Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

Az országgyűlés elé terjesztik az élelmiszer­termelésről szóló törvényjavaslatot A vizek tisztaságának védelméről, a tsz-ek nem mezőgazdasági tevékenységérőlés a közlekedésbiztonság javításáról tárgyalt a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A' mezőgazd asá gi és élelme­zésügyi, valamint az igazság- ügyminiszer előterjesztésére a kormány megtárgyalta az élel­miszertermelés és forgalmazás előfeltételeiről, minőségéről szóló törvényjavaslatot, és úgy határozott, hogy azt az ország- gyűlés elé terjeszti. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a vizek szennyeződésének meg­akadályozására hozott kor­mányrendeletek végrehajtásá­nak ellenőrzéséről. A víztisz­taság javítása érdekében to­vábbi erőfeszítésekre van szük­ség. A kormány a jelentést el­fogadta. Utasította az érdekelt minisztereket és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy a saját területükön tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A mezőgazdasági és élelme­zésügy, valamint a pénzügymi­niszter javaslatára a kormány határozatot hozott a mezőgaz­dasági szövetkezetek nem me­zőgazdasági jellegű tevékeny­sége szabályozásának egyes kérdéseiről. A közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett a vas­úti-közúti kereszteződések kor­szerűsítésére. a közlekedésbiz­tonság javítására előirányzott intézkedésekről. A Miniszter- tanács utasította az érdekelt minisztereket, hogy segítsék a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumot a tervezett intéz­kedések megvalósításában. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter jelentését az új ingatlannyilvántartás kiala­kításáról, és határozatot ho­zott az eljárás további egysze­rűsítésére, gyorsítására. A kormány ezután ügyeket tárgyalt. egyéb Tiszta víz A Minisztertanács leg­utóbbi ülésén megtárgyalta a KNEB jelentését a kor­mány vízrvédelmi rendelke­zéseinek végrehajtásáról, mindenekelőtt, hogy a leg­utóbbi ellenőrzés óta ho­gyan változott a helyzet. A vizsgálat megálliapítot- ta, hogy a négy évvel ez­előtti és a korábban hozott kormányintézkedések idő­szerűek és hatásosak voltak, hiszen a mezőgazdaság je­lentős fejlődése és az or­szágszerte nagyszabású vá­rosiasodás következtében sem romlott vizeink mi­nősége, sőt egyes körzetek­ben javult is. Az ipar például ma 30 százalékkal több szennyvi­zet bocsát ki, mint 1970- ben, mégis sikerült csök­kenteni a tisztítatlan ipari szennyvíz mennyiségét mintegy 20 százalékkal. A jelenleg kibocsátott szenny­víznek egyharmada már biológiailag — tehát teljes értékűen — tisztított. A mezőgazdaságiban azonban ugrásszerűen meg­növekedett az utóbbi évek­ben a kibocsátott szenny­víz, különben az úgyneve­zett hígtrágya mennyisége. Gyors ütemben szaporod­tak ugyanis a nagyüzemi, szakosított állattenyésztő telepek és sajnos, ezek szennyvizének elvezetéséről gondoskodtak a legkevés­bé. Nagyon veszélyes je­lenség ez, mert ezek a te­lelepek többnyire a talaj­vizet fertőzik. A nemesvá­mosi sertéstelep megoldat­lan szennyvíztisztítása, el­vezetése miatt például ve­szélybe került egész Veszprém ivóvízellátása. Az utóbbi években szá­mottevően emelkedett a tisztítatlan városi szenny­víz mennyisége is, annak ellenére, hogy a tervezett­nél gyorsabban nőtt a tisz­títókapacitás. Hiába: a la­kótelepek örvendetes ki­épülésével a szennyvíz- tisztító telepek építése nem tudott lépést tartani. A vá­rosi csatornázási terv pél­dául a IV. ötéves terv idő­szakában 168 százalékra teljesült, de a csatornák végén, a folyópartokon nem készültek el a szenny­víztisztítók. Így a mezőgaz­daság és a városok foko­zódó vízszennyezése miatt a nagyobb erőfeszítések el­lenére sem tisztultak vi­zeink. Ráadásul még soha nem fordított az ország ak­kora figyelmet erre a fel­adatra, mint éppen az utóbbi években. (Igaz, a külföldről érkező szennye­ződés is emelkedett.) A városiasodás és a nép­gazdaság fejlődése évente 20 millió köbméterrel nö­velte a kibocsátott és tisz­tításra váró szennyvíz mennyiségét. Jelenleg 1,3— 1,4 milliárd köbméter szennyvíz keletkezik éven­te városainkban, az ipar­ban, a mezőgazdaságban. Ezért számottevő eredmény az is, hogy a vizek minősé­ge a korábbi szinten ma­radt. Segített ebbein — nem utolsósorban — a Minisz­tertanács által elrendelt szigorúbb ellenőrzés és a szabálysértők progresszív bírságolása is. A befolyt bírságok teljes összege a korábbi évi 25—30 millió­ról 65—70 millióra emelke­dett. A IV. ötéves terv idősza­kában befolyt bírság — összesen mintegy 200 millió forint — egy része a kor- mányrendélet értelmében visszajutott a vízvédelmi beruházások fedezésére, a vízügyi alapba, illetve a vállalatokhoz A kormány most felhívta a figyelmet arra, hogy a továbbiakban a bírságok összegét teljes mértékben vissza kell adni — megfelelő feltételekhez kötve — a beruházó válla­latoknak. A népgazdaság és a vá­rosok fejlődése minden bi­zonnyal az eddigi ütemben növeli majd a tisztításra váró szennyvizet, ezért to­vábbi erőfeszítések szüksé­gesek, hogy élő vizeink minőségét akárcsak a mai szinten is tarthassuk. A ja­vításhoz az eddiginél is több figyelem, munka és pénz kell. Ezért víztiszta- ság-véd elemre — központi alapból — körülbelül négy­szerié többet költünk majd az V. ötéves tervidőszak­ban, mint a megelőző években (a feladat jelen­tőségét húzza alá az is; hogy az V. ötéves tervtör­vény — az eddigi középtá­vú tervektől eltérően — már külön pontban irá­nyozza elő a szükséges teendőiket). A környezetvédelem, azon belül a víztisztaság- védelem létfontosságát ma már szükségtelen bizony­gatni. Tíz év elég ahhoz, hogy vizeinket elpusztítsuk vagy hosszú életűvé te­gyük. Ehhez az utóbbihoz a kormány és a vízügyi ha­tóságok fokozódó figyelme, a központi anyagi alapok bővítése, a szabálysértők­kel szembeni nagyobb szi­gor mellé nélkülözhetetlen a fegyelmezett, felelősség­teljes és nemcsak a pilla­natnyi érdekeket tekintő munloa Is a városok, válla­latok, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ré­széről. Valamennyi helyi irányító szerv, a tanácsok és valamennyi állampolgár önmagával és másokkal szemben kialakított szigora a vizek védelmében — a társadalom vagyona védel­mében — felér ebben a feladatban a pillanatnyilag víztisztaság-védelmi beren­dezésekre rendelkezésünk­re álló anyagi eszközök duplájával. A fegyelem és a munka közbeni tudatos­ság itt is rendkívül értékes és jó hatásfokkal megté­rülő befektetés. G. F. a magyar—nyugatnémet gazdasági tárgyalások Egész napon át tartó ülés után csütörtökön délután jegyzőkönyv aláírásával feje­ződtek be Bonnban a magyar —nyugatnémet gazdasági ve­gyes bizothság tárgyalásai. A megbeszéléseiken a két küldöttség — amelyet magyar részről dr. Bíró József, kül- kereslcedelLmi miniszter, nyu­gatnémet részről Hans Fride- richs szövetségi gazdaságügyi miniszter vezetett — egyetér­tett abban, hogy harmonikus, azaz az eddiginél kiegyenlí­tettebb fejlődést kell biztosíta­ni Magyarország és az NSZK kereskedelmi kapcsolatainak. Ennek feltételei, hogy mindkét fél, kivált Magyarország szál­lításai növekedjenek. Figyelembe véve a Magyar- ország hátrányára jelentkező passzívumot, küldöttségünk igényelte az NSZK-ban még fennálló mennyiségi , korláto­zások felszámolását Á megbeszéléseknek igen fontos témáját alkotta a gaz­dasági kooperáció, amelynek még tág tere van. Dr. Bíró József csütörtökön déliben ebédet adott nyugatné­met kollégája, Hans Fride- richs tiszteletére. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM AHA 80 FILLÉR 1976. JANUAR 16., PÉNTEK A BT közel-keleti vitája Szovjet felszólalás Az ENSZ Biztonsági Taná­csának közel-keleti, vitájában csütörtökön felszólalt Jakov Malik nagykövet, a Szovjet­unió fődelegátusa, Sürgette a genfi békekonferencia munká­jának mielőbbi felújítását és a PFSZ részvételét minden fó­rumon a közel-keleti probléma megoldás ában. A Szovjetunió álláspontja, hogy a térség valamennyi or­szágának határait és bizton­ságát szavatolni kell — hang­súlyozta. Kijelentette: a politikai ren­dezés magva az, hogy az izra­eli csapatokat ki kell vonni az 1967-ben megszállt összes arab területekről. Ezt a kulcsfontos­ságú javaslatot az ENSZ hatá­rozatai alátámasztották és megerősítették. Maradéktala­nul érvényre kell juttatni a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogait, köztük a saját állam létrehozásának elidege­níthetetlen jogát is. Richards nagykövet, brit fődelegátus, valamint Szaúd Arábia Pakisztán és a Benin Köztársaság küldötte szólalt fel a közép-európai idő szerint délutáni ülésen. Egyidejűleg tartott sajtóérte­kezletén Herzog, Izrael ENSZ- küidöttségének vezetője újólag síkraszállt a jPFSZ-nek a tár­gyalásokon való részvétele el­len. Elutazott hazánkból a portugál külügyminiszter Ernesto Meló Antunes, a Portugál Köztársaság külügy­minisztere csütörtökön dél­előtt — kíséretének tagjaival együtt — elutazott Magyar- országról. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes, Csaba Ferenc, a Magyar Népköztársaság lis­szaboni nagykövete, és a kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt Lopes Vieria, a Portugál Köztársa­ság budapesti nagykövete. Ott volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te is. (A portugál külügyminisz­ter magyarországi látogatásá­ról közleményt adtak ki, me­lyet a 2. oldalon ismerte­tünk). Készülnek n kiviteli tervek TÉSZTAGYÁR ÉPÜL DUNAKESZIN Horváth Sándor, a dunake­szi Gyümölcs- és Főzelékkon­zervgyár beruházási csoportve­zetője nem lepődik meg, amikor fejlesztési terveik előtt a közelmúltat firtatom: hol tart a központi raktár építkezése? Arról a raktárról van szó, amelynek — utolsó — átadási határideje 1975. december 31. volt, de amely még a negyedik negyedév kezdetén is messze állt a befejezéstől. — A műszaki átadás az év vége előtt megtörtént, így az árukészletünk legnagyobb ré­szét már van hol tárolnunk, nem kell a szabad ég alatt tar­A harmadik ütem kezdetén Az Út- és Vasútépítő Vállalat a DKV beruházásán A Dunai Kőolajipari Válla­lat beruházása ez év Január elsején harmadik üteméhez ér­kezett. Az Üt- és Vasútépítő Vállalat a kezdettől fogva ge­nerál- és alváJlalkaeóként vesz részt az építésben. 1961. de­cemberében 55 dolgozóval 112 ezer forintos tervvel látták munkához. Az építkezés mai körülményeiről Szerencsev Já­nos, építésvezető ad képet. —- A legmodernebb techno­lógiával dolgozunk — mondja. — A vízhálózat építésénél igen szigorúak a követelmények, osztályozott minőségi var­ratokat kell hegeszteni, amelyeket röntgensugaras vizsgálattal ellenőriznek. 1968 óta — a második ütem­ben — mintegy 25 kilométer csövet fektettünk le ezzel a módszerrel. Az átmérőjük 200 —2000 milliméter között válto­zik. Mi építjük az utakat, az ivó- és iparivíz-szolgáltatás- hoz szükséges összes létesít­ményeket, az iparivíz-hűtő és szennyvíztisztító berendezése­ket. A munkások a 6-os számú fő közlekedési út 6 kilométeres kitérőjének megépítésére a legbüszkébbek. Ezt ugyanis a KPM igen alapos minőségel­lenőrzés után vette át; azóta sincs rá panasz. — Magasépítést is vállal­tunk: a szivaittyúház, a har­minchat cellás hűtőtorony és hozzájuk tartozó tárolók, az olajlefölöző medencék, a víz- diszpécserszolgálati épület és az összes úgynevezett kismű- tárgy kivitelezését. — Napról napra növekszik a MÁV-állomás forgalma. Mind több áru érkezik, s indul a fo­gyasztókhoz. Mintegy 8 Mkrenéter új) vasúti pályát fekretrEintc le. 30 csoportkiíérővel. Felépült a 120 tonnás Ikervaa- úti hídmérleg, a CGA-rend- szerű automatikus üzemanvag- töltő-állomás és egy kétállá­sos mozdonyszín. A DKV második ütemének beruházásából az Üt- és Vas­útépítő Vállalat 450 millió fo­rint értékű munkát végzett, a tervezett 329,4 millió forint helyett — Nem veszélytelen körül­mények között! — Valóban. A DKV csepp­folyós gáztérségében fokozott tűzrendészet! elővigyázatos­sággal dolgozunk. Állandóan mérnünk kell a levegő gázkoncentrációját, isak gumitalpú cipőben és bronzkalapáccsal, tehát szigorúan szikramentes eszközökkel dolgozhatunk. Előfordul, hogy naponta több­ször is le kell állítani a mun­káit, mert a gázkoncentráció megközelíti a veszélyes szintet. Mi ilyen, körülmények között kalapálunk, hegesztőnk, de minden nehézség ellenére tel­jesítettük a második ütemben megszabott tervet! — És a harmadikban? — A többi között vasúti lé­tesítmények bővítése, útépítés, szennyvíztisztító-hálózat fej­lesztés, újabb kétállásos moz­donyszín elkészítése és még egy sor más munka vár ránk a most megkezdett harmadik ütemben. Tudjuk, milyen nagy jelentőségű beruházás ré­szesei vagyunk, arra törek­szünk, hogy feladatainkat jó minőségben, határidőre telje­sítsük. L. A. Munkában a brigád JL hernádi tsz haromflfeldolROió telepé« évente 1500 vagon barom­fit dolgoznak fel. Az áru jelentős részét a budapesti üzletekbe, mint­egy 400 vagonnal pedig külföldi megrendelésre szállítanak. Felvéte­lünkön: a zsigereloszalagnál a József Attila szocialista brigád, ők óránként mintegy 1600 csirkét osztályoznak. Nagy Iván felvétele tani. Az átadáskor készült jegyzőkönyvnek megfelelően, a javításokkal május 15-ig kell végezniük a kivitele­zőknek. Konkrétan: a külső üvegezést, a csatornázást, térbetonozást stb. — Es az idei fejlesztési terv? — Legnagyobb feladatunk a tésztagyár felépítése lesz. Erre a célra 137 millió 87 ezer fo­rinttal rendelkezünk, részint bankhitelből, részint a Kon­zervipari Tröszttől kapott ösz- saegből. Ebből úgy kell felépí­teni 1977. december 31-ig az új tésztagyárat, hogy 1978-tól kezdve évente 800 vagon szá­raztésztát gyárthassunk az élelmiszer-kereskedelemnek. — Van-e már kivitelezője az építkezésnek? — Január 8-án kapacitás­foglalási szerződést kötöttünk a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatával; a kiviteli tervek készítésével megbízott Köny- nyűipari Szerelő. Építő Válla­lat összeálította azoknak a fő­anyagoknak a listáját, amelyek­nek beszerzési ideje általában hat hónapot vesz igénybe, s ezt a listát január 14-én eljuttat­tuk az építőipari vállalat ve­zetőinek. Főmérnökük, Kovács Jenő ezt a feladatot felvette munkaprogramjukba, s azt ígérte, hogy december 31­re állni fog az épület szer­kezete, jöhetnek az importgépek. — Honnan? — Olaszországból. A hazai tésztagyártó gépeken kívül az olaszoktól vásárolunk berende­zéseket; a tőkés importgépekre és szerelésükre 103,5 millió fo­rintot fordítunk a beruházási keretből; tizenötmillióba kerül az'építkezés, a többi pénzből' — csaknem 19 millióból — ma­gyar gyártmányú gépeket ve­szünk. Ny. fi. KÖZÉLET Havasi Ferenc miniszterel­nök-helyettes, Csou En-lajnak, a Kinai Népköztársaság Állam, tanácsa elnökének elhunyta kapcsán a Magyar Népköz­társaság kormánya nevében január 15-én részvétiátogatást tett a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségén. Rödönyi Károly közlekedés­és postaügyi miniszter a KGST- vb 74. ülésszakáról csütörtö­kön este hazaérkezett Moszk­vából. A Ferihegyi repülőté­ren dr. Ábrahám Kálmán köz­lekedés- és postaügyi államtit­kár fogadta. V Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztő­je, aki Oldrich Sv erikának, a CSKP KB titkársága tagjának, a Rudé Pravo főszerkesztőjé­nek meghívására január 12— 15 között látogatást tett Cseh­szlovákiában, csütörtökön ha­zaérkezett. I I I 4

Next

/
Thumbnails
Contents