Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám

Szükség van a lakosság segítségére Fogatosok monopolhelyzetben A városokban sem ritka, de kisebb településeken éppenség­gel mindennapos, hogy fogat­tal fuvaroznak a lakosság meg­rendelésére, hiszen a községek­ben nem mindenütt vannak Volán-kirendeltségek, így az­tán, ha tüzelőanyagot, építési anyagot kell a helyszínre szál­lítani, bizony nélkülözhetetle­nek a lovasfogatok. A fuvaro­sok többsége iparengedéllyel rendelkezik és mindnyájan kö­telezve vannak, arra hogy a közlekedés biztonsága érdeké­ben a hajtási engedélyt is meg­szerezzék. Előzni sem lehetett Gyakori, hogy a fuvarosoknál alkalmi munkások dolgoznak, s közülük bizony nem mind­egyik ismeri a közlekedési sza­bályokat, s mégis kimerészked­nek a kocsival a forgalmas út­vonalra, s tegyük hozzá azt is, nemegyszer sajnos erősen it­tas állapotban. Ez pedig veszé­lyezteti a közlekedés bizton­ságát, komoly baleseti forrás lehet. Ha egy községben valaki autóval végigmegy, lépten- nyomon találkozik alaposan megrakott gumirádlis kocsik­kal, s a bakon ülő hajtó sza­kadatlanul csépeli a lovakat. A nagy súly, á hajtás eleimi sza­bályainak meg nem tartása eredményezi, hogy az ilyen fo­gatok minden további nélkül áttérnek at út másik felére, szabálytalanul állnak meg 'a rakodáskor. Ez ugyancsak sú­lyos baleseti forrás. Megjegy­zendő az is, hogy nemegyszer hallani a járókelők megjegyzé­seit: hogy a fuvarosok egy ré­sze állatkínzó, habzó szájú lo­vakkal vágtatnak végig az ut­cán, s az állatok csaknem meg­szakadnak, a sok mázsás teher vontatásakor. Persze tudjuk, hogy a fuva­rosok sokhelyütt fontos szere­pet töltenek be a szolgáltatás­ban, hogy nehéz fizikai munkát végeznek, az viszont már túl­zás, hogy egyesek csak a nagy keresetet hajszolják, a konjunk­turális helyzetet igyekeznek maximálisan kihasználni. Jog­gal botránkoztatja meg az em­bereket az állatkínzás és ahogy említettük is, nem kis veszélyt jelentenek a közúti közleke­désben a gyeplőt rángató, kia­báló alkalmi munkások. A mi­nap az egyik nagyközség több kilométer hosszú főutcáján a részeg hajtó az út egyik oldalá­tól a másikig rángatta a lova­kat, de úgy ám, hogy veszély nélkül még előzni sem lehetett. A haj tót figyelmeztető állam­polgárt a bakon ülő jogtalanul illette durva szavakkal, s nyíl­ván csodálkozni is fog azon, amikor a tanács szabálysértési bizottsága el fogja marasztal­ni. „Mázsás" deszkák Sokszor megdöbbentő, hogy a fogatosok magatartása mennyi­re megváltozik, ha nem látnak rendőrt a közelben. A kemény­burkolatú útra ráhajtás előtt — bár kötelező —, soha nem tá- volítják el a sarat a kerekek­ről; a lovas kocsik sorban áll­nak a kocsmák előtt, szétszór­ják az utakon a szállított anya­got, s nem utolsósorban igen erőszakosak a közlekedésben. De joggal tartjuk elítélendőnek azt is, hogy néhányan a kisebb fuvarokért is százakat zsebel­nek be, mert tudják, hogy azon a vidéken más fuvaroztatási le­hetőség rajtuk kívül nincsen. A tanácsok lehetőségeikhez mérten ellenőrzik a fuvaroso­kat, a fuvarozási díjakat, azon­ban úgy tűnik mindez kevés, hiszen alig vezet eredményre. Szükség van a lakosság haté­kony közreműködésére is, hi­szen a visszásságok csak így szűnhetnek meg mielőbb. A minap — jó példa ez is — az egyik állampolgár panaszko­dott, hogy a nem egészen öt­száz forintba kerülő ajtót csak ötszáz forintért lett volna haj­landó a fuvaros 5—6 kilomé­terre elszállítani. Az sem en­gedhető meg, hogy néhány szál deszkát több mázsányi fuvar díjáért legyenek hajlandók el­szállítani, kihasználva azt, hogy nem mindenütt oldható meg tehergépjárművel a szál­lítás. K. I. III. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1976. JANUÁR 13., KEDD Nőbizottsági javaslat a beiskolázásra Az elmúlt esztendőiben az Ikladi Egyesült Galgaparti Termelőszövetkezet nőbizott­sága munkája során arra töre­kedett, hogy a szövetkezet nő- dolgozóit ugyanolyan kedvez­mény illesse meg, mint az ipa­ri üzemek munkásnőit. A fel­adatokat a közös gazdaság nő­bizottsága ebben az esztendő­ben is saját ügyrendje és mun­katerve alapján igyekszik meg­valósítani. Elmúlt esztendei munkájukhoz kérték a terme­lőszövetkezet pártszervezeté­nek segítségét, s együttesen va­lósították meg a terv szerint soron következő feladatokat. Az elmúlt esztendő végén fel­mérték, hogy a termelőszövet­kezet dolgozói közül, különö­sen a nőknél, kik nem végez­ték el az általános iskola nyolc osztályát. A beiskolázások elő­készítésére a nőbizottság ja­vaslatot dolgozott ki. Közösen vitatták meg, hogy a gazdaság­ban dolgozó nők, politikai- szakmai fejlődését hogyan le­het elősegíteni, továbbá milyen intézkedések szükségesek a nő­dolgozók társadalmi aktivitá­sának növelésére. Az aktuális feladatokhoz kapcsolódva a nőbizothság ké­szített egy különlegesnek is joggal nevezhető felmérést. Megvizsgálták ugyanis, hogy a nők hogyan segítették elő az anyag- és energiatakarékosság megvalósulását. Ugyancsak ér­dekes az a jelentés, amely az­zal foglalkozik, hogy milyen eredményt értek el a lányok, asszonyok a tavalyi szocialista munkaversenyben. Ünnepi egységgyúlés az egyetem aulájában Az MSZMP gödöllői járási és városi bizottsága, valamint a járási munkásőrparancsnokság január 17-én, szombaton dél­előtt 10 órakor az agrártudo­mányi egyetem aulájában ren­dezi meg a Kobzi János mun- kásőregység évzáró-évnyitó ünnepi egységgyűlését. Böngésző brigádtagok Alkatrészgyártók a könyvtárban A kerepesi Szilasmenti Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet alkatrészgyártó üzeme a ke­repesi községi könyvtár tő- szomszédságában található. Ezt a közelséget igyekeznek ki­használni az üzem dolgozói. Az üzemvezető javaslatára valamennyi dolgozó beiratko­zott a könyvtárba, s hogy for­gassák is a könyveket, bri­gádvetélkedőt szervezett ré­szükre. A fő kérdések a napi po­litikával és a nők nemzetközi évével voltak kapcsolatosak. A válaszadást megelőző keresgé­lés, a lexikonok böngészése minden bizonnyal az ismeret- bővítésre, az olvasásra ösztö­nöz majd. A kérdések helyes megválaszoló! a vetélkedőn könyvjutalmat kaptak. Az alkatrészgyártó üzem kezdeményezése, amely a mun­kahely belső életét is színe­sebbé teszi, a munka mellett művelődésire is ösztönöz. A példa követendő! A modernizálás folytatódik Tűzerő, lőtávolság, mozgékonyság Mint ismeretes, a hagyomá­nyos tüzérségnek a rakéta- fegyverek széles körű elterje­dése ellenére sem csőikként a korszerű harc megvívásában betöltött szerepe. Ennek meg­felelően a magyar néphadse­reg tüzér csapatainak fejlesz­tése, ^technikai eszközeik mo­dernizálása is tovább folyta­tódik. Hűen tükrözik ezt a tűzerő, a lőtávolság és a moz­gékonyság növekedésében az utóbbi években bekövetkezett fejlődése adatai. Az egyik tü­zér magasabb egység csapat­egységeinél az utóbbi három­négy év leforgása alatt, mi­után a korábbiaknál korsze­rűbb, nagyobb teljesítményű lövegeket rendszeresítettek, 37 százalékkal nőtt a tűzerő és 32 százalékkal az elérhető leg­nagyobb lőtávolság. A ko­rábbiaknál 65 százalékkal na­gyobb teljesítményű lövegvon- tató gépjárművek ugrássze­rűen megnövelték a tüzér­alegységek mozgékonyságát, manőverező és terepjáró ké­pességét. A bekövetkezett fej­lődés fontos tényezője, hogy a tüzéralegységek szállítótér­kapacitása is nagyobb lett a korábbinál. Ezáltal a lőszer- és egyéb utánpótlás gyorsab­ban és nagyobb mennyiségben Kis ház — gazdag program Fonójáték helyi gyűjtés alapján össze százhúszon férnek el: szabadulásának 30. évforduló­színházi előadásokkor, társa- jónak méltó megünneplésére is. E két esemény a fotószak­kör, az ifjúsági klub tagjai­ból alakult énekkar, valamint az irodalmi színpad első fél­évi munkáját is meghatározta. Kartal község közművelődé­si tevékenységét alapvetően meghatározzák a település he­lyi adottságai. Kartalon nincs ipari üzem, ezért a felnőtt la­kosság nyolcvan százaléka na­ponta jár be Budapestre, Gö­döllőre és Ikladra; a körül­ményes utazás után rendsze­rint fáradtan, csak a késő es­ti órákban térnek haza. Ezt a tényt a közművelődési felada­tok meghatározásában min­denképpen figyelembe kell venni. A községben lakók he­lyi foglalkoztatottságának le­hetősége az utóbbi időben ja­vulni látszik. Függetlenilett igazgató kellene A vérségi Egyesült Barát­ság Termelőszövetkezet az egyesülés óta több és kedve­zőbb munkalehetőséget bizto- szonyokról beszélgetve minden fotószakkör a 30. évforduló dalmi ünnepségek, bálok és egyéb rendezvények alkalmá­val zsúfolásig megtelik. Azt is el kell mondani, hogy igé­nyesebb, nagyobb anyagi ki­adást jelentő rendezvények­nél komoly gondot okoz az, hogy telt ház esetén sem fe­dezik a belépődíjak a műsor árát. Népszerű foglalkozási for­ma Kartalon a szakkör és a klub. Sajnos, az előbbi célra az intézménynek egyetlen kü­lön helyisége sincsen. A 30— 40 személy befogadására al­kalmas klubteremben találkoz­hatnak a területi KlSZ-szer- vezet tagjai, a művelődési ház irodalmi színpada és az ifjúsági klub is. A szakköri szakkör kiállításán két és fél ezren fordultak meg. Népes hallgatótábora volt Kartalon a TIT-klubesteknek is. Különösen emlékezetes volt dr. Kalász József és az Agrártudományi Egyetem hallgatóinak előadása. Az if­júsági klub estjein sajtóvitá­kat, vetélkedőket, társasjáté­kokat rendeztek, de gyakori program volt a magnóhallga­tás és a közös tánc is. A klubtagok tavaly a társa­dalmi munkában is jelesked- Ilelyezések a Galga menti tek. A művelődési ház épü- . , létének felújításában és kar­talalkozon bantartásában, az iskolai csa­patotthon létrehozásában, a A népművészeti találkozó játszótér és az ifjúsági park indíttatására lelkes gyűjtő- kialakításában több ezer fo- munka kezdődött: felkutatták rint értékű társadalmi mun­a helyi népművészeket, a népi hagyományokat és a ré­gi népszokásokat. Ez a gyűjtő­munka nagyszerű eredménye­ket hozott, és szinte szárnya­kat adott a csoportok munká­jának. Az irodalmi színpad fonó­kát végeztek. Az év második felében barkácsszakkör ala­kult. A csoportot öntevékeny fiatalok és lelkes pedagógu­sok hozták létre. Súlyemelők az iskolában sít, így m^r a szakmunkás fiatalok egy része is talál mun­kát a faluban. A művelődési ház rendezvényeinek, szakkö­reinek és klubjainak leggya­koribb látogatói, résztvevői és tagjai elsősorban a termelő­alkalommal fölvetődik: a fel- tiszteletére a község életének adatok ellátására független;'- fontos eseményeit rögzítő fel­tett művelődésiház-igazgató vételekből állított össze kiál- kellene. A községbeliek mind- lítást. szövetkezetben és a gödöllői gazdálkodási alupot, az intéz- tangazdaság kartali kerületé- mény nagyságát kellene fi- ben dolgozók közül kerülnek gyelembe venni, hanem a köz­ki. A korábbi évekhez ké­pest nő a művelődési életbe bekapcsolódó bejárók száma is. A kartali művelődési ház nem a községhez méretezett, nem képes — a helyszűke miatt — kielégíteni az igé­foglalkozásokat jobb híján az játékát, az ifjúsági énekkar Siska Gyula és Székely Jó­általános iskolában tartják. népdalcsokrát a helyi gyűjté- Zsef tanárok a közművelődési A kartali közművelődési vi- sek alapján állították össze. A munka aktív segítői, szakkör­vezetők. Az utóbbi tanár az irányítója az általános iskola műszaki, politechnikai szak­termében működő barkács- szakkörnek. Siska Gyula tanár az egyik iskolai tanteremben november végén induló súly­emelőkört irányítja. Az elmúlt év közművelődési munkájának értékelésére a legutóbbi tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen került sor. Itt határozták meg a követ­kező évi feladatokat is; az 1976. évi közművelődési mun­kát az IS 75-ös év eredményei­re kívánják építeni. •Ö. E. annyiszor megemlítik, hogy véleményük szerint a függet- lenítés eldöntésekor nem a ség lakóinak számát, a köz- művelődési feladatok nagy­ságrendjét. Egyik legfontosabb felada­tuk volt 1975-ben a felkészülés a Galga menti népművészeti találkozóra. Emellett sok gon­nyeket. A nagyteremben mind- dot fordítottak a község fel­Az idősebb népművészek, az ifjúsági énekkar és az irodal­mi színpad jól szerepelt a Gal­ga menti népművészeti talál­kozón: egy első, két második és egy harmadik helyezést ér­tek el. A rendezvénysorozat­nak a község lakói körében is nagy sikere volt. A műsorokat Kartalon is bemutatták több alkalommal: az irodalmi színpad, a népművészek és az énekkar előadását csaknem ezren tekintették meg, a fotó­szállítható a tüzelőállásokba. A harcértékét növeli továbbá, hogy az újabb típusú felderí­tő és bemérő műszerek segít­ségével lényegesen megnöve­kedett a leküzdendő célok fel­derítésének pontossága. Az ékszerdoboztól a sarokgarnitúráig Az isaszegi Lignifer Szövet­kezet termékeiből január 14rén, szerdán délelőtt 10 órakor kéz­műipari kiállítás nyílik a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lat Stúdiójának kiállítótermé­ben Budán. A tárlaton a szövetkezet be­mutatja ötvösáruit: asztali-, fa­litálakat, dohányzódobozokat, ékszerdobozokat, feketéskészle- teket és sok egyéb ötvösmun­kát. A kiállításon láthatók majd kerámia.virágvázák, dísz- tányérok, söröskorsók, vi- rágcseréptartók. A díszműáru­kategóriában kiállítják többek között, fa-, fém. és bőrdíszíté- ses dobozaikat, fali-asztali fű­szertartóikat. A világítási cik­kek sorában, például mennye­zetfüggőket, állólámpákat, fa­likarokat is kiállítanak. A Lig­nifer Szövetkezet dolgozói kis­bútorokat is készítenek: a kéz­műipari kiállításon megtekint­hető egy sarokgarnitúra is. A három napig nyitva tartó bemutatón a szövetkezet 1976- ra megrendeléseket vesz fal, ne­gyedéves, féléves. szerződése­ket köt. ü városi tanács VB fórumán A kenyérellátásról Január 15-én, csütörtökön délelőtt ülést tart a gödöllői városi tanács végrehajtó bizott­sága. A testület tagjai tájéko­zódnak az Észak-Past megyei Sütőipari Vállalat Gödöllő vá­ros ellátásában végzett munká­járól, a Gödöllő és Környéke Háziipari Szövetkezet tévé • kenyságéről, s tájékoztató hangzik el a középtávú lakó­házfelújítási tervről. Az Aszód helységnévvel név- tudományilag Pais Dezső, a két esztendeje elhunyt kiváló nyelvtudós, a nyelvtudomány eme ágának egyik hazai kifej­lesztője foglalkozott behatóan. Pais Dezső éppen a személy- és földrajzi nevek tanulmányozá­sával vált nyelvésszé, s így soha sem tévesztette szem elől a névtudomány egyre jelentő­ségteljesebbé válását. Az aszó főnévből indult ki, amelynek jelentése: száraz völgy vagy száraz patakmeder. Ebbe a névalakulatba vonható az Aszaló és Aszófő helységnév is. Az Aszód név tehát az aszó főnévből, egészen pontosan a „d” képzővel alakult ki. Ezt a képzőt egyébként személyne­vekben is utolérhetjük, gon­doljunk például a Kartold csa­ládnévre. Pais Dezső okfejtését ki ts tudjuk egészíteni. Aszód nagy­községet 1401-től 1737-ig Azow, Azzow néven említik a forrá­sok. Ugyanakkor a Nógrád megyei Erdőtarc'át az Azov- tarcha, Azzovtarcha névvel il­letik. A Vácegreshez tartózó Harmaszódot egy 1912-ben ké­szült katonai térkép Háromaszó néven jelöli, így azt következ­tethetjük, hogy régen az Ácsa melletti Nógrád megyei köz­ségtől a körülbelül Bogig húzó­dó völgy száraz volt, ezért Aszóvölgynek nevezték. Aszó- dot csupán Aszó, vagy Aszöd- puszta, névvel különböztették meg. Am 1614-ben Aszószent­keresztnek nevezik, s ez tálán arra mutat, hogy a mai Szent­kereszt dűlő közvetlen környé­kén feküdt és csak a török hó­doltság pusztításai után tele­pült mai magja köré. Ez az adat is bizonyítja, a premont­Rövidzárlat a tv-ben — Szekrény lángokban Kályha, ablak, linóleumpadló Több tűzeset történt az el­múlt héten vidékünkön. Ja­nuár 6-áp Tóth Józsefné Ró­zsa Ferenc utcai lakásában rövidzárlat keletkezett a te­levízióban. A tűzesetre a gö­döllői tűzoltóság vonult ki, de óltási-mentési munkára nem volt szükség. A keletkezett kár értéke 6 ezer forint. A bagi általános iskolában január 9-én keletkezett tűz. A magas fokú hőtől az iskola egyik tantermében a cserép- kályha mellett lángra gyul­ladtak a papírdobozok. Tűzol­| tóság kivonulása szükségtelen volt. A tűzeset következtében csupán a cserépkályha mellett levő szekrény égett le, a ben­ne levő iratokkal. Gödöllőn, a Dimitrov utcá­ban Nagy Jánosné lakását érte tűz miatt károsodás. Az olajkályha január 10-én berobbant. A kályha teljes egészében elégett, s az abla­kok is megsemmisültek, fel­égett a linóleumpadló. A kály­hán kívül a lakásban 2—3 ezer forintnyi kár keletkezett. A szoba pillanatnyilag lakha­tatlan. ‘ 1 k rei rend középkori Szent Ke­reszt préposlságának és mo­nostorának egykori meglétét. A község Gödöllővel együtt aa 1680 körüli időktől 1686-ig mezőváros volt. Ezt mindkét helység nevében azt magyaráz­za, hogy jelentős utak keresz­teződésében feküdtek és va- sartartó előjoguk is volt. A tős­gyökeres aszódiak szlovákok, értik és beszélik a nyelvet, sőt néhány népszokást is őriznek Aszód mai. belterületének magva a Deák utca, a Zsidó köz a Cigányköz, a Hatvani út, az Ikladi út, a Kartali út, az Alvég, a Nagyköz, a Mélyút, a Malomköz, a Molnár-köz a Miskolci köz, a Pesti út, a Pi­actér, a Suszter utca, a Temető köz és a Bizik-köz. Az ősi Aszód helyét látszik megerősíteni, mint már emlí­tettük, a Szent Kereszt dűlő melletti Szerad és Juharos, amellyel a nép az Alvéget még ma is illeti. De ősi helységre utalhat a Kondoros és a Micsí- na elnevezés is. Az aszódi határ földrajzi ne­vel közül érdemes néhánymi megemlíteni, hiszen ezek az olvasó előtt aligha ismertek. E földrajzi nevek közül való pél­dául a Babajkarét, a Bega, az Emsei fődek (ez már előke­rült Galgahévizen, Hévízgyör- kön és Kartalon is, tehát az Emse négy falu pusztája) Kis- juharos, Kenderföldek, Bog- rácsvőgy, Öreghegy és Újhegy. Aszód a kartali határ felé kiterjeszkedett, új része példá­ul a Brínever telep, itt találha­tó a Kender, a Határ és a Csendes utca. A település már csaknem egybeépült két társ­községével, Ikladdal és Do- monnyal. D. 3, . A FÖLDRAJZI NEVEK BIZONYÍTANAK Száraz völgy, patakmeder

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents