Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám
1976. JANUAR 15.. CSÜTÖRTÖK •i'bctki W K/unav Erősödő kapcsolat a lakossággal NEB-vizsgálat Nagy kátén a munkahelyi közérzetről Várszegi István, a nagykátai NEB elnöke frissen gépelt iratot néz át javítgat íróasztalánál. Most készült el írásos beszámolója az ellenőrző bizottság tavalyi munkájáról. Erről beszélgettünk. Egyeztetett program szerint — A vizsgálatok számára vonatkozó statisztikai adat önmagában nem mond sokat — állapítja meg. — Részt vettünk két országos és két megyei, továbbá négy járási és két cél- vizsgálaton. összesen tehát tízen egy év alatt, ez látszatra talán nem sok. Csakhogy mindegyiket nagy alapossággal végezték el a NEB-tagok, akik természetesen a maguk munk- kahelyéről nem mehetnek el gyakran, hiszen mindannyian fontos beosztásban dolgoznak. Számukra a népi ellenőrzésben való részvétel társadalmi kötelezettség, megtisztelő megbízatás. Eleget tesznek, mégpedig nagy lelkiismeretességgel feladatuknak munkahelyükön csakúgy, mint az ellenőrzéseken, és ezért elismerés illeti őket. — Befejezték-e a tavaly megkezdett vizsgálatokat? — Egy kivételével. Az árellenőrzésekkel kapcsolatos központi téma. amelyet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság utasítására az ország több helyén végeznek, áthúzódott erre az esztendőre. Egy járási vizsgálatot, a mezőgazdasági tsz-ekben az összeférhetetlenségre és az elvtelen kapcsolatokra vonatkozót pedig csak megkezdtük, de mert időszerűtlenné vált, . abbahagytuk. Ev közben ugyanis a járásban több tsz egyesült és mindenütt rendezték a személyi problémákat, a NEB saját vizsgálat alapján egyes esetekben bűnvádi és kártérítési eljárást kezdeményezett, Intézkedett a járás — Milyen jó tapasztalatokkal járt e vizsgálat? — Erre a legjobb példa, hogy amikor a tsz-eknél a különböző zárt termelési rendszereket vizsgáltuk és tapasztalatainkat jelentésbe foglaltuk, a járási hivatal élelmiszergazdasági osztálya intézkedett a termelési rendszerek kiszélesítésére. — Milyen a kapcsolat a NEB és a lakosság között? — Határozottan jó. Nagyon gyakran fordulnak hozzánk tanácsért, s bizalommal. A közérdekű bejelentések száma viszont évről évre c.ökken. Nemcsak a NEB-nél. de a tanácsoknál is. A beérkezett bejelentések zöme tavaly is változatlanul a kereskedelemre és a vendéglátóiparra vonatkozott, s túlnyomórészt megalapozott volt. Tapasztalataink szerint a panaszolt cselekmények, mind a kereskedelemben, mind a vendéglátóiparban sorra megismétlődnek. Aránylag sok — bár az előzőknél jóval kevesebb — a munkaügyi panasz. Ezeknél viszont ritka az ismétlődés. Takarékosa bb gazdálkodás — Elkészült-e már az idei munkaterv? — Igen. Az első vizsgálatot februárra ütemeztük. Jelzések érkeztek hozzánk, hogy a szövetkezetek nem mindig rendel- tetésszerűep és nem saját érdekük szolgálatában használják személygépkocsijaikat. A menetlevelek kezelése körül is előfordulnak mulasztások. Második vizsgálatunk márciusban lesz. Azt kívánjuk megállapítani, hogy az egyébként eredményes és jól működő önkéntes tűzoltó-egyesületeknél biz- tosítottak-e minden esetben a szükséges feltételek. Milyen az anyag- és pénzgazdálkodás, Ugyancsak márciusban folytatjuk a tavalyról áthúzódó vizsgálatot az árellenőrzések ügyében. — Áprilisban a központi munkatervhez kapcsolódva azt kívánjuk megtudni, milyen tényezők akadályozzák a mező- gazdasági nagyüzemekben a színvonalasabb állategészségügyi ellátást.. Augusztusban a takarékossági intézkedési tervek végrehajtását ellenőrizzük az állami költségvetésből gazdálkodó szerveknél. Fel szeretnénk tárni, vannak-e a takarékosabb gazdálkodást akadályozó tényezők. Javult-e a helyzet ? — A tervbe vett utolsó vizsgálatra októberben kerül sor. Ez utóvizsgálat lesz. Nyolc-tíz esztendeje iparosodik a kifejezetten mezőgazdasági jellegű nagylcátai járás. 1971—73- ban vizsgálatot tartótunk hét ipari üzemben, két mezőgazdasági termelőszövetkezetben, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat nagyhutai telepén, valamint az OTP fiókjánál. hogy megállapítsuk, milyen a dolgozók szociális és egészségügyi ellátása, általában milyen a munkahelyi közérzet. Találtunk néhány kifogásolnivalót és most arra vagyunk kiváncsiak, javult-e azóta a helyzet. — Mik voltak az akkori vizsgálat tapasztalatai? — A munkakörülmények bizony nem mindenütt voltak megfelelőek, viszont a vezetők és a beosztottak kapcsolatát eléggé jónak találjuk. Mégis, a megkérdezett dolgozók túlnyomó része a jó munka elismerése mellett hiányolta a nagyobb erkölcsi elismerést. A munkahelyi közérzetre vonatkozó kérdőívre adott válaszok arányából érdemes any- nyit idézni, hogy a megkérdezett férfiak 75,1, a nők 57,7 százaléka volt elégedett keresetével. A vezetők és a dolgozók kapcsolatával pedig 74,7 százalékuk. — Bizonyára figyelembe vette a vizsgálat a fluktuációt is. — A munkahelytől megválók legnagyobb része, 61,4 százaléka bérezési problémák miatt helyezkedett el máshol A vezetőkkel szemben támasztott kifogás késztette távozásra 6,9 százalékukat. Akadtak néhányan, akik nehéznek találták a munkát, nagyon szigorúnak a munkafegyelmet. Most megvizsgáljuk mennyiben változott a helyzet az eltelt évek alatt, javultak-e a munkahelyi körülmények, jobb-e a dolgozók közérzete és vajon a dolgozók egészségének, szociális igényednek kielégítésére történtek-e hathatós intézkedések? — Munkatervünkön kívül minden hozzánk érkező közérdekű bejelentést nyomban megvizsgálunk Várjuk a lakosság bejelentéseit Szokoly Endre Szovjetunió - a barátok szemével A szovjet kultúra háza, a Magyar Írók Szövetsége, a Lapkiadó Vállalat,, az Országos Rendező Iroda „Korona-pódiuma” január 16-án 17 órakor műsoros irodalmi estet rendez a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, Szovjetunió a barátok szemével címmel. Az estén közreműködik Szergej Mihalkov, az Oroszországi Föderáció írószövetségének elnöke, Ivan Szalimon, a szovjet baráti társaságok magyarországi képviselője, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, Csák Gyula, a Magyar Írók Szövetségének titkára, Bor Ambrus, Rab Zsuzsa, Szentiványi Kálmán és Thiery Árpád írók. A magyar és orosz nyelvű műsorban többek között elhangzanak a jelenlevő szerzők művei is. • A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny hatására Jó alapok az idei terv feladatainak teljesítéséhez Új lendülettel a Pestvidéki Gépgyárban A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny a Pestvidéki Gépgyárban a szocialista brigádok kezdeményezése alapján indult el: az aranyplakettel kitüntetett Május 1. szocialista brigád felajánlásával, felhívásával, amihez csatlakozott a vállalat összes brigádja. A gyár politikai és gazdasági vezetése nagyon jelentős akciónak tekintette a kongresszusi munkaversenyt — mondja Merkert József, a szakszervezeti bizottság szervező titkára. A vállalások előtt a gazdasági egységek vezetői termelési tanácskozásokon és brigádértekezleteken beszélték meg a dolgozókkal feladatukat. A felhíváshoz 123 brigád, 11 üzem, 1 főosztály és három gyáregység közössége csatlakozott. A vállalások a következő fő tennivalókat tartalmazták: a munka és üzemszervezés javítása, a hatékonyság növelése, a rendelkezésre álló lehetőségek jobb kihasználása, az anyaggal és energiával való takarékosság, az új gyártmánytípusok megvalósítása, a belső beruházások megvalósítása, ezek ütemességének biztosítása, valamint a készletgazdálkodás javítása. A vállalásokban az egyik legátfogóbb cél a takarékosság. A részfeladatokat végző dolgozók, a kisebb munkahelyi kollektívák az anyaggal. pénzzel, idővel és léttást. Ennek összege négy és fél millió forint volt. — Meg kell említeni — mondja Mer kert József —, hogy a felszabadulási munkaverseny második szakasza, valamint az említett KB-hatá- rozat újabb lendületet adott a szocialista brigádmozgalomnak. Ez természetesen az V. ötéves tervre is kisugárzik és meghatározza a brigádok fő célkitűzéseit. Említsük meg e következetes tevékenység néhány jellemző jó példáját: a javító gyáregységben a felajánlások szellemében csökkent az átfutási idő; a kapacitás jobb kihasználásával az elmúlt évi tervet ez a gyáregység jelentősen túlteljesítette. Egy másik példa. A hajtóműüzem Dózsa és Petőfi szocialista brigádjait, amelyek 5 százalékos alapanyag- és 3 százalékos normaidő-megtakarítással javították a berendezéseket. Az általános gyáregységnél a felajánlások értelmében a gyártmány- és gyártásfej tesztéiben értek el jó eredményeket. Rövid idő alatt a huzal- zománcozógép-család több típusát világszínvonalra fejlesztették. A gyáregység „Tech n<^’ szocialista brigádja felajánlásában szerepelt a lemezüzem raktárában elfekvő vákuum- alkatrészek azonosítása és eladása is. A kalorikus gyáregységben létrehozták • az úgynevezett h ul 1 adéklem ez-osztályozó t, ahol méret és minőség szerint, az apróbb alkatrészek gyártásához biztosítják az anyagot. A termelési főosztály brigádjainak felajánlásaiban szerepelt — fő tennivalóként — a szabad készletek feltárása, értékesítése, az úgynevezett darabolási veszteség csökkentése. Mindezzel jelentős anyagmegtakarítást értek el. Nem is szólva arról, hogy Új úton A, szigethalmi tanács újabb 700 méteres útszakaszt adott át a forgalomnak, a község gerincútvonalán, a Szabadkai utcában. Az új utat megközelítőleg kétmillió forintos költséggel, két és fél hónap alatt építette a Betonútépítő Vállalat. Nagy Iván felvétele tésállományt mintegy 2—2 ezerrel kívánják növelni, a juhállományt viszont majd hétezerrel — főként anyaállatokkal — gyarapítják. A tervek között szerepel a Hernádon jelenleg épülő ser- tósvágó- és feldolgozó telep, a felsőpakonyi Búzakalász Tsz-ben megépítendő borjúistálló, és a 600 állatot befogadó juhhodály. Az inárcsi Március 21. és a kakucsi Lenin tsz közösen épít szarvasmarha-istállót, és mintegy ötezer baromfinak tenyész- házat. A dabasi Szikra Tsz-ben 200 vagonos terményraktárt, a Bugyi községi Tessedik Tsz- ben pedig két szarvasmarha- istállót építenek és egyévi 12 millid csirkés keltetőgépet vásárolnak. V. G. P. Szerelés a csehszlovák partnernek ötvennyolc méter hosszú, felső pályás, rácsos szerkezetű vasúti híd összeszerelését kezdték meg a Ganz-MÁVAG híd- és daru gyáregységében. A Pozsonynak készülő hídon kívül az idén még egy vasúti hidat készítenek csehszlovák megrendelésre. A gyár folytatja közreműködését a prágai metró építésében is, különböző acél tartószerkezetek előállításával. Ebben az évben több üzemi futódarut gyártanak, s szerelnek a Dunai Vasműnek, a Lenin Kohászati Műveknek és az Ózdi Kohászati Műveknek, ösz- szesen mintegy száztíz-száz- húszmillió forint értékben. számmal takarékoskodva kívántak hozzájárulni a vállalati feladatok megvalósításához. Ahhoz, hogy az V. ötéves tervet a lehetőségekhez képest a legjobb alapon kezdhették, nagymértékben hozzájárult a jubileumi és kongresszusi munkaverseny. Végül Is ez tette lehetővé az önköltség 2 százalékos csökkentését, az 5 százalékos energi amegtakaríTóth Jocó tanácstalanul állt meg a sarkon. Első pillantásra ugyanolyan reggel volt, mint bármely hétkönapon. Jocó is időben elindult a gyárba. Az úton sem történt semmi rendkívüli: De amikor odaért... Teljesen érthetetlen, sehol nem találta a bejáratot. A porta helyett egyszerűen folytatódott a kőkerítés, és hiába kereste pillantásával az impozáns irodaépületet meg az üzemnek jól ismert csarnokait. Már harmadszor kerülte meg a körbezárt területet, de egyetlen rést sem sikerült felfedeznie a kerítésen. Ami pedig még hihetetlenebb, mintha a föld nyelte volna el az egész gyárat. Homályosan eszébe jutott a tegnap este. Varga Zsigával A kapu bezárult... poharazgattak, mint minden kedden délután. A harmadiknegyedik pohár után előkerült a szokásos téma: gürcölés a mindennapiért. Tudod, nem bánnám, ha reggelre elvinné az ördög az egész gyárat — zárta a szokásos fordulattal az ügyei Jocó. Majd ismét ittak, és el is felejtették a gyár eltűnéséről szóló megjegyzést. És ezen a reggelen Tóth Jocó tanácstalanul állt a sarkon. Egyszerre csak feltűnt Varga Zsiga jellegzetesen csámpázó léptekkel. Elég volt egy pillantást vetni rá. Ö is legalább a második kört rótta. Szemei döbbenetét tükröztek. > Jocó szólalt meg először: — Te meg mért nem mész be? — A hülye ötleteid miatt! — csattant jel szemrehányóan Varga Zsiga. — Te sem nagyon tiltakoztál — vélekedett Jocó. — Mindegy! — legyintett béküléke- nyen Zsiga. — Ez úgysem lehet igaz. — Tarts bakot! Jocó fölkapaszkodott Varga Zsiga vállára, és belesett a kerítés mögé. A szürke, mégis oly kedves épületek helyén dús zöld fű hullámzott. Máskor bizonyára a labdarúgópálya gyepére emlékeztette volna Tóth Jocót, de ebben á helyzetben nem volt kedve ilyesmire gondolni. — Most mit tegyünk? — szólalt meg Varga Zsiga a kétségbeesés határán. Jocó nem válaszolt. Kezeit nézte, szerszámtól megkeményedett tenyerét, ujjait, melyek ilyenkor már a kalapács nyelét szokták ölelni. — És mi van a többiekkel ? — ötlött fel benne. — Nem nyelhette el őket is a föld! Meg kell találnunk a bejáratot! — fordult Zsigához, teljesen elfeledve tegnapi, meggondolatlan kívánságát. — Igen, már rég melóznunk kellene! — mondta Zsiga olyan hangsúllyal, mintha legdédelgetet- tebb álmát gyónná meg barátjának. Szótlanul elindultak együtt a végtelen kerítés mellett, hogy felkutassák a kaput, mely eddig — olyan magától értetődően — mindennap szélesré tárva várta őket. Lakatos Tamás t i Hadüzenet a dohányzásnak Intézkedések az Utasellátó üzemegységeiben Az Utasellátó Vállalat halat üzent a dohányzásnak, egalábbis bekapcsolódik az egészségre káros dohányzási írtaknak elleni felvilágosító nunkába. Ezt a gyakorlatban is széles körben érvényesítik, dohányzás csökkentését cé- ozza a vállalat főigazgatójá- iak utasítása, amely szerint íz Utasellátó valamennyi ét- ermében és vendéglőjében, a vasúti étkezőkocsikban és a lajóéttermekiben az asztalok 25 százalékát a nem dohányzók részére kell fenntartani; ihol lehetőség van rá, a do- lányzókétól elkülönítve. A Lem dohányzók asztalait nem- letközileg elfogadott jelzéssel - füstölgő cigaretta átlósan .thúzva — látják el. A főigaz. ;atói utasítás előírja azt is, iogy a szeszmentes bisztrókban, a tejbárokban április 1- től a dohányzást meg kell tiltani. Tryancsak megtiltják a do- lányzást a vállalat rnunkahe- yi büféiben, élelmiszert is rusító üzleteiben, a bisztró- s büfékocsikban. Köztudott, hogy a dabasi járás mezőgazdaságának egyik fő feladata — a helyi igények kielégítésén túl — hozzájárulni Budapest élelemmel való ellátásához. Ez meghatározója a fejlesztési elképzeléseknek is. Ennek célja, iránya az intenzívebb gazdálkodás. Épp ezért törekszenek a következő esztendőkben a járás tsz-ei és mezőgazdasági szakszövetkezetei az iparszerű termelésre, a műszaki, biológiai, kémiai és szervezési tudomány eredményeinek sokoldalú alkalmazására. Azt akarják elérni, hogy a megművelhető területeket száz százalékig kihasználják. A vetésszerkezet, mely eddig is megfelelőnek bizonyult, alig módosul. Az új szántók bevonásával a búza, a korai zöldségfélék, a burgonya és a napraforgó vetésterülete, valamint a szálastakarmányok közül a pillangósoké nő. Három- száztizenkét hektár szőlőt, 439 hektár gyümölcsöst és 3074 hektár erdőt telepítenek néhány éven belül a járás termelő- és szakszövetkezetei. Az állattenyésztés mennyiségi növelésén felül főként a minőség javítását tűzték ki célul a mezőgazdászok. A szarvasmarha-tenyésztés eddigi koncepcióját — hogy minden gazdaságban legyen legalább száz tehén — a gyakorlat már túlhaladta. A tsz-ek egyesülései nyomán már alakul a szakosodott növendékállat-nevelés, tej- és hústermelés a gazdaságokban. A járás területén nagy — s eddig kihasználatlan — lehetőségek vannak viszont a juhtenyésztésre. A gazdaságok söprögetői az eddig hasznosí- tatlan, gyérebb füvű legelőkön is megtalálják táplálékukat. A szarvasmarha- és a serezen túl több mint 2 százalékkal csökkentették az üzemanyag-fogyasztást a gépkocsiknál. A kongresszusi vállalások teljesítése jó alapot biztosított az V. ötéves terv feladatainak végrehajtásához. A szakszervezet — harmonikus egységben a párt-, a KISZ- és a gazdasági vezetéssel — arra törekszik, hogy termelést segítő tevékenységük sajátos eszközeivel, szervezéssel, agi- tációs- és propogandatevé- kenvséggel a továbbiakban is segítse a brigádok vállalásait és a felajánlások teljesítését. A. J.