Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

1976. JANUÁR 17., SZOMBAT 2 hektár Cipruson Zárszámadó közgyűlés előtt az Óbuda Termelőszövetkezet A szegfűházban Kettőszáz képesített könyve­lő, statisztikus és közgazdász készíti a háromezer dolgozót foglalkoztató Óbuda mezőgaz­dasági kertészeti termelőszö­vetkezet zárszámadásához nél­külözhetetlen számításokat, elemzéseket, statisztikai kimu­tatásokat. Munkájuk eredmé­nyét rövidített formában, 6— 8 nappal a február 21-re ter­vezett zárszámadó közgyűlés előtt minden tsz-tag megkap­ja. így szokás ez az Óbudá­ban immár nyolcadik eszten­deje. A tagok elolvashatják a beszámolót, s a közgyűlésen és a szövetkezet kéthavonta megjelenő lapjában részle­tes választ kapnak kérdé­seikre. Varga Ferenc tsz-elnök el­mondta, hogy az idén csaknem félmilliárd forint értékű ter­méket állítottak élői A legna­gyobb üzemág, a kertészét dolgozói 200 millió forintnyi növényt, illetve virágdugványt termesztettek. Az óbudai virá­gok, különösképpen a szegfű­dugványok nagyon keresettek külföldön, még a legnagyobb nyugat-európai virágpiacra, az NSZK-ba is sikerült betör­niük Cipruson nevelt virág­dugványaikkal. (Egy ciprusi vállalkozóval kötött szerződés értelmében 2 hektárnyi terü­leten fólia alatt nevelik a vi­rágdugványokat, amelyekből már két szállítmány érkezett december eleje óta.) A dug­ványok 50 százalékát expor­tálják, vágott virággal együtt több mint 30 millió forint ér­tékű az export. Az Óbuda nem véletlenül vált a dísznövény- termesztés rendszergazdájává. Tavaly elnyerték az OMÉK nagydíját és még 39 érmet. A szövetkezet tavalyelőtt, 1974. augusztus 1-én befejez­te a IV. ötéves tervét, 1975. december 31-ig csaknem 2 milliárd forint árbevételt értek el, azaz 165—170 százalékra teljesítették eredeti tervüket. Tavaly 15 százalékkal múlták fölül előző évi termelésüket. A fonodái rekonstrukció után Négy színváltós szövőgépek A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár pamázi gyárában a IV. ötévest érv első számú prog­ramja a mintegy 85 millió fo­rintos fonodái rekonstrukció volt, amelyet tavaly április 4- re meg is valósítottak. Létre­jött a feltétel, hogy a korábban gazdaságtalan termékszerkeze­tet módosítsák, s az idén és jövőre fokozatosan nyereséges­sé alakítsák. Szintén a nyere­ségnövekedés irányába hat, hogy jelentős bérmunkát taka­ríthatnak meg, ugyanis a múlt év végén 1,3 tonnás cémagyár- tó és 400—600 kilogramm mot- ringoló kapacitással nőtt a teljesítőképesség. A bérmunka nagyobbik részét azonban to­vábbra Is más vállalatokra, szövetkezetekre bízzák. Szakmunkás van — kell a munkamódszer A fonoda idei legfontosabb feladata, hogy a megfelelő mi­nőségű fonalat a vállalt határ­időre szállítsa, s emellett a napi 2,8 tonnás termelést 2,9— 3 tonnára emelje. A képzett szakmunkásaik megvannak, ehhez, csupán megfelelő mun­kamódszereket kell kialakíta­ni. Az V. ötéves tervben újabb bizalmat kapott a nagyvállalat vezetőitől a pomázá gyár, meg­valósulhatott a törzsgártía régi Sorokban — Szemléltetés és szemlé- letesség a pártoktatásban cím­mel hétfőn egész napos mód­szertani előadást tartanak a Fereczy Múzeumban. Rózsa Péter a művelődéspolitikai irányelvekről, Mucsi András a művésztelepek történetéről tájékoztatja a meghívottakat. — Épül a dobogókői autó­parkoló. A 4 millió forintos beruházás kivitelezője a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság. A parkoló az év végére elkészül. álma, megkezdődött a kis gép­számú, magas termelékenységű szövődé kialakítása. Átadva az ismereteket Hatvan elavult szövőgépet se­lejteztek ki az elmúlt évek so­rán, s helyette 14 kétszínvál- tós és 10 négyszínváltós szov­jet, SZTB-típusú miferovetélős szövőgépet szereltek fel az el­múlt napokban. Az új beren­dezésekkel megindult a kértolt szövet nagyüzemi próbagyártá­sa. Az SZTB-gépek kezelésére a XV. negyedévben négy em­bert tanítottak be a vállalat központjában, s ők további 24 szövőnőnek adták át ismeretei­ket. A fejlettebb technika el­sajátítása .céljából. idén is in­dult sz afemünkás képző- tanfo­lyam, amelyen 24-en vesznek részt, közülük 13-an az SZTB- gépek kezelését sajátíthatják el. Exkluzív kelmék A műszakiak idei feladata, hogy a korszerű, exkluzív kár­tolt kelmék gyártását tovább­fejlesszék, és megvalósítsák a Ipari szakmunkásképzés Szentendrén IV. Javítani az együttműködést Müller László, az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat (is­mertebb nevén kocsigyár) igaz­gatója mondja az ipari tanuló- képzésről : Nincs kovács — Évenként 20-1-25 fiatalra lenne szüksége a vállalatnak, de csak 4—5 jelentkező akad most már évek óta. A kovács­szakmában ipari tanulót 15 éve nem sikerült felvenni! Egyes szakmákban kritikus a helyzet, mert elöregedett a munkásgárda. Jelenleg 15 ipari tanulónk van. Sajnos a 4 gépi forgácsoló tanuló között nin­csen elsőéves. A legjobb szak­munkások mellé osztottuk be a tanulókat, s félévenként ke­rülnek ót szakmájuknak meg­felelően más-más munkaterü­letre, műhelybe. Harmadéves korban minden tanulótól meg­kérdezzük, hol óhajt dolgozni, tanulni, gondoskodunk arról is, hogy az érdeklődésének legjob­ban megfelelő munkahelyen dolgozzon tovább. A vállalat jellege miatt, a tanterveket ma­radéktalanul nem tudjuk tel­jesíteni, viszont bizonyos érte­lemben sokoldalúbb képzést nyújtunk, mint a tanműhely­ben. » Eredmény szerint Az ipari tanulóképzéssel Ka­sza Gábor munkaügyi osztály- vezető és Köri Kálmán műve­zető. iparitanuló-felelős foglal­kozik. — Az ipari tanulókkal foglal­kozó szakmunkásaink a tan­tervi előírásokat ismerik — mondja Köri Kálmán. — A gyakorlati munkára és maga­tartásra adott osztályzatokat megbeszélik a tanulókkal. Ha fegyelmezetlen valamelyik, vagy esetleg gyengén tanul, többet foglalkozunk vele. Ta­valy például öten buktak meg. A vállalat KISZ-sz&rvezete vál­lalta korrepetálásuk szervezé­sét. Vincze Károly és Fiala Ká­roly harmadéves autószerelő tanulók egy Zetor-traktoron dolgoznak. — Mikor vettetek részt leg­utóbb baleseti oktatáson? — Ma reggel. ^ Jósfai Frigyes szakmunkás, Fiala Károly oktatója elége­dett a fiú előmenetelével, szó­fogadó, rendes gyereknek tart­ja. Csupán azt kifogásolja, hogy a heti három munkanap kevés a szakmai ismeretek el­sajátítására. A napló tanúsítja Az iparitanuló-lcépzés admi­nisztrációja is rendben van. Az oktatónál ott a tantervi utasí­tás, Köri Kálmán pedig ponto­san vezeti a szükséges okmá­nyokat, a hiányzásokat, az el­lenőrzési naplót. A kocsigyári látogatás után néhány nappal Balázs Imrével, a szakmunkásképző intézet szakoktatójával próbálunk egy­két olyan tanulót felkeresni, akik kisiparosoknál dolgoznak. — Az ellenőrzésnek az a legnagyobb gondja — tájékoz­tat Balázs Imre —, hogy a kis­iparosoknál dolgozó tanulókat nehéz megtalálni. Valóban, az ellenőrzési napló bejegyzései is ezt tanúsítják, íme, Popelka Adolf szobafestő és mázoló kisiparosról szóló de­cemberi bejegyzés: Nem tud­tam a mesterrel beszélni, sem a tanulóval, mert a megadott munkahelyről már elvonultak. Az írószer Szövetkezet po- mázi gyáregységében a másod- és harmadéves forgácsoló tanu­lók első félévi gyakorlati szint­felmérő vizsgája folyik. A má­sodévesek munkáját nézzük meg. Minden rendben. Balázs Imre ellenőrzi, hogyan dolgoz­tak, szakmai tanácsokat ad a ta­nulóknak. A vizsga befejezése­kor a művezetővel összegezik a tapasztalatokat. Véleményként Sorozatunk végéhez értünk. Riportjaink során igyekeztünk reális képet adni a szakmun­kásképzésről, a látottakról. A hivatalos értékelés, összegezés, nem a mi feladatunk. Mégis, néhány gondolatot vélemény­ként hadd írjunk le. Az iskola és az érdekelt vál­lalatok közötti munkakapcso­lat általában jó, de az elkövet­kező időszakban javítani kell az együttműködésen, hogy tisz­tázódjanak. megszűnjenek azok a problémák, amelyek a tanter­vi előírások, a baleseti oktatás és adminisztráció hiányossá­gaiban esetenként jelentkeznek és hátráltatják a tanulóképzést. Az együttműködésben termé­szetesen az iskolára vár a veze­tő, az irányító szerep. Célsze­rű volna, ha a vállalatok több példányban beszereznék, a Jog­szabálygyűjtemény az ipari ta­nulóképzésről című kiadványt, segítségével nagyon sok vitás kérdést tudnának tisztázni. Csak olyan szakmunkásokra szabadna bízni a tanulók okta­tását, akik megfelelő politikai felkészültséggel is rendelkez­nek, mert előfordult, hogy a ki­választásnál csupán a szakmai felkészültség volt mérvadó. A pedagógusok javasolják, hogy az'üzemekben dolgozó szocialista brigádok vállaljanak védnökséget az ipari szakmun­kásképzés felett. Az iskola irányító, ellenőr­ző tevékenységében is vannak bizonyos hiányosságok. Az ellen­őrző szakoktatók az úgyneve­zett ellenőrzési naplóba sok­szor formális bejegyzéseket tesznek. Ilyeneket olvashatunk A képzés feltételei jók... A szakmai, gyakorlati képzés megfelelő ... Különös esemény nincs. A szakmai, elméleti tárgya­kat oktató pedagógusok és a szakoktatók között is szorosab­bá kell tenni a kapcsolatot kölcsönös óralátogatások, hos­pitálások és egyéb pedagógiai módszerek segítségével. Az el­méleti tárgyakat tanító pedagó­gusok csak ritkán járnak ki az üzemekbe, pedig elméleti ok­tató munkájukban nagyon jól fel tudnák használni az üzemi tapasztalatokat. K. Gy. M. (Vége) nagyüzemi termelést. A kárto­lókapacitás jelenleg 1,2 millió négyzetméter. Szretnu novu godinu Nagyon vidám, bensősé­ges pravoszláv szilvesztert tartottak kedden este a szerb klub tagjai Pomózion. A fia­talok és az idősebbek egy­másba kapaszkodva ropták a táncot. A Suimadia együttes játákára kólók sora követte egymást. Éjfélikor pedig Szretnu novu godinu köszön­téssel kívántak boldog új- esz­tendőt rokonok, barátok is­merősök. Magunknak — közösen GAZDAGODÁSUNKBAN, életünk és környezetünk szeb­bé varázslásában nagy szere­pe van a közösen vállalt és közösen végzett társadalmi munkának. A szentendrei já­rás falvaiban — a kivitelező- hiányos esztendőkiben is — ezet méter számra készültek járdák, v ízelveze tő-á rítok, egyik helyen parkosítottak, máshol árkot ástak a vízveze­tékcsöveknek. Esztendőnként több millió forintnyi értékű a lakosság munkája, s ezzel valameny- nyiünket gazdagított. A me­gye többi járásához hason­lítva mégis viszonylag kevés a lakóhely szépítéséért, fejlesz­téséért vállalt áldozatkész fel­ajánlás. Pilisszántón például azért nem kezdődött meg a régi bauxitbetonból épített, élet­veszélyessé nyilvánított iskola bontása, mert a tanácsnak nincs rá pénze. Milyen egy­szerű volna, ha néhány ráter­mett fiatal, szakember irányí­tásával megkezdené a bontást, mert az anyagok hordására, rakodására örömmel vállal­koznának felső tagozatos gye­rekek és felnőttek egyaránt. AZ ELVÁRTNÁL KEVE­SEBB társadalmi munkát ajánl fel a lakosság BÚdalca- lászon, Pomázon és a Pilis falvainak többségében. Ennek oka: jobbára Pestre járnak, dolgozni, s a bevásárlás, az utazás jelentősen csökkenti a dolgozók szabad idejét. Pomá­zon és Budakalászon évente sok család települ le. Az újon­nan érkezők egy ideig nem ér­zik magukénak a nagyközség gondjait. A tanácstagok fel­adata volna jobban bevonni őket a közös ügyek megoldá­sába, AZ IDÉN és a következő 4 esztendőben is — az eddigi­nél nagyobb szerepet kell szánni a társadalmi munká­nak. Jó néhány példa bizo­nyítja, milyen sok múlik az aktív, lelkes szervezőkön, akik között sok fiatalt találhatunk. A társadalmi munkavállalás azonban korhatár nélküli. Aki közösséget érez lakóhe­lyével, s hajlandó osztozni a gondokban is, sokat segíthet a fejlődésben, előrelépésben. Fiatal és idős egyaránt. A társadalmi munkák szervezője SZENDI TIBOR BRIGÁDVEZETŐ A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának Kándó Kálmán szocialista bri­gádja példamutató a társadal- mimunka-vállalásban. Tavaly az év elején azt tervezték, hogy 780 órányit dolgoznak szűltebb közösségükért, a munkacsopor­tért és a gyárért. A különböző feladatokra Szénái Tibor, a tmk-villanyszerelő- és műsze­részbrigád vezetője mozgósítot­ta, szervezte társait. Brigádon kívülieket is — A kollégák szívesen eljöttek egy-egy közös akcióra, bár so­sem törekedtem arra, hogy tel­jes létszámban jelen legyen a brigád — mondta Szondi Ti­bor. — Ha valaki programot csinált arra a napra, amikor­ra a társadalmi munkát ter­veztük nem igyekeztünk rábe­szélni, hogy azt megváltoztas­sa. Talán nem is lehetett vol­na, hiszen ketten építkeznek a brigádban. A két építkező így is jelen volt valamennyi fontosabb akciónkon. A sport­pálya építésén 140, az építkező munkatársainknál 233 órát dol­goztunk. Nemcsak a brigádta­gokat támogatjuk társadalmi munkánkkal, hanem a brigá­don kívülieket is. Az utóbbiak­nál főként szakmába vágó fel­adatokat végzünk. A ^mieink­nél” viszont alapozunk, mal­tert keverünk, téglát hordunk, falazunk, mindent megcsiná­lunk amire szükség van. A gyári rendészet felkérésére, a a vállalat Duna-parti részén a sóderkirakó, tároló depónia ki­világítását oldottuk meg. Egyik brigád tagunk egyébként a vál­lalat KISZ-titkára — a megyei művelődési központ építkezé­sén vállalt társadalmi munkát. Volt akciónk, amely valameny- nyiünk szívügyévé vált: a Baj- csy-Zsilinszky úti iskola első A és B osztályában a tábla megfelelő megvilágítása, illet­ve e célra világító beredezések felszerelése. A szülői munka- közösség felkérésére soron kí­vül hozzáláttunk. Igazgatónk engedélyével megkaptuk a szükséges tartóvázakat és fény­csöveket, s a téli tanulmányi szünetben felszereltük az üzemben elkészített lámpákat. — A művelődési központ közvetítésével jó kapcsolatot alakítottuk ki a papírgyár Kandó Kálmán szocialista bri­gádjával, a kölcsönös üzemlá­togatáson, tapasztalatcserén kí­vül gyakorlati segítséget is kaptunk tőlük. Kölcsönös segítés Szandi Tibor megemlítette azt is, hogy eredetileg 120 órát kommunista műszak vállalása­ként terveztek, de a BVM szentendrei gyárában tavaly nem szerveztek ilyet. A bri­gádnak mégis sikerült teljesí­tenie a program szerinti 780 munkaórát. Persze, akinek érzéke van az emberek aktivitásának felkel­téséhez, az nemcsak munkára mozgósít. A brigád tavaly megtekintette a szentendrei Kovács Margit, Ferenczy és Czóbel múzeumot, az idén a fővárosba terveznek kulturális jellegű látogatásokat. Az oldalt írta: Czibor Valéria Foto: Nagy Iván

Next

/
Thumbnails
Contents