Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-07 / 287. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1975. DECEMBER 1., VASÁRNAP Jövőre gazdaságosabban Kifizetődő a birkatenyésztés a galgamácsai Összefogásban Kopott, piros DT-traktorok vontatják maguk után az ekét, miközben befordulnak az egyik galgamácsai táblába. Kora reggel még fagyos a föld, így a munkát csak nyolc óra után tudják elkezdeni. A galgamácsai összefogás Termelőszövetkezet irodájában panaszkodva fogad Pintér András tsz-elnök. 570 hektár még hátra van — Hát, jól megjártuk ezzel a Rába-Steigerrel — mondja az elnök. — Két hónapja vettük meg több mint másfél millió forintért, de még nem sikerült dolgozni vele. Eredetileg két T—150-est akartunk venni, de az AGROKER nem garantálta az időben való szállítást. Jó hírük volt a Rábáknak, ezért mertünk venni. Kezdetben maga a gép sem működött. Sok mindent ki kellett cserélni rajta, aztán amikor kijavítottuk, akkor eke után szaladgáltunk. Mert hiába van ez a nagy teljesítményű, 240 lóerős munkagép, nincs hozzá eke. Az ehhez tartozót sehol sem lehet beszerezni. Próbára volt itt nálunk egy mintapéldány, azzal csodálatosan lehetett dolgozni, de venni nem tudtunk, mert nincs. — Már sokféle ekével próbálkoztunk, már többet össze is tört a traktor. Itt a tsz-ben egy saját konstrukciójút próbáltunk kitalálni, de „belső bütykölésünk” nem vezetett eredményre. Ez szinte természetes is, hiszen egy megfelelő eke elkészítéséhez mérnök, hozzáértő szakember kell. Azt mondták, hogy a „szomszédok” tudják használni a Rábát; voltunk Ikladon, ott se megy a munka. Most négy DT-vel és egy D4K-val dolgozunk. Pedig ha menne a Rá- ba-Steiger, húsz nap alatt az egész terület szántását befejezhetnénk. Legjobb a kukorica A galgamácsai szövetkezetben ez idáig körülbelül 260 hektárnyi területen végezték el az őszi mélyszántást, még 570 hektár van hátra. Hat napot állniuk kellett a hirtelen jött fagy miatt. A szántáson kívül valaKét ács lécezte a tetőt Az irsva égerfát jelent Egyik írásomban, már kitértem arra, hogy Isaszeg az ősi forrásokban mai járásunk öt legnagyobb helységének egyike. A község nevének eredete nyelvészetileg megnyugtatóan tisztázott, bár a nép és a nem nyelvész kutatók különféleképpen magyarázzák. Az egyik népi történet szerint Mátyás királytól, egy vadászatán valamelyik nemese a helységre mutatva megkérdezte: hogy hívják ezt a falut? A király a monda szerint így válaszolt: isa szeg. Azaz csak egy szeg, szeglet. A monda történeti magva: a két Tátrától, sőt a Kárpátoktól egészen Szolnokig összefüggő erdőség húzódik, amelybe mindvégig kisebb, nagyobb települések ékelődnek. Ez az erdőség a mi környékünkön is ősidők óta nagy vadászatok színhelye volt. (Erre a Gödöllő helységnévvel kapcsolatban még visszatérek). Variációk a néveredetre Tagadhatatlan tény, hogy Mátyás király is vadászott erre. A szeg, szög szó egyik jelentése ma is közismert a nép között: nagyobb útba beletorkolló kisebb, szélső út. Az isa előtag viszont alakilag csak véletlenül egyezik a régi magyar csupán, csak jelentésű szóval. Ugyanez a helyzet az azonos alakú kazár méltóságnévvel, vagy a népi monda egykori birtokos török bégjének nevével. A népi szómagyarázat jellegzetes példája a két szlovák ács története. Eszerint régen általában két ács lécezte a tetőt: az egyik tartotta a szeget, a másik beverte. Egyszer a szeg még nem volt helyére tartva, mire a kalapácsos ács tört magyarsággal megkérdezte a másiktól: is a szeg? Azaz: és a szeg? Ez persze csak szójáték, amelynek természetesen semmi köze a néveredethez. Végül is a név eredetét Simányi Zsigmond, a század- forduló nyelvésze állapította meg, a fentiekben vázoltakkal és Herman Ottó véleményével szemben is helytállóan. Herman Ottó ugyanis az irsa, vagyis „halfogó eszköz’’ szó hasonlóságából indult ki, csakúgy, mint azok, bkiik újabban Árpád fejedelem Jelsa nevű második fiának bizonyos hangalaki hasonlóságából, Simonyi viszont a nyelvfejlődés belső törvényszerűségeinek szigorú figyelembevételével és a magyar írásbeliség alakulásának, fejlődésének messzemenő ismeretével értelmezte a név eredetét és jelentését. Pogány magyarok áldozati helye A források llsvazeeg alakja nyelvileg törvényszerűen fejlődik Irsvazegh, Ilsazegh, majd Isaszeg alakká. Az utótag mai írással mindig szeg. (Az egy esetben előforduló mai írással „ „szék” alak egy régi térképen található). Az előtag irsva alakja pedig a régi szláv nyelvek egyikében égerfát jelent. Ez a fa pedig a faluban és a környékén őshonos volt. Erre vall az is, hogy járásunkban is előfordul vele azonos jelentésű földrajzi név: a Domonyhoz tartozó Egerszeg puszta és a Gödöllő besnyői részén folyó Egeres-patak. Mindkét előtag földrajzilag széles körűen elterjedt. Simonyi arra is rámutat, hogy az irsva származékai az irsa és ilosva alakok csakúgy, mint a jósva alak is. E nevek elterjedtsége a térképekről is jól lemérhető. A történetileg ősi Isaszeg az öregtemplom környékén állt. Magva az al- és fölvég, a Fekete utca, a Templomalja, továbbá a Gödöllei, a Besnyet, a Birinyi, a Dányi és a Kerepesi űt. Mai területe több ősi helységet is magába foglal. így például: Szörényi, Nyíregyházát (egyes források szerint Akosnyirje), Oroszlót és Ökörtelek egy részét. Ennek többi része Kis- tarcsa, illetve Nagytarcsa határában volt. A község területén több ókori nép megfordult, közöttük a szarmaták és a jazigok. A Bikas tó környéke már 4500 évvel ezelőtt lakott volt és bebizonyítottan áldozati helyül használták a pogány magyarok. Dóka Jőb mennyi munkát befejezték. Még októberben végeztek a vetéssel. A terményeket is betakarították a földekről. A búza termésátlaga csaknem harminckét mázsa lett, a tavalyinál két mázsával kevesebb. A korai fajtákat megviselte a szárazság, a késeieket pedig a hosszú esőzés. A termés mennyisége a terv szerint alakult, de a később kötött pótszerződéseket nem tudták teljesíteni. Az összefogás mintegy 86 hektárnyi területén. termesztettek cukorrépát. Termésátlaguk hektáronként 220—230 mázsa volt, ezt nem tartják a legjobbnak. Pintér András szerint a viszonylag alacsony átlag egyik oka az, hogy rossz volt a kapott vetőmag: a csiraképesség mindössze ötvenhat százalékos volt. Az elmúlt évhez képest viszont növekedett a kukorica termésátlaga: 134 hektáron csaknem 57 mázsás átlagot értek el, májusi morzsoltban. A minőség is jobb lett a tavalyinál, míg az elmúlt évben nem volt ritka a 40 százalékos víztartalom sem, az idén csak huszonhat százalékos. A kukoricát saját takarmányozásra használják fel, s a két-három hete üzemelő új keverőtelepen dolgozzák fel. Ezt egy régi tanyai tehénistállóból alakították ki, a Galgamácsa és Galga- györk közötti úton. Még nem teljes az üzem, az összefogás keverőtelepén, de már csak néhány munkagép hiányzik. Épül a hodály A termelőszövetkezet alkalmazkodni igyekszik az egyesülés után bekövetkező új helyzethez, s nagyobb gazdaságosságra törekszik: 1976-ban öt növénnyel kevesebbet termelnek, megszűnik például a ko- riandertermesztés. Az állattenyésztésben is változásra van kilátás. Felszámolják a közeljövőben mintegy negyven anyakocás sertéstelepüket. A birkatenyésztést viszont szeretnék felfejleszteni. Pillanatnyilag 600 anyajuh van, s már elkészült az alapja egy új, hatalmas birkahodálynak: Tavasszal befejezik ennek építését, Valamennyi állat közül a birka tenyésztése a legkifizetődőbb a szövetkezet számára, ugyanis nagy területű, gazdag legelőik varrnak. örszigethy E. Varroda lesz Dányhan Majdnem fele exportból Év vége a háziipari szövetkezetben Eredményekben gazdag évet készül zárni a Gödöllő és környéke Háziipari Szövetkezet. Három részlegük közül a textilüzem például 4 millió forinttal teljesíti túl év eleji, húszmillió forintos tervét. A kötöttáru részleg az esztendő végéig 21 millió forint értékű, a bőrdíszmű részleg pedig várhatóan 2,5 millió forint értékű terméket bocsát ki szilveszterig. A pálma a pulóvereké A szövetkezet telephelyén a három részlegben összesen kétszázan dolgoznak. Rósner László műszaki vezető körülbelül ugyanennyire becsüli a Gödöllő és környéki bedolgozók számát. A kötődéi részleg bedolgozóinak harminc százaléka a szövetkezettől kapott síkkötőgépeken dolgozik. A textilrészleg besegítői nagyrészt saját varrógépeken állítják össze a köntösöket, gyer- mekoverallokat és csecsemőingeket. Az 1975-ös év abból a szempontból is sikert hozott a szövetkezet életében, hogy nőtt azoknak a termékeinek a száma, amelyek külföldön találtak vevőkre. Az idén a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, a Német Demokratikus Köztársasággal, Angliával, Belgiummal és francia üzletemberek közvetítésével Líbiával állt kereskedelmi kapcsolatban a Gödöllő és környéke Háziipari Szövetkezet. Az idei 47,5 milliós forgalomnak majdnem a fele, huszonegy millió forint származik exportból. A külföldön keresett árucikkek között a legnépszerűbbek a kötöttáruk, ezek között is a pulóverek. A második helyen a hímzett árgyneműk állnak. A kastélyban kezdik A bőrdíszműves részleg legnagyobb megrendelője a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat, bár nagy előszeretettel veszik át a szövetkezetben készült táskákat, a szolnoki és békéscsabai kiskereskedelmi vállalatok is. Rosner László, elmondta, hogy jövőre a kötöde termelékenységét kívánják növelni, méghozzá oly módon, hogy az itt készülő termékekből mind nagyobb mennyiség jusson a hazai vásárlóknak. Ezt szolgálta az a felújítási kampány, amelyen a szövetkezeti géppark átment az idén. Ezzel egyidőben apró, de a munkát nagyban könnyítő berendezések, automaták is munkába álltak a műhelyekben. A konfekciórészlegben gépesítették a köntösök szegélyezését, a bőrdíszműves részlegben pedig szegélyfelvarró géppel könnyítették a munkát. A munkavédelmi előírásoknak megfelelően a szabászgépekre mágneses balesetelhárító készülék került. így most már ezeken is biztonságosabb a munka. Koszorúzás az évfordulón December 12-én ünnepeljük Gödöllő város felszabadulásának 31. évfordulóját. Ebből az alkalomból 12-én, fél 10-ikor ünnepséget rendeznek a Felszabadulás téren, s ekkor koszorúzzák meg az állomás falán elhelyezett emléktáblát is. Ugyanebben az időpontban kezdődik a temetőben a szovjet hősök emlékművénél a koszorúzás! ünnepség. A HÚSZASHOZ TARTOZIK Visszaváltják - 220 ezerért A Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat gödöllői 20-as számú boltjának üvegvisszaváltása az üzlet mellett lévő zöldségboltban történik. Mint a boltvezető elmondotta, havonta mintegy kétszázhúszezer forint értékű üveget váltanak vissza, ami arra enged kövekeztetni, hogy a gödöllőiek nemcsak az üzletben vásárolt üvegeket viszik a zöldségeshez. Az üvegvisszaváltó létesítésének egyik oka az volt, hogy a zöldségbolt dolgozói többnyire földesáruval dolgoznak, így az üvegvisszaváltásból adódó „piszkos munka” nincs befolyással az ott árusított termékek tisztaságára. Ez a magas „üvegforgalom” vetekszik egy-egy falusi élelmiszerbolt havi teljes forgalmával. A Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Szabadság téri zöldségboltjának két dolgozója zöldségárusításból 120 ezer forint havi forgalmat bonyolít le. Nem arányos a tényleges árusításból és az üvegvisszaváltásból keletkező forgalom. A 20-as bolt viszont mindenképpen fenn kívánja tartani az' üvegvisszaváltást, mert úgy ér- I zi, nem csupán a lakosság áru- J val való ellátása a feladata, j hanem a szolgáltatás is. 1 Már javában folynak a tárgyalások a dányi Magvető Termelőszövetkezet vezetőségével. A két szövetkezet ugyanis azt tervezi, hogy 1976 első negyedévében közös, negyven lánynak és aszonynak munkát adó üzemet hoznak létre Dányban. A műhelyben két műszakban húsz-húsz dolgozó készítené az ágyneműket. A helyiséget a termelőszövetkezet, a gépeket és a szakembereket pedig a háziipari szövetkezet adná. A szövetkezet vezetőinek elképzeléseit nagyon jól segítik a saját készítésű termékek for- galröazására kijelölt üzletek. Két boltjuk van, az egyik Budapesten, a másik pedig a telephely tőszomszédságában, Gödöllőn, az Isaszegi úton. Ilyenkor telente hagyományos módon tizenöt-negyven százalékos árengedménnyel kiárusítást rendeznek. A brigádok kezdeményezésére az idén először a fővárosi tanács gödöllői szociális otthonát keresik fel a kastélyban. A kiárusítást itt kezdik meg. Együttműködés a zeneiskolával S végül még egy, a szövetkezeti brigádmozgalommal kapcsolatos hír. Nemrég együttműködési szerződést írtak alá á'-gödöllői zeneiskolával. Az iskola diákjai azt vállalták, hogy kultúrműsorokon látják vendégül a szövetkezet dolgozóit, a brigádok pedig cserébe az iskolában esedékes apróbb javítások elvégzését ajánlották fel — természetesen társadalmi munkában. B. P. Saci már csak jövőre Bútoráruház - karácsony előtt December 2-án teljesítette 1975. évi tervét a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ bútoráruháza. Az idei évre előirányzott ^5 millió forint utolsó részlete ezen a napon az áruház pénztárába vándorolt. Az esztendő hátralevő húszegynéhány napjában már a terv túlteljesítésén fáradoznak az áruházi alkalmazottak. A raktárakban jelenleg fölhalmozott több mint 3,5 milliós árukészlet — bűtorgarnitúrák és egyedi darabok. különféle lakástextíliák és lámpák — a karácsony előtti napokban még gyarapodni fog. Miskolcról is jönnek Maiina Ferenc, az áruház vezetője elmondta, hogy december folyamán még húsz vagonnyi árut várnak. Egészen pontosan 17 vagonnyi lakószoba-berendezést, három vagonban pedig kárpitozott bútorokat, illetve egyedi darabokat. Várhatóan nem lesz tehát áruhiány, s nem lehetetlen az sem, hogy — mint azt tervezik — 3,5 millió forinttal teljesítsék túl az 1975. évi bevételi tervet. Az ÁFÉSZ tavaly megnyílt bútoráruháza, mint azt az időközben eltelt egy esztendő is igazolta, régi hiányt pótolt, A vásárlók legnagyobb részé a Galga mente községeiből érkezik, de akadnak vevők Budapestről, Kiskunhalasról, sőt Szegedről, Lentiből, Miskolcról is. Ilyen nagy vevőkörre az ÁFÉSZ vezetői talán álmukban sem gondoltak volna. Ám a sikernek megvannak a maga árnyoldalai is. Ezek között is elsősorban az, hogy nem képesek mindenfajta igényt kielégíteni az áruház dolgozói. Kevés például a teljes lakószoba-berendezés. Bőséges választék, van viszont lakásfelszerelési' tárgyakból. Többfajta csillár, függöny, szőnyeg és falikerámia közül válogathatnak a vásárlók. Kooperálnak a PÁÉV-vel Korántsem biztató viszont az, hogy kevés a gyerekbútor. A közkedvelt Saci gyermekszobából úgy néz ki, az idén már egyetlen darabot sem kapnak. Beszélgetés közben Maiina Ferenc elmondta azt is, hogy szívesen kooperálnának az alsóparki lakásokat építő Pest megyei Állami Építőipari Vállalattal. Örömmel vennék az áruház dolgozói, ha a lakások leendő tulajdonosai időben értesülhetnének például arról, mikor vehetik birtokba új otthonaikat. Hiába rendeli meg ugyanis az űj lakó az év egy bizonyos napjára a bútorolMt, ha — mint volt már rá példa — hónapokon át kell várnia arra, hogy a lakás hibáit kijavítsák, csak ezt követően tudnak beköltözni, bútoraikkal együtt. ‘ Az éyet tehát, ügy tűnik, rendkívüli eredménnyel zárja az ÁFÉSZ bútoráruháza. Berkó Pál Gyorsított eljárással A feleség hitt neki Szalka András gödöllői kisiparos feljelentést tett a gödöllői járási-városi rendőrkapitányságon alkalmazottja, Vankó Imre gödöllői lakos ellen, csalás miatt. Vankó Imre ugyanis Szalka Andrástól ezer forintot kért kölcsön azzak az indokkal, hogy a rendőrségen ki kell fizetnie egy korábbi szabálysértési bírságot. Szalka András megtagadta a kölcsönt. Ezt követően november 28-án Vankó Imre munka közben elszaladt a mester lakására, s annak feleségétől kért ezer rorintot, mondván, hogy a férje küldte, azonnal adja oda a pénzt, mert ki kell fizetni a most megérkezett épületfát. Szalka Antírásné gyanútlanul átadta a kért összeget. A Gödöllői Járásbíróság gyorsított eljárással tárgyalta az ügyet, s Vankó Imrét csalás bűntettében marasztalta el, s négy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Ellopta és összetépte... Raffael Erika és Lakatos Józsefné gyömrői lakosok november 26-án délelőtt Csömör községben borvásárlás ürügyén különböző házakba tértek be. Baczkó Mihály házánál a kaput és a lakás ajtaját is nyitva találták. Beköszöntek, de választ nem kaptak. Ezt követőén Rclfael Erika bein nt a szobába s onnan elvitt 2 ezer 700 forintot. A házból kijövet találkoztak Baczkó Mihállyal, aki ekkor még nem tudott az őt ért károsodásról. A két nő eltávozta után vette észre sj lopást, utánukment, és sikerült is elfognia őket. Ekkor még náluk volt a pénz. Miközben Baczkó Mihály és egy másik csömöri lakos a két nőt a rendőrségre kísérte, Raffael Erika széttépte a bankókat és eldooálta az utcán. A Gödöllői Járásbíróság gyorsított eljárással tárgyalta az ügyet. Lakatos Józsefnét bizonyíték híján felmentette. Raffael Erika 18 éves gyömrői lakost tíz hónap szabadság- vesztésre ítélte, s ugyanakkor életbe lépett egy korábbi öthónapos felfüggesztett büntetése, melyet szintén lopásért kapott. Az ítélet nem jogerős. A vádlott fellebbezett.
