Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

Évkezdet a HAGY-ban I. A terv összességében megvalósult Jelentős megtakarítások Sóikat segítettek a nyomtatott áramkör fojtóüzem szocialista brigádjai. Január a számadás, a mér­legkészítés hónapja. A vállala­tok értékelik a tavalyi, egyút­tal a negyedik ötéves terv fel­adatainak megvalósítását, to­vábbá körvonalazzák az idei esztendő, valamint az ötödik ötéves terv elképzeléseit. Padár Sándorral, a Híradás- technikai Anyagok Gyárának termelési főmérnökével be­szélgettünk. A HAGY termelési tervét a múlt évben 800 millió forint­ban határozták meg, majd 20 millióval megtoldottak, így a tavaly előállított termékek ér­téke csaknem 300 millió fo­rinttal volt több az 1970-ben előállítottakénál. A több mint 100 milliós eredménytervet is teljesítették a váci üzemben. Négy világrész harminc országában A HAGY termékei négy vi­lágrész 30 országába/ jutnak el. A szocialista országok vásár­lásai közül a Siovjetunióé a legnagyobb, fónycsőfojtó gyár­tósort és különféle szerszámo­kat szállított a Szovjetunióba, a gyár, a tőkés országok közül Franciaország, Olaszország és az NSZK vásárol a HAGY-tói a legtöbbet: mintegy 118 mil­lió forintért vettek át fénycső- fojtót, fénycsőelőtétet és ferrit- termékeket. Az export összér­téke az 1970. évi két és fél­szerese. — A negyedik ötéves terv­ben milyen új termékek gyártását kezdték meg? Kevesebb munkáskézzel — Legfontosabb feladatunk az volt, hogy a hazai híradás- technikai ipart ellássuk alkat­részekkel és az exportot fokoz­zuk, ezért inkább a bevált ter­mékek gyártását fejlesztettük. Űj termékként a horganyhü­vellyel jelentkeztünk, amely a szárazelemgyártás nélkülöz­hetetlen tartozéka. Á hazai igényeknek megfelelően, kát oldalon folírozott, furatféme- zett, kontaktusaranyozott, nyomtatott áramköri kártyák gyártását is bevezettük. A kártyák a számítástechnikai berendezésekbe kerülnek. Vá­lasztékbővítésként új, korsze­rű típusokat alakítottunk ki transzormátorokból, fánycső- foj tokból, valamint ferritter- mékekből. — Összességében a vállalat teljesítette tavalyi tervét — mondta Pádár Sándor. — Ne­héz évet zártunk, kevesebb munkás dolgozott a gyárban, mint 1970-ben. A tőkés piac érdeklődésének gyors csökke­nése termékeink iránt veszé­lyeztette exportfeladataink megvalósítását. Az anyagellá­tásban jelentkező zavarok hátráltatták a termelés folya­matosságát. Jó kollektíva ala­kult ki a gyárban. Az üzem munkásai megértették, hogy a nehéz körülmények, a létszám- hiány ellenére is teljesítenünk kell vállalásainkat, és az 55 szocialista brigád több mint 600 tagja többletmunkával, a termelést segítő felajánlásaival nagymértékben hozzájárult a terv valóraváltásához. Az Egy brigád — egy elfogadott újí­tás mozgalom és az újítási hó­nap több mint 70 ésszerűsítő javaslatot eredményezett, több mint egymillió forinttal járult hozzá a gyér teljesítmé- uyéhezÁ' > — Külön elismeréssel kell szólnunk a kohászati üzem, a romhányi gyáregység és a nyomtatott áramkör üzem dol­gozóiról, akik túlteljesítették éves tervüket. A ferritüzem szinte teljes egészében tőkés exportra termel, a nyugati gazdasági válság kedvezőtlen hatását abban az üzemben ér­zékelték leginkább. A fónycső­fojtó részlegben hiányzott a legtöbb munkáskéz, az üzem- és munkaszervezés is sok kí­vánnivalót hagyott maga után, fejlesztési elképzeléseinket sem sikerült ott megvalósíta­nunk. Az, hogy az elmaradás, a tervhez viszonyítva, nem na­gyobb, egy valaminek köszön­hető: az ott tevékenykedő szo­cialista brigádok a legerőseb­bek a gyárban, és tagjaik tel­jesítménye elismerésre méltó. Milliós vegyszermegfakarítás — Milyen eredményt értek el az anyag- és energiatakaré­kosságban? — A végszámokat még nem ismerjük, most értékeljük az A fénycső üzem dolgozói is kiváló eredményt értek el. Rózsavölgyi felvételei intézkedési terv végrehajtását, de az már biztos, hogy az el­képzeléseket nem tudtuk ma­radéktalanul megvalósítani. Néhány olyan feladatot tűz­tünk ki, amelynek teljesítése külső vállalatok, külföldi cé­gei: tevékenységétől is függött. Például a ferritgyártáshoz szükséges vasoxidot, amelyet eddig tőkés országokból hoz­tunk be, a miskolci December 4. Drótművektől kívántuk be­szerezni, ugyanis a vasoxid a drótgyártás mellékterméke. A miskolci gyárban, több mint 20 millió forintért, vasoxidtisztító berendezéseket szereltünk fel, és felkészültünk a miskolci vasoxid fogadására, de, sajnos, az onnan érkezett vasoxid mi­nősége nem felel meg a ferrit- gyártáshoz előírt minőségének. Szennyezettsége miatt csak ke­veset tudtunk eddig felhasz­nálni, ezért a tervezett több milliós megtakarításból csupán néhány százezres lett. Beru­házásunk egyelőre csak a drót­műveknek biztosított előnyö­ket. Korszerűsítettük a ferrit- gyántó kemencéket, s több mint félmillió forint anyagot tudtunk ’ mégtákarítahi. A nyomtatott áramkör üzemben tőkés eredetű vegyszereket cserélünk át hazaiakra, illetve szocialista importból szárma­zókra. Felülvizsgáltuk a vegy­szerfelhasználás szabványait is: csaknem egymillió forint a múlt évi megtakarítás. Külön­böző, eddig külföldről beszer­zett alkatrészeket pótoltunk, a meglevők felújításával, mint­egy 600 ezer forint értékbeli. Az energiatakarékossági tervet több mint félmillióval túltelje­sítettük, továbbá tüzelőolajból, villamos energiából is másfél­millió forinttal kevesebb érté­kűt használtunk fel. Itajki László (Folytatjuk) VÁC I NAPLÓ A PEST MEGYÉí HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE xx. évfolyam, s. szám 1976. JANUÄR 10., SZOMBAT Lejárt munkakönyvvel ? Nyugdíjasok a tartalékban A nyugdíjasok találkozó­ját évenként megrendezik já­rásunkban, városunkban is a vállalatok, a termelőszövetke­zeti gazdaságok. Ahol csak egy kicsit is adnak a hírnév­re, ez a rendezvény nem ma­rad ki a programból. Ügyes nőbizottságok meghitt han­gulatot ' varázsolnak, s a je­lenlevők megadják a tiszte­letet a munkában megfárad­taknak, éreztetik velük, hogy nem feledkeztek meg róluk, ha nem. is találkoznak nap nap után, a család tagjai­ként tisztelik őket. Az ilyen összejöveteleken már hagyomány, hogy a meg­hívón jelzett időpontnál jó­val korábban nyitott ajtók várják az érkezőket. Ünnep­lőben jönnek. A legszebb, legkíméltebb ruhadarabok ke­rülnek elő a szekrényből,^mi­előtt elindulnának, a nők a szokásosnál hosszabban néz­nek a tükörbe, a férfiak gondosabban borotválkoznak. Amikor megérkeznek, rögtön az ismerősöket keresik, egy asz­tal mellé telepednek. Régi tör­téneteket idéznek, tréfálkoznak. A terített asztal, a borocska feledteti az éveket, olyan­nak látják egymást, mint ré­gen. Mint akik ma is oda tartoznals. Mindig és mindenütt? De odatartozónak tartják-e őket mindig és mindenütt a házigazdák? Egyszer egy év­ben olyan alkalmat terem- icnek számukra," hogy ezt' érezhessék, ~ de törődnek-e velük eléggé az .ünnep előtt és- az ünnep után? Ebben az egyetlen estében is sok-sok külső jel árulkod­hat. Az ünnepi köszöntőben az igazgató mondhat megható szavakat a törzsgárda érde­meiről: ha utána, a baráti asztaloknál nem vált szót a régiekkel, a korábbiaknak sincs hitele. Ha csupán egyik társadalmi kötelezett­ségnek tartja a sok közül a nyugdíjasok üdvözlését, ha nem érzi, hogy itt többről van szó, mint arról, hogy a meg­jelenésére számítsanak, rossz vágányra tévedt. Nemcsak formailag, a lényeget tekintve is. Ne csak a hiányszakmákban N A találkozókon egy asz­tál köré kerülő emberek ugyanis csak ott és csak az évnek azon az egyetlen nap­ján találkoznak. Pedig nem ragaszkodnának feltétlenül a fehér asztalhoz. Szívesen lát­nák egymást többször a régi körülmények között, a mű­helyben, a- munkapad köze­lében. Mégsincs rá mindany- nyiuknak módja. A „hiány­szakmákban” a rendeletek lehetővé teszik, hogy a nyug­díjasok, az óraszámok korlá­tozása nélkül, dolgozhassa­nak. Ezek azonban az év­tizedeken át is legnagyobb igénybevételt követelő fog­lalkozások, érthető, hogy a nyugdíj biztonságában élők közül sokan lemondanak a „kettős fizetésről”. Egészsé­güket, közérzetüket, lassúbb ritmusra váltott napjaikat veszélyeztetné a ,,másodál­dásként” vállalt teljes mun­kaidő. Ök szabadon választ­hatnak, a baj nem is velük van. Ahogyan a mezőgazdaság­ban is a régebbi gyaloginunká­Piaci jelentés Vácott, a pénteki hetipiacon a tarkababot 22—26, a fehéret 18—20, a máj-, menyecskeba- bot 16—18 forintért mérték. Egy helyen láttunk lencsét, kiló­jáért 40 forintot kértek. A bur­gonya 3,80—6, a vöröshagyma 16—18, a fokhagyma 32 forint- ] ba került kilónként. A vörös­BEMUTATÓ, NYELVTANFOLYAM Esték az eszperantó körben VENDÉG: A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ A Madách Imre Művelődési központ januári műsorterva- zete sok érdekességet ígér, de ígéretesek a másutt rende­zendő, kulturális vonatkozá­sú események is. Az eszperantó körben három alkalommal — mindig csü­törtökön este hat órakor — megemlékeznek Baghy Gyu­láról, Zamenhof professzor világnyelvének hazai, neves művelőjéről. Életművét is­mertetik, s eszperantó nyel- van, illetve magyar fordí­tásban Baghy-verseket mu­tatnak be. Ugyanott Sárközi János klubtag tart diavetí­téssel egybekötött előadást, jugoszláviai útjáról. Az or­szág-világjárók baráti köre Szibériai utazás címmel ren­dez vetítettképes előadást. A szocialista brigádvezetők fórumán, 13-án elhangzik az Életszínvonal-politikánk az V. ötéves terv időszakában című előadás, majd 27-én tájékoz­tató a szocialista brigádok szerepéről és jelentőségéről a tulajdontudat erősítésében. A pedagógusklubban kézi- i munka- és tányérfestő-bemu­tatót rendeznek. Ugyanott dr. Fieszl Borbála helyi orvos előadást tart a mozgásszervi megbetegedésekről. Ezen a héten, kedden, né­met kezdő nyelvtanfolyam indult. Várják a jelentkező­ket 19-én, hétfőn, délután négy órakor az újabb szabás­varrás .tanfolyamra. A Könyv­tári beszélgetések sorozatban, 26-án megrendezik a Kossuth Könyvkiadó estjét. Erre az alkalomra Vácra jön Bassa Endre, a Kossuth Könyvki­adó történelmi és munkás- mozgalmi szerkesztőségének vezetője és Szuhay-Havas Ervin történész. A házigazda januárban is Végh Ferenc, a Műszaki Egyetem központi könyvtárának tudományos főmunkatársa lesz. A vetítésre kerülő filmek sorában szerepel Chaplin Monsieur Verdoux című alko­tása, továbbá a Stan és Pan meg a hölgyek (amerikai), a Vörös kányafa (szovjet), A hosszú búcsú (amerikai) és a Mussolini végnapjai (olasz) című film. (—Pr—) és fejes káposzta 4,80-ért, a kelt 5,40-ért, a savanyított ká­posztát 10 forintért kínálták. A sárgarépa ára 8 forintra emel­kedett. Drágább lett a cékla is, kilójáért 6 forintot kértek. A zöldséget 9,50-ért, a zellergyö­keret 10, a karalábét 5 forin­tért adták. Disznótorosból a véres és májas hurka kilójáért 35, a tepertőért 25, a füstölt szalonnáért 40 forintot kértek. A kukoricaliszt és -kása liter­jét 8 forintra mondták. Az alma ára, fajtától és nagy­ságtól függően, 6—10 forint kö­zött változott. A körtét 14 fo­rintra tartották. A dióbelet 55, a mákot 60 forintért kínálták. A tisztított manduláért 100 fo­rintot kértek kilónként. A sü­tőtök kilóját nyersen 5, sülve, darabját, 6 forintra mondták. Olcsóbb lett a tojás, 2 forint_ ra tartották darabját. Az ős­termelők a tisztított kacsáért 190—200 forintot kértek. A ter­melőszövetkezeti árudákban az élő csirke kilóját 30 forintért mérték. sok a képzettség nélküliek, csak kapáláshoz, répaegye- léshez, földmunkához értők — rendszeres foglalkoztatá­sa okoz gondot, úgy az ipar­ban is a „nyolcszáznegyven órások” helyzete ad okot megfontolásra. Pontosabban: a nyugdíjas-találkozók szer­vezőinek, a köszöntőt mon­dó vezetőknek kellene job­ban magukévá tenniük a rendeletek szellemét, s így a nyugdíjasok ügyét. Létszámhiányról, munka­erőgondokról tesznek jelen­tést a felettes szerveknek, mégsem számolnak eléggé a munkabíró, még szívesen dol­gozó nyugdíjasokkal. Nem gondolnak rá, hogy közü­lük a mostaninál sokkal töb­ben tudnák a nyolcszáznegy- ven órájukat is hasznosítani, ha kedvezőbb körülmények között tehetnék. Megéri a szervezést A részmunkaidő adott le­hetőség, a rendeletek ponto­san meghatározzák a módo- izatokat, mégis kevés helyen élnek vele. Ha a nyugdíjasok maguk választhatnák meg az éves „időkeret” napi beosz­tását, ha nem néhány hó­nap alatt, napi nyolc órában kellene, teljesíteniük az enge­délyezett óraszámot, többen jelentkeznének. Az ered­mény mindenképpen megér­né a körültekintőbb szerve­zést, a valamivel több ad­minisztrációt. Törődés, figyelem, rugal­masság — a nyugdíjasok nem igényelnek mást, mint aki­nek a munkakönyvé bent van a gyárakban. Arról nem is beszélve, hogy ők nem­csak egy „lejárt" munka­könyvvel rendelkeznek, ha­nem munkás évtizedek gaz­dag tapasztalatával is. Nyugdíjas munkásokat ér­demes volna „tanácsadóként” is alkalmazni a műhelyekben, vagy lehetnének a szakmun­kásnevelés patrónusai. ök nemcsak a fehér asztal mel­lett idéznék emlékeiket, mi pedig gyorsabban haladhat­nánk segítségükkel. V. E. Csatlakoztak a felhíváshoz A Városi Szakmaközi Bizott­ság és a Hazafias Népfront he­lyi szervezetének nőbizottsága, csatlakozva a Váci Napló 1975. december 11-i számában meg­jelent „Tíz helyett tizenkét bri- gád” című cikkében olvasható felhíváshoz, három egyedülálló idős ember gondozását vállalja, arra kérte a nőbizottságokat és a szocialista brigádokat, hogy tegyék meg felajánlásaikat. A tárgyalóteremből Az ablakon mászott a lakásba Perjés Sándorné szül. Nádhá- összecsomagolta a lopott holmit, * 71/TA ÁL* 4 , i... : ,1 ^_ .. í r _ _ i j y~i . _ j , > * zi Mária személyes tulajdon sérelmére elkövetett lopással vádolva állt a minap a járás- bíróság büntetőtanácsa előtt. A vádirat szerint, az aszony többször elsétált Dunakeszin, a Bartók Béla utcában, Beretzky József né háza előtt. Ügy ta­pasztalta, hogy nincsen senki otthon, bement a kapun, majd az ablakon keresztül bemászott a lakásba. Mindent öszszedett, ami a keze ügyébe került, pulóvert, magnót, ágyneműt, zsebrádiót, s a károsult Babetta motorke­rékpárjával távozott a hely­színről. Az okozott kár 6 ezer 600 forint volt. Első fokon egy év és hat hó- nap szabadságvesztésre ítél­ték. A büntetést szigorított börtönben kell letöltenie. Két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától is. A vádlott tudomásul vette az ítéletet, az ügyész három napot kért, esetleges fellebbezésének bejelentésére. (P.) t t

Next

/
Thumbnails
Contents