Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

III. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM 1976. JANUÁR IS., VASÁRNAP

Ünnepi munkásőr-egységgyülés

Példamutatóan ellátták a szolgálati feladatokat

Tegnap délelőtt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem zsúfolásig megtelt aulájában tartották meg a járási-városi Kobzi János munkásőregység ünnepi évzáró-évnyitó ülését.

Az ünnepi ülésen megjelent Furulyás János, a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, dr. Faragó Elek, a Pest megyei munkásőrség parancsnoka, Kis Emil, a gödöllői járási pártbizottság első titkára, Plutzer Miklós, a gödöllői városi pártbizottság első titkára, dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke, valamint Benedek János, a városi tanács elnöke is. Az ünnepi ülésen részt vettek a társ fegyveres testületek képviselői, a város és a járás üzemeinek, intézményeinek vezetői, továbbá eljöttek az egységgyűlésre az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alakulatának parancsnokai is.

A kongresszusi versenyben

Az immár hagyományos ünnepi egységgyűlés résztvevőit Árvái Ferenc parancsnokhelyettes köszöntötte, majd Fehér Béla egységparancsnok tartotta meg beszámolóját a kiképzési év feladatainak teljesítéséről, az egységben széles körűen kibontakozott szocialista versenymozgalomról. Beszámolójában megállapította, hogy az egység harckészültsége szilárd, a kiképzési feladatokat az alegységek végrehajtották. A munkásőrök példamutatóan ellátták a szolgálati feladatokat. Aí állomány felkészültségét erősítette, eredményeiket megnövelte a kongresszust versenymozgalom, amelyben nagyszerű munkasikereket értek el. Elismeréssel szólt az egységparancsnok azokról a feladatokról, amelyeket az alegységek a rendőri szervekkel közösen hajtottak végre. Beszámolója végén köszönetét mondott a munkásőrök feleségeinek, családjainak, a munkahelyi vezetőknek és a pártszervezeteknek, hogy hozzájárultak a tavalyi kiképzési év eredményeihez.

Kitüntetések, elismerések

A beszámolót követően Kis Emil, Plutzer Miklós és Fehér Béla adta át a vándorzászlót a legjobb század címet elért második század parancsnokának. Elismerő oklevelet kapott az egység harmadik százada, amely a múlt évben is kiemelkedő eredményeket ért el, így a tavaly adományozott vándorzászló véglegesen a birtokában maradhat. A legjobb szakasz címet az első század első szakasza érte el. A megyei parancsnokság elismerő oklevelét kapta az egység közvetlen ellátó, szakegysége.

Kiváló parancsnoki kitüntetést kapott Kossuth András, a mogyoródi Aranykalász Termelőszövetkezet raktárosa, Bartha Róbert, a Gödöllői Gépgyár technikusa, dr. Kozák Imre, az agrártudományi egyetem adjunktusa. Mihályka Ferenc, a Ganz Árammérő- gyár esztergályosa és Wágner Dénes, az ikladi Ipari Műszergyár esztergályosa. Kiváló munkásőr kitüntetést kapott Kovács János, a gödöllői járási pártbizottság munkatársa, Győré Béla, a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ ellenőre, Gróf

János, a HUMÁN kocsikísérője, Rideg István, az MGI traktorosa, Galacz Pál, a vácszent- lászlói Zöld Mező Termelő- szövetkezet zsámboki üzemegységének gépkezelője, Csömör András, a Gödöllői Gépgyár esztergályosa, valamint Hantai József, a gyár szerelője, Németh Sándor, a Ganz Árammérőgyár csoportvezetője, Dragics Mihály, a kistarcsai VILLÉRT targoncása, Mészáros Imre, a KKMV nehézgépkezelője, Both Ottó, az ikladi Műszergyár osztályvezetője, és Oravecz István, a gyár köszörűse, valamint Zsigri János, a HUMÁN gépkocsivezetője.

A 15 éves szolgálati érdemérmet vette át Árvái Ferenc, a Ganz Árammérőgyár főosztályvezetője. valamint Pólyák Béla, a gyár technikusa, Gáspár Jenő nyugdíjas, Kovács Ágoston, az Ikladi Műszergyár technikusa és Berkesdi József, a gyár géplakatosa, továbbá Virgancz Mihály, a túrái nagyközségi tanács dolgozója. A 10 éves szolgálat után járó szolgálati érdemérmet huszonnyolcán vették át.

Búcsú és eskütétel

Ezt követően, Kormos Gyula munkásőr búcsúzott a leszere- lők és a tartalékállományba vonulók nevében az egységtől, majd az új munkásőrök tették le az esküt.

Az ünnepség végén az aszódi és a túrái úítörő-munkás- őrök a városi pajtásokkal közösen köszöntötték az ünnepi egységgyűlés résztvevőit, majd á Munkásőrség Országos Parancsnokságának központi férfikara adott műsort.

F. B.

A reformkor a dombságon (3.)

Az idő érik

A veresegyháziak „levegőt puttón gyümölcsöt és minket, fegyverezte Jellasics ottani hasitó dalolása", s a Karacs Karács lányokat számtalan- helyőrségét.

Teréz által lejegyzett népdal szór bevitt Pestre. Bandornéadatai mellé sorolhatunk egy vei sokszor kötekedtek szőlőt Tűzvészek jelezték másik esetet is, mely a veres- kötöző társnői, emlegetvén

egyházi nép jellemére, humo- egykori kisasszonykodását.” Természetesen nem volt az rára világít rá. Fáy András aztán második élet mindenki számára idilli- nőnevelési kísérletének ala- kus és irodalmi. A feudális Nőnevelési kísérletek nyául Fótról választotta Szi- rend régi épületét már kikezdráky Zsuzsikát, egy bíróságot te az új idő. Kezdetben még Fáy Andrást már az 1810-es viselt földműves leányát, akit a törvényes fórumokon keres- évek legelejétől foglalkoztatták bizonyos idei felemás viszony ték igazságukat az ’urak, is- a nőnevelés különböző kérdé- után — a lány gyereket szült pánok, intézők stb. részéről sé- sei. Ide vonatkozó eszméinek tőle — Karacs Ferenc rábe- relmeket szenvedők, de mint és terveinek már kezdetén ki- szélésére végül is feleségül vett. ekkoriban leírták, a gödöllői sérleteket is tett, és éppen Ve- Az akkor eldugottnak számító úriszékről: „aki ott igazságot resegyházon. Karacs Teréz ír- szadai református templom- keresett, az hátiig az igazság- fa erről: .„Veresegyházai hi- ban esküdtek meg, a márem- ról koldult.” A nagymérvű vataloskodásakor egy gyönyö- lített Karacs sógor előtt 1832- zselléresedés, a már a 13. szárú, hat éves kisleányt foga- ben. zad közepétől fokozódó földelőit gyámsága alá, mint töb- Fáy András, Vörösmarty szűke a váci püspökség szigo- bekkel közié, meg akard mu- Mihály és Ferenczy István rú és jól szervezett felügye- tatnl, hogy a nép egyszerű szobrász 1832-ben Foton vá- lete alá tartozó falvakban — sarja, célszerű nevelés állal, sároltak egymás mellett fék- így Veresegyházon is — csak valódi művelt nővé fejleszthe- vő, jelentős nagyságú szőlőbir- növelte a társadalom belső fe- tő. Az akkor külföldies nőne- tokokat. Az 1830-as, 40-es évek szültségeit. A tehetetlenségbe velés undort szült keblében, sok irodalmi összejövetelének belefásult, keserű közöny, vagy melyet jobbára hazánkba be- és tervezgetésének volt szinte- az úri vagyon pusztulásában vándorolt francia kalandor- re szőlőjük és a mai is álló reménykedő titkos öröm és nők kezeltek, kik inkább ran- Fáy-présház. Az ő körükhöz hátsó szándék magyarázata gos úrnőket, mint gondolkoz- tartozott az a vereshegyházi— nélkül aligha érthetnénk meg ni képes nőket tudtak és akar- fóti Peterdy család, amelynek a szalmatetös falvakban oly tak formálni... A Fáy András tagjai, Peterdy Gábor Veres- gyakori tűzesetek alkalmával által felfogott kisleány hamar egyház jegyzője volt Fáy And- a lakosság többszöri passzivi- megynta a szabályokat, és egy- rás veresegyházi tartózkodása tását, pedig a sajátjuk is égett. re azt hajtogatta: „Nem aka- idején. Fia, ugyancsak Gábor, A forradalmi tűz fellángolása rok kisasszony lenni.” Fáy visz^ 1817. április 19-én született és előtt egy évvel, 1847. márc. szaadta szülőinek. Én ezen gyerekeskedett Veresegyházon. 13-án Szadán nagy tűzvész gyönyörű nőt menyecske ko- Jogi tanulmányai elvégzése pusztított, melyről Környei rában ismertem, férjét Ban- után Székesfehérvárott folyta- István lelkipásztor azt jegyez- dornak hívták (András). Veze- tott ügyvédi gyakorlatot. Vá- te fel: „ha Veresegyházi ispán téknevére nem emlékszem, rosi tanácsnok lett 1847-ben és Ntes Krenedics Antal Úr a minden nyáron, pontos, szór- Székesfehérvár forradalmi^ pol- Veresegyházi lakosokat be nem galmas munkások voltak gázmestereként nagy része volt parancsollya — kik is szeke- anyám szőlőjében. A takaros abban, hogy a városi népfel- reken szinte maguk lotsolták a Bandor két lovacskáján sok kelés 1848 szeptemberében le- tüzet, Szadai alig egykettő

Pártnapok ai időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről

GÖDÖLLŐI JÁRÁS

Vendégszereplés

Hévízgyörkiek

Hatvanban

Több mint öt esztendeje alakult meg Hévizgyörkön a November 21-e művelődési ház asszonykórusa. A csoportot dr. Balázs Jőzsefné, a helyi általános iskola pedagógusa vezeti. A csoport fellépései során jelentős sikereket arat, s híre már a járás határain is túljutott. Színvonalas műsoruknak köszönhető, hogy gyakran kapnak meghívást a megyén kívüli településekre is- Legutóbb január 17-én, szombaton léptek színpadra Hatvanban.

Közgyűlésnaptár

Járásunkban megkezdődtek a sportköri közgyűlések, 18-án Galgamácsán a művelődési házban 15 órakor, 24-én Szadán a tanácsházán 18 órakor, 25-én Dányban, a KISZ- szervezet helyiségében és Túrán a pártházban 10 órakor; 31-én Csömörön 19 , órakor a művelődési házban, Erdőkertesen ( a tanácsházán 18 órakor tartják a sportköri .közgyűlést.

Január 23: Aszód, fegyveres eróK klubja, 16, Szabó Gyula községi pb-titkár;

Január 26: Erdőkertes, tanácsháza. 18, Magyaróvári Pál, ÁFÉSZ- elnök; Veresegyház, Ifjúsági ház, 17, dr. Takács Éva, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárának igazgatója; Ipari "Műszergyár, ebédlő, 14.15, Balogh László megyei pb-titkár; \

Január 27: Galgahévíz, tanács- háza, 18, Boross Károly tsz-főága- zatvezető; Nagytarcsa, párthelyiség, 18, Kondor Ottó, gazdasági igazgató;

Január 28: Hévízgyörk, művelődési ház, 16, Tábik Ferenc községi pb-titkár;

Január 29: Verseg, művelődési ház, 17, Frankó János, a járási pb titkára;

Január 30: Mogyoród, pártház, 17, Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese; Erdő- és Vadgazdaság, központ, 14, Kovács János, a járási pb munkatársa;

Február 2: Vácszentlászló, művelődési ház, 17, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke;

Február 4: Csömör, pártház, 17, Kovács László, tsz-elnök; Kartal, pártház, 17, Varga László ÁFÉSZ- elnök;

Február 5: Bag, tanácsháza, 18, dr. Sárossy József, az Ikladi ipari Műszergyár igazgatója; Rákosvölgye Tsz, Rákoskeresztúr, központ, 16, Könczöl Ferenc tsz-el- nökhelyettes; Szada, tanácsháza, 17, Antal Tivadarné, a járási pb munkatársa;

Február 6: ATE Tangazdasága, központ, 16, Sárossi János tsz- elnök ;

Február 9: Isaszeg, pártház, 17, dr. Cseri László jogtanácsos; Kistarcsa, Fésűsfonó művelődési ház, 14.30, Méth Alfréd, a megyei pb munkatársa; Pécel, pártház,

16, Hoffmann Zoltán, MESZÖV- főosztály vezető;

Február 10: Túra, pártház, 18, Péter Pál, az IMI gazdasági igazgatója; Aranykalász Tsz, Cinkota, irodaház, 15, dr. Pogácsás György, az ATE tangazdaság igazgatója;

Február 12: Összefogás Tsz,

Rákoscsaba, irodaház, 16, dr. Tóth József, az ATE tanszékvezető tanára;

Február 13: Dány, tanács, 16# Lévai Ferenc tsz-elnök;

Február 16: Galgamácsa, művelődési ház, 15, dr. Biró Ferenc, az OTH elnökhelyettese.

GÖDÖLLŐ VAROS

Január 19: Ganz Árammérőgyár, ebédlő, 14.30, Balogh József igazgató;

Január 27: ÁFÉSZ, járási hivatal nagyterme. 16, Magyaróvár! Pál ÁFÉSZ-elnök;

Január 30: Hiradótechnikai

üzem, ebédlő, 15, Cservenka Fe- rencné, a megyei pártbizottság első titkára;

Február 2: Vegyesipari Szövetkezet, járási hivatal nagyterme, 16, Plutzer Miklós, a városi pb első titkára; Agrártudományi Egyetem, előadóterem, 14, dr. Bíró Ferenc, az OTH elnökhelyettese.

Február 11: Gödöllői Gépgyár, ebédlő, 16, Gyalus József igazgató;

Február 13: Mezőgazdasági Gépkísérleti intézet, ebédlő, 14.30, váncsa Jenő mezőgazdasági ésK éleimezésügyi miniszterhelyettes.

Legtöbbet az IMI segít

Tizenhét község tanuló dolgozói

A gödöllői járás községeinek többségében az idén is indítottak osztályokat a dolgozók általános iskolájában. Dr. Kertész Zoltánná, a járási művelődésügyi osztály munkatársa elmondta, hogy az 1975—76-os tanévben tizenhét faluban foglalkoznak felnőttoktatással. A tanuló felnőttek évről évre többen vannak: az 1974—75-ös tanévben 454. 1975—76-ban pedig 534 dolgozó jár iskolába.

Gazdasági vezetők az osztályvizsgán

Az iskolai végzettségtől, a tanórák rendszerétől, gyakoriságától függően az oktatási forma többféle. Hetvenen iratkoztak be alapismereti tanfolyamra: az ide járó felnőttek többsége írni, olvasni sem tud. Az alapismereti tanfolyamok résztvevői közül sokan laknak az aszódi fiúnevelő intézetben.

Az öt hónapig tartó iskoláién az egész helység és Templomunk, s paplakunk /elégtek volna. A mit panaszképpen jelentvén nevezett ispán és Szadai számtartó, szinte pirultam hallani.”

A lakosság fele zsellér

Amikor 1847 február első napjaiban Petőfi Sándor szüleit Cinkotáról Vácra költöztette, elszekerezett a Margita- hegy alatt lefelé a szadai Dobogón, keresztül Veresegyházon; olyan falvakat látott, mint szerte az általa bejárt országban. Földbe süppedt, nád- és szalmatetős házak a szalagtelkes főutcán, mögöttük a patak árterében a kertek, melyeket sok fáradságos töl- tögetéssel és munkával kellett elhódítani a nádtól és a sástól meg a taracktól. A falu képét és lelkét uralja a két templom, mely között ádáz küzdelem folyik a hívekért. A valaha szín református Veresegyházon 1847-re az 1430 lakóból 440 a római katolikus és 990 a nem római katolikus, vagyis a református, ha eltekintünk attól, hogy néhá- nyan egyéb vallásokat is követtek. A baj azonban nem

ez, hanem az, hogy a zéellérség, a házas és házatlan együtt, már a lakosság fele,

mert a terjeszkedésnek útját állják Szentjakab és Ivacs felől a püspöki* majorság, a hegyek felől a tilalmas erdők”, másfelől pedig a szintén földszűkében szenvedő csomádiak, szadaiak és szentmiklósiak. A robot pedig megcsapolja a munkaerőt annyira, hogy csak valóban embertelen munkával képesek egyesek mégis gyarapodni, amivel együtt jár a rokkantság, a megszakadás, a korai öregség és egyéb betegségek.

Horváth Lajos

ba 297-en járnak, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a felnőtteknek heti három alkalommal tartanak foglalkozásokat. A tízhónapos osztályok tanulóinak létszáma Ili. Ezek a felnőttek heti két estén tanulnak szervezett keretek között. Huszonhármán járnak levelező tagozatra, munkástovábbképzésben pedig harminchármán vesznek részt.

A dolgozók általános iskolájában, az egyes községek anyaiskoláinak nevelői tanítanak. Járásunkban harmincnégy tanulócsoportot tartanak számon. lEbben a tanévben öttel több iskolában indult be a felnőtt- oktatás, s ennek arányában növekedett az e célra fordítható összeg is. 1975—76-ban a

megyei tanács 248 ezer forint pénzügyi fedezetet biztosított.

Sok mindenre enged következtetni az iskolába járó felnőttek foglalkozási aránya. Nyolcvanhármán mezőgazdasági, kétszázheten pedig egyéb területen dolgozó fizikai munkások. A nők aránya különösen alacsony, mindössze harmincnyolcán vannak. A járási művelődésügyi osztályon elmondták, hogy ez az összetétel jól tükrözi az egyes üzemek, gazdaságok aktivitását, is. A termelőszövetkezetek általában nem szorgalmazzák, hogy dolgozóik megszerezzék a nyolc osztályos végzettséget, s munkaidő-kedvezményt is ritkán. vagy ha igen, nem szívesen adnak.

. Házaspárok az iskolapadban

Az ipari üzemek közül járásunkban legtöbbet az Ikladi Ipari Műszergyár tesz dolgozói tanulása érdekében. Nem ritka, hogy műszergyári vezetők megjelennek a vizsgákon, s általános gyakorlat, hogy figyelemmel kísérik dolgozóik' iskolai előmenetelét. ’

Legtöbb gond a bejáró dolgozókkal van. Mert ha az iskolák pedagógusai megkeresik őket. arra hivatkoznak, hogy ők járnak iskolába a budapesti vállalatnál. Erről az állításról nincs módjuk megbizonyosodni a szervező pedagógusoknak Ennek . a következménye aztán az, hogy a bejáró dolgozók itt is, ott is különböző hivatkozásokkal kihúzzák magukat a felnőttoktatásból.

A járás pedagógusai — az iskolaigazgató irányításával — felméréseket végeznek a községben, azonban e tájékozódás eredményei nem jutnak el a járási hivatalig. A felmérések ugyanis nem kötelezőek, hanem esetlegesek; a tanárok, tanítók lelkiismeretességétől függ a tájékozódás mértéke. E módszeren kívül gyakori a személyes meggyőzés, agitáció és a hirdetés is. Legtöbben úgy jelentkeznek az iskolába, hogy

hallották a szomszédtól, a rokontól; a jó példák követésre találnak. Éppen ezért a dolgozók általános iskolájában sok a házaspár tanuló.

AjC egyes községeket tekinve megállapítható, hogy két-há- romévenként hullámzik a felnőttoktatásban résztvevők száma. Rendszeresen folyik oktatás Ikladon, Kartalon, Kistar- csán, Csömörön. Pécelen, s bár az idén nem indult, de a korábbi években nagy létszámmal működött a dolgozók iskolája Domonyban is. E tanévben magas a Kartalon tanulók száma: itt harminchétén járnak iskolába. Túrán hatvanhárom dolgozó tanul, de ennek egyik oka az, hogy az utóbbi két évben egyáltalán nem indítottak osztályt.

Nemcsak a pedagógusok feladata

Dr. Kertész Zoltánná elmondta, hogy éveken keresztül az aszódi fiúnevelő intézet köré szerveződött járásunk felnőttoktatása. Jelenleg is igen magas a fiúnevelőben a tanulók száma, kétszázhuszonöt nevelt jár a dolgozók esti iskolájába. örvendetes, hogy az utóbbi években a járás máá *községeiben is egyre több a jelentkező, ma már elmondható, hogy az iskolába járó felnőttek többségét nem az aszódi fiúnevelő intézet lakói jelentik.

Kicsit keserű öröm az, hogy sokan járnak a dolgozók általános iskolájába. Jobb lenne talán, ha kisebb a létszám, mert ez azt is jelenthetné, hogy az utóbbi években mindenki befejezte az általános iskolát. De sajnos, nem ez a helyzet.

Szükség van tehát e hézagpótló oktatási formára: ennek érdekében nemcsak a pedagógusoknak kell tenni, hanem az ipari, mezőgazdasági üzemek vezetőinek is.

Örszigethy

Ittasan vezetett, karambolozott

Szerdán Aszód határában, a

3-as számú főútvonalon Villányi István 43 éves gépkocsi- vezető, isaszegi lakos ittasan vezette személygépkocsiját. Áttért a szemközti oldalra, és összeütközött az ott haladó Budai Gábor 23 éves gépkocsivezető. kistarcsai lakos által vezetett tehergépkocsival. Villányi megállás nélkül elhagyta a helyszínt. A rendőrség azonban a rendszám alapján rövidesen elfogta.

A baleset következtében sérülés szerencsére nem történt. Az anyagi kár mintegy 20 ezer forint.

\

/

/

»

1