Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám
Már csak képen... Alis múlik egy hét. hogy ne adnánk újabb hírt városunk arculatának változásáról. S lám újra csak eltűnt egy történelmi ház a Szabadság térről, így már csak képünkön látható. A szépmívű kaput nem adták át az enyészetnek, a továbbiakban a helytörténeti szoba őrzi. Csiba József felvétele Népfrontestek a járásban A Hazafias Népfront gödöllői járási bizottsága szervezésében január 18-án, vasárnap délután négy órakor népfront- klubnapra kerül sor Domony- ban. Ezen az összejövetelen a résztvevők élménybeszámolót hallgatnak meg a Szovjetunióról. A vérségi Iclubkönyvtárban és az erdökertesi általános iskolában január 19-én, hétfőn délután rendeznek népfront- estet. Mindkét községben a Szocialista kultúra, tartalmas emberi élet címmel hangzik el előadás. Elköltözött a piac t Két tanterem Pécelen Pécelcn, az úgynevezett vasúton túli részen szü'kségmeg- oldásként egy felvonulási épületben alakítottak ki két tantermet. A munkálatokkal a napokban készültek el, Pályi Ferenc kőműves kisiparost bízták meg a kivitelezéssel, aki a kedvezőtlen Időjárás és az anyagbeszerzési nehézségek ellenére a munkával rendben elkészült. A mintegy 30 ezer forintos költséggel átalakított épületben már csak a padlóburkolat ragasztása van hátra, így hamarosan összesen száz alsótagozatos gyermek tanulhat a tágas tantermekben. Hozzá kell tennünk, hogy az átalakítás sokkal hamarabb is befejeződhetett volna, ha az iskola vezetősége nagyobb segítséget ad az anyagok beszerzéséhez és nem utolsósorban, ha folytatják a megkezdett társadalmi munkát. Még egy péceli hír: á Gagarin téren épülő tizenkét tanácsi lakás miatt áthelyezték a piacot. A tanács költségvetési üzeme a helycseréhez szükséges építkezést befejezte, munkájukat rövidesen befejezik, s hozzáfognak a fedett csarnok kivitelezéséhez. Kendő helyett 5 ezer 600 forint Röviddel szabadulása után lopott Járásunk területén is gyakran előfordul besurranásos lopás. A rendőrség már csak a tettesek felelŐ6Ségrevoná- sával tud segíteni, de a lakosoknak a megelőzésre is van lehetőségük. A rendőrkapitányság munkatársai minden ilyen eset ismertetésekor hangsúlyozzák, hogy nem fordulhatott volna elő a lopás, ha a lakos nem hagyja őrizetlenül házát, portáját. Besurranásos lopás történt január 9-én Dányban. A bűntettet Kanalas Magdolna 26 éves, büntetett előéletű dá- nyi lakos követte el Nyári Sándor dányi lakos sérelmére. Az elkövető december 17-én szabadult a börtönből, ahol nyolchónapos szabadságvesztését töltötte le, s alig telt el három hét, máris \ bűn- cselekményt követett el. Kanalas Magdolna a dányi 2-es számú italboltban nagyobb mennyiségű pálinkát fogyasztott, s ezt követően a község utcáin kószált. Azzal az ürüggyel tért be egy-egy házba, hogy kendőt vásárolna. Kendőt ugyan nem vett, de mégsem távozott üres kézzel. őrizetlenül találta ugyanis Nyári Sándor lakását. Kihasználta a háziak figyelmetlenségét, s bement^ a kulccsal be nem zárt szobába. Turkált a vitrines szekrényben, magához vette a meglelt 5 ezer 600 forintot, majd távozott. A könnyen talált pénzzel Kanalas Magdolna Ismét a kocsmába ment. Az italboltban jócskán ivott, sót ismerőseinek is bőkezűen fizetett. A Gödöllői Járási-Városi Rendőrkapitányság Nyári Sándor feljelentése alapjan nyomozást indított, s a vizsgálat eredményeként rövid idő alatt elfogta a besurranó tolvajt. A rendőrkapitányság Kanalas Magdolna ellen lopás bűntettének elkövetése miatt bűnvádi eljárást indított. —őr— Karacs Ferencnek két szőlője is volt Veresegyházon. 1815 —1346-ig, sógora pedig Szudán volt református lelkész. Az 1810-es években Fáy Andráson kívül — aki Veresegyházon lakott — szinte mindennaposak voltak Karacsék is Veresegyházon, különösen tavasztól őszig, gyümölcséréstől szüretig. Az ő szerető vendéglátásuk, politikai és irodalmi eszméik vonzották a közös ügyben járó barátokat, aztán Veresegyházára. Mindenekelőtt Szemere Pál, Kazinczy Ferenc leghívebb tanítványa biztatta Fáyt á szorgalmas irodalmi munkára. Irodalmi csatározások Kezdetben Fáy megelégedett a népies ízű alkalmi versek gyártásával, melyek a szándékukban sem emelkedtek túl a korabeli bökverseken vagy halvány nevetésre ingerlő lakodalmi rigmusokon és mon- dókákon. A zajos pesti társaságból Veresegyházra hazahazatérő Fáy András aztán komolyabb és érdemesebb dolr gokat kezdett írni, a csendes, az elmélyüléshez alkalmas és szép falusi környezetben. Legnagyobb részt Veresegyházon írta az 1818-ban megjelent Friss bokréta című kötetének verseit. A kötet ugyancsak hamar elfogyott, és Fáynak jól csengő irodalmi hírnevet szerzett. Fáy András Veresegyházra költözése után, 1813-ban megvette az itteni kántor szőlőin. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1976. JANUÁR 17., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA Lakásépítés, szolgáltatás, közműfejlesztés Öt esztendő gazdasági eredményei Napjainkban nem csupán a gazdasági mutatók, az egyes vállalatok, intézmények eredményei bizonyítják Gödöllő város fejlődését; a külső szemlélő számára is feltűnő a gyarapodás. A IV. ötéves terv időszaka alatt városunkat a dinamikus fejlődés jellemezte. Az. elmúlt öt esztendőben egyre inkább a környék központjává vált, intézményei, üzemei nagy számban fogadják vidékünk lakóit. Tízezer ipari munkás A gödöllői városi pártbizottság január 15-i ülésén a IV. ötéves terv, a tavalyi gazdasági év tapasztalatairól, valamint az V. ötéves terv gazdaságpolitikai feladatairól, az idei terv végrehajtásáról tárgyaltak. Cselőtei István, a Pest megyei pártbizottság munkatársa jellemezte összefoglalóan a város életének utóbbi öt évét. Elmondta, hogy Gödöllő fejlődése a IV. ötéves terv időszakában gyorsabb volt, mint a Pest megyei átlag. Ez annak is köszönhető, hogy a város üzemei nagyon sokat tettek a településért, ugyanígy sok segítség köszönhető a párt- szervezeteknek is. A pártbizottsági ülés résztvevői meghallgatták Plutzer Miklósnak, a városi pártbizottság első titkárának értékelő beszámolóf&C ä' 1V.' öté vesíérv és az 1975. évi gazdasági munka főbb eredményeiről. Mint elmondotta, örvendetes tény, hogy a város iparában az ösz- szes foglalkoztatottak száma több mint tízezer. E nagy létszámú munkásgárdának köszönhető, hogy a város ipari üzemei és szövetkezetei jelentős gazdasági eredményeket értek el a IV. ötéves tervidőszakban. Az állami és szövetkezeti ipar évi termelése ma már eléri az 1,8 milliárd forintot. Az összes termelési érték öt év alatt 80 százalékkal növekedett. Ez a fejlődés túlnyomórészt új beruházásoknak és létszámnövekedésnek köszönhető. A dinamikus fejlődés mutatója az is, hogy az ipari termelés emelkedése meghaladja az országos átlagot. Javultak a tárgyi feltételek Az elmúlt öt esztendőben a munkások száma gyorsabban nőtt, mint az alkalmazottaké, viszont nem elég stabil a dolgozógárda, ugyanis a fluktuáció ezen időszak alatt 30 százalékos volt. A dolgozók béres jövedelemhelyzete sokat változott a IV. ötéves terv időszakában. A bérszínvonal 33 százalékkal emelkedett, s az utóbbi két évben kialakult a helyes arány az alkalmazotti és munkásbér növekedését tekintve. A gazdasági munka tárgyi feltételei is sokat javultak, öt esztendő alatt 650 millió forint volt a beruházások értéke. Az öszeg 40 százalékát építésre fordították. Városunk a IV. ötéves tervidőszakban jelentős fejlesztési lehetőségekkel rendelkezett: felépült 1813. lakás (állami, bér- és tanácsi értékesítésű 720, üzemi társasház 55, OTP- beruházással 792, magánerőből pedig 716). Elkészült a korszerű rendelőintézet, a mentőállomás, a két orvosi rendelő, az öregek napközi otthona és a két nyolc tantermes iskola. Az előző időszakhoz képest óvodáinkban ma már 475-tel, bölcsődékben pedig hatvanöttel többet tudnak elhelyezni. Fejlődött a közlekedés is. A korábbi eggyel szemben ma hét buszjárata van a városnak. A korábbi vezetékes vízzel ellátott lakások száma a duplájára, csaknem három és fél ezerre emelkedett. A kereskedelmi ellátás színvonala is örvendetesen változott. Több mint négyezer négyzetméterre növekedett a bolti eladótér, ezenkívül megnyílt az új, korszerű bútoráruház. Társadalmi munka lő millióért Plutzer Miklós elismerően értékelte az üzemek kollektíváinak, szocialista brigádjainak, s a város lakosságának aktív részvételét a városépítő munkában. Benedek- János, a városi tanács elnöke hozzászólásában elmondotta, hogy a IV. ötéves terv során elért eredményekben nagy része van a lakosság társadalmi munkájának is. Az elmúlt öt esztendő alatt végzett társadalmi munka értéke 15 millió forint. Soha annyi járda nem épült társadalmi összefogással, mint az elmúlt esztendőben. Nagy ösztönző hatása volt a megállapított 20 ezer forintos tanácstagi alapnak. Az V. ötéves tervről szólva Plutzer Miklós hangsúlyozta, hogy megszűntek az extenziv fejlesztés lehetőségei, s a következő időszakban a belső tartalékok intenzívebb kihasználására lesz szükség. Javítani kell a munkafegyelmet, a következő öt esztendőben a korábbinál nagyobb becsülete kell hogy legyen a munkahelynek, a munkaeszközöknek. A pártszervezetek részvételével A következő időszakban fel kell lépni a realitást nélkülöző vállalások ellen, viszont szigorúan felülvizsgálandó a termelőegységek ígéreteinek teljesítése. Az V. ötéves terv során elvégzendő feladatok érdekében fokozottan szükség van a párt-, állami és társadalmi szervek együttes fellépésére. A párt gazdaságpolitikájának érvényesítése érdekében szükséges a vezetők folyamatos képzése, valamint a pártszervezetek aktív részvétele a gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtásában. ö. E. A reformkor a dombságon (2.) Veresegyházi cseresznyézés jét, amely jól termő gyümölcsfákkal volt beültetve. Amikor 1814 kora nyarán Szemere Pál és Kölcsey Ferenc — aki akkoriban hosszabb időt töltött Szemerééknél Pécelen — a jóbarátot, Fáy Andrást meglátogatják Veresegyházon, ez a, szőlő látja őket vendégül. Az irodalmi harcok Kazinczy Ferenc körül szinte ekkor tetőznek, és mi sem természetesebb, mint hogy a barátok is csatasorba állnak. „Szemere és Kölcsey éppen akkor nagy munkába fogtak, hogy Kazin- czyt megvédjék a hírhedt Mondolat gúnyos támadásai ellen. Természetes, hogy a napi kérdés képezte a beszéd fő tárgyát. Majd kivezeti őket Fáy a szőlőjébe,. hol javában érett a cseresznye, s csak úgy mosolygott le a fákról. Pár perc múlva három egymás mellett levő fán ül a három literátor, s oly dévaly kedve kerekedik, hogy a komolyabb kedélyű Kölcseyre alig lehet ráismerni.” — írja Fáy András egyik múlt századi életrajzírója. Milyen volt Kölcsey? Kölcsey. Szemere és Fáy veresegyházi cseresznyézése mély élménnyé kerekedett, és tovább erősítette a barátság szálait. Kölcsey már régen nem él, amikor 1853-ban Fáy András a Divatcsarnok című, előkelő szalonok közönségének szánt lapjában még mindig csak felsőfokon tud írni az esetről. „A baráti véletlen találkozás, tanútlan fesztelenség, nyájas vérmérséklet s gyermeki ártatlan örömeink visszasu- gárzása az ízes gyümölcs kop- pasztásában — fölnyitották a víg kedély erejit. Egymást űzte köztünk az élez; a lelkes, de ártatlan évődések s litera- túránknak akkori vitái bő anyagot szolgáltattak a legmu- lattatóbb csipkedésekre és sa- tírai megjegyzésekre, mik ezen napot legderültjebbjeink egyikének varázsolták.” Karacs Teréz — aki a cseresznyézés alkalmával hat-hét éves kislány volt — visszaemlékezéséből kiderül, hogy Fáy a tanútlan fesztelenséget nem úgy írtette, mintha mások nem lettek volna a szőlőben, hiszen éppen cseresznyeszedés ideje volt, hanem úgy, hogy idegen, közéjük nem való nem volt jelen, de ott voltak a veresegyháziak. Az ekkoriban már sokat tépelődő, vívódó Kölcseynek is ritka jó napja lehetett a lányok között. A zordságig fokozódó komolyság prózában merevítette meg a Himnusz költőjét, a szabadságharcban elbukott nemzet keserűsége. Akik szűkebb baráti köréhez tartoztak, tudták, hogy nem mindig volt korríoly, ha nehezen engedett is fel kedélye. Karacs Teréz Kölcsey Ferenc árnyaltabb jellemképének megrajzolásához még 1885-ben is a veresegyházi látogatást hozza fel például: Uracskák pajkosságai „Ki valaha az üde vidékű veresegyházi hegyeken volt, az értheti, hogy legszelídebb lelkülétű, Kölcsey-féle komoly költők is felmásznak ama óriás cseresznyefákra, melyen néha négy-hat szép karcsú leány is szedi a nagyszemű cseresznyét, levegőt hasító dalolás közben. Kitűnő, szép növésű nők vannak e vidéken. — Nekünk két szőlőnk volt Veresegyházán 1815—1846-ig, tehát nagyon ismerem az ottani kedvteléseket, sőt pajkosságokat, melyet a Pestről kint időző uracskák űztek, llyes, ártatlan, a szabad természetben űzött tréfáknak bizonyosan nem volt ellensége a csupa szelíd érzelmekből szőtt lantos Kölcsey.” Horváth Lajos (Folytatjuk) Szomlali jegyzet Tünetek Nem vagyok orvos, de attól tartok, hogy a fogszuvasodás és a vegetativ neuraszténia mellé — mint divatos betegség — az urbanizáció is felsorakozott. Hogy honnan tudom? Egy megrázó élmény nyomán jöttem rá. Barátom, akihez váratlanul becsöngettem, összetörtén húzódott meg egy fotel mélyén. — Mi van apáca? — paskoltam meg hajszálerektől csíkos arcát. — Elütött talán a libegő? De nem derült fel az ar- ca erre sem, így biztos voltam benne, hogy baja lelki eredetű. Persze, csak kivasaltam belőle, mi bántja. Halálosan komolyan dör mögte. — Urbanizálódom. Mindent értettem. A szőnyegen ott hevert a Felhö- Juircoló és kutyasétáltatás című városfejlesztési képeslap néhány száma, valamint a Hogyan gondozzuk aszfaltunkat című népszerű könyv, amely mostanában hódít az olvasók között. De mégis.. Barátom gyanús volt. Megfertőzték az olvasmányai? — Hogy érted ezt — kérdeztem? — Urbanizálódom, engem is lehengerel a civilizáció. Akkor még úgy éreztem, hogy félelme oktalan. — Melyek a tüneteid? ereszkedtem le a másik fotelbe. — Például terjeszkedem — válaszolta szomorúan, mint aki már mindennel leszámolt. — Tavaly ilyen kor csak 78 kiló voltam, most 86 vagyok. Ne is nyugtass, ez komoly tünet. Arra gondoltam, hogy barátom megtébolyodott, de mielőtt megbarátkoztam volna a gondolattal, folytatta. ' — Mindent kicseréltek rajtam. Igaz, hogy a kop- tatója még 1952-ben levált, de volt egy nadrágom, amit nagyon szerettem. Most a feleségem újat vett. — És a régit eldobta? — Dehogy Felújította! Tudod, mit jelent ez? Fejlődött a szolgáltatás. Eddig nem törődött velem, most egycsapásra minden más lett. Kaptam egy új nyakkendőt is, ami ugyan nem nagy beruházás, de mégis csak előrelépés. Öregem, én nem akarok urbanizálódni. — Hogy állsz a környezeti ártalmakkal? — Jó a kérdés. Olyan érzéseim vannak, mintha kitelexntéttek volna. Felülvizsgálatra cipelt a feleségem, tetőtől talpig feltérképeztek, aztán rávettek, hogy szokjam le a Csongor szivarról, ami nemcsak számomra előny, de a család többi tagja sem szívja állandóan a füstöt. Azelőtt nyugodtan telefüstölhettem mindert, most ennek is vége. És ez még nem mindén! Ez az utolsó mondat olyan volt számomra, mint egy arculcsapás. Mindent megértettem, s már számomra is borzasztó volt a tudat, hogy barátom urba- nizálódik. Pedig jóban, rosszban együtt voltunk. — Szanálták a megszokott kispárnámat, azzal, hogy korszerűtlen, am/arm megkopott, a tollak kiállnak. Üj fogkefét és gyógy- papuisot kaptam, ami olyan, mint a rohamosan meginduló közművesítés. A borotvahab-szpréről már nem is beszélek. — De a népességed nem szaporodik — próbáltam összetörni az egész elméletet! — Nem-e? — kacagott fel hisztérikusan. — Hozzánk költözött az anyósom, aki egész nap vikszel és tyúkokat tart a fürdőszobában, s itt az apósom is, aki csoszog, és állandóan velem akar dominózni. Nem kétséges. Barátom tényleg urbanizálódik. Fehér Béla K L i l
