Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

Tapasztalatcsere Kiváló munkásőrök, parancsnokok Az idén valamennyi mun- kásőregység és területi pa­rancsnokság megszervezi s kiváló jelvénnyel kitünteteti munkásőrök és parancsnokok tanácskozását. Az összejövete­lek célja, hogy a szocialista versenymozgalom, még inkább az állomány kommunista ne­velésének fontos területé­vé váljon, legjobb módszerei terjedjenek el az egységek, alegységek, munkásőrök, pa­rancsnokok között. Előbb az egységekben, majd területi parancsnokságonként tekintik át a szocialista ver­senymozgalom szerepét és ha­gyományait, határozzák meg a jövőben követendő célokat, módszereket, vitatják meg a verseny szervezésének, értéke­lésének helyes módjait. MOZIMŰSOR A fekete farkasok üvöltése. Színes, szinkronizált NSZK kalandfilm. Kísérőmű§of: Nyelvrokonainknál. Előadá­sok kezdete: 3, 5 és 7 óra­kor. ' MATINÉ Vágta a völgyben. Előadás kezdete: 10 órakor. x HÉTFŐI MŰSOR Mussolini végnapjai. Szink­ronizált olasz film. Kísérő- műsorf Magyar híradó. Elő­adások kezdete: 4 és 6 óra­kor. Filmklub 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI, A HANGÁCSI ISKOLÁBAN Piknik a sasok hegyén. Szovjet film. Előadás kezdete: fél 7-kor. T MfflíOBÜS /\ PESTMEG-YEI HÍRLAP KÜLÖN KI A DA S/A XX. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1976. JANUÄR 18., VASÄRNAP A Toldi és a város Együtt kapják a tudási és a szakma szeretetét A gimnázium történetének] A konzervipar és ezen be­regi lapjait olvasva azonnal j lül a Nagykőrösi Konzervgyár feltűnik, hogy diákjainak csak I fejlődése tette szükségessé az egy része volt helybeli. Az ak­kori vonzó hatású hírnév ugyan ma is megvan, de az országos beiskolázásra nincs lehetőség. Ezt a szerepet vá­rosunkban a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépisko­la és Szakmunkásképző Inté­zet vette át. Tanulói az or­szág legkülönbözőbb pontjai­ról jönnek Nagykőrösre, s nemcsak azért, mert erre a rendeletek lehetőséget adnak, hanem a rendeletek mellé fel­nőtt hírnév miatt is. Ezt iga­zolja a mulatságos történet, mely szerint a Kertészeti Egyetem tartósítóipari karán egy alkalommal, valamelyik professzor azt mortdta, hogy a toldisok ezen az órán dug­ják be a fülüket, nehogy unat­kozzanak. Ez persze csak tré­fa, de nyilván van valóságos alapja, ami az elismerés mel­lett kötelezettséget is jelent. Kötelezettséget a színvonal tartására és felszólítást annak emelésére. Ezt szorgalmazza egyébként — s egyáltalán nem eredménytelenül — a Kon­zervipari Vállalatok Trösztje is azzal, hogy az intézményt bázisiskolájának tekinti. SPORT Erdei kétszeres megyei bronzérmes ^Seji Látott népes mezőny ság idei küzdelmeire. Hetente négy edzést tartanak. A má­sodik csapat és az ifjúságiak 19-én, a serdülők 28-án kez­dik az alapozást. VASÁRNAPI gyűlt össze és remek volt a színvonal a Cegléden meg­rendezett megyei asztalite­nisz egyéni és páros bajnok­ságon. Nyolc óra hosszat tar­tott a viadal és jó néhány nagyszerű mérkőzésre is 6or került az öt versemyszámban megtartott viadalon. A Nagy­kőrösi Kinizsit három ver­senyző képviselte. Vegyespárosban (19 kettős indult) az Erdei Pál—Steisz- kál (Nk. Kinizsi—Abonyi TSZ SK) kettős nagyon megér­demelten a harmadik helyen végzett. Erdei férfipárosban (20-as mezőny volt) is remekelt: Farkassal (Ceglédi VSE) az oldalán, a nagyon erős me­zőnyben szintén a harma­dik helyen végzett, s mind­két bronzérmes számában, jo­gosult a továbbjutásra. Férfi egyéniben öt vénén vetélkedtek, s a 32-es tabellá­ra jutásért is kellett játsza­ni. A körösiek sorrendben az 1., 2., 3. forduló után ki­estek az erős mezőnyből. ATLÉTIKAI ESEMÉNYEK Az előző éviektől csökken­tett létszámmal, csak három csoporttal (vidékre kihelye­zettek nélkül) működött 1975- ben a Nagykőrösi Pedagógus Sportegyesület szakági atlé­tikai sportiskolája. A minő­sített sportolóik száma és az eredmények csökkentek, de a sorok már rendeződtek és Tö­mény van rá, hogy 1976-ban előbbre lépnek a körösi at­léták. Két tavaszi és őszi forduló alapján a. következő sorrend alakult ki az 1975. évi Pest megyei női atlétikai csapat- bajnokságban : 1. Ceglédi VSE 132. 2. Váci Híradás 107. 3. Gödöllői EAC 58, 4. Nagykátai Vörös Me­teor 39. 5. Kossuth KFSE (Szentendre) 9, 6. Nagykőrösi Pedagógus SE 9. 7. Abonyi DSK 7, 8. Dunakeszi VSE 1 ponttal. A férfiaknál nagy­kőrösiek nem szerepeltek. ALAPOZNAK A LABDARUGÓK A Kinizsi SK labdarúgó el­ső csapata január 13-án Med­ve László testnevelő tanár irányításával, szabadtéri erőn­léti edzéssel megkezdte a felkészülést a megyei bajnok­SPORTMÜSOK KÉZILABDA Toldi-sportcsarnok, 9.45: ün­nepélyes felvonulás és megnyi­tó, 10 óra: Nagykőrösi Toldi DSK I—Ceglédi VSE, női. 10.50: Üllői KSK—Lajosmizsei VÍZGÉP, férfi, 11.50: Űri KSK —Nk. Toldi DSK 11, női, 12.40: Nk. Toldi DSK II—Nk. Kini­zsi, férfi, 13.40: Abonyi gim­názium—Nk. gimnázium, női, 14.30: Nk. Toldi DSK I—Nk. gimnázium, férfi, 15.40: Nk. városgazdálkodás—Ceglédi KÖZGÉP, férfi, 16.30: Nk. Vo­lán—Bem SE (Cegléd), férfi, 17.30: Nk. Kinizsi—Nk. Toldi DSK I, férfi Toldi teremkupa­mérkőzés. KOSÁRLABDA Gimnáziumi labdajátékterem, 9 óra: ÁFÉSZ—TRAKIS, női, 10: Nk. gimnázium—DEM ASZ, női, 11: Irodagéptechnika—Pe­dagógusok, férfi, 12: DÉMÁSZ —Gimnázium A, férfi városi KISZ-es bajnoki mérkőzés. SÚLYEMELÉS Várpalota: a középiskolás csapatbajnokság országos dön­tője. S. Z. intézet megalapítását 1953-ban, munkaerőgondjainak egyetlen megoldásaként. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépisko­la és Szakmunkásképző Inté­zet Nagykőrös fejlődésének eredménye és bizonyítéka. Életképességét mutatja, hogy működése az évek során orszá­gos érdekké vált. Varga András gazdasági igazgatóhelyettes, a számok gazdája nem titkolt büszkeség­gel mutatja a statisztikákat. Jelenleg 440 szakmunkás- tanulót cs 250 szakközép­iskolást oktatunk a nap­pali tagozaton. A kalocsai és a szigetvári ki­helyezett tagozaton kilencve- nen tanulnak. A tanulók szá­mának megfelelően tekinté­lyes a szakoktatók, tanárok és diákotthoni nevelők létszáma is: több mint nyolcvanan van­nak. Rajtuk és a kilencven egyéb alkalmazotton is mú­lik, hogy a Pest, Bács-Kiskun, Szolnok, Győr-Sopron és Haj- dú-Bihar megyéből érkező szakmunkástanulók, az ország egész területéről beiskolázott szakközépiskolások biztos szak­mai tudással, elégedetten, Nagykőrös szellemi arculatát magukkal vive térjenek visz- sza lakóhelyük üzemeibe. Több éves tapasztalat, hogy az itt tanult konzervipari, sü­tőipari és baromfihús-feldol­gozó szakmunkások szakmá­ban maradása meghaladja az országos átlagot. Nem marad­nak el mögöttük a szakközép- iskolák sem. ök egyébként, va­lamennyien konzerv- és hűtő­ipari szakon tanulnak. A tantestület nemcsak ta­nítja, de meg is szeretteti a szakmát. Az üzemeken múlik, hogy ez a vonza­lom tartós legyen. Nagykörös hétköznapjaiban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a szellemi kapaci­tást, amit ez az iskola jelent. Már csak azért sem, mert a dolgozók szakközépiskolájának működtetésével — 150-nél több továbbtanuló munkásról van szó — a város felnőtt társadal­mára is kiterjesztette közvet­len oktatók tevékenységét. S nem közömbös az sem, hogy oktatói és tanárai aktívan kérnek részt maguknak a vá­ros társadalmi életéből. Ez a szellem, de a jó letelepedési lehetőségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az idegenből ér­kezett tanárok, oktatók ha­mar otthonra találnak a város szellemi életében. Nagykőrös számára figye­lemre méltó lehetőségeket hordoz magában a Toldi Miklós Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Tagadhatatlan hatása van a város jövőjére annak, hogy hány helybeli tanuló jár az iskola huszonnégy osztályába és hány fiatal szakmunkás vi­szi évenként szerte az ország­ba innen a tudást. Nagykőrös iskolaváros — szoktuk mondani. Ha szigo­rúan nézzük a számadatokat, ez talán nem igaz. Hogy még­sem lepődik meg senki ezen a kijelentésen, az iskolái szá­mokat legyőző erejének, szín­vonalának és hírnevének kö­szönhető. És iskolái között ran­gos helye van a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kolának és Szakmunkásképző Intézetnek. Farkas Péter Pár (napok az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről NAGYKÖRÖS VAROS Január ?l: Arany János Műve­lődési Központ, 17, Kovács Gyula, az OTP Pest megyei igazgatósá­gának vezetője; Január 23: NIVO Ktsz 1. rész­leg, 15, Tóth Mária, az Általános ISKOlai Diákotthon igazgatója; Arany János Tsz, Gál-kastely, 14, Pásztor István, a városi pb első titkára; Január 26: egészségügyi dolgo­zók, pedagógusok, művelődési központ, 16, Góg Mátyás, a Her­ceghalmi Kísérleti Gazdaság igaz­gatója; Január 28: DÉMÁSZ, tanácste­rem, 16, Tanai István, a városi ta­nács elnökhelyettese; * Január 29: Állami Gazdaság, ebédlő, 14, Rózsás László, Arany J. gimnázium igazgatója; Trakisz gyáregység, ebédlő, 14.15 Kocsis Jónosné, mb. városi tanácselnök. Január 30: Konzervgyár, bemu­tatóterem, 14.15 Gyenes László, a Pártélet rovatvezetője; Január 31: 1. VOLÁN telepe, szerelőcsarnok, 9, dr. Bodóczky László, a városi bíróság elnöke; Február 2: kereskedelmi dolgo­zók, művelődési központ, 18.30, Halasi János, az ÁFÉSZ igazgató- sági elnöke; Február 4: NEFAG gyáregvség ebédlő, 14. Csabai Antal, a kon­zervgyár főkönyvelője; Városgaz­dálkodási Vállalat, ebédlő, 15, Csí­pő Balázs, a városi pb munka­társa; Dózsa Tsz, klub, 15.30, He­gedűs László, a városi pb titká­ra; jl’ ebruár 5: postahivatal, kézbe- sitőterem, 7.30, Gulyás Sándor, a KISZ városi bizottságának titká­ra; 2l-es VOLÁN telepe, ebédlő, 14.30, Bodrogi István, a városi pártbizottság munkatársa; Arany János gimnázium, díszterem 15, dr. Kovács Gábor, általános isko­lai igazgató; Februar 6: Pest megyei Szolgál­tató és Csomagoló Vállalat nagy­kőrösi részlege, üzemcsarnok 14.15, Káló József, a Dózsa TSz. pártve­zetőségének titkára; Szabadság Tsz, klub, 18, Kovács Sándor, a Nagykőrösi Állami Gazdaság igaz­gatója. Február 9: Irodagéptechnika Vál­lalat nagykőrösi üzemegysége, ebédlő 15.30, Szepesi István, a 21- es VOLÁN telepének főkönyvelő­je; Építőipari Szövetkezet, ebédlő 16, Gotzián Lászlónk a városi pártbizottság munkatársa; ÁFÉSZ művelődési központ, 19, Leskó László, a Konzervgyár pb-titká- ra; Február 10: tejüzem és a MÁV állomás dolgozói, tejüzem ebéd­lője 15,- Túri György, a 21. VOLÁN üzemigazgatója; Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, 16, Görbe Ferenc, a konzervgyár igazgatója; Február 13: Gépjavító és Faipa­ri Szövetkezet, üzemcsarnok 14, Monostori József DÉMÁSZ-üzem- igazgató. Gép csomagolja A nagykőrösi tejüzem ebben a hónapban megkezdte az alufóliába csomagolt gomolyalúró gyártását. A csomagológép kezelője Bakó Istvánná. Kiss András felvétele Városunk címerei (2.) A múlt és jelen ötvöződik A tanács rendeleté A VÁROSI CÍMER kiala­kulása szempontjából a XVIII. század közepét kell alaposabb vizsgálat alá vetni. Ekkor ugyanis a város kiemelkedő te­hetségű jegyzője, Balta Ger­gely, az általa vezetett jegyző­könyveket illusztrációkkal is ellátta. (Ezeket, mint a város történetének legkorábbi raj­zait, szinte kivétel nélkül köz­readta dr. Toros László Bállá Gergely Nagykőrösi Króniká­ja című művében.) A rajzokon ismételten fel­tűnik a város már korábban állandósult jelképének, a kő­risfának a rajza. Az 1740. évi bírósági jegyzőkönyvben levő rajzon koronás sas alatt levő két címerpajzs közül az egyik­ben egy fa ábrázolása látható, meglehetősen stilizáltam A fa koronája leginkább fűzfale­vélhez hasonlítható és a törzs aránytalan, fele a fakoroná­nak. A fa — erős gyökérzet­tel — a pajzs aljában van ül­tetve, s nagysága a pajzsme­ző teljes magasságát kitölti. Ez az ábrázolás már városi címernek tekinthető, címer formája van, bár a fa ábrá­zolása rendkívül kezdetleges. Sokkal kiforrottabb megoldás található a Bállá Gergely ál­tal 1750 körül készített eskü­mintákat, valamint a városi tisztviselői névsorokat tartal­mazó úgynevezett aranykönyv címlapján. Itt a lap díszítésé­nek alján kettős körben álló kő­risfa látható, alakja hasonla­tos a magánosán álló kőris­fához. Mindenképpen érdekes adat a levéltár őrizetében levő Bal­ia Gergely krónikája 19. szá­zad közepéről származó má­solatának bevezető képe. Ezen egy lófarkas és egy sisakos fejű férfi nyúl az emelvényen elhelyezett városi címer után. Az itt látható címerábrázolás már teljesen kész formát mu­tat: gazdag ornamentikával díszített ovális pajzsban ter­mészetesen kőrisfa áll, mely a pajzsmezőt már nem tölti ki teljesen. Itt már megtalálható a pajzsmező felett a korona is. Bállá Gergely krónikájának legújabb közreadója, dr. Törös László feltételezi, hogy ez a rajz az eredeti krónikán is rajta lehetett. A városi címer tökéletes ábrázolása azonban — szembeállítva a XVIII. szá­zad közepi kezdetleges ábrázo­lásokkal — a címerkép tekin­tetében későbbi eredetre mu­tat, és valószínűleg a XIX. szá­zadra letisztult címerképet áb­rázolja. MÉG EGY ADAT, amely a .város címerének nem adomá­nyozott, hanem felvett és a szokásjogon kialakult, haszná­latát látszik bizonyítani, egé­szen friss keletű. 1902-ben a belügyminiszter szabályozta a városok neveit és címereit. (Várostörténeti érdekesség, hogy városunk neve ettől kezdve hivatalosan is Nagy­körös lett Nagy-Kőrös he­lyett.) Az új címer létrehozásával kapcsolatban levélváltások 1902-ben hivatkoznak ugyan a város régi címerére, mondván, hogy „... miután a városnak van címere... és a Levéltár­ban lévő 1848-dik évi nemzet- őri zászlón is rajta van a vá­ros címere: a készítendő hiva­talos bélyegzőhöz, ezen címer továbbra is használtassák ... ennél fogva az újabban ké­szítendő hivatalos bélyegzőkön is ezen czímer a Kőris fa egy lombos élő fa alakjában fel­tüntetve legyen”. (Sajnálatos, hogy az említett nagykőrösi nemzetőri zászló hollétéről nincs tudomásunk.) 1905-ben az alispánon keresztül újból kifogásolják a városi címer­tervezetet: „A czimerbe fog­lalt pajzs mezője nem kék színben, hanem vörös színben állapíttassák meg, amint az a régi időkből származó zászlóin­kon is látható, és így lesz össz­hangzásban a város színeivel is, mely vörös és zöld”. Kifo­gásolják a kőrisfa alakját is, „melynek törzse a koronához arányítva túlságosan ma­gas, s~ a korona is a szabadon növő kőrisfánál sincs annyira terebélyes ..., hanem inkább tojásdad alakú, akképp, hogy a szélesebb rész alól áll. Ma­ga a lomb nem sűrűn áll, ke­rek ded alakzatot mutat, ha­nem az ritkán, a törzstől 45° szöglet alatti ágakból van al­kotva.” 1907-ben a 75.247/1907. sz. BM-rendelet hagyta jóvá Nagylairös hiteles pecsétjét és címerét. A város ezt az ovális címerpazsban, zöld halmon vö­rös háttérben egyenesen álló természetes színű kőrisfát használta címerként és pecsét­jeként. A FÉLSZABADULÄS UTÄN hadat üzentek a régi városi címernek és lobogóknak is, összeszedték és raktárba szál­lították valamennyit. Ezzel egyidejűleg természetesért meg­szűnt a város címerének hasz­nálata is. A városi címer további tör­ténete már napjaink történel­me. Nagykőrös Város Taná­csa 1974. december 16-i ülé­sén meghozta a város címeré­nek és zászlajának alkotásáról és használatáról szóló 5/1974. (XII. 16.) sz. rendeletét. A városi tanács saját jogköré­ben helyi címert és zászlót al­kothat és használhat, amely­ben a város történelmi múlt­jára és mai jellegzetességére utaló címerkiépek, jelképek vannak. Ez a tanácsülés elfo­gadta a város új címerét, Sin- ka, Mátyás grafikus alkotását. AZ ARANY SZEGÉLLYEL körülvett hasított pajzs vörös és zöld mezőjében a város mai életére jellemző jelképe­ket találunk: fogaskereket és meggyet, az ipar és mezőgaz­daság jelképeként, aranyló napkorongot a íelyilágosultság és az iskolaváros jelleg be­mutatására. A város régi jel­képe, a kőrisfa, az új címer­ben is megtalálható, jelezve, hogy városunk ragaszkodik múltjához, nemes hagyomá­nyait tiszteli és megbecsüli. Ezt mutatja az is, hogy sike­rült egy igen ősi, feudális jel­képet, a címert, napjaink tar­talmával megtölteni, és az alapvetően megváltozott tár­sadalmi viszonyok között is módot találni e szép történel­mi jelkép alkalmazására. Böőr László Az elsők közűit megismerlek A közös nyelv összeköt Ismét lesz eszperantó nyelvtanfolyam A nemzetközi fórumokon [ látogatásokat ők is viszonoz- egyre gyakrabban esik szó az eszperantó világnyelvről, és nagyobb szerepet szánnak ne­I zak. A ki a népek, nemzetek kap­csolatainak, barátságának épí­tésében, Magyarországon, az Orszá­gos Eszperantó Szövetség irár nyitásával már a világhábo­rúk előtt fejlett eszperantó- kultúra alakúit ki, melyet Bángczy Endre, az Arany Já­nos gimnázium egykori ne­ves tanára, majd igazgatója és a még élő Khirer Antal kis­iparos elhoztak városunkba is. Nagykőrösön, a magyar városok sorában az elsők között létesült eszperantó­csoport, melynek vezetésé­be bekapcsolódott dr. Szabó Károly városi tisztviselő, ké­sőbbi közigazgatási osztály- vezető, aki még ma is dol­gozik a tanácsházán. A körösi eszperantisták nyelvtanfolyamokat szervez­tek, kapcsolatot . építettek ki. számos országgal, s külföldi barátokat szereztek, akik el­ellátogatnak hozzájuk, és a nagykőrösi eszperantó­tanítást nagyban elősegítette Bánfy Sándorné, aki képzett eszperantó-nyelvoktató, s ma is kiterjedt levelezést . foly­tat a külföldi eszperantis- tákkal. A levelezők egyéb­ként rengeteg szép képesla­pot, újságot és apró ajándé­kokat kapnak és küldenek egymásnak. A nagykőrösi eszperantó­szervezet közös munkája f azonban az utóbbi eszten­dőkben leállt, de a napokban örömmel értesültünk róla, hogy dr. Szabó Károly és Bánfy Sándorné a csoport Új­já alakításáról tanácskoznak. Ennek érdekében dr. Szabó Károly megbeszélést folyta­tott a kecskeméti eszperantis- tákkal is, akiknél élénk esz­perantóélet folyik. A felelevenedő csoport újra munkához lát, tanfolyamokat szervez, hogy a fiatalok is el­sajátíthassák a nemzetközi érintkezés nyelvét. K. L. 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents