Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-31 / 305. szám
I Találmány az MGI-ből Tartósított ekeélek - hatvanszoros élettartammal Az évi megtakarítás: százmillió forint A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben 1970- ben kezdtek foglalkozni azzal a gondolattal, hogy növelni kellene a talaj- és terménymegmunkáló gépek vágóélé- * nek élettartamát. A vállalat mindenekelőttt azt szerette volna, ha a meglehetősen költséges külföldi megoldások és szabadalmak helyett sikerül valami újat kikísérletezni itthon. ' Egy évvel később — 1971- ben — már megkezdődhettek a kísérletek a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A kezdeti próbálkozások a kedvezőtlen talajadottságok ellenére is kecsegtető eredménnyel zárultak. A hagyományos szántóvasak 3 órai munka után csorbultak ki, míg az MGI-ben kikísérletezett darabok 175 órán át állták a „sarat". (Majdnem hat- vanszor, pontosan 58-szor amy- nyi ideig.) Az új technológia lényege a következő volt: hegesztéssel nagy szilárdságú fémet vittek fel a szerszámok élére és ez megakadályozta korai ki- csorbulásukat, az él elveszítését. Igen ám, de a fémötvözetet csak külföldről lehetett beszerezni. Az intézet munkatársai tovább folytatták kísérleteiket, s alapos munka után sikerült előállítaniuk egy olyan keményfém ötvözetet, amelynek gyártásához most már nem volt szükség külföldi kapcsolatokra, s legfőképpen devizára. Az éltartósítási technológia j időközben akkora sikert aratott, hogy hazánkban nem kevesebb, mint 500 közös gazda ságban vezették be, s alkalmazzák azóta is sikerrel. A pénzben! megtakarítás értéke százezrekben mérhető egy-egy közös gazdaságban. Évente már 15 ezer darab speciális szántóvasat gyártanak hazánkban. A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben készült felmérés szerint az intézet találmánya a mezőgazdasági termelő üzemekben évente mintegy 100 millió forint megtakarítást jelent. A vb száz határozata Művelődésről, egészség ügyről Bag nagyközségi közös tanácsa december 29-én, hétfőn délelőtt tartotta idei utolsó tanácsülését a bagi Dózsa György Művelődési Központ nagytermében. Elsőként Görög László tanácselnök számolt be a tagok előtt a tanács korábbi határozatainak végrehajtásáról, valamint a két ülés között tett intézkedésekről. Az évzáró tanácsülés első napirendjének előadója szintén a tanácselnök volt. Előterjesztette jelentését a végrehajtó bizottság 1975. évi tevékenységéről. A nagyközségi közös tanács 9 tagú végrehajtó bizottsága 1975-ben tizennégy alkalommal tartott ülést, melyeken a bizottság tagjai több mint nyolcvan százalékos arányban vettek részt. Mint az elnök elmondta, a vb-tagok minden esetben indokoltan maradtak távol a megbeszélésekről. A tapasztalatok hiányoztak A végrehajtó bizottsági üléseken csaknem száz határozat született, s 28 napirendi pontot tárgyaltak meg. Leggyakoribb téma művelődési és egészség- ügyi volt, de a vb-tagok sokszor döntöttek pénzügyi-gazdálkodási kérdésekben is. A fentieken kívül a végrehajtó bizottság napirendjén szerepelt még fejlesztési, polgári védelmi, ügyrendi, ivóvízépítési problémakör is, s foglalkoztak a vb-tagok a közrenddel és a közbiztonsággal. Munkatervét a végrehajtó bizottság csak részlegesen valósította meg, ugyanis 5 napirendi pont megbeszélése elmaradt. A terv ellenére nem esett szó 1975-ben például a munkaerő-ellátottságról, a tűzoltóegyesület munkájáról, az áruellátásról és az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásáról. A napirendek elmaradásának egyik oka, hogy — mint ismeretes — a bagi tanács a hévízgyörki tanáccsal január elsején történt egyesülését követően nagyközségi közös tanáccsá alakult. És ez a szervezeti változás — határbővülés — számos új, a mun-katervben nem szereplő probléma megbeszélését tette szükségessé. Az idei munkát az is nehezítette, hogy a végrehajtó bizottság még nem rendelkezett olyan tapasztalattal, mely segítette volna a nagyközségi közös tanácshoz igazodó munkát. Görög László jelentése megállapítja, hogy a jövőben elsősorban a tanács függetlenített vezetőinek kell arra törekedni, hogy a végrehajtó bizottsági és a tanácsülés által jóváhagyott munkarend napirendi oontiai egyértelműen végrehajtást nyerjenek. Épo ezért a tanács elsődleges célja átgondoltabb, megalapozottabb munkaterv készítése. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy a továbbiakban nagyobb gondot kell fordítani a testületi munlca előkészítésére, illetve a végrehajtó bizottság élé kerülő napirendi pontok összeállítására. Munkaterv 19 76-ra Könczöl János vb-titkár ismertette a tanácsülésen Bag nagyközségi közös tanácsának és szerveinek 1976-ra szóló munkatervét. Eszerint 1976 első tanácsülésén, februárban fejlesztési, költségvetési napirendeket tárgyalnak meg. A májusi tanácsülésen az ifjúsági törvény végrehajtásáról lesz szó, valamint a tűzoltó-egyesület munkájáról. A továbbiakban a vb-titkár a tanács bizottságainak tervezett munkájáról adott tájékoztatást. A többi között az ügyrendi, a számvizsgáló, a költségvetési, az oktatási, művelődésügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, az egészségügyi és szociálpolitikai, valamint a szabálysértési bizottság munkatervéről esett szó. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága 1974. évi szeptemberi közművelődési határozatának helyi végrehajtásáról hallgatta meg Görög László beszámolóját a tanácstagság: a tanácselnök ismertette a nagyközségi közös tanácsnak a határozatra vonatkozó intézkedési tervét. Sajnálatos, hogy a tájékoztató túlnyomórészt a jövő évi feladatokkal foglalkozik, s nem tesz említésit a határozat 1975. évi helyi hatásáról, illetve végrehajtásáról. Konkrét, a sajátos helyi viszonyokra támaszkodó tervezetről éppen ezért nincs szó. Mindössze két pontjában vonatkozik az intézkedési terv kifejezetten Bagra és Hévízgyörkre. Az intézkedési terv megállapítja, hogy a könyvtárak körülményei mostohák, s olvasóterem kellene. Ennék az igénynek tényleges megoldási lehetőségeiről viszont nem esik szó. Egy megjegyzés Az intézkedési tervben megfogalmazódik az az elképzelés is, mely szerint közös igazgatás alatt kell működnie a bagi és hévízgyörki művelődési háznak. Engedtessék egy megjegyzést tenni: nem sok gyakorlati haszna lenne a közös igazgatásnak, mert mint az intézkedési terv is hangsúlyozza, a rendezvényeknek és a mű- sorpolitikánaik továbbra is a községe sajátos arculatához kell alkalmazkodnia. Az intézkedési terv említést tesz a bagi művelődési központ és iskola eredményes együttműködéséről. Ügy véljük, inkább ezt a gyakorlatot kellene meggyökereztetni Hévízgyör- kön, de ez közös igazgatás nélkül is megvalósíthatónak látszik. Szó esett továbbá a hévízgyörki művelődési ház bővítéséről, a néphagyomány tárgyi emlékeinek Összegyűjtéséről is. A bagi évzáró tanácsülés egy tanulságokban gazdag időszak befejezését jelentette. Reméljük, hogy az új év. munkája az 1975-ben szerzett tapasztalatok felhasználására épül. Ö. E. II. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1975. DECEMBER 31., SZERDA Gödöllő gazdasági életének keresztmetszete Jubileumi kiállítás nyílt az egyetemen Tegnap délelőtt ünnepi esemény színhelye volt a gödöllői Agrártudományi Egyetem aulája, ahol a várossá alakulás tizedik évfordulója alkalmából megnyílt a Gödöllő üzemei, in- tébényei és vállalatai által ösz- szeállított kiállítás. A megnyitón részt vett Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára, dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke, valamint dr. Nagy Sándor, az egyetemi pártbizottság titkára is. Makett és kötött pulóverek Az ünnepség megnyitójaként a zeneiskola tanulóiból összeállított vonószenekar játszott, majd Koncz Gábor színművész szavalta el Simon István és Váci $lihály egy-egy költeményét. Ezt követően Benedek János, a városi tanács elnöke nyitotta meg a kiállítást. Elmondta, hogy a bemutatott tárgyak, a tablók, a grafikonok a város gazdálkodó egységeinek eredményeit, reprezentálják. Az üzemek, vállalatok, intézmények sokszor kimagasló termelési eredményei nélkül maga a város sem fejlődhetett volna olyan dinamikusan, mint annak az eltelt tíz esztendő során tanúi lehettünk. A tanácselnök kiemelte,- hogy az V. ötéves terv is biztató , a városra nézve, hiszen jóformán minden ágazatban további örvendetes fejlődés, gyarapodás várható. A remélt eredmények csak úgy' lehetnek igazán jók, s a tervek csak úgy válhatnak maradéktalanul valóra, ha a lakosság mellett a kiállítók is — ahogy eddig — aktívan kiveszik a részüket a feladatok végrehajtásából. Az aulában megnyitott kiállítás gazdag keresztmetszetét adja városunk gazdasági életének. Az ünnepség résztvevői különösen sokat időztek annál a kis asztalkánál, amelyen az egyetem -épületegyüttesének kicsinyített mása látható, s ugyancsak megnyerte tetszésüket a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet bemutatója, ahol is a legkorszerűbb mechanizmusú kis ketrecekben a kitömött állatok is láthatók. Gazdag anyaggal szerepel a bemutatón a Gödöllő és Környéke Háziipari Szövetkezet, az ország minden részében, sőt a határokon túl is kedvelt termékeik közül az érdeklődők megszemlélhetik az ízléses bőrtáskákat, a kötött pulóvereket, s a külföldön is keresett praktikus gyermekholmikat. Másfél év: 78 millió forint A HUMÁN — kiadványai mellett — felvonultatott néhányat az intézetben gyártott oltóanyagok közül, s a Kisállattenyésztési Kutatóintézet munkájával, eredményeivel tablókon ismerkedhet az érdeklődő. Tablókról tudhatjuk meg, hogy városunk egyik legújabb büszkesége, a bútor- és lakberendezési áruház, másfél esztendő alatt mintegy 78 millió forint értékű árut forgalmazott. Sok látogató böngészte a Ganz Árammérőgyár kiállított műszereit is. A kiállítás egyik látványossága az a kerekes kút, amelynek gyártását Moór János 1933-ban szabadalmaztatta, s az egykori egészség- házzal szemben ezt állították fel elsőnek 1934 tavaszán. A városnak jó szolgálatot tett, hiszen egészen tavaly nyárig szolgálta a szomjas embereket. A Dunamenti Regionális Vízmű gödöllői üzemmérnökségének bemutató tablóiról tudhatjuk /nég, hogy a városban jelenleg már 20 ezren részesülnek közműves vízellátásban; 1981-ben még csak ezren voltak, alak kútról nyerhették a vizet. i Mindent felsorolni lehetetlen ... Több mint látványosság A jól megrendezett kiállítás megtekintését mindenkinek ajánlhatjuk, hiszen ez nemcsak látványosság, több annál, betekintés a tízesztendős város életébe, a fejlődés kereszt- metszete. Fehér Béla Anyakönyvi hírek Született: Karácsondi Sándor és Gregus Ilona: Sándor, Botos István .és Szondi Éva: Csaba, Fata Imre és Pálfi Márta: Márta, Konkoly József Attila és Bodor Gabriella: Gabriella, Túrái Ferenc és Gránási Erzsébet: Erzsébet, Képes Bertalan és Dudás Mária Rozália: Mária Szilvia, Bereczki János Ferenc és Balogh Róza: Andrea, Litkei József és Csávás Julianna Eszter: Benedek, Brachna László és Kiss Piroska: Gábor, Frank József és Ilyés Ilona: Mariann, Borsos József és Serbán Erzsébet: Andrea, Fehér Ferenc és Tamás Julianna Erzsébet: Anikó, Bandor Antal Gerzson és Bangó Márta: Antal, Pethő Mihály Ferenc és Sorh Erzsébet Ilona: Krisztina, Bagyin János és Borovszki Julianna: Mónika, Karacs Imre és Banka Mária: Krisztián, Újvári Imre Ferenc és Pajor Ilona: Ilona, Labbancz Mihály és Mády Erzsébet: Erzsébet, Simon István és Kolo- nics Etelka Hilda: Katalin Disznóölési szokások Gödöllőn (2.) A gazdasszony közben már készítette a vacsorát, rotyogott a takartosfazék a tűzön. Ha megfőtt, kirakták hűlni a gangra vagy a szanétlibe, ahol nyáron a tejet mérték. A környékbeli suhancok sokszor megtréfálták a háznépet — főleg ahol nagylány volt —, mert eldugták a takartosfaze- kat. Mikor már az egész porta azt kereste, valamelyik trükkel a szalmakazal felé csalták a háznépet néhányan, a többiek pedig gyorsan visz- szalopták a sértetlen fazekat a szanétlibe. Kéregttők maskarában A mulatság azonban csak este, a tor idején kezdődött, ahol húsz-harminc vendég is összegyűlt. Az asztal körüli ülésnek meghatározott rendje volt. fő helyen a böllér vagy a házigazda ült, a fiatalabb asszonyok régebben' ki is szorulhattak az asztaltól. A gyerekek verebet fogtak a tető alatt, még a szobába is bevitték; szerencsétlen ott röpködött egész este, ha valaki le nem ütötte. Vacsora közben bezörgettek a maskarások, a cigánynak, medvének és más állatnak fölöltözött — legtöbbször távolabbi — rokonok. Maskarába a südő kölkök, a 14—18 éves legények, lányok öltöztek be. Sokszor a lányok legénynek és fordítva; rossz fazekat, üstöt, tepsit hoztak: fakanállal verték az edényeket és kéregettek. Ha kaptak valamit, nem maradtak adósak a jókívánságoklcal, jövőre még nagyobb hízót jósoltak a portán. Arra nagyon vigyáztak, hogy föl ne ismerjék őket, ezért vagy némajátékkal, vagy elváltoztatott hangon kéregettek. A medvének öltözött maskarával a háziak eljáratták a medvetáncot, a kéményseprő igyekezett az asszonyokat-lá- nyokat bekormozni. Az ala- koskodókat nemigen zárták ki, szükség volt jókívánságaikra, de azok is vigyáztak inkogni- tójukra. Amikor elmentek, az ottmaradottak találgatták, hogy melyikük ki is lehetett. Vacsora közben a vendégek is dicsérték a disznót, főleg, ha jó zsíros volt, mert úgy tapasztalták, ha zsír meg krumpli van, akkor már lehet enni. A vacsora végén már inkább csak ittak; előkel ült a citera is; a dalolás jól belenyúlt az éjszakába. Léísk, madár képében Különösek a disznóölési és a disznótoros szokások, még a halványuló és' okúkat vesztett hagyományokban is föllelhető valami fur—a hangulat. Már a neve is meghökkentő: tor, disznótor — a halott rokonnak készítettek tort, az állatok közül csak a disznónak, ölés — csak embert lehet megölni, állatot nem, csak a disznót... A kutatók kapcsolatot, egyezéseket találtak a rokon népek medvetorai és a magyar disznótor között. A megfelelések nem mindenütt egyeznek meg, mégis egyre nyilvánvalóbb, hogy a disznótoros szokások a totemisztikus medvetorokból őriztek meg elemeket. A medve totemállat volt, a közösség isteni ősét tisztelték benne, mégis elejtették, megették, de a szertartás közben a totemnek kijáró tiszteletet adták meg neki. A lelke madár képében szállt el (veréb?): az evés közben megdicsérték, hosszú, epikus énekekben mesélték el a sorsát, mitikus utazásait. Felemelkedtek hozzá Szertartás, emelkedett dolog volt az evés —, egyben az öröm forrása is —, mert sikerült, ma is sikerült megszerezni, megkapni a falatot. Mindent a medvének köszöntek, primitív, egyszerű módon élték át a totemm.el való azonosulást. Noha féltek tőle, testének megvacsorálásával mégis felemelkedtek hozzá, gondolatban is. Kovács András (Vége) Andrea, Halász Péter Pál és Labáth Ildikó Ilona: Balázs Péter, Száz László és Precz- nik Katalin: László, Speritzer István Gyula és Rácz Margit: Erika, Kómár József és Kosári Katalin: Norbert, Simon László és Péter Gizella: László, Tasnádi Béla és Kánya Annamária: Anikó, Maszlag Ferenc és Maródi Erzsébet: Péter, Birkás Ferenc József és Tolmácsi Zsófia Magdolna: Szilvia, Gyenes János és Orosz Piroska: János, Oláh Árpád és Sárközi Jolán: Mónika, Szabó János és Jenei Julianna: Péter Csaba, Bandur István és Szabó Mária: Norbert, Juhász Pál és Hajdú Margit: Pál, Urbán László János és Kővágó Ilona Mária: Szilvia, Tökéczky László és Fehér Emília: Richárd, Csepák Miklós és Kovács Edit: Edit, Tóth János és Oroszi Erzsébet: Gábor, Tar Mihály és Zombori Magdolna: Erzsébet, Dudás Péter és Bállá Judit: Katalin, Török Antal és Pfau Rozália:' Zoltán. Házasságot kötött: Nagy István és Matuz Anikó, Hajtó József és Ladányi Ilona, dr. Lencsés György és Polusin Katalin. Elhunyt: Tóth István 56 éves, Batta Sándor István 72 éves, Neumann Lajosné And- rejkovics Etelka 87 éves. Üzemanyag — házon belül Fogyasztásvizsgálat a Szilasmentibsn A kerepest Szilasmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet több, energia- és anyagtakarékosságra vonatkozó intézkedést tett az utóbbi időben. Az üzemanyagfogyasztás csökkentése érdekében bevezették, hogy az átlagos fogyasztást a menetlevelek alapján ellenőrzik, valamint egyik benzines gépjárművüknél TF—36-os műszerrel rendszeresen vizsgálják a fajlagos felhasználást. (Az intézkedés következtében megszűnt a hazajárás a szövetkezet gépjárműveivel.) És ami ugyancsak hasznos: bevezették. hogy a gépjárművek házon belül vételezik az üzemanyagot. s Évzáró tanácsülés Bagón Ha van zsír m