Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
Gyermekszeretet Tizenhét esztendővel ezelőtt nősült Csató Mihály. Szoba- konyhás lakásba vitte feleségét. Néhány év múlva egy alig nagyobb otthonba költözött akkor már népes családjával az útépítő csoportvezető. Csató Mihálynéval a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola sütőműhelyében beszélgetek, ahol takarítónőként dolgozik. Otthoni gondjait említi. Azt, hogy kicsi az Encsi utcai otthon, nedves a szoba, a konyha. A legnagyobb gyerek Misi, alig 16 éves. Budapesten tanul, hegesztő lesz. Ösztöndíjas, de ellátásáról, neveléséről mégis a család gondoskodik. Egyébként valamennyien, szülök, gyerekek kitűnő egészségnek örvendenek. A hat gyerekből egy óvodás a többi már iskolába jár. Délután, amikor Csatóné dolgozik, férje viseli gondjukat. Fényképeket vesz elő. ölében ül a legkisebb, az óvodás. A hatodik. „Nagyon szeretjük a gyerekeket — mondja Csató Mihályné —, úgy számoljuk, lesz hetedik, nyolcadik kicsi is.” Névnapjára, Erzsébet napra a kollégista lányok sok-sok csokorral díszítették Csató Mihályné, Erzsi néni vázáját... Miklay Jenő Tanulmányterv a villamosításra A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága elkészítette a helyi zárt- és hétvégi kertek villamosításának tanulmánytervét. Ennek megbeszélésére december 2-án, kedden délután 5 órakor tanácskozást tartanak az Arany János Mű. velödési Központban, amelyre meghívják a kertek tulajdonosait. KÜLÖNÖSEN A SZŐLŐKNÉL Termésnövelés A Peremartonl Vegyipari Vállalatnál megkezdték az Ak- perol kísérleti gyártását. Ezt az értékes vegyületet a Nehézvegyipari Kutató Intézetnél állították elő. Használatával biztonságosabbá tehető a virágok termésikötődése. A kísérleti táblák tapasztalatai szerint 15—20 százalékkal növeli a termést a Szőlőknél, különösen azoknál a fajtáknál, amelyek valósággal „elrúgják” XIX. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1975. DECEMBER 2., KEDD N HL» P>\ S>\ Eredményes esztendő Gépek a bányákból Tervek a 21. Volán helyi telepén Túri Györggyel, a 21-es Volán helyi telepe igazgatójával, az üzemegység munkájáról és i további terveiről beszélgettünk. — A Volán-vállalat — mondotta — 1968-ban vette át a nagykőrösi gépállomást, azóta mintegy 40 millió forintos ráfordítással fejlesztette, bővítette a jelenlegi műszaki üzemegységet, ahol most 420-an dolgoznak. Üzemegységünkben a 21-es Volán-vállalat gépjárműveit, rakodó- és szállítógépeit javítjuk, tartjuk karban. — Korszerű szerszámokkal és gépekkel felszerelt műhelyeinkben javítjuk a meghibá- i sodott, hatalmas földgépeket, j amelyek a halimbiai bauxit- j bányánál, a visontai szénbányák külszíni fejtéseinél, és más hasonló nagy munkáknál dolgoznak. Havonta átlagosan 25 nagyjavítást, és számos — vegyszerre! maguktól a virágport, így például a kéknyelűnél, vagy a rajnai rizlingnél. A kísérleti gyártás során 10 tonnát állítanak elő az értékes anyagból, s ez már elegendő a nagyüzemi kipróbáláshoz. A Pere- martoni Vegyipari Vállalat 1980-ig berendezkedik az évi 200 tonnás Akperol-gyártásra, s ez már több mint 20 ezer hektárra elegendő. közép- és kisjavítást végzünk. Dolgozóink szakmai képzettsége jó, többségük 30 évnél fiatalabb szakmunkás, vagy betanított szerelő. Tevékeny a párt- és a KlSZ-alapszerveze- tünk, példamutatóan serénykednek szocialista brigádjaink. — Gondot fordítunk a szakmunkás-utánpótlásra is: korszerű tanműhelyt létesítettünk, amelyben autó- és motorszerelő, forgácsoló és gépszerelő szakmára képezzük a fiatalokat. Közülük legtöbben üzemegységünknél maradnak a szakmunkás-bizonyítványok megszerzése után is. A következő 5 éves tervben tovább javítjuk dolgozóink élet- és munkakörülményeit. Korszerű munkaszervezéssel csökkentjük a nagy és a kis munkagépek javításának idejét, és természetesen arra törekszünk, hogy növeljük termelési eredményeinket. E célból javítjuk a munkák szakmai színvonalát, s újabb gépek vásárlásával könnyít- jük a fizikai munkát. — Az új 5 éves tervben korszerűsíteni kívánjuk festő- és akkumulátor-javító műhelyeinket, felállítjuk az ezer négyzetméteres felújító műhelyünket, melynek technológiai szerelési terveit a Közúti Tudományos Kutatóintézet készíti. A most befejeződő IV. ötéves tervben elkészült szociális létesítményeinket is tovább bővítjük. Elmondta még Túri György, hogy idei terveiket sikeresen teljesítik, eremdényesen zárják az 1975-ös esztendőt. Anyakönyvi hírek Születtek: Csutorás Sándornak és Balogh Flórának Edina, Apró Lászlónak és Zsikla Veronikának László, Kovács Istvánnak és Kucsera Irénnek Anett, Héjjas Balázsnak és Urbán Juliannának Angelika, Cseh Józsefnek és Szili Ildikónak Ildikó, Gáli Dénesnek és Dudás Magdolnának Zoltán, Pécsi Gyulának és Gál Évának Olga, Bielik Józsefnek és Körösi Irmának Szabolcs, Kecskeméti Andrásnak és Ko- pa Irénnek Mónika nevű gyermeke született. Névadó: Nagy László és Farkas Katalin: László, Tóth László és Orosz Katalin: Andrea, Lakatos Ambrus és Gál Irén: Péter, Zettel Vlagyimir Fjodorovics és Jevgenyija Mi- hajlovna: Vlagyiszláv, Tóth István és Nagy Mária: Andrea. Házasságot kötöttek: Dezső Balázs és Kovács Mária, Balog Ferenc és Nagy Erzsébet, Czö- vek Benjámin és Fehér Judit, Verbó Zoltán és Kaszala Zsuzsanna. Meghaltak: Vincze Lászlóné Bársony Erzsébet, 63 éves, Nagykőrös, Balia G. u. 50., Inczédi Sándor, 77 éves, Nagykőrös, Galgóczy K. u. 5., Juhász István, 45 éves, Nagykőrös, Lencsés, Világos d. 5., Danka Jánosné Kendró Rozália, 64 éves, Nagykőrös, Szolnoki u. 63. Omszki képzőművészek kiállítása mmsm Mint szombati számunkban megírtuk, az Arany János Múzeumban megnyílt a szovjetunióbeli Omszk megyében élő képzőművészek alkotásaiból válogatott bemutató. A tárlatot Pintérné dr. Torma Mária, a városi tanács vb-titkúra nyitotta meg. Mellette Novak László, a múzeum igazgatója látható. SPORT Kosárlabda-mérkőzések Hétköznapokon középiskolás, vasárnap NB III-as mérkőzéseken küzdöttek a bajnoki pontokért a nagykőrösi ko- sárlabdások. Budapesten és Mononom, valamint itthon, az Arany János Gimnázium lab- dajábéktermében került sor a találkozókra. A mostani mérkőzésekkel a középiskolás bajnokság őszi mérkőzései befejeződtek, de e vetélkedő 1976 elején folytatódik. Tizenkét férfi- és tíz női csapattal megkezdődött a középiskolások megyei kupaküzdelme, ahol oda-visszavágós mérkőzéseken dől el a továbbjutás sorsa. NB III-as férfi bajnoki Budai Pedagógus—Nk. Pedagógus 80:70 (36:35). Nk.: Ábrahám T. (8), Pap dr. (8), Koffer (4), Zsákai (18), Spinde Ibauer (6); csere: Marosfi (6), Sz. Nagy (8), Danóczi (8), Gáspár dr. (4). Az eredeti kiírás délelőttre szólt, de végül j a körösieknek az utgzás szem- j pontjából kedvezőtlen időpontban, délután került sor a találkozóra. Egy játékvezető bíráskodott, aki nem tudta a hazaiak durváskodását kellően megtorolni. Megyei középiskolás férfi ifjúsági bajnoki Nk. Gimnázium—Nagyikátai Gimnázium 93:49 (57:24). A jóval energikusa bb körösiek sok tetszetős támadást vezettek, s a II. félidőben főleg a cserejátékosok szerepeltek. Kosárdobók: Nagy (30), Rutt- ner (10), Mocsai (18), Pap (10), Varga (8), Szűcs (5), Becser (2), Konrád (1). Megyei középiskolás női ifjúsági bajnoki Nk. Gimnázium—Nagykátai Gimnázium 39:3 (21:1). Közepes színvonalú játékban a hazaiak végig irányítottak. Kd.: Kulcsár (9), Pécsi (8), Molnár (6), Kiss és Takács (4—4), í Gárdián, Márkus, Tóth és Bencsik (2—2). A szülőváros faragói készítették Kegyelet — régi századokban EGY HÓNAPJA, halottak napján, elhunyt hozzátartozóikról emlékeztek meg az emberek. Minden évben ismétlődik ez, már hosszú idő óta. A temetőkben igazgatják a sírokat, virággal díszítik a íej fákat. Eltűnődöm: elődeinktől átvett szokások csak lassan fe- lejtődnek. így van ez a régi nagykőrösi temetési szokásokkal is. Gyermekkorom látványai közé tartozott a halottat kísérők szomorú menete, melyeken a kántus menet közben énekelt. Az utolsó fejfafaragó ácsok is kihaltak, s csak kevesen emlékeznek például, hogy az elhaltat a házából temették. Népünk, még ha szűkösen élt Is, gazdagon temetkezett. Igyekezett szeretteinek, hozzátartozóinak a végtisztességet megadni. Ha valamelyik házban meghalt valaki, annak híre az utcában gyorsan elterjedt. A rokonokat üzenet útján értesítették. A haláleset hírére ösz- szejött a szűkebb család, megbeszélték a temetési szertartást. A szobából a bútorokat kihordták, a tükröt letakarták, a képeket levették vagy befelé fordítónak. A XVIII. SZAZAD utolsó negyedében már halottkém is működött a városban. A temetési ügyben eljáró személyt „funerátcnnak” nevezték. A koporsó külsejét az asztalos szövettel vonta be. Minél módosabb embert temettek, annál drágább és jobb minőségűvel Leginkább mintás szövetet alkalmaztak, amelyet rézből vagy fehér porcelánból készült gömbfejű szegekkel rögzítettek. A nevet is ilyenekkel verték ki a koporsófedél oldalára. A gyermekkortól 25 éves korig fehér, a 25 évtől 35 évig piros, halványkék, világosbarna, 35—50 évig szürkés, 50-től fekete szövetet használtak. A halott férfiakra. posztó ruhájukat adták, és a csizmát is a lábukra húzták. A nők a koruknak megfelelő színű ruhában feküdtek a koporsóban. A fejüket is bekötötték kendővel, ha férjesek voltak. A legényeket vőlegénynek, a lányokat menyasszonynak öltöztették. A középkorban például a fiúgyermek ujjara két gyűrűt húztak, derekára a felserdült kort megillető veretes övét kötöttek. A leány fejére gyöngyös pártát tettek. A XVIII. század hetvenes évei előtt, ha a halott koporsója elkészült, már azon a napon el is temették. Mária Terézia rendelte el, hogy a halottat három napig temetetle- nül kell hagyni. Ez alatt az idő alatt ugyanis már a „halálnak külső jeled is nyilvánvalóvá válnak”. A hatottvizsgálat is ettől az időtől kezdődik. A halálesetek oka is ettől az időtől szerepel az anyakönyvekben. A nagykőrösi halotti anyakönyvet 1759-től vezetik rendszeresen. Az intézkedések roppant indokoltak voltak. Megesett például, hogy valaki egyszerűen eszméletét vesztette, mégis rányomták a koporsó fedelét és eltemették. Főleg, ha az örökösök igyekeztek az örökség birtokába jutni... A ravatalon a férfi halott mellé tették a pipáját, zsoltárját, a katolikus ember mellé az imakönyvét, a kezébe az olvasóját. Olvasni nem tudóknak ezekre a sírban sem lehetett szüksége, ezért könyvfélét a koporsójába nem tettek. Előfordult, hogy a gazdaember óráját is zsebébe tették. Előbb a legidősebb fia felhúzta a> rugóját. A temetés napján sárga homokkal szórták be az udvart, az utcán a járdát. Ezzel jelezték, hogy a házból valakit aznap temetnek. Ilyenkor az istállóból a lovakat, a teheneket más házhoz vezették, a sertéseket is elhajtották és a kutyát is máshová kötötték. A LEVÉLTÁRI ADATOK feltárják a temetkezési szokásokat. Említik, hogy a XVII. században a koporsónak való deszkát a város adta, jegyzőjének koporsójára posztót vett, a halotti torára bort adott. A halotti torok még a múlt század elején is tartottak. Régen a királyi törvények előírták, hogy temetkezni a templom köré lehet. Az ásatások bizonyítják, hogy e törvénynek itt is maradéktalanul eleget tettek. A XI—XIII. századi templommaradványok körül találtuk a temetőket is. Városunkban azonban a felekezeti változás óta nem temetkeztek a templom kerítésén belül. Az 1708-ban a rácokkal való harcban meghalt 12 kuruc odahantolása ezért különös esetnek számított. Az első református temető a Kecskeméti utca nyugati oldala felől, a Tanárky Béla, a Kalocsa Balázs és Fürj utcák közötti térségen terül el. Az 1739-es pestisjárvány után tiltották be itt a temetkezést, mert a pestisben meghaltakat is ide temették. Ekkor került a református temető a Kecskeméti utca keleti oldalára. A református temető délnyugati sarkán kis területű zsidó és görögkeleti temetőt különítettek el. A katolikus temető a Rákóczi iskola udvarára, a Fürj, a Kalocsa Balázs és a Zátony utca kiindulásánál levő térre terjedt ki. A homokoldiali temetőt a XIX. század elején nyitották. A bokrosoldalit a XIX. század második felében vásárolták meg. Elhatározták, hogy a város két végén, nyugatról is, keletről is létesítenek református temetőt. így került sor a siratói temető létesítésére. Ide a Felszegen meghaltakat temették és a tabániakat. Az első halottakat 1802-ben temették, az utolsókat a vasút megépítéséig. A GIMNÁZIUM TANARAI az 1880-as években tiltakoztak amiatt, hogy amikor haláleset történik, a végnélküli harangozás miatt tanítani nem tudnak. Ha a halott hozzátartozói úgy rendelkeztek, minden harang szólt. Olyan erős harangzúgás volt a templom közelében, hogy az emberek egymás szavát sem hallották. Emiatt a panaszt méltányosnak találták és a harangozás időtartamát szabályozták. A nagykőrösi fejfák sajátságosak és egyediek, magasságuk körülbelül 2 méter. A már kidőlt fejfát mélyebbre ásták, így alacsonyabb és magasabb fa is áll egymás mellett. Ez a fejfatípus szerepel a múlt századbeli ábrázolásokon is. A fejfának való fát a fejfa készíttetője adta a faragómes- temek, a' faragásért munkadíjat és a lefaragott forgácsot kapta. A tanyák mögötti akácos berkekben egy-két vastagabb fát azért hagytak meg, hogy abból fejfát faragtatnak. A nagykőrösi embernek, ha más városban halt meg, akkor is nagykőrösi fejfát tetetett a sírjára a rokonság, melyet szülővárosa faragóival készíttetett. Ez az oka, hogy a szomszédos települések temetőiben látni szépen faragott körösi fejfákat. TÉVES AZ A FELFOGÁS, mintha a nagykőrösi fejfa a törökök sírjeleit utánozná. A török sírjelek is oszlopok, de turbán ábrázolással. Említhető, hogy a törökök nem tűrték, hogy a keresztény alattvalóik őket ruházatban, azok színezetében, de sírjeleikben is utánozzák. A törökké válást a városi hatóság ellenezte, sőt az illetőt meg is ölette. A katolikus temetőkben november 1-én, mindszentek napján, már régi időtől fogva feldíszítették a hozzátartozóik sírját, megemlékezésül gyertyát égetnek el. A református hívek közül is többen utánozták ezt a szokást. Már a múlt század végén is voltak olyanok, kik gyertyákat gyújtottak és feldíszítették a szeretteik sírját. Ez ellen a gyakorlat ellen a református egyház papjai tiltakoztak, mert ellenkezett elveikkel. Ha gyertyát nem is égetnek a református temetőben, a sírokra friss virágokat visznek október végén és november elején. A NAGYKÖRÖSI református- temető híre már évszázaddal előbb elterjedt: abban sok értékes, szinte fényűzésszámba menő síremlék sorakozik. Nemcsak helytörténeti- leg névezetes emberek, hanem a politikai életnek, az irodalmi, művészeti, tudományos világnak a maguk idejében ismert személyei fekszenek itt. A temetőben számos művészi alkotás látható. Az első nagy magyar szobrászművésznek, Ferenczy Istvánnak a dabasi Halász-mauzóleumban, Stróbl Zsigmondnak, a Jalsoviczky sírkertben látható alkotása. Dr. Balanyi Béla Megyei középiskolás serdülő fiú bajnoki Nk. Gimnázium—Monori Gimnázium 105:58 (42:25). A körösiek idegenben a második félidőben húztak el. Kd.: Nagy At. (53), Becser (18), Nagy G. (10), Varga (8), Konrád (6), Nagy Al. (6), Pap (4). Megyei középiskolás serdülő leány bajnoki Monori Gimnázium—Nk. Gimnázium 47:38 (22:24). Az eredetinél négy nappal később mérkőztek. A monori csapat a II. félidő 7. percétől átvette a kezdeményezést. Kd.: Kulcsár (16), Gárdián (8), Kiss (8), Molnár (4), Pécsi (2). Megyei középiskolás férfi kupában Nk. Gimnázium—Ceglédi Mezőgazdasági Szakközépiskola 128:38 (65:16). A körösi fiúk közepes, de lendületes játékkal nyertek. Kd.: Nagy T. (38), Ruttner Z. (34), Mocsai (20), Becser (14), Konrád (6), Pap (2). Megyei középiskolás női kupában Nk. Gimnázium—Ceglédi Mezőgazdasági Szakközépiskola 152:30 (78:12). Biztos rekordkülönbségű a győzelem, gyenge ellenféllel szentben. Kd.: Gárdián (42), Kulcsár (30), Falusi (24), Pécsi (23), Zubány (22), Kiss (7), Molnár (2), Takács (2). S. Z. UW látunk ma a moziban? Bekötött szemmel. Új magyar film. Kísérőműsor: Csak egy bé bötű. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBOZI ISKOLÁBAN Vörös tulipánok völgye. Színes szovjet film. Előadás kezdete: fél 7-kor.
