Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 16. szám

\ l*uja Frigyes Iránban Púja Frigyes külügyminisz­ter A. A. Khalatbari iráni kül­ügyminiszter meghívására, ja­nuár 18-án ötnapos hivatalos látogatásra Teheránba érke­zett. A repülőtéren a magyar külügyminisztert A. A. Khalat­bari külügyminiszter és több vezető munkatársa, valamint Gál Bálinf teheráni magyar nagykövet fogadta. A két kül­ügyminiszter hivatalos tárgya­lásai hétfőn kezdődtek meg. A két fél megvitatta a két­oldalú kereskedelmi és gaz_ dasági kapcsolatok bővítését és véleményt cseréjt több fontos nemzetközi problémá­ról. HELSINKI Szolidaritás Angolával Befejezte munkáját a BVT háromnapos rendkívüli ülésszaka Helsinkiben vasárnap este befejezte munkáját a Béke­világtanács elnöksége irodá­jának háromnapos rendkívüli ülése. A tanácskozáson 38 or­szág, köztük az Angolai Népi Köztársaság küldöttei vettek részt. Az ülés résztvevői nagy fi­gyelmet szenteltek az angolai helyzetnek és az imperialista agresszió ellen harcoló ango­la1 néppel való világméretű Forma i ölfoghatjuk-e úgy a tett meg a döntés, s októ- I vállalati szervezetet, berben egy másik nagyvál­mint puszta formát, melynek lényegét a tarta­lom, azaz a tevékenység adja? Nagy hiba lenne így gondolkodnunk, bár — ez az igazság — elég széles körben lelhető meg a fenti nézet. Hangoztatói ugyanis szem elől tévesztik azt a kölcsönhatást, melyet a szervezet, mint forma a tevékenységre gyakorol, il­letve amellyel a működés visszahat a formára, a vál­lalat úgynevezett belső mechanizmusára. Több éve folyamatosan átalakul az Egyesült Izzó váci fényforrás- és alkat­részgyárának termékszer­kezete. A korábban készí­tett termékcsoportok közül jó néhány már puszta em­lalat — a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára — egységét a Csepel Autó­gyárhoz csatolták. ML a látszat? Csupán annyi, hogy a főváros huszadik kerületében levő termelő­hely kapujára új táblát helyeztek. Valójában a ha­tékonyság követelményé­nek engedve bővült a vál­lalati szervezet mozgási le­hetősége — mert hiszen saját gyárában jobban ér­vényesítheti a termelés vertikális menetének leg­optimálisabb irányát —, alap teremtődött ahhoz, hogy jövőre korszerűbb sebességváltók, előállítását kezdjék meg, tágítsak a nemzetközi munkamegosz­lék, mások kirostálására most kerül sor, így például a közelmúltban hagytak fel a spirálgyártással. Idén egyebek mellett a tárcsa­gyártás termékei szerepel­nek a Vácott utoljára elő­állított cikkek listáján. Természetes, hogy munka nélkül nem marad senki, a megszokottat viszont új te­vékenységek váltják fel; a fénycsőgyártás nagy iramú fejlesztése, a fénycsőgyúj­tók gyorsan kibővülő ki­bocsátása, a fénycsőballo­nok fokozódó termelése s így tovább. Mindez az em­berek nagy csoportjait mozgatja meg, ám legalább ennyire mozgatja a válla­lati szervezetet! A gyár politikai és gaz­dasági vezetésének dicsére­tes érzékenységére mutat, hogy már kezdetben belát­ták: az új feladatoknak a ré^i szervezettel, formával nem, tudnak megfelelni. Nem akarták egyik napról a másikra megváltani a világot, mert hisz tapaszta­latból tudják, úgysem hagyja magát. Fokozatosan láttak neki a teendőknek, s bár akadtak kudarcaik — átmenetiek —, végső soron az időben megkezdett munkának köszönhető, hogy a vártnál gyorsabban javult a termelés gazdasá­gossága, s vele a gyáregy­ségi eredmény. T érjünk vissza az előbb leírt szavak egyiké­hez, a kudarcokhoz. Fontos tapasztalat rejlik itt, nevezetesen: a válla­lati szervezet átalakítása nem mentes kockázatoktól, s ezeket nem foghatjuk fel hibaként! A kockázatot vállalni kell, mivel kérdé­sek soráról csak a gyakor­latban bizonyosodhat be, hogy megoldásuk jó irány­ban halad-e, vagy változ­tatni szükséges az eddigi úton? A közgondolkodás ítélete olykor hamarabb születik meg, mint arra alap lenne. Az útkeresést ugyanis ^űrűn minősíti té- tovaságnak, bizonytalanko­dásnak a közvélekedés, el- . hanyagolva azt a nagyon is alapvető tényt, hogy papí­ron könnyebben kialakít­ható, átszervezhető a for­ma, mint a gyakorlatban. Lássunk egy másik pél­dát. Hosszú időn át nem talált megértésre az a sok oldalról megalapozott véle­mény, hogy a Csepel Autó­gyárnak az alapvető rész­egységek tekintetében nö­velnie kell vertikalitását, azaz ésszerű, ha a sebes­ségváltók készítése is a gyár hatáskörébe kénül. Kemény viták után szüle­V ___________________________ tá s körét. Érzékletes példa ez ahhoz, hogy felfedez­zük: forma és tartalom na­gyon is összefügg, el nem választható egymástól, ha valahol az egyik területen haladni akarnak, akkor a másikon is lépniük kell. M ást már csak annak a kérdésnek a megvá­laszolása van hátra, hogy ha ez ennyire kézen­fekvő, akkor miért nem teszik mindezt a vállala­tok? Először hs: általában az hogy nem teszik a vál­lalatok ezt, tévedés. Majd mindenütt teszik. Ám aho­gyan csinálja a cégek egy része, aibbon van a hiba. Akadnak ugyan he­lyek, ahol úgy vélik, ami öt esztendővel ez­előtt megfelelt, az jó ma is, de a termelők több­sége igyekszik korszerűsí­teni, rugalmasabbá tenni a vállalati szervezetet. Elkö­vetik azonban azt a hibát — s erre 1975 decemberé­ben, az ötödik ötéves terv­ről szóló törvény tárgyalá­saikor az országgyűlés vitá­ja nagy hangsúllyal muta­tott rá —, hogy a gombhoz varrják a kabátot, s nem fordítva. Nem vizsgálják kellő alapossággal azokat a funkcionális szükséglete­ket, amelyeket a vállalat­tal szemben támasztott mai és holnapi követelmé­nyek teremtettek, hanem a meglevő szervezeten javít­gatnak, csoportból osztályt, osztályból főosztályt csi­nálnák, fabrikálnak vala­mit, amiről azt hiszik, újat alkottak. Csupán annyi történik ilyen esetekben, hogy a forrnia más lett, de ugyan­úgy nem felel meg a mű­ködés zavartalanságának, mint elődje. S akkor kez­dődik az újabb átszervez- getés... Rengeteg idő telt és telik el így, azaz nem tétlenséggel, hanem a rosz- szul értelmezett feladatok végrehajtásával. A teljes igazsághoz tartozik, hogy az irányító szervek cse­kély segítséget adtak a vállalatoknak e próbálko­zásaikhoz, inkább csak számonkértek, de valójá­ban maguk sem nagyon tudták, mi a mérce. A las­súság az, ami ma a leg­főbb gondot okozza, a leg­nagyobb veszteségekkel jár. Mert ne feledjük — hiszen itt a lényeg — azt az igazságot, hogy amit a rossz vállalati szervezet miatt egy-egy közösség el­szór hatékonysága zsákjá­ból, az az egész társada­lom magtárából is nagyon hiányzik. Mészáros Ottó szolidaritási kampány meg­szervezésének. Az értekezleten felszólalt Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság kül­ügyminisztere. Az angolai po­litikus beszámolt az ország­ban kialakult helyzetről és tolmácsolta az angolai nép háláját a Szovjetunió, Kuba és a többi szocialista ország kormányának, minden haladó erőnek az Angolai Népi Köz­társaságnak nyújtott segítsé­gért és támogatásért. A résztvevők eszmecserét folytattak a fegyverkezési verseny beszüntetését és a le­szerelést előirányzó új stock­holmi felhívás eddigi megva­lósításáról. A különböző or­szágok küldöttei beszámoltak a nemzeti békebizottságok ál­tal é felhívás támogatására tett intézkedésekről. Az ülésen jóváhagyták az angolai néppel való szolidari­tás akciótervét és további ok­mányokat. Megvitatták a Bé- ke-világtanács 1976—1977-re szóló akcióprogramját, amely a többi között 1976-ra Angliá­ban egy nemzetközi fórum összehívását irányozza elő a fegyverkezési hajsza beszüntet tésável és a leszereléssel ösz- szefüggő kérdések megvitatá­sára. (Az ülésszakon részt vett dr. Réczei László, az Országos Béketanács alelnöke, a ma­gyar békemozgalom képvisele­tében. Nyilatkozatát az ülés­szakról a 2. oldalon közöljük.) BEJRUT Karami lemondott Rasid Karami libanoni mi­niszterelnök vasárnap este rá­diós és televíziós beszédében bejelentette lemondását. Han­goztatta, mindent megtett azért, hogy az országot meg­mentse a .pusztulástól, ám fá­radozásai hiábavalóaknak bi­zonyultak. Bezárultak a béke kapui. Ebből kiindulva — mondotta a kormányfő — érintkezésbe lépett Frangié köztársasági elnökkel és tájé­koztatta őt lemondásáról. Most rajta áll, hogy Libanont megmentse a pusztulástól — fűzte hozzá. Bejrút központi részeiben és külvárosaiban hétfőn hajnal­ban is folytatódtak a fegyve­res összecsapások. (Kommentárunk a 2. olda­lion.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! § AZ MSZMP PEST MEGYE« BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ÁRA «« FILLÉR 1976. JANUÁR 30., KEDD Előkészítettéli indult az első negyedév Pest megyei vállalatok tervei az export növelésére gyártását. E termékekből te­hát az idén jelentős felfutásra számítanak. Az idén, az V. ötéves terv első évében a vállalatok mindegyikénél fontosnak tart­ják a jó indulást. A lendüle­tes — vagy a gyenge — év­kezdés kihatással lehet a to­vábbi időszakra. Három hónap — egymillió dollár Az Ikladi Ipari Műszergyár műszaki igazgatóhelyettesétől, Kiss Kálmántól érdeklődtünk az idei év startjáról és arról: melyek az első negyedév leg­fontosabb feladatai? — Az idei felkészülésünk — természetesen — már tavaly elkezdődött — mondja Kiss Kálmán. — Tevékenységün­ket meghatározza, hogy szá­munkra a dollárexport telje­sítése a legfontosabb. Alapo­san megnehezítette helyze­tünket, hogy tőkés partne­reink csak december 18-ig fo­gadták a már előzetesen meg­rendelt termékeket, a később érkezetteket nem vették át. Éppep ezért teljes erőbedo­bással exportszállítási kötele­zettségünknek tettünk eleget, s a hazai igényeket csak ez­után elégítettük ki. Az el­mondottak alapján érthető, hogy az idei előkészítés csú­szott, s ezért az év utolsó nap­jaira maradt. Igaz,'nyugtalan­ságra nincs okunk, mert — maradjunk a dollárexportunk­nál — amíg 1974-ben 2 mil­lió 800 ezer dollár bevételt ér­tünk el, a tavalyi már meg­közelítette a 4 milliót, és eb­ben az esztendőben 4,5 millió feletti dollárexportra számí­tunk. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a múlt esztendők gyakorlatá­hoz képest új taktikát alkal­mazunk: már az első negyed­évben azon iparkodunk, hogy legalább 1 millió dollár érték­ben teljesítsük tőkés export­vállalásunkat. Nem könnyű Akvaglóbusz — hűtővíznek- ■ #1 •3 í> %/*k 1 t , > <.? wy ~ •>. ». • > • Vx." f Ezekben a napokban helyezik üzembe a Hazai Fésűsfapő és Szö­vőgyár kistarcsai gyárában a 200 köbméteres akvaglóbusz*, amely a festődéi hűtővizet juttatja majd vissza, ismételt felhasználásra, a fes­tőkádakba. Az eddig veszendőbe ment hulladékvíz hasznosításával évente nagy mennyiségű fűtőolajat takarítanak meg a gyárban. Az 1,3 millió forintból épült akvaglóbusz így már az idén megkeresi saját beruházási költségeit. Nagy Iván felvétele feladat, hiszen számos alap­anyagot, különféle szigetelő­cikkeket és alkatrészt tőkés importból — olasz, svájci, NSZK-beli cégektől — vásá­rolunk, és ezek behozatala gyakran akadozik. Ami örven­detes: a külkereskedelmi vál­lalat átérezte kérésünk fon­tosságát és soronkívüliséget biztosít számunkra. A program már novemberben elkészült A Mechanikai Müveknél Kapocsi Sándor kereskedelmi főosztályvezető állítása sze­rint számukra simán, nyu­godtan kezdődött az V. ötéves terv első esztendeje. Elképze­lésük, hogy mintegy 5 száza­lékkal növelik termelési érté­küket az idén. Már tavaly év végén zömmel beérkeztek a megrendelések, és így novem­berben elkészíthették az első negyedévi termelési progra­mot is. Köztudott, hogy a Mechanikai Művek egyik je­lentős terméke volt az olaj­kályha. Az idén hat különbö­ző típust készítenek, az igé­nyeknek megfelelően, 2500 ka­lóriától 10 ezer kalóriáig. Ke­resettek az olcsóbb, kisebb kályhák. A Minikalorból pél­dául az idén csaknem 20 szá­zalékkal készítenek többet, mint tavaly. Üj termékekkel nem kísérleteznek, igaz, .hogy az elmúlt év második felében kezdték el a hajlékony tenge­lyek és bowdenek soroz a t­Uj profil as Optima-javítás Az Irodagéptechnikai Válla­lat nagykőrösi üzemében az idén több új elképzelést va­lósítanak meg. Verbó Zoltán szervizvezető először a hagyo­mányos feladatokat említi. Változatlanul kooperálnak az olasz Olivetti céggel, s szá­mukra mintegy 5 ezer, négy műveletet megoldó számoló­gépet készítenek. A termékek a szép Divisumma névre hall­gatnak. Ez a mennyiség vala­mivel kisebb a tavalyinál. Ami új: egyre több intéz­ményben, irodában igénylik és vásárolják az M—200-as Opti­ma villanyírógépet, amely valóban korszerű, praktikus berendezés. Javítását az el­múlt években hazánkban kü­lönféle kisebb-nagyobb válla­latok, ktsz-ek vállalták. Most elképzelésük szerint Nagykö­rösön vállalják a javítások oroszlánrészét, s ehhez már megtették a megfelelő intéz­kedéseket. Január első nap­jaiban 20 dolgozó részvételé­vel (zömmel műszerészek) hathetes oktatás kezdődött. A gépelméleti képzés vizsgával zárul, majd a gyakorlatban ismerkednek meg a villany­írógép szerkezetével, alkotóré­szeivel. * S. Zs. Gépesítés, új üzemágak Bővülő szolgáltatások a Tőzegkitermelő Vállalatnál Évről évre növeli szolgálta­tásainak körét és termelési ér­tékét a Pest megyei Tőzeg­kitermelő Vállalat. Így ösz- szegezhetjük az Arató Jenő igazgatóval és Schlett Frigyes termelési osztályvezetővel folytatott beszélgetésünket. A vállalat elnevezése már évekkel ezelőtt elavult, hiszen a tőzegkitermelés alig néhány százalékát adja termelési ér­téküknek. Fő profiljuk a kö­zületi és lakossági szolgáltatás: szennyvíz- és csatornatisztítás, parképítés, csatornajavítás. Nagyüzemek és kiskertek talajjavításához növényi tápanyagokkal dúsított tőzeget, a szobakertészek számára vi­rágföldet készítenek. Idézzünk néhány számada­tot a vállalati értékelésből. A negyedik ötéves tervre 164 millió forint árbevételt ter­veztek, s ezzel szemben 202 milliót teljesítettek. Eredetileg 50 millió forint ter­melési értéket terveztek, ezt félévkor 55 millióra módosítot­ták, s végül 57,7 millió forintra teljesítették. Parképítést 1973-ban vállaltak először. Ekkor 3 millió forin­tot jövedelmezett. A következő évben 5,5-öt, 1975-ben már több mint 7 millió forint volt ebből a bevételük. Külsőre is tetszetős pros­pektusok hirdetik a jövő üzemága, a növényi tápanya­gokkal dúsított tőzeg haszná­latának előnyeit. A nagyüze­mek és kiskertek hozzáértő szakembereit, tulajdonosait nem is kell külön meggyőzni erről, hiszen az igények máris meghaladják a vállalat jelen­legi lehetőségeit. Gondot in­kább az okoz, hogyan elégít­senek ki minden megrendelőt. millió forint bevételt ter­veznek. Az sem közömbös, hogyan. 1972-ben 250-en dolgoztak a vállalatnál, most 305 a lét­szám. ötven dolgozóval , új üzemágakat hoztak létre, s megduplázták a termelést. A jövőben is elsősorban gépesí­téssel, s a munka jobb szer­vezésével fejlesztik a terme­lést. Az idén például 10—12 millió forint értékben új be­rendezéseket vásárolnak, a csatornatisztítás teljes gópesi- sét akarják megvalósítani. T. A. Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter megkezdte tanácskozásait dr. Emil Lud- viger jugoszláv külkereskedel­mi miniszterrel, aki hivatalos látogatásra érkezett Buda­pestre. Dr. Orbán László kulturális miniszter fogadta Szergej Vlaigyimirovics Mihalkovot, az OSZSZSZK Írószövetségének elnökét, a Szovjetunió Peda­gógiai Tudományos Akadé­miájának levelező tagját, Le- nin-díjas költőt és drámaírót, aki a Magyar Írók Szövetsé­gének meghívására tartózko­dik Budapesten. Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a lengyel statisztikai hivatal elnökének meghívásá­ra tegnap Varsóba utazott, ahol tárgyalásokat folytat a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­téséről. Sz. M. Szemicsev kereske­delmi miniszterhelyettes ve­zetésével elutazott hazánkból az a szovjet kereskedelmi küldöttség, amely a magyar— Reg1 es uj ^ szolgaltatasaik! szovjet belkereskedelmi át­allandó fejlesztesevel I ]andó munkacsoport hetedik az V. ötéves tervben 340 I ülésszakán vett részt. á I á 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents