Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

Városunk címerei (1.) A kőrisfa beszélő kép Évszázados pecsétek NAGYKÖRÖS VAROS' TA­NÁCSA 1975. október 20-án tartott rendkívüli ülésén a vá­ros címerének és zászlajának alkalmazását és használatát szabályozta. A tanácsülésen hozott rendelet hosszabb sza­kaszt zárt le: városunk meg­változott címerének kialakulási folyamatát. Szükségessé vált ugyanis, hogy ami valamikor bevált, azt ma a történelem fejlődésének megfelelő tarta­lommal ellátva, ismét haszná­latba vegyük. Erre késztet az a körülmény, hogy a növekvő idegenforgalom szükségessé te­szi a város és a táj megismer­tetését, városismertetők kiadá­sát. emléktárgyak készítését, melyeken hasznos, ha szerepel a város címere. A/címer — a klasszikus cí- xnertan meghatározása szerint — a középkori fegyverhaszná­laton alapuló, bizonyos meg­határozott alapelvak és szabá­lyok szerint megszerkesztett állandó jelkép, amelyet ma­gánszemélyek vagy testületek megkülönböztető jelül hasz­nálnak. A címerhasználatnak feltétlenül fontos ismérve, hogy a címer közismert és el­fogadott legyen. Nagykőrösön a legrégibb időktől fogva kézenfekvőnek látszott a címerék egyi'k fajtá­jának. az úgynevezett „beszé­lő címernek” a használata, ahogyan Kecskemét címerében a kecske, Nagykőrös címeré­ben a kőrisfa utal a város ne­vére. A kérdés most már az, hogy ez az időpont mikor kö­vetkezett be. mert ennek meg­állapítására egyértelmű írásos adataink nincsenek. Városunk ugyanis sohasem kapott a ki­rálytól olyan jellegű kiváltsá­gos levelet, amely a város cí­merhasználati jogát szabályoz­ná. (Ilyet kapott például Kassa Nagy Lajos királytól 1369-ben. Ez Magyarországon az első, jo­gi személynek, tehát nem való­ságos személynek adott címer­használati jog.) Amennyiben nem beszélhe­tünk adománycímerről, akkor felvett címerről van szó, ame­lyet a későbbiek során az ál­landó használat törvényesített, szokásossá és elfogadottá tett: vagyis ugyanolyan joggal hasz­nálhatta a város, mintha ado­mánycímer lett volna. A KLASSZIKUS CÍMER- HASZNÄLATBAN a címerrel szemben támasztott egyik alapkövetelmény volt, hogy a címerkép — címertulajdonos­sal való állandó kapcsolata ré­vén — pecséten is ábrázolható legyen, és így a tulajdonos hi­tel^ és elismert pecsétjének használatával voltaképpen tu­lajdon címerét használja. Míg városunk címerképe, a kőris­fa következetes használatára egyértelmű adataink csak a XVIII. század közepétől van­nak. addig a város korábbi pe­csétjein — változó formában ugyan — a kőrisfa következe­tesen megtalálható. Thaly Kálmán, a neves és ismert történész írja le a min­den valószínűség szerint leg­korábbi városi pecsétünket, ö ezt egy váltságlevélen lelte fel, ahol 6 magyar város kezeske­dik egy török bég váltságdí­jáért. Mindenképpen figyelem­re méltó, hogy Thaly a 6 pe­csét közül csupán Nagykőrös városét írja le részletesebben. Ez egy teljesen ép, viaszba nyomott, tallér nagyságú, ke­rek pecsét, magyar nyelvű körirattal: Ví + NAG + KÖ­RÖSI + PECET, azaz új nagykőrösi pecsét. A nyomat közepén egy magas derekú ágasbogas fa áll, jobb oldalán törzsébe vágott baltával, s mellette két oldalt az évszám: 1579. Abból a tényből, hogy a pecsétkép a kőrisfát ágasifcogas faként ábrázolja, nem lehet messzemenő következtetést le­vonni, hiszen a pecsétek ekko­riban leginkább a különböző vándormesterek, többnyire ci­gányok, kezdetleges alkotásai voltak. A köriratban szereplő „új” jelző valószínű a NAGY­KŐRÖSI- re vonatkozik, mint­sem egy korábbi pecsét meg­újítására utalna: ebben az idő­szakban a városi pecsétek al­kalmazása még nem volt amy- nyira általános, hogy feltételez­hetnénk egy korábbi pecsét megújítását. Sokkal valószí­nűbbnek látszik, hogy a város­nak a törökök általi elfoglalá­sa utáni újranépesedésekor ké­szítették a pecsétnyomót. (A legkorábbi magyar nyelvű vá­rosi-községi pecsét 1487-ből való és Nagykőrös az 1579. évi pecsétnyomójával — az 1873- as statisztika szerint — a ti­zenegyedik!) Ugyancsak Thaly Kálmán írja le az időrendben követke­ző városi pecsétünket is. Ennek körirata: -(-KÖRÖS-j-VAROSA +POCHET+A. D. 1631. A pe­csét rajza itt is stilizált fát, minden valószínűség szerint kőrisfát ábrázol. Galgóczy mo­nográfiája szerint a város 1628-ig mozgalmas éveket élt át, igen sok pusztításnak volt kitéve. Feltételezhető, hogy ezek során a korábban használt pecsétnyomó elveszett és a vi­szonylagos nyugalom idején újat készítettek. Címertörténeti szempontból érdemes egy pillantást vetnünk a szomszéd városra, Kecske­métre is, 1613-ból van ugyanis Kecskemétről egy címerábrázo- lás, amely vörös mezőben, hár­mas zöld halmon ágaskodó ezüst kecskét ábrázol. A kecs­ke nem teljes alakban, hanem úgynevezett növekvő formá­ban, vagyis félig van ábrázol­va. Figyelembevéve a két vá­ros közötti szoros kapcsolatot, joggal feltételezhetjük, hogy Balettóra, kicsiknek Egyszerű gyerekjáték ked­ves dallama csendül fel a zon­gorán. Három-, négy-, ötéves fiúk, lányok összefogódzva lépdelnek. A színhely az Arany János Művelődési Köz­pont földszinti szobája. Zene- óvoda vagy gyermekmegőrző működik itt? — Egyik sem — kapom a határozott választ Vízi Valé­ria táncpedagógustól. — Az ősszel kezdődött a ba­lett-tanítás. Akiket most itt együtt lát, a kiscsoportosok. Legtöbbjük nem jár óvodá­ba. Szüleik tudják, jó, ha idő­ben megbarátkoznak a közös­séggel', némi pótlékot kapnak az óvoda helyett. — Nem korai a balett ilyen zsenge korban? — Szó sincs róla. A gyere­kek megtanulnak figyelni, fe­gyelmezettebbek lesznek. Ja­vul a hallásuk, szebb, bizto­sabb lesz a mozgásuk. Való­színű, művészetkedvelő embe­rekké válnak ha felnőnek, s ez nem kevés. A beszélgetést egy morcos (kisfiú szakítja meg: — Tanító néni, a Zsuzsi nem hagyja kiszámolni ma­gát! A tanárnő megsimogatja a srác kócos buksiját, szelíden Visszaküldi, más játék kezdő­dik. A tanfolyamra nyolcvanné­gyen iratkoztak be. Az alsó és a felső tagozatos iskolások számára külön-külön csoport alakult. Az aprók közt szép számmal akad fiú, a nagyob­baknál csak elvétve. Minden korosztály az életkorának megfelelő oktatásban részesül. Az oktató a fővárosiból he­tenként kát alkalommal uta­zik Nagykőrösre. Egy nagy­mama kerékpárral hordja a tanyáról szöszke lányunoká­ját... (tamasi) Piaci jelentés Pénteken kisebb, de élénk piac volt. A szemestermény, piacon a csöves kukorica má­zsája 220—250, a búza literje 4, a kukorica 3 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma kilója 4—11, a dió 20 —22, a burgonya 3—4,50, a vöröshagyma 12, a karalábé 4 —5, a káposzta 4—5, a sárga­répa 5—6, a gyökér 14, a zel­ler 12, a szárazbab 15—20 fo­rint volt. A baromfipiacon a tyúk párját 120—150, a csibét 60— 80, a tyúktojást 1,20—1,40 fo­rintért adták. Egy 11 kilós pulykát 280 forintért láttunk elkelni. A halat 16—25 forin­tért mérték. ez a címerkép hatott városunk elöljáróira, hiszen a későbbiek­ben megjelenő nagykőrösi cí­merkép címeríanilag igen ha­sonló, itt is megtalálható a vö­rös mező és zöld alapon a be­szélő címerkép, mely mindkét esetben a város nevére utal. Hangsúlyozni kívánom azon­ban, hogy a város XVII. száza­di címerhasználatára vonatko­zóan csupán a fentebbi címer­tani hasonlóság és a mások ál­tal leírt pecsétrajz állt rendel­kezésemre. Egykorú források ezeket az elemzéseket mind ez ideig nem támasztják alá! A VAROS PECSÉTJÉN egy­értelműen állandósul a kőrisfa. Az 1687. évi számadáskönyv­ben, a vegyes kiadások között, az alábbi bejegyzéseket talál­juk: „Die 3 novembris Debre­cenben Pecsétre adtunk 25 ti- mont”. Pár sorral lejjebb: „Die 4. novembris Egy Pecsétéit esi. náltattunk Öreg Nagy lstvány nyal Varas számára, melyben ezüst vagyon 14 timon 2 dinár csináltatása 6 garas Költség 42 dénár”. A két bejegyzés való­színűleg nem ugyanarra a pe­csét készítésére vonatkozik, már csak az eltérő adatok miatt sem. Ezekből az évekből ugyanis kétféle pecsétlenyoma tot ismerünk, 1686 és 1687 évek feltüntetésével. 1686 a város tö­rök uralom alóli felszabadulá­sának évszáma, amely évből azonban számadáskönyv — te­hát egykorú forrás — nem ma­radt fenn. A pecsétkészítésnél nem volt ritka, hogy jelentős — bár a készítés időpontjánál ko­rábbi — évszámot véstek a pe­csétnyomóra. A két pecsétle­nyomat lényegében hasonlósá­got mutat: a korábbi 3,1 centi­méter nagyságú, kerek alakú, külső szélén koszorú fut körbe és az ezáltal, valamint az egy­szerű vonalból álló belső sze- gélyzet által képezett szalagon a fölirat: N+KÖRÖS+ME­ZÖ+VÁROSA+PETSETI. A pecsétkép: cifra szegélyű, alól félkör idomú pajzsban terebé­lyes fa, amely leginkább pál­mafához hasonló: jobbról is, balról is öt-öt nagy, kinyúló, evezőlapátszerű levele van. A fa törzse nyílhegyben végződik és a pajzs I alsó peremére van állítva. A törzs mellett olvas­ható az évszám 1686. AZ 16S7-ES ÉVSZAMOT vi­selő pecsétnyomat hasonló nagyságú, cifra szególyzetű ko­ronázatlan pajzsban nagy, tere­bélyes, lombos fa áll (kőris?) vastag törzséből kiágazó három főággal. A körirat itt is a sze- gélyzeten található: KÖRÖS VAROSA PECSÉTI A. D. 1687. Az eddigiekből tényként le­szögezhetjük, hogy városunk a kőrisfát a XVIII. század végé­re egyértelműen saját nevének szimbolizálására használta. Nem szabad, hogy megtévesz- szenek a különböző alakú faáb­rázolások, melynek oka egy­részt az eltérő mértékű stili- záltságban, másrészt a külön­böző vésnökök eltérő felfogá­sában kereshető. A város veze­tő testületé, a tanács — élén a főbíróval — kiadványainak hitelt a kőrisfát ábrázoló pe­cséttel adott. Böőr László (Folytatjuk) m<«o Híradó X ...:PTs"TM E CrY E 1 HÍRLAP KÜ LÖM KIADASA XX. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1976. JANUÄR 17., SZOMBAT Kongresszus előtt Beszámol a vezetőség A városi küldöttgyűlésre készülnek a KISZ-szervezetek Kongresszusra készül a KISZ. Az azt megelőző felada­tokról és végrehajtásuk folya­matáról kaptunk tájékoztatást Gulyás Sándortól, a KISZ vá­rosi bizottsága titkárától. A KISZ IX. kongresszusára való előkészületek a kiemel­kedő esemény időpontjának bejelentésével egy időben el­kezdődtek. November 27-én bizottsági ülésen tárgyalták meg és hagyták jóvá a felké­szülés tervét. Ez részletesen tartalmazza a teendőket. Meg­szabja az alapszervezeti tag­gyűlések menetét, a közbeeső IÍISZ-bizottságok küldöttgyű­lésének lefolyását, napirend­jét. Abban is állást foglaltak, hogy a Jövőben Nagykőrösön 22 közvetlen irányítású alap- szervezet és 7 közbeeső KISZ-bizottság működik. Ugyancsak körültekintő ala­possággal megszabták a váro­si küldöttgyűléssel össze­függő teendőket. Minden az előzetes tervek­nek megfelelően alakul. Ja­nuár ötödikével megkezdődtek az első alapszervezeti taggyű­lések. Ezeken a vezetőség be­számol a múlt évi munkáról, a tagság személyenként, ön­állóan értékeli az egyéni vál­lalások teljesítését, majd megválasztják az új vezetősé­get. Eddig az időpontig az alapszervezetek egyharmadá- ban megvolt a beszámoló, ér­tékelő és vezetőségválasztó taggyűlés. Január 22-ig vala­mennyi helyen lebonyolítják ezt a fontos eseményt. A KISZ városi bizottsága mindenütt képviselteti magát, feljegyzi és Összegezi a tapasz­talatokat. Már eddig is meg­állapítható, hogy a legtöbb he­lyen tartalmas beszámoló hangzott el, s ezek színvona­las munkát körvonalaznak. Sok a vállalt és a teljesített társadalmi munka, erősödött az alapszerveze­tek politikai, kommunista jellege, A felkészülés fontos doku­mentuma a KISZ KB által a múlt évben kibocsátott kong­resszusi levél és, a szervezeti szabályzat módosítására vo­natkozó kiadvány. Mindkét füzet annyi példányban ké­szült, hogy a KISZ valameny­! nyi tagjának jut belőle, gon­dosan áttanulmányozzák, s ennek alapján vitatkoznak, vélekednek róla, megtoldva saját véleményükkel, javasla­taikkal. A szervezeti szabály­zat módosítására nem azért van szükség, mintha a jelen­legi alkalmatlan volna. Fej­lett szocialista társadalmunk építése újabb követelménye­ket támaszt, a mozgalmi mun­kában is korszerűbb formákra van szükség. A Január 26. és február 14. között lezajló újabb taggyűléseken a KISZ KB kiadványai lesznek a kö­zéppontban. Ehhez csalatkozik az 1976/77­es mozgalmi év akcióprogram­jának megtárgyalása, az éves vállalások megbeszélése. A városi küldöttgyűlés már­ciusban lesz. Itt hangzik el beszámoló a taggyűlések ta­pasztalatairól, majd megvá­lasztják a KISZ új városi ve­zető testületét és a küldötte­ket a megyei küldöttközgyű­lésre. Részletesen foglalkoz­nak a kongresszusi dokumen­tumokkal. A felkészülés során az MSZMP városi bizottságának segítségnyújtását, irányító tá­mogatását élvezik, s a megyei KISZ-bizottság is figyelemmel kíséri az előkészületeket. T. T. SPORT Alapoznak a k r Uj üzemrész — jövőre A Kinizsi kéziliabdásai meg­beszélést tartottak a sportott­honban. Az alapozást a gim­názium labdajáték-termében kezdik, ahol a felnőttek és az ifjúságiak hetente kétszer 2 órát, a Tóldi-sportcsarnokban pedig szombatonként 3 órát együtt edzenek a felnőttek és az ifjúságiak. A tornaterem­mel rendelkező csapatokkal edzőmérkőzéseket terveznek. Január 18-ára a dunakeszi sportcsarnokba kiírták a Váci Híradás—Nagykőrösi Kinizsi férfi kézilabda Magyar Nép­köztársasági Kupa-mérkőzést. A körösieket NB II-esként ide kötelezően beosztották. A Ki­nizsi sajnos, már megyei csapat és 18-án játszik a Tol­di teremkupában is, az MNK- márkőzést már előre lemondta és így a váciak jutottalt to­vább. INDUL A TOLDI KUPA Városunkban, a Toldi-sport- csarnokban január 18-án, va­sárnap kezdődik a teremkézi­labda Toldi Kupa mérkőzésso­rozata. A hagyományos nagy­kőrösi sportvetélkedőn a nők 1973 óta immár negyedik, a férfiak az 1975-ös rajt után most második alkalommal ta­lálkoznak, körmérkőzéses rendszerben. 18-án délelőtt háromnegyed 10-kor lesz az ünnepélyes megnyitó, majd a 11 férfi- és a 6 női csapattal (ez az eddigi rekordlétszám) negkezdődik a vetélkedő. Ezután március 7-ig minden vasárnap jó néhány mérkőzést játszanak, s a körösi férfi­A Budapesti Könyvkötő Szövetkezet nagykőrösi telepén harmincán dolgoznak. Jövőre felépül a tormási lakótelepen az új üzemrész, amelyben a könyvkötők jobb körülmények között dolgozhatnak. Várkonyi Pál felvétele együttesek többi egymás elle­ni találkozójára hétköznapo­kon kerül sor. A férfiak 2X25, a nők 2X20 perces játékidejű mérkőzéseket vívnak a Nagy­körösön hagyományosan nép­szerű sportvetélkedőn, amely egyben jó felkészülést nyújt az egyesületeknek a szabadté­ri kézilabda-bajnokságok küz­delmeire. TEREMKÉZILABDA — BARÁTSÁGOSÁN A Toldi-sportcsamokban Nk. Toldi DSK—Nk. Volán hétközi férfi kézilabda előké­születi mérkőzést vívtak, biz­tató játékkal. Az eredményt nem számolták. A TORNÁSZ IF1- VÄLOGATOTT KERETBEN Vasárnap, január 18-án is­mét Tatán tartják a férfi if­júsági válogatott tomászke- ret edzésnapját. Erre ismét hivatalos két nagykőrösi tor­nász, Király Sándor és Reszeli Péter, valamint edzőjük, Med­ve László. SZOMBATI SPORTMŰSOR Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 15 óra: Konzervgyár— 21-es Volán férfi, 16: Gimná­zium B—Városi Tanács férfi, 17: Konzervgyár—Városi Ta­nács női, 18: TRAKIS—Ifjú Gárda férfi városi KISZ-ea bajnoki mérkőzés. Sakk Budapest: a közalkalmazot­tiak Magyar Hírlap Kupa via- “ dalának megyei döntője. Súlyemelés Várpalota: a középiskolás csapatbajnokság országos dön­tője. S. Z. Mit látunk ma a moziban? A fekete farkasok üvöltése. Színes, szinkronizált NSZK- kalandfilm. Kísérőműsor: Nyelvrokonainknál. Előadá­sok kezdete: 5 és 7 órakor. ÉJSZAKAI ELŐADÁS Közelharc férfiak és nők között. Előadás kezdete: 21 órakor. TALÄLT CSOMAG Az ÁFÉSZ-áruház Kecske­méti úti oldalán egy csomagot találtak január 9-én pénteken, melynek tartahria egy bébi­kardigán és egy bébi rugdaló- zó-garnitúra. A tulajdonos az üzletben átveheti. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents