Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám
1976. JANUÁR 20., KEDD </&hm Az ipar és a külkereskedelem Az ipar és a külkereskedelem kapcsolatairól kezdődött háromnapos konferencia hétfőn az Építők Dózsa György úti székházában, ahol mintegy ezer szakember vitatja meg a külkereskedelmi és a termelő vállalatok között a teljes összhang kialakításának lehetőségeit. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezte konferenciát dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. Mint bevezetőjében egyebek között elmondotta, külkereskedelmünkben az V. ötéves tervidőszakban is alapvetően meghatározó szerepe lesz a szocialista országoknak és főként a Szovjetuniónak. Emellett a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával a tőkés országokkal is fejlődhet külkereskedelmünk, Előadás a világgazdasági változásokról Bognár József akadémikus a Pest megyei pártbizottságon Az MSZMP Pest megyei Bizottsága tegnap délelőtt elméleti . konferenciát rendezett Budapesten, a megyei párt- széfcházában a pártbizottság tagjainak, a pártapparátus dolgozóinak, a párt- és tömegszervezetek vezetőinek, valamint a nagyobb ipari és mezőgazdasági üzemek, intézmények vezetőinek. A konferencián — Cserven- ka Fereticnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának megnyitója után — dr. Bognár József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémiá Világgazdasági Intézetének igazgatója tartott előadást A világgazdasági változások és hatásuk a magyar népgazdaságra címmel. Az V. ötéves tervben Előtérben a szarvasmarha-tenyésztés A soron lévé feladatokat vitatta meg a TOT ülése A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfői ülésén megtárgyalta a IV. ötéves terv teljesítésének tapasztalatait és az V. ötéves tervben előirányzott legfontosabb feladatok megvalósításának teendőit. A Gellért Szállóban rendezett ülésen részt vett Havasi Ferenc miniszterelnökhelyettes és Borbély Sándor, az. MSZMP Központi Bizottsága ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának veze- I tője. Egyenletes fejlődés, erősödő brigádinozgalom Szabó István, a TOT elnöke beszámolójában elmondotta, hogy a szövetkezetek az elmúlt tervidőszakban általában egyenletesen és dinamikusan fejlődtek. A közös gazdaságok mezőgazdasági termelése évente átlagosan 4,5 százalékkal növekedett. A legtöbb ágazatban lényegében ' javultak az anyagi-műszaki feltételek. öt év alatt csaknem 53 milliárd forint értékű beruházás valósult meg a mezőgazdasági szövetkezetekben, s jó alapul szolgál a növénytermesztés és az állattenyésztés további fejlődéséhez. A szövetkezeti közös vagyon értéke 78 milliárd forintról mintegy 130 milliárd forintra emelkedett. Figyelemre méltó — hangsúlyozta a TOT elnöke —, hogy a XV. ötéves tervidőszakban bontakoztak ki az iparszerű termelési rendszerek, tehát a termelőmunka szervezettsége, jellege mindinkább iparszerűvé vált. Ezekhez az eredményekhez nagymértékben hozzájárult, hogy a szövetkezetekben is megszilárdult a szocialista brigádmozgalom. Az V. ötéves terv a mező- gazdasági szövetkezetek gazdálkodásában is magasabb szintre emeli a mércét, a követelményeket, előírja a termelés hatékonyságának növelését, a tervszerűbb munkát Mint Szabó István a továbbiakban elmondotta: a terv a közös gazdaságok mezőgazda- sági termelésének évi 4,7 százalékos emelését irányozza elő, ezen belül az állattenyésztés fejlődésében évi 5,3 százalékos növekedést kell elérni. Az egyik legfontosabb feladat a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése, ami minden eddiginél nagyobb erőfeszítést, átgi-ndoltabb és szervezettebb fejlesztő munkát Igényéi a szövetkezetek dolgozóitól. Az 1976—80-as tervidőszakban a tehénállomány 24 százalékos növelése mellett az egy tehénre jutó évi hozamot 3000 liter fölé kell emelni. A vágósertés-tenyésztés tervezett 31 százalékos bővítése érdekében lényegesen javítani kell a tenyésztői munka színvonalát. A termelés növelését ugyanis alapvetően aj meglevő férőhelyek jobb kihasználásául és a hizlalást idő csökkentésével kell elérni. A növénytermelésben több figyelmet kell fordítani a cukorrépa. az olaj .3 növények és a zöldségfélék termelésére. Mint a TOT elnöke rámutatott: a gazdálkodás közgazdasági feltételei szigorúbbak, de a terv teljesítésének reális feltételei vannak. Ezért fontos, hogy a szövetkezeti kollektívák a szabályozók alapos ismeretében, gondos, elemző munka alapján hozzák meg döntéseiket, A TOT azt kéri a szövetkezetek vezetőségétől, hogy nagyobb segítséget nyújtsanak a háztáji és a kisüzemi termelőknek az anyag- ellátásban. Szervezzék meg a háztáji termékek értékesítését, és segítsék a háztáji termékek korszerűsítését, a szakszerűbb kisüzemi termelést. A beszámoló alapján az ülés résztvevői megvitatták az V. ötéves tervben előirányzott feladatok gyakorlati végrehajtásának legfontosabb teendőit, majd elfogadták a TOT 1976. évi munkaprogramját. Pest megyében: az országos átlag felett A Pest megyei termelőszövetkezetek termelésének növekedése az országos átlagot is felülmúlta: a legutóbbi öt esztendőben 102,3 százalékos volt, tehát évenként átlagosan több mint 20 százalékkal emelkedett. A közös gazdaságoknak döntő szerepe volt abban, hogy a megye mezőgazdasága teljesítette, sőt túlteljesítette tervét. A termelőszövetkezeti gazdálkodás korszerűsödését jelzi az ipari rendszerek térhódítása is. A szarvasmarha-állomány öt százalékkal nagyobb mértékben nőtt a tervezettnél, ezen belül a tehénállomány három százalékkal, ám a tejtermelés három százalékkal elmaradt a kívánatostól. Ebből a tényből adódik, hogy a következő tervperiódusban a Pest megyei közös gazdaságok előtt álló feladatok közül is az egyik legfontosabb a szarvasmarhatenyésztés színvonalának emelése, a szakosított tehenészetek férőhelyeinek kihasználása, a sertéstenyésztés fejlesztése, a növénytermesztésben pedig az ipari növények — így a cukorrépa és a napraforgó —, továbbá a zöldség és a gyümölcs termesztésének fellendítése, s a nagyüzemi termelés mellett a háztáji gazdálkodás megszervezése, pártolása. Dunakeszi tapasztalatok A termelés pártellenőrzése Több mint 400 ember, az összes dolgozók 15 százaléka választotta a kommunisták sokszor nehéz és mindig felelősségteljes útját a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemében. A kilenc afopszerve- zet többségét gazdasági egységenként alakították ki. Tagjai közt túlsúlyban vannak a fizikai munkások. Ettől a VIII- as alapszervezet tér el, a műszakiak és a fizikád dolgozók fele-fele arányával, a IV-es alapszervezetJben pedig kizárólag műszaki és adminisztratív dolgozók tartoznak, beleértve az igazgatóság, a személyzeti és a munkaügyi osztály, valamint a szakszervezeti bizottság munkatársait. A gyáregység besiámolója Ez a szervezeti felépítés a gyakorlatban bevált. Nincs ennek az üzemóriásnak olyan munkahelye, irodája, szakterülete, ahová a párt szava el ne jutna. Ez á felépítés tette lehetővé azt is, hogy minden, a termelésirányítás szempontjából fontos gazdasági egységben kialakítsák az üzemi négyszögeket: az osztályvagy gyáregységvezető, az alapszervezeti párttitkár, a KISZ-alapszervezeti titkár és a műhelybizottsági titkár közös operatív fórumát. Erre a szervezetre épül a pártszervezetek gazdaságirányító, termelésellenőrző tevékenységének két fontos feltétele, eszköze: ■ a véleményezési és a beszámoltatási jogkör. Szalcács József gyáregységvezető, a pártbizottság szervezőtitkára saját példájával illusztrálja a beszámoltatások alaposságát: — Tavaly december 23-án, a IV. gyáregység politikai és gazdasági munkája szerepelt a párt-végrehajtóbizottság ülésének napirendjén. A vita alapja az a jelentés volt, amelyet egy alapos vizsgálattal megbízott munkabrigád állított össze, majd ennek a jelentésnek néhány megállapítására kellett reagálnom, illetve a különböző kérdésekre felelnem. — Például? — Feltették a kérdést: mi az oka, hogy a gyáregységből tavaly 34 betanított és szakmunkás lépett ki? — Csakugyan: mi az oka? — Sokféle oka van. Hét, frissiben szabadult szakmunkásfiatal azért hagyott itt bennünket, mert a lakóhelyükhöz közelebb kerestek munkát. Hét forgácsoló szakmunkás egyszerre, képzelheti micsoda veszteség!...* Voltak olyan fiatalok, akik azért léptek ki, mert idejöttek hozzánk betanított munkásként, aztán három_négy év alatt szakmát tanultak, a amint megkapták a bizonyítványt, elmentek máshová, magasabb bérért, mint amit mi adhattunk nekik. Voltak, akik csak azért léptek be az üzembe, mert hallották, hogy itt erős MHSZ-szervezet működik, s rendszeresen szervez gépjár- művezető-tanfolyamot. Jelentkeztek a tanfolyamra, s amint megkapták a jogosítványt, elmentek a Volán Vállalathoz vagy máshová, tehergépkocsi-vezetőnek. Voltak olyan, tsz-böl jött dolgozók, akik bejelentették: nem bírják megszokni a gyárat, visszamentek a termelőszövetkezetbe. Többen gyermek- gondozási szabadságra vagy nyugdíjba mentek, de őket is a kilépők között tartják számon. Egy tanulságot mindenképpen le kellett vonnunk: többet kell foglalkoznunk az emberekkel, s fölkelteni bennük a munkahelyhez való hűség, ragaszkodás érzését. A jogsegélyszolgálat képviselje vitás ügyeikben a vállalati dolgozókat A munkaügyi ítélkezés tapasztalatairól tárgyalt a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése A munkajogi szabályok, a munkaügyi és a polgári peres eljárási rendelkezések alkalmazásáról, a társadalombiztosítási vitákban kialakult intézkedési gyakorlatról tárgyaltak hétfőn a Legfelsőbb Bíróságon, ahol, dr. Szakács Ödön elnök vezetésével teljes ülést tartottak. A tanácskozáson részt vettdr. Szíj jártó Károly legfőbb ügyész, Buda István munkaügyi államtitkár, dr. Markója Imre igazságügyi államtitkár és Her- czeg Károly, a SZOT titkára is. A munkaügyi döntőbizottságok évente körülbelül 16 ezer munkaügyi vitával foglalkoztak az elmúlt három esztendőben, s határozataiknak mintegy 40 százaléka ellen indítottak keresetet a munkaügyi bíróságok előtt Feladat: a fejlesztés hatékony kihasználása Miniszteri beszámoló a kohó- és gépipari vállalatok igazgatói értekezletén Hétfőn a MOM művelődési házában megrendezték a KGM-vállalatok igazgatói értekezletét, amelyen több mint 900 vállalatvezető, gazdasági és társadalmi funkcionárius vett részt. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter tájékoztatót adott a IV. ötéves terv eredményeiről, az V. ötéves terv feladatairól, célkitűzéseiről. A miniszteri beszámoló hangsúlyozta, hogy az elmúlt években egyenletesen fejlődött a kohó- ést gépipar, a két ágazat teljesítette ötéves tervét. A termelés értéke 40 százalékkal növekedett, ami évi 6,6 százalékos átlagos fejlődési ütemnek felel meg. Az átlagnál is gyorsabban fejlődött a gépipar termelése. Kiemelten teljesítették tervüket a közúti járműfejlesztési és a számítás- technikai berendezéseket gyártó üzemek. Elmondta, hogy az V. ötéves tervben a kohászat fejlesztésé- sére 22 milliárd forintot, a gépiparéra pedig mintegy 50 milliárd forintot irányoznak elő. A minisztériumnak és a vállalatoknak is feladata, hogy a fejlesztési lehetőségeket a leghatékonyabban használják ki. A gépiparban is a szelektív fejlesztés gyorsítását tűziték ki célul. Olyan korszerű gyártmányokat kell előállítani fejlett technológiával, amelyek alkalmazkodnak a piaci igényekhez, így bővítik a fényforrások, a vákuumtechnikai gépek, a közúti jármű-részegységek és a számítástechnikai eszközök termelését. Az ítélkezés elvi irányítása érdekében 75 állás- foglalást tett közzé 1973— 1975-ben a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiuma. Tájékozódott a munkaügyi döntőbizottságok helyzetéről, tevékenységéről is. A bizottságok — állapították meg — a munkahelyi viszonyokat ismerő, gyors döntésre képes szervek, amelyek alkalmasak és a jövőben még inkább képesek lesznek a munkaügyi viták alapeljárásának megfelelő lefolytatására. A napirendre került kollégiumi beszámolóban közérdeklődésre számot tartó tényeket, tapasztalatokat sorakoztattak fel. Például: a dolgozó munkához való jogának fontos biztosítéka, hogy a vállalat és a dolgozó a munkaszerződést — a Munka Törvénykönyvének értelmében — csak közös megegyezéssel módosíthatja. A módosításhoz a dolgozó hozzájárulása nem kényszeríthető ki. A dolgozó a munkakörébe nem tartozó munkát átmenetileg — indokolt esetben — akkor köteles vállalni, ha beosztására, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel az Törvényi rendelkezés van például arról, hogy a terhes' nő vagy anya alkalmazását e körülményre tekintettel megtagadni nem szabad. Az alkalmazásnál a terhes nőt és a kisgyermekes anyát azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni. A gyakorlatban ez a szabály sajnos nem válik valóra következetesen. A fegyelmi ügyekben hozott bírósági . határozatok is. mutatják, hogy számos vállalatnál a munkafegyelem nem éri el a Kívánt szintet. A munkaügyi bíróságok általában megfelelően mérlegelik az eléjük vitt fegyelmi ügyeket. Mégis előfordult, hogy indokolatlanul enyhítették a dolgozóval szemben kiszabott fegyelmi büntetést. Ezért több munkaügyi bírósági ítélet ellen — kellő alappal — törvényességi óvást emeltek. A munkaügyi viták eljárási kérdései kapcsán — sokakat érintő és napi idő- szerűségi témaként — meg kell még említeni a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának azt az állásfoglalását, amely szerint a vállalatnál szervezett szakszervezeti jogsegélyszolgálat joreá aránytalan sérelemmel gosult arra, hogy képviselnem jár, és nem sérti az eredeti munkaköre szerinti munkabérhez való jogát. A munkavédelem — vagyis: a dolgozók egészségéről és biztonságáról való gondoskodás — társadalmunk és jogunk egyik legfontosabb feladata. A szélesebb értelemben vett munkavédelem azonban — s erről egyetlen munkahelyen sem szabad elfeledkezni! — azoknak a dolgozókategóriáknak a védelmére is kiterjed, amelyek adottságaiknál fogva az átlaghoz képest hátrányosabb helyzetben vannak és ezért oltalomra szorulnak. je a vállalat dolgozóját, nyugdíjas dolgozóját és szakmunkástanulóját a polgári peres és nem peres eljárásokban. Ehhez azonban szükség van a dolgozó részéről adott meghatalmazásra, továbbá arra, hogy a jogsegélyszolgálati képviseletet ellátó személy megbízást kapjon a szakszervezeti bizottságtól. Az ülésen megválasztották a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsát, amely három évre kapott megbíztatással működik. — Lefelé meddig terjed a beszámoltatási jog? — Természetesen az alap- szervezetek is rendelkeznek vele. Ök számoltatják be az üzemvezetőt, a főművezetőt, a művezetőket, a brigádvezetőket, a technológust, az admi_ nisztratív dolgozókat, a munkafelvevőket és a minőségi ellenőröket, esetenként még az osztály vagy a gyáregység vezetőjét is felkérik, hogy adjon tájékoztatást a gazdálkodásról, a termelés helyzetéről, feőt, közvetve még a pártcsoportok is részt vesznek a termelés pártellenőrzéséiben azzal, hogy joguk van felhívni az alapszervezet figyelmét az általuk észlelt hibákra, intézkedést kérdi vagy javasolni. Ilyen eset történt például az V. gyáregységben. Kezdeményez az alapszervezet Ebben a gyáregységben javítják a vasúti kocsik forgóvázát, s itt egy időben egymást követték a bajok; a pártcsoportok az alapszervezet vezetőségéhez fordultak, a vezetőség pedig napirendre tűzte az ügyet, s ülésére meghívta a gyáregység gazdasági vezetőit. Pontosabban szólva üléseket kell mondanom, hiszen mintegy másfél esztendeig tartó átszervezés követte a pártcsoportok kezdeményezését. Ez idő alatt felülvizsgálták a technológiát, a szerszámozottságot, a munkahelyek kialakítását, a munkát célgépesítették — s az ezekkel kapcsolatos döntések mind egy^egy kibővített párt- vezetőségi ülésen születtek, amelyekről az alapszervezet vezetősége rendre beszámolta taggyűléseken. A Járműjavító Üzemiben a termelés pártárányításának a gazdasági tervek megvalósítását segítő politikai munkának szinte évről évrg új módszerei honosodnak meg. Néhány esztendeje vált gyakorlattá például, hogy a párt-és tömegszervezeti vezetés is képviselteti magát a műszaki konferenciákon, tartsák akár gyáregységi, akár vállalati szinten. Ennek az a haszna, hogy a jó javaslatok megvalósítását így több fórum, több szervezet is szorgalmazza, számontartja. Munkások a bizottságban — A legújabb „találmányunk” a gazdasági munka- bizottság — mondja Szakács elvtárs. — Ez a pártbizottság mellett működő kis kollektíva ilyen összetételben a tavalyi vezetőségválasztások óta dolgozik. Meggyőződéssel állíthatom, mindannyiunk hasznára. Vezetője az üzem igazgatója, Bakó Károly, nyolc tagja közül egy technológus, a többi pedig fizikai munkás, A bizottság havonta ülésezik, s erre meghívja az alapszervezeti titkárokat is. Feladata, hogy koordináljon a gyáregységek között, állást foglaljon termelési-gazdasági kérdésekben, javaslatokat tegyen a nehézségek megoldására, s azokat a végrehajtó bizottság elé terjessze; szükség esetén vizsgálati témákat ajánljon a végrehajtó bizottság munkatervébe. A bizottság hasznos, hatékony működésének záloga: az összetétele. Vezetője, az igazgató rendelkezik az üzem egészét átfogó ismeretekkel, áttekintéssel, tagjai, a fizikai munkások pedig „saját bőrükön érzik” a nehézségeket, a termelést akadályozó gondokat, amelyeket első kézből hozhatnak a legfőbb gazdasági vezető tudomására. Az igazgató ezt a pártmunkáját olyannyira fontosnak, hasznosnak tartja, hogy rengeteg elfoglaltsága ellenére is ragaszkodik hozzá. A bizottság rendszeresen elemzi a vállalati tervek teljesítését, a költségek alakulását, a műszaki fejlesztési tervek végrehajtását, a takarékosságot, s noha munkaterve az üzem összevont intézkedési tervére épül, attól — ha szükséges — rugalmasan el_ tár Nyíri Éva k >
