Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 16. szám

A Barátság brigád Jó úton a kiváló cím felé A Pest megyei Vegyi és Di­vatcikkipari Vállalat gyömrői vegyi gyáregységében már ha­gyományai vannak a szocia­lista brigádmozgalomnak. Szükség is van a jól működő, összeforrott közösségekre, hi­szen a gyáregység termékei­nek jelentős hányadát expor­tálja, főleg a nyugati és a közel-keleti országokba. A nyugati gazdasági válság kö­vetkeztében csökkent a gyöm­rői üzem kivitele is, de az idén már ismét fokozni akar­ják a tőkés exportot. Ez nemcsak helyi, hanem nép- gazdasági érdek. A pártatlan véleménye A feltételek adottak, hiszen tavaly fejeződött be az a nagyarányú rekonstrukció, amelyet 1973-ban kezdtek el s amelyből nagy részt vál­lait á gyáregység tmk-sainak Barátság brigádja. Bozsér Géza gyáregység­vezető alig fél éve dolgozik Gyomron, ő aztán igazán pár­tatlanul mondhat véleményt a brigádokról. — Amikor ide kerültem, gondolni se mertem volna, hogy fél év alatt befejezzük a rekonstrukció még hátra levő munkáit. Sikerült. S ebben döntő érdemeket szerzett a Barátság brigád, amely tavaly kapta meg az aranykoszorús szocialista brigád címet. Tag­jai, mintha igazolni akarták volna, hogy megérdemelten nyerték el az aranykoszorút, sokszor szombatjukat, vasár­napjukat feláldozva serény­kedtek. Az volt a céljuk, hogy a vállalt időre, decem­ber 20-ra csakugyan befeje­ződjék a munka. Még a vál­lalat vezetői sem bíztak ab­ban, hogy határidőre vé­geznek, s most, egy hónap el­teltével, én is nyugodtabban gondolok vissza a történtek­re — mondja a gyáregység­vezető, majd azt javasolja, keressük fel a kollektívát, beszélgessünk el tagjaival. Több milliós megtakarítás Leiner Lászlót, a brigád Vezetőjét, az irodában talál­juk, a soron következő fel­adatokat veszi számba, asz­talán tervrajzok, dokumentá­ciók. — Brigádunk 1908-ban ala­kult, huszonöt emberrel, je­lenleg harmincketten va­gyunk — mondja, majd így folytatja: — Munkatársaim 65 százaléka a törzsgárdához tartozik, 5, 10 éve vagy még régebb óta dolgoznak a gyár­egységben. Érthető is, hogy rájuk mindig lehet számí­tani. Amikor ide jöttek, az­zal az eltökélt szándékkal léptek be, hogy hosszú ideig maradnak... Nem mondom, vannak, akik rövid idő után kilépnek, de a többség ma­rad. És ez, bátran állíthatom, nemcsak a helyi munkaal­kalomnak, a jő keresetnek, hanem a brigádban uralko­dó jó közösségi szellemnek is köszönhető. Anélkül nem tudtunk volna a ránk há­ruló feladatokkal megbir­kózni. — Itt van például a tava­lyi eset. A rekonstrukció be­fejezési határideje december 20-a volt, mi végeztünk is a munkával. 1973-ban, amikor elkezdtük, még tervrajzok sem álltak rendelkezésünkre, ötletszerűen csináltuk az egé­szet. No, nem fusizókként, át­gondolt, egyéni javaslatok­kal gyorsított munka folyt már a rekonstrukció első hó­napjaiban. Aztán, amikor megérkeztek a tervek, a szükséges módosításokat is a brigád tagjai javasolták, és sohasem tévedtek. — A tmk-brigádot dicséri egyebek között az üzem göz- és olajvezetékének rekonst­rukciója. Üzembe helyeztük az epoxi-, melamingyártó ké­szüléket, felszereltük az oldó- keverő autoklávokat, a gyan- taőrlöt, s a szennyvíztisztító- berendezést. Részt vállalt a munkából a brigád minden tagja, nem lógott ki a sor­ból senki sem. Ha ezeket a munkákat külső vállalatra bízzuk, sokkal többe kerültek volna, több millió forintot takarított meg a házilagos ki­vitelezés. De hát jól tud­juk, azért vagyunk itt, hogy a problémákat megoldjuk, se­gítsünk a gyárvezetésnek, ml is hozzájáruljunk a kedvező gazdasági eredmények eléré­séhez. Az biztos, amióta a brigád vezetője vagyok, ta­valy teljesítettük a legnehe­zebb feladatot. Csak elisme­réssel és köszönettel tarto­zunk a dolgozóknak. — A sok-sok üzemi teendő közepette jutott idő azért a gyáregység udvarának rend­behozására, a községi bölcső­de patronálására, s évről évre Icarbantartjuk a strandot és környékét is. Gondot fordí­tunk a dolgozók szakmai to­vábbképzésére, havonta egy­szer Patkós Attila vegyipari gépészmérnök tart előadást a brigádnak. A szoros ba­ráti kapcsolatok pedig azo­kon a kirándulásokon telje­sedhetnek ki leginkább, ame­lyeket évente rendezünk. Ta­lán nincs is az országnak olyan vidéke, ahol még ne jártunk volna. Bizonyító esztendő Goda Péter 33 éves. Szak­mája Diesel-motorszerelő. Ti­zenhét évig dolgozott a Ganz- MÁVAG-ban, öt éve cserélte fel a régi munkahelyet az újjal. Vajon miért? — Az élet néha igazán fur­csa dolgokat produkál. Mint például az én esetemben. Va­lóban csaknem két évtizedet töltöttem el a Ganz-MÁVAG- ban, tíz évig brigádvezető voltam, lakásproblémám meg­oldása végett jöttem Gyöm- rőre, családommal együtt. Igaz, még most is albérlet­ben lakom, de épül már a házam az Apaffy utcában, azon a telken, amelyet nem­rég vásároltam. — Nem okozott zökkenőt a nagy üzemből egy kisebbe való átlépés? — Természetesen nem le­het összehasonlítani a két munkahelyet. Hiszen gondol­ják csak el, hogy a Ganz- MÄVAG termékeinek több­sége exportra kerül, míg itt többnyire karbantartási mun­kát bíznak ránk. Ott nagy gondot kellett fordítani a minőségre, itt kisebbek a kö­vetelmények. Mindez nem jelenti azt. hogy itt lehet rosszul dolgozni. Motorsze­relő voltam, itt sajátítottam el a lakatos szakmát, s elvé­geztem a kétéves vegyipari szakmunkásképzőt is. Jól ér­zem magam a brigádban. Ná­lunk sem közhely az Egy mindenkiért — mindenki egyért elv, ezt éppen a tavalyi év bizonyította. Elégedett vagyok a fizetésemmel is, még sokáig szeretnék itt dolgozni. Heten szorgoskodnak a vil­lanyszerelő-műhelyben, cso­portvezetőjük Molnár József, akit már tíz é\|e ott látnak a gyáregységben. — Jó közösség a mi brigá­dunk, szeretem az itteni mun­kát. Amióta beléptem, 12 újí­tást adtam be, s valamennyit el is fogadták az értékelők. Tavaly például a fenolos- hordók felbontásának és cso­magolásának megoldására ad­tam be újítást. El is fogadták. Jelentős megtakarítás érhető el vele, s a nehéz fizikai munkát is helyettesíti. Nem is fukarkodtak az elismeréssel, hiszen ötezer forint újítási díjat kaptam az új techno­lógia kidolgozásáért, a gép megszerkesztéséért és a kivi­telezésért. — Már kétszer volt a gyár­egységben úgynevezett öt­letnap, a tmk-brigád azokon is letette a névjegyét, hi­szen, ha jól tudom, a leg­utóbbin is tizenöt újítást fo­gadtak el a szakemberek. Orbán Károly villanysze­relő, a brigád sportfelelőse: — Rendszeresen rendezünk kispályás labdarúgó-mérkő­zéseket, de szeretjük az asz­taliteniszt is. Nálunk nem kell noszogatni senkit, hogy gyere, mozogj egy kicsit! Nemrégiben még egy kis futballpályát is építettünk a gyáregység közelében. Az Ikarusban dolgozott Kókai László lakatos, most ő is a tmk-briigád tagja. — öt hónap nem hosszú idő, mégis azt mondom, nem bántam meg, hogy hazajöt­tem. Még nem vagyok tagja a szocialista brigádnak, de fél év elteltével talán fel­vesznek. ★ Amikor kilépünk a gyár­egység kapuján, az utoljára elhangzott két szó cseng a fülünkben: talán felvesznek. A brigád nem kis követelmé­nyeket támaszt az új belépők­kel szemben. Csali az lehet tag, aki példamutatóan dol­gozik, nem késik igazolatla­nul, s a közösségi munká­ból is részt vállal. Nem is lehet tehát csodál­koznunk azon, hogy a gyár­egység. Barátság nevű kol­lektívája az idén szeretné el­nyerni a vállalat kiváló bri­gádja címet. A legjobb úton haladnak feléje. Gér József Kiváló munkásörök, parancsnokok tapasztalatcseréje Az idén valamennyi mun- kásőregység és területi pa­rancsnokság megszervezi a kiváló jelvénnyel kitüntetett munkásörök és parancsnokok tanácskozásait. Az összejövete­lek célja, hogy a szocialista versenymozgalom még inkább az állomány kommunista ne­velésének fontos részévé vál­jék, legjobb módszerei terjed­jenek el az egységek, alegysé­gek, munkásőrök, parancsno­kok között. Előbb az egységekben, majd területi parancsnokságonként tekintik át a szocialista ver­senymozgalom szerepét és ha­gyományait, határozzák meg a jövőben követendő célokat, módszereket, vitatják meg a verseny szervezésének, értéke­lésének helyes módjait. PISI MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1976. JANUÁR 30., KEDD Áttelepítik az öntödei üzemrészt Teljesítette ötvennégymillió forintos termelési tervét Beszámoló párttaggyűlés a kefegyárban Nagy feladatok vártak a Monori Kefegyár tavaly feb­ruárban megválasztott új ösz- szetételű pártalapszervezeti vezetőségére: kitartó, alapos politikai munkával kellett to­vább javítania a vezetés szín­vonalát, tovább segítenie a gazdasági vezetőket, hogy még jobb elvtársi kapcsolat alakulhasson ki. Mindezekkel egyidejűleg, természetesen a pártszervezet egyik legfonto­sabb feladata volt a gazdasá­gi munka állandó figyelemmel kísérése és sikeres elvégzése. Artzt László, a Monori Ke­fegyár pártalapszervezetének titkára, a beszámoló taggyűlé­sen elmondotta: bár még konkrét számadatok nem áll­nak rendelkezésre, a kefegyár előreláthatólag teljesítette 54 millió forintos termelési ter­vét. Tavaly áprilisban 3 szá­zalékos bérfejlesztést haj­tottak végre, s augusztus 1-től újabb béremelésben részesültek a fizikai dol­gozók. A béremelés során előnyt él­veztek azok a munkások, akik szakmai képesítéssel rendel­keznek, illetve nehéz fizikai munkát végeznek. Egyebek között tavaly vezet­ték be a rakodólapos anyag- mozgatást. Az idén az egyik legnagyobb feladat az öntödei üzemrész áttelepítése lesz, de továbbfejlesztik az anyagmoz­gatást is. A kefegyár fő profilja a háztartási és műszaki kefék gyártása. Jelentős megtakarí­tást értek el azáltal, hogy na­gyobb mennyiségű hazai tömő­anyagot használtak fel, az importot helyettesítve. Három kézi emelővillás targoncát is vásároltak tavaly, s megoldot­ták az üzemi szennyvíz elve­zetését is. A logarüzemben felszá­molták a veszteséges ter­mékek gyártását. A XI. pártkongresszus a fel­adatok között jelölte meg a termelékenység és hatékony­ság további növelését, az ön­költség csökkentését, s a Dol­goz hibátlanul munkarendszer kiszélesítését. E feladatok megoldásában élenjártak a kommunisták és a szocialista brigádok tagjai. A pártalapszervezetben négy Megkezdte a próbákat pártcsoport működik. Ügy osz­tották be a munkaidőt, hogy a csoportértekezleteket rendsze­resen megtarthassák. Jó az alapszervezet kapcsolata a gyárban működő tömegszerve- zetekkel. A nőbizottság, a Vö­röskereszt- és a KlSZ-szerve- zet munkáját is hatékonyan segítette, a szakszervezeti tisztségviselők kiválasztását úgyszintén. A jövőben tovább kell fokozni a taggyűléseken az aktivitást, gondosabban meg kell szervezni a pártok­tatást, valamint a pártcsopor­tok működését. A beszámoló utáni első hoz­zászóló Jólesz Sándor, az MSZMP nagyközségi bizott­ságának titkára volt. Kiemel­te, hogy a kefegyár kommunistái közül többen aktívan be­kapcsolódtak a község po­litikai életébe, de élen jár­nak a társadalmi munkák szervezésében is. Végezetül felolvasta a végre­hajtó bizottság értékelését az alapszervezet munkájáról. Tervszerű, tudatos a káder- utánpótlás kiválasztása az üzemben. Jelentős eredmény, hogy propagandistákról ma­guk gondoskodnak. Gondot fordítanak a szakmai tovább­képző tanfolyamokra. Tavaly óta kihelyezett általános isko­la is működik a gyárban. To­vább kell javítani a pártcso­portok munkáját, a KlSZ-szer- vezetnek is nagyobb segítsé­get kell adni a jövőben. Kovács László faanyag­gazdálkodó a pártoktatásról szólva, hangsúlyozta, figye­lembe kell venni a váltott műszakban dolgozók érdekeit, hogy a szemináriumokon a je­lentkezettek részt vehessenek. — Az új közgazdasági sza­bályozóit sürgetővé teszik, hogy a műszaki fejlesztéssel még behatóbban foglalkozzék a pártalapszervezet. A szak- szervezeti oktatási formákat is jobban meg kell választani — mondotta hozzászólásában Becze József, az öntödei üzem vezetője. Náluk például azért látogatják kévéséin a szeminá­riumot, mert az előadások jó része már ismert tudnivalókat közöl: a munkások igénylik a magasabb szintű előadásokat. — A kefegyár életében je­lentős fordulat következett be tavaly: 1975-ben értük el a legkedvezőbb gazdasági ered­ményeket — mondotta Hor­váth István igazgató, s hang­súlyozta: a pártépítéssel töb­bet kell foglalkozni a jövőben, főleg a fizikai dolgozók köré­ből kell az utánpótlást biztosí­tani. . A kedvező eredmények le­hetővé teszik a nagyobb arányú műszaki fejlesztési elképzelések megvalósítá­sát. A feladatok kidolgozásához és megoldásához kérte a pártta­gok segítségét. Baranyi József kefegyártó, szocialista brigádvezető felve­tette, miért r.em adják ki idő­ben a tanulmányi szabadságot egy-egy dolgozónak? Artzt Károly szb-titkár a szocialista munkaverseny új­jászervezéséhez kérte a párt­vezetőség segítségét. Kupecz Tivadar főmérnök elismeréssel szólt a gyári kol­lektíváról, s kérte a taggyűlés résztvevőit, segítsenek a jövő­ben is a feladatok megoldásá­ban, a kommunisták példamu­tató munkával járjanak elöl, hogy azok a fejlesztési tervek, aimelyek végrehajtása a követ­kező évek feladata lesz, meg­valósulhassanak. G. J. Üj népi tánccsoport alakult a pilisi művelődési házban, mely a napokban kezdett el próbálni. Képünkön: Bánhegyi Ferenc oktató s az ifjú táncosok. Varjú Zoltán felvétele Februárban Papp Lászlóval találkoznak Ökölvívó-szakosztály alakult A megyei szövetség tizenötezer forinttal járult hozzá Vasárnap délelőtt negyven- kelten jelentek meg Monoron a sportszékházban, a Monori SE ökölvívó-szakosztályának alakuló gyűlésén. Ott voltak azok a régi szakemberek, akik régebben aktívan tevékeny­kedtek a szakosztály munká­jában, s részit ve t a gyűlésen a megyei ökölvívó-szövetség elnöke, Cselkó Géza valamint főtitkára, Kristen Miklós is. A megbeszélés után meg­alakult a szakosztály-vezető­ség. A szakosztály elnöke Csontos Józser monori ma­gánfuvarozó kisiparos, vezető­je Rózsavölgyi Károly, a mo­nori 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Isko­la monori kihelyezett részlegé­nek tanára, elnökhelyettese Kéri Lajos nyugdíjas, titkára Babinszky László kisiparos, intézője Asztalos Lajos gyári munkás, szervezője Darázsi Tibor nyugdíjas, gazdasági fe­lelőse Lusták Sándor, a Mono­ri Építők Ipari Szövetkezeté­nek villanyszerelő brigádveze­tője lett. Határozat született, hogy a szakosztály sportolóinak edzé­seit a monori Kocsuth iskolá­ban tartják majd rendszere­sen. Február 3-án kerül sor a következő vezetőségi ülésre, addig valamennyi vezetőségi tag tíz fiatal megnyerését vál­lalta, a tervek szerint tehát, 60—70 tagja lesz a szakosz­tálynak. Februárban Papp László olimpiai bajnok ökölvívót hív­ják meg, hogy tartson előadást az ökölvívásról a monori mo­ziban, ahol az előadást köve­tően levetítik Mvhammed Ali nehézsúlyú profi ökölvívó­világbajnok néhány találkozó­ját. A megyei szövetség 75 ezer forinttal támogatja az idén a szakosztály munkáját. Meg­kapják ma jd a magyar váloga­tott mezét is a mononak, s a ring is rendelkezésükre áll. A szép terveket valamennyi résztvevő örömmel fogadta. Bizonyára hamar népszerű­vé válik Monoron is a közked­velt sportág. <—é—) MŰSOR MOZIK Gyömrő: özönvíz, 1. Mag­lód: A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni. Mende: A fej nélkül’ lovas. Monor: A feke­te farkasok üvöltése. Pilis: Szabotázs a föld alatt. Üllő: Enyém, tied, kié? Vcesés: Vá­dol a felügyelő. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gombán, 13-tól 18 óráig a nyugdíjas, 18-tól 21-ig az ifjú­sági klub foglalkozása. Gyom­ron, 10.30-tól: mesemozi, óvo­dásoknak. i

Next

/
Thumbnails
Contents