Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

PEST MEGYEI VILÁfi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I SJF Varsóban megnyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa A magyar küldöttséget Kádár János vereti A7. MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM ARA 80 FILLER 1975. DECEMBER 9., KEDD Varsóban, a Kultúra és Tu­domány Palotájában hétfőn délután megkezdődött a Len­gyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa. A tanácskozáson mintegy ezernyolcszáz válasz­tott küldött vesz részt, akik csaknem két és fél millió tagot képviselnek. Meghívott vendégként 53 kommunista és munkáspárt, valamint 16 szocialista párt és nemzeti felszabadító mozga­lom deíegációja van jelen. A kongresszusi küldöttek hosszan tartó tapssal fogadták Leonyid Brezsnyevet, az SZKP küldöttségének vezetőjét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttségét Kádár János, a KB első titkára vezeti. A magyar küldöttség tagjai: Győri Imre, az MSZMP Köz* ponti Bizottságának titkára, Si- kula György, az MSZMP Haj- dú-Bihar megyei bizottságának első titkára és Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete. (A kongresszus eseményei­ről az 5. oldalon számolunk be.) Megkezdődött a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa Gáspár Sándor beterjesztette a SZOT beszámolóját Az MSZMP Központi Bizottságának levele Az építők Rózsa Ferenc művelődési házában hétfőn dél­után 2 órakor megkezdte tanácskozását a magyar szakszer­vezetek XXIII. kongresszusa. A négymillió magyar szervezett dolgozót képviselő 789 küldött (soraikban 21 Pest megyei), valamint a hazai és külföldi meghívott vendégek részvételé­vel a kongresszus az elmúlt négy év eredményeit, gondjait elemzi, s meghatározza a további fejlődést elősegítő felada­tokat. A tanácskozáson részt vesznek termelőmunkában élen járó dolgozók, szocialista brigádvezetők, a művészeti és tu­dományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozga­lom tisztségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát mintegy félszáz külföldi szakszervezet és több nemzetkö­zi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, s bejelentette, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra köszönettel elfogadta a kongresszusra való meghívást, mi­vel azonban a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusán vesz részt, a szakszervezeti tanácskozáson nem tud szemé­lyesen jelen lenni. Az elnök jó munkát kívánt Kádár János­nak felelősségteljes küldetéséhez. Az elnökség tagjai és a tanácskozás tisztségviselői A kongresszus megválasz­totta az elnökséget, amelyben helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Fock Jenő, Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke. Az elnökség további tagjai, Antal Dénesné, a Székesfehér­vári Könnyűfémmű préskor­mányosa, a tröszti szakszer­vezeti tanács tagja, Besenyei Miklós. a Postások Szakszer­vezetének főtitkára, dr. Bíró Györgyné, a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára, dr. Darabos Pál nyug­díjas, Dajka Ferenc, a Vegy­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára, dr. Dobi Ferenc, a SZOT nemzetközi kapcsola­tok osztályának vezetője, Do- bozy Imre, a Magyar írók Szövetségének főtitkára, Du­schet Lajosné, a SZOT titká­ra, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke, Fabók Zoltán, a Helyi­ipari és Városgazdasági Dolgo­zók Szakszervezetének főtit­kára, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Gál László, a SZOT titkára, Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Épí­tőanyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, Ha­lász Lajos, a Lenin Kohászati Művek előhengerésze, Herczeg Károly, a SZOT titkára. Hu- nya István, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Huszti Györgyné, a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár vállalati szakszervezeti taná­csának titkára, Jávor Antalné, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Baranya me­gyei bizottságának titkára, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára, Kiss Károly, a SZOT alelnöke, Kovács István, a Mezőgazda- sági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Kurdi Béláné, a SZOT alelnöke, Ligeti László nyugdíjas, dr. Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára, Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenér- gia-ipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára, Pavlovsz- ky Ferenc, a Nyomda-, a Pa­píripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének elnöke. Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra, dr. Prieszol Olga, a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek főtitkára, Siklós János, a Népszava főszerkesztője, Si­mon Antal, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára, Somogyi Miklós, a Szakszervezetek Számvizsgáló Bizottságának elnöke. Schmiedtmayer Ede, a Komá­rom megyei Építőipari Válla­lat kőművese, Állami-díjas szocialista brigádvezető, Szabó Antal nyugdíjas, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke, Szentistványi Gyuláné, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, dr. Tamás László, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Timme r József, a SZOT titkára, Tóth Tiborné, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Tóth István, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára, Tóth Jó­zsef, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető tit­kára, Turzó László, a Nyug­díjfolyósító Igazgatóság he­lyettes vezetője, Varga József - né, a Szombathelyi Pamutipar szövőnője, a Szocialista munka hőse, Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára, Veszprémi István, a Tatabányai Szénbányák Vál­lalat keleti II. bányaüzem frontmestere, a Szocialista munka hőse, Virizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Voksán József, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára. Az el­nökségben foglaltak helyét a külföldi küldöttségek vezetői. Ezután egyhangúlag meg­választották a kongresszus titkárságát, továbbá a munka­bizottságok vezetőit és tagjait. A titkárságot Gáspár Sándor, a jelölőbizottságot Gyöngyösi István, a n:andátumvizsgáló bizottságot Vass Imre, a sza­vazó (szedő bizottságot Fahók Zoltán, a hatánoratszövegező bizottságot Herczeg Károly, az alapszabály-szövegező bizott­ságot Gál László vezeti. Kegyeletes emlékezés A résztvevők azután egyper­ces néma felállással megemlé­keztek a szakszervezeti mozga­lomnak a legutóbbi kongresz- szus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. Kegyelettel emlé­keztek Louis Saillant-ra, a Szakszervezeti Világszövetség első főtitkárára, majd díszel­nökére, Safie Ahmed El-Seik- re, a Szudáni Szakszervezeti Szövetség egykori főtitkárára, az SZVSZ alelnökére, Benoit Frachonra, a Francia Általá­nos Munkásszövetség volt fő­titkára, elnökére, az SZVSZ alelnökére, Lazaro Penára, a Kubai Dolgozók Központjának főtitkárára, az SZVSZ alelnö­kére, Herbert Warnkére, a Né­met Szaikszervezeti Mozgalom kiemelkedő vezetőjére, az FDGB elhunyt elnökére, s ke­gyelettel emlékeztek a szak- szervezeti mozgalom elhunyt magyar harcosaira: Kisházi Ödönre, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökére, a SZOT tag­jára, Somoskői Gáborra, a SZOT titkárára, Vas-Witteg Miklósra, a SZOT alelnökére, Háner Józsefre, a vasasszak­szervezet elnökére, Péter Er­nőre, a Pedagógusok Szakszer­vezetének főtitkárára, Kaszás Istvánra, a Tatabányai Szén­bányák szb-titkárára, Tamás Lászlóra és dr. Kádár Miklós­ra, a SZOT tagjaira, Galló Er­nőre, dr. Suschny Lászlóra, dr. Vadányi Ferencre és Radeczky Lászlóra, a szakszervezetek számvizsgáló bizottságának tagjaira. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak, elvtársnők! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívből köszönti a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresszusát, a kong­resszus küldötteit, személyükben a négymillió dolgozót tömörítő magyar szakszervezeteket, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a ke­reskedelem, az egészségügy, a kultúra, az ok­tatás, a közigazgatás, valamint a szolgáltatás szervezett dolgozóit. A magyar nép az elmúlt években nagy eredményeket ért el a szocialista társadalom építésében, a dolgozók életszínvonalának eme­lésében. idehaza, a nemzetközi életben pedig hozzájárult a béke védelméhez és megszilár­dításához, a társadalmi haladás ügyéhez. Né­pünk nagy vívmányainak létrejöttében, a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseiben méltó szerepük volt a magyar szakszerveze­teknek, amelyek híven legjobb hagyomá­nyaikhoz, a munkáshatalom támaszaiként jól betöltötték hivatásukat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönetét és elismerését fejezi ki a szakszervezeti mozgalomban tevékenykedő bizalmiak, üzemi, vállalati szakszervezeti bi­zottsági tagok, területi és országos szerve­zetekben dolgozó tisztségviselők, minden ak­tivista áldozatos, felelősségteljes munkájáért, amelyet szocialista hazánk építésében, a szak- szervezeti tagok érdekében fejtenek ki. A magyar szakszervezetek XXIII. kongresz- szusa hazánk nagy jelentőségű társadalmi eseménye. Tanácskozásuk fontosságát növeli, hogy társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa ez év tavaszán megerősítette a párt fő politikai irányvonalát, kijelölte a legközelebbi felada­tokat, az új programnyilatkozatában megha­tározta a fejlett szocialista társadalom építé­sének azokat a tennivalóit, amelyek végre­hajtásával hazánk közelebb jut a végső cél­hoz: a kommunista társadalom megteremté­séhez. A Hazafias Népfront felhívását követ­ve népünk a választásokon szavazataival is hitet tett e program mellett és hozzá is látott megvalósításához. A népünk további felemelkedését, a haza felvirágzását szolgáló nagy program megvaló­sítására az ország, a nemzet minden alkotó­erejét össze kell fogni. A munkában a párt számít minden társadalmi és tömegszervezet­re, mozgalomra, mindenekelőtt a munkásosz­tály, a dolgozók legszélesebb tömegszerveze­tére, a szakszervezetekre. Az ország erejét most a gazdasági felada­tok megoldására összpontosítjuk. A Központi Bizottság értékelve a végzett munka eredmé­nyeit és tapasztalatait, gazdaságunk helyze­tét, széles körűen megvitatta és jóváhagyta az 1976—80-as évekre szóló, új, V. ötéves nép- gazdasági terv, s az 1976-os népgazdasági terv irányelveit. A feladatok nem csekélyek, a számunkra kedvezőtlenül alakuló nemzetközi gazdasági feltételek közepette is biztosítanunk kell nép­gazdaságunk további dinamikus fejlődését és a lakosság életkörülményeinek szolid, de megala­pozott javítását. Pártunk továbbra is megkü­lönböztetett figyelmet fordít a nagyüzemi mun­kásság életkörülményeire, és a munkásosztály és a dolgozók cselekvő támogatására építve mindent megtesz, hogy tovább javuljon vala­mennyi társadalmi réteg életszínvonala, szo­ciális és kulturális ellátása. Tovább kívánjuk bővíteni a társadalmi gondoskodást a nagy családosokról, a nőkről, a fiatalokról és a nyugdíjasokról; változatlanul kiemelt feladat a lakáshelyzet javítása. Népgazdasági terveink nagy és lelkesítő cé­lokat tartalmaznak, biztató jövőt tárnak fel. Az új, V. ötéves terv és az 1976. évi terv harci program a szocializmus minden híve szá­mára. A szakszervezetek sokat tehetnek azért, hogy minden munkahelyen növekedjék a tervszerűség, jobban kihasználják a munka­időt, takarékoskodjanak anyaggal és energiá­val, az üzem- és munkaszervezés javítása fo­lyamatos legyen, a munkanormák mindig megfeleljenek a növekvő követelményeknek, a bérezés is a jobb, hatékonyabb munkára ösztönözzön. A szakszervezetek mozgósítsák a dolgozó milliókat, fáradhatatlanul szervez­zék és segítsék a szocialista munkaversenyt és munkamozgalmakat, a szocialista brigádok példamutató tevékenységét a népgazdasági fel­adatok megoldására. A fejlett szocialista társadalom építése je­lentős feladatokat állít a szakszervezetek elé a dolgozók szocialista nevelésében. A szakszer­vezeti nevelőmunkában kapjon nagyobb sze­repet a munkára nevelés, a kiváló dolgozók népszerűsítése, a jó tapasztalatok elterjesz­tése. Nevelőmunkájukkal alapozzák meg és segítsék elő a dolgozók szakmai ismeretének bővítését, a munkásöntudat, a munkásszoli­daritás, a közösségi szellem, a szocialista em­beri méltóság és erkölcs megszilárdítását és szélesedését. Tegyenek többet a szocialista bérezés érvényesítéséért, a szorgalmas, jól dolgozó munkás társadalmi, anyagi és erköl­csi megbecsülése érdekében. Segítsék elő, hogy mielőbb megvalósuljon egész társadalmunk­ban a szocialista brigádok jelszava; Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni! A szakszervezetek munkája és harca segí­tett a munkáshatalom kivívásában, a szocia­lizmus alapjainak lerakásában, s ma segít a fejlett szocialista társadalom építésében. A követelmények növekednek; a szakszervezetek munkájának továbbfejlesztéséhez a feltételek hazánkban biztosítottak. A mozgalom cél­kitűzéseinek valóra váltása igényli, hogy emel­jék a szakszervezeti munka színvonalát, ja­vítsák munkamódszereiket, tökéletesítsék szervezetüket és jobban éljenek az üzemi de­mokrácia adta lehetőségekkel. Mindezzel érjék el, hogy a szakszervezetekben egyre több munkás és dolgozó szerezzen mozgalmi tapasztalatokat, vezetési ismereteket, hogy a szakszervezeti mozgalom a lenini gondolat­nak megfelelően „a gazdálkodás, a vezetés, a kommunizmus iskolájává” váljon. A Magyar Szocialista Munkáspárt biztos abban, hogy a szakszervezetek, amelyekre mindig számíthatott, a jövőben is eleget tesz­nek feladataiknak. Központi Bizottságunk eredményes munkát, sikert kíván a kongresz- szusnak. Meggyőződésünk, hogy a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa szocia­lista céljainknak megfelelő határozatokat hoz és a szervezett dolgozók, a párttagok és párton- kívüliek együttes niunkájával azokat meg­valósítják. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága megbízásából: KÁDAK JÁNOS első titkár A napirend Ezután a kongresszus a na­pirendről döntött. Az egyhan­gúlag elfogadott javaslat sze­rint a napirend a következő: A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának be­számolója a XXII. kong­resszus óta végzett munká­ról és a magyar szakszer­vezetek soron következő feladatai; O a számvizsgáló bizott­ság jelentése; O a magyar szakszerve­zetek alapszabályának módosítása; O a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság új­jáválaszt ása. Az elnök ezután javaslatot tett a megválasztandó Szak- szervezetek Országos Tanácsa, valamint a számvizsgáló bi­zottság létszámára. A javasla­tot egyhangúlag elfogadva a kongresszus úgy határozott, hogy a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsába 207, a szám- vizsgáló bizottságba 25 tagot választanak majd meg. Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgya­lására. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Ta- ] Tanácskozik a kongresszus. Az Építők Szakszervezete küldötteinek csoportja, jobbról a harmadik Szabó Sándor, az Építők Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára. Bánhalmi János felv. nácsának. beszámolóját a XXII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szak­szervezetek soron következő feladatairól. (A beszámolót a 2—3. oldalon ismertetjük.)

Next

/
Thumbnails
Contents