színes forgataguk nélkül magányosabbak len­nénk, ők is társaink. Ezt fe­dezi számunkra Ágh Ajkelin Lajos A mikrovilág üzenetét, az anyag szivárványosan szí­nes alagútjaiban. Bokros László képei A Monoron született festő legújabb műveit a Fényes Adolf teremben kíséri méltó közönségsiker. A festőileg megszemélyesített ' természet növényszemeit érzékeljük szürreális motívumokkal bő­vült valóságfestés alapján. A növények békéje ra­gadozó elemekkel gyorsul fel képi mozgássá, a víz­part flórája élő állatok heves­ségével mozdul, ez a nyugalmi állapot telített belső feszült­séggel. Ez a faunaként kezelt növényi környezet így válik emberivé, gondolkodásunk ki­fejező részévé. Hiszen ponto­san arról van szó, hogy Bok­ros László vízparti ciklusa, négy évszakot jelenítő táblái, Debussyt, Bartókot, megfelelő színárnyalatokkal értelmező festményei saját eszmélésének líráját is tartalmazzák a vá­lasztott növényi, emberi mo­dell önarcképként kezelt vilá­ga mellett. A festmény Bok­ros László közreműködésével bepillant a nagy természetbe, fák, növények egyedi alakza­tába, de az ember életiobogá- sába is. Talicskás embere, Kerti vendéglője ugyanúgy fontos híreket közöl a kimerít­hetetlen valóságból, mint festészettel érintett éjszaka és mozdonyf űtő, vagy a pontosan kiválasztott színekkel megál­modott Muszorgszkij és me cseki táj. íme egy ember áll előttünk, Bokros László, aki Monorról indult és szolnoki tartózkodás közben érkezett meg kultú­ránk országos közegébe. 1974- ben feleségével, Bokros Júlia keramikussal köszönthettük műveit Nagykörösön, s min­den bizonnyal szülőfaluja, Monor is összegező tárlatra hívja azon festőfiát, aki mű­vészetével kivívta az elisme­rést nemcsak a Magyar Nem­zeti Galériában bemutatott szolnoki kiállításon, hanem Berlinben, Prágában, Moszk­vában, Párizsban, Varsóban, Belgrádban. Losonci Miklós Az MSZMP Központi Bi­zottsága és ennek nyomán a Pest megyei pártbizottság közművelődési határozata egy­aránt foglalkozott a filmszín­házak helyzetével. A határo­zatok megállapították, hogy a filmszínházak nemcsak a la­kosság művelődési és szóra­kozási igényeit elégítik ki, hanem „a film aZ esztétikai nevelés mellett az ideológiai, politikai orientálásnak is egyik fontos eszköze". Hárommillió-hatszázezren a nézőtéren. Mégis, amikor a közműve­lődésről beszélünk, elsősor­ban a múzeumokra, könyvtá­rakra, művelődési házakra gondolunk. S valahogy sor­rendben is ezekért tesszük a legfőbbet. Pedig a mozi tö­meghatása — a televízió után — a legnagyobb. A megye múzeumait egy esztendő alatt mintegy hat­százezer ember látogatja, akiknek majd a fele nem Pest megyei. A megye tanácsi könyvtárai százhúszezer be­iratkozott olvasót tartanak számon. A művelődési háza­kat pedig hozzávetőlegesen másfél millióan látogatják egy esztendőben. Ezzel szem­ben a megye mozijaiban 1975- ben 3 millió 627 ezren tekin­tették meg a bemutatott fil­meket. Már szinte hallom is az el­lenérveket: de milyen filme­ket? Való igaz, a bemutatott filmek választéka igen sokré­tű: a klasszikus regényadap- tációktól a krimikig minden megtalálható. De — s ez na­gyon lényeges! — a 3 millió 627 ezer mozilátogató közül 1 millió 641 ezer ember ma­gyar, szovjet és népi demok­ratikus filmet nézett meg, amelyek közvetve vagy köz­vetlenül nemcsak esztétikai, hanem ideológiai, politikai fejlődésüket is segítette. S ha ehhez hozzászámítjuk azt a további egymillió mozilátoga­tót, akik a klasszikus vagy haladó szellemű modern nyu­gati filmalkotásokat nézték meg a megye mozijaiban, ak­kor jogos az a megállapítás, hogy a mozik nem veszítettek tömegnevelő szerepükből. Közelebb a közönséghez A Kulturális Minisztérium tavalyi, Pest megyében vég­zett vizsgálata megállapítot­ta, hogy „A Pest megyei Mo­ziüzemi Vállalat munkájában az 1972-ben végzett vizsgála­tok óta jelentős eredmények mutatkoznak. Megfelelően tö­rekedtek a művészileg értékes filmek forgalmazására”. A vizsgálat anyagához mellékelt kimutatások igazolják a meg­állapítás helyességét. Amíg például 1972-ben még csak 510 ezer látogatója volt a magyar filmeknek, 1974-ben már 622 ezren látták a hazai alkotáso­kat. Ugyanezen idő alatt a szovjet filmek nézőinek szá­ma 525 ezerről 656 ezerre emelkedett. Mindez annak köszönhető, hogy a Pest megyei Moziüze­mi Vállalat egyre nagyobb részt kér és vállal a megye közművelődési tevékenységé­nek egészéből. Sokféleképpen teszi ezt. Például: jelenleg j már 60 islcolával van a vál­lalatnak egész évre szóló meg­állapodása, amelynek alapján elsősorban az jskolai oktatást segítő magyar, szovjet, népi demokratikus és klasszikus nyugati filmalkotásokat ve­títenek a diákok számára. Vagy: az idei esztendőben tovább kívánják fejleszteni az üzemi kihelyezett vetítéseket és a szocialista brigádok ré­szére kibocsátott kedvezmé­nyes mozibérlet-akciót. Mi­ként egyre több művelődési ház és könyvtár köt megálla­podást a szocialista brigádok­kal kulturális vállalásaik se­gítése érdekében, ilyen meg­állapodások megkötését terve­zik a megye nagyobb telepü­léseinek filmszínházai is. Azután: Abonytban, Ceglé­den. . Gödöllőn, Monoron, Nagykőrösön és Szentendrén már eredményesen működ­nek a filmbarátkörök. Az idén valamennyi járási szék­helyen létre kívánják hozni ezt az újszerű közművelődési formát Filmklubok „Fejleszteni kell a filmklu­bok hálózatát” olvashattuk a Központi Bizottság közműve­lődési határozatában. Nos, eb­ben máris igen szép sikereket értek el. A megyében ma már tizenhat filmklub működik a vállalat kezeléséiben, tizen­négy pedig művelődési házak­ban, azaz olyan, önkéntessé­gen alapuló művelődési kö. zösség, amelynek célja a filmkultúra terjesztése, a filmtörténetileg és esztétikai­lag művelt filmközvélemény kialakítása. E célok megvaló­sítása érdekében a megye filmklubjai ismeretterjesztő előadással, illetve vitával egy­bekötött vetítéseket rendez­nek. Ugyanakkor a vetítése­ken és előadásokon kívül még sokoldalú közművelődési tevé­kenységet fejtenek ki: mű­vész-közönség találkozókat, ősbemutatókat, a filmművé­szettel kapcsolatos kiállításo­kat, vetélkedőket rendeznek, sőt foglalkoznak amatőr fil­mezéssel is. A viták közép­pontjában — a rendezői vagy színészi munka értékelése mellett — mind gyakrabban kerül a film hőseinek emberi és politikai magatartása. S itt ezen a ponton bizonyos érte­lemben már a közélet fóru­mává lépnek elő a filmklu­bok. Példák sorával bizonyít­ható, hogy egy-egy bemuta­tott film kapcsán milyen tar. talmas viták alakulnak ki az emberi magatartásformákról, politikai helytállásról és ho­vatartozásról, a nemzedéki problémákról, a ma emberé­nek eszményképeiről és így tovább. Tájkép csata után, Emberi sors, Szállnak a dar- vak. Körhinta és sorolhat­nánk még hosszan azokat a filmeket, amelyek közös meg­tekintése és megvitatása után a fejekben nagyobb lett a rend, tisztább a látásmód, ösz- szefüggőbb a világ dolgaira való kitekintés. Nemzetiségi községekben Tovább: szintén több, mint filmforgalmazás az a törekvé­se a vállalatnak, hogy rend­szeresen rendeznek vetítéseket a szomszéd népek filmalkotá­saiból a megye nemzetiségek lakta településein. Ezek a mű­sorok nem csupán annak az országnak a jobb megismeré­sét segítik, amelynek nyelvén beszélnek az ott lakók, hanem az anyanyelv ápolását is, mi­vel ezek a filmek szinkroni­zálás nélkül, az eredeti nyel­ven kerülnek bemutatásra. A törekvések helyesek, sjól szolgálják azt a célkitűzést, amely így fogalmazódott meg a Központi Bizottság határo­zatában: „az eddiginél jobban össze kell hangolni a mozik és a közművelődés más ágai­nak tevékenységét” a közös cél, a műveltebb ember érde­kében. Prukner Pál Könyvritkaságok kerültek elő Pannonhalmán Évek óta tart a több mint 300 ezer kötetes pannonhalmi főkönyvtár rendezése: E mun­ka közben gyakran kerülnek elő értékes példányok, külön­leges ritkaságok. Nemrégen az első magyar fizikakönyv ere­deti pédányát találták meg. A könyvet a tizennyolcádik szá­zad, második felében írta Molnár Szabó János, a Budai Egyetem igazgatója. A szerző 1777-ben fejezte be a könyv írását, s még abban az évben Pozsonyban és Kassán is ki­nyomtatták. Címe: „Természe­tiekről Newton tanítványainak nyomdokai szerint”. NYOLCEZER KÖTET Könyvtár a művelődési központban Veresegyházon a Váci Mi­hály művelődési központban biztosítottak helyet a könyv­tárnak. Itt nyolcezer kötet kö­zött válogathatnak ma már az érdeklődők. Csak az elmúlt esz­tendőben 535 új könyvet vásá­roltak az olvasók igényeinek figyelembevételével. A könyvtár már elkészítette idei közművelődési program­ját, amelyben a könyvek köl­csönzése és propagálása mel­lett sok más rendezvény is he­lyet kapott. Így még ebben a hónapban mese- és versmondó versenyt rendeznek az óvodá­sok részére. Februárban új irodalmi alkotásokról rendez­nek vitát a könyvtár ifjú olva­sóinak közreműködésével. Márciusban kiállításra kerül sor. A nagy fejedelem és kora címmel, II. Rákóczi Ferenc születésének 300 éves jubileu­ma alkalmából. A kiálítást ün­nepi megemlékezéssel kíván­ják kiegészíteni. Áprilisban az általános iskola VIII. osztályos diákjai számára zenei Ki, mit tudót rendeznek. Májusban pe­dig író-olvasó találkozónak ad otthont a könyvtár. A könyvtár idei programjá­ban szerepel egy diatár, vala­mint egy hanglemeztár létesí­tése is. Ez utóbbi nemcsak a rendszeres zenehallgatást ten­né lehetővé a könyvtárban, hanem segíthetné a diák olva­sók nyelvtanulását is. JANUAR 22-TGL JANUAR 28-IG CEGLÉD, Szabadság 22—23: A királynő nehéz napja 24—25: Mackenna aranya 26—28: A dervis és a halál CEGLÉD, Kamara 22— 25: Ruszlán és Ludmilla I—II. 26—28: A metró emberei GÖDÖLLŐ 22: Isten hozta, őrnagy úr Külön előadás: Tűzgömbök 23— 25: Mussolini végnapjai 26—28: Én és a tábornok SZENTENDRE 22—25: Én és a tábornok 26—28: Hugó, a víziló ABONY 22—23: Ulzana 24— 25: Ballagó idő 26—28: Folytassa, Kleó BUDAÖRS 22— 25: A nagy attrakció^ 26—28: Lázadás a Bountyn I—II. DABAS 23— 25: Monsieur Verdoux 26—28: Enyém, tied, kié? DUNAHARASZTI 22—23: Vörös kányafa 24— 27: Fekete farkasok üvöltése DUNAKESZI. Vörös Csillag 22—25: Hosszú búcsú 26—28: A hazáért harcoltak I—II. ÉRD 22: Egy tiszt nem adja meg magát 25— 26: A Tenkes kapitánya I—II. 27—28: Szerelmem, Moszkva FŐT 22: Szembesítés 23— 25: Huckleberry Finn és a csirkefogók 26— 27: A farkassziget rejtélye GYAl 22—24: özönvíz I. 25— 26: Robinson és a kannibálok KJSTARCSA 22—23: Hugó, a víziló 24— 25: A túsz 26— 27: Gyémánt Lady NAGYKATA 22— 25: Gyilkosságok péntek este 26—28: Követem a kijelölt irányt PILISVOROSVÁR 23— 25: özönvíz II. 26—28: Huckleberry Finn és a csirkefogók POMÁZ 22—23: A túsz 24— 27: Egy tiszt nem adja meg magát RÁCKEVE 22—25: Gyémánt Lady 26—27: Vörös kányafa SZIGETSZENTMIKLÖS 22—23: Lázadás a buszon 21—25: Vörös kányafa 26—27: A nagy attrakció I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents