Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-06 / 286. szám
1975. DECEMBER 6., SZOMBAT xMiav Pest megyéből tizenkilencen Összeült a KIOSZ VIÍ. országos küldöttgyűlése Több mint 86 ezer szervezett kisiparos képviseletében, 240 választott küldött részvételével tegnap a vasasszékházban megkezdte munkáját a KIOSZ VII. országos küldött- gyűlése. A tanácskozáson részt vett Keserű Jánosné könnyűipari miniszter,* dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes, Bonifert Ádám, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, továbbá a lengyel, az NDIC-beli és az olasz kisiparos-kamara küldöttsége. Pest megye kisiparosságát 19 megyei küldött képviseli, köztük Farkas Miklós. a KIOSZ Országos Központjának gazdasági titkára — a ceglédi csoport küldötte —, és Tavas József, a KIOSZ Országos Szolgáltatásfejlesztési Bizottságának titkára, a ráckevei csoport küldötte. Neményi Endre elnöki megnyitója után megválasztották a küldöttgyűlés munkabizottságait, majd dr. Gervai Béla, a KIOSZ elnöke szóbeli beszámolóval egészítette ki az országos vezetőség írásos jelentését. Megállapította, hogy a négy évet felölelő beszámolási időszakban a kisiparosság jelentős gazdasági feladatokat oldott meg, fejlődtek szolgáltatásai, és nőtt társadalmi megbecsülésük. A lakosság részére végzett javítások, szolgáltatások átlagosan negyven százalékát, egyes ágazatokban pedig több mint a felét a kisiparosok végzik el. Sok jó kezdeményezés született: a KIOSZ központi ügyeletet szervezett például a fővárosban és több megyei székhelyen, továbbá 111 munka- felvevő-helyet létesített. Vidéken a mesterek átjárnak a A tavalyihoz képest kevésbé egyenletes az idén a lakásépítés, illetve -átadás. Ezekben a hetekben 440 új otthonban végzik az utolsó simításokat, a befejező munkálatokat. Várhatóan az év végéig összesen 1046 lakást adnak át, 184-gyel többet, mint tavaly. A lakások és egyéb közületi létesítmények építésével kapcsolatos feladatokról, problémákról tárgyalt pénteken a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat 97 munkásküldötte. A megjelenteket, köztük Osztás Jánost, az MSZMP budai járási bizottságának titkárát Rehák Sándor vállalati szb-titkár köszöntötte, majd Gajzágó Béla műszaki igazgatóhelyettes beszámolt az idei év gazdasági és szociális feladatainak várható teljesítéséről. Ezt követően Zoltánba_ Viktarné gazdasági igazgatóhelyettes értékelte a negyedik ötéves tervre szóló kollektív szerződést, s utolsó napirendi pontként Molnár János igazgató ismertette az ötödik ötéves tervidőszak vállalati feladatait, a jövő évi építési teendőket s az új kollektív szerződés célkitűzéseit. Elmondta a PÁÉV igazgatója, hogy a következő ötéves időszakban 32 százalékkal nő a vállalat saját termelése, s 1976—80 között összesen 3,6 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg. A legfontosabb munkák egyike az 580 ágyas kistarcsai kórház megépítése lesz. Lakásból 23— 25 százalékkal többet építenek, mint a jelenlegi ötéves tervben. Az új házak 63 százaléka panelos szerkezetű, 29 százaléka alagútzsalus lesz, S csupán 8 százalék a hagyományos épület, amely mint áthúzódó építkezés kerül a következő ötéves tervbe. Január 1-től ugyanis téglaépületet nem épít a PÁÉV. A beszámolót vita követte. Tizenhatan kértek szót. Ponty Jánosné segédmunkás azt tette szóvá, hogy a nehéz fizikai munkát végzőknek nem elegendő az az ételmennyiség, amelyet egy-egy adagban kapnak, s bizony, nemegyszer az ételek minősége, tartalma sem kifogástalan. Megyeri György, a csőszerelő üzem művezetője elmondta, hogy a csőszerelők munkaidejének gazdaságosabb kihasználása céljából szerződést kötött a PÁÉV más vállalatokkal, s most az év végi hajrában — mivel a vállalati érdek azt diktálja, hogy saját építkezéseiken dolgozzanak — nem tudják teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Ennek megoldásához kért segítséget a vállalat vezetőitől. Utalt arra is, hogy a következő esztendőre sem lesz elegendő munkájuk. Felajánlotta, hogy szívesen elvállalnák a kistarcsai kórház építésének csőszerelését. Több munkásküldött társai nevében szóvá tette a munkásszállások szociális ellátásának hiányosságait, a bejárók pedig arra panaszkodtak, hogy időnként órákat késnek a buszok. Regolics István, az ÉVM osztályvezető-helyettese is szót kért. Elmondta, hogy az építőiparban dolgozók 60—70 százaléka, szám szerint 150 ezer dolgozó .vett részt a kongresz- szusi versenyben, amely nagyon jó hatással volt a vállalatok irányító munkájára. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny keretében az építőiparban körülbelül 3 millió óra társadalmi munkát Végeztek. Tovább fejlődött a szocialista brigádmozgalom: 40 százalékkal nőtt a kitüntetett brigádok száma. El kell azonban ismerni azt is, hogy romlott a munkafegyelem, amelynek egyik oka lehet az alacsony képzettség. Az építőiparban minden második dolgozó nem fejezte be a 8 általánost. A szocialista brigádok előtt álló legnagyobb feladat tehát pillanatnyilag éppen az, hogy tagjait tanulásra serkentse. A szakmunkások tanuljanak második, harmadik szakmát is. Ez azért fontos, mert az építőipar 30-nál is több szakmája közül jó néhány kihalófélben van, azaz alig néhá- nyan művelik, holott szükség van az ilyen szakmák ismerőire, szakértőire is. A tanácskozáson arról is szó esett, hogy a PÁÉV-nél a munkaidő 20—25 százaléka elvész a termelés szervezetlensége, és különböző fegyelmezetlenségek miatt. Ez annyit jelent, mintha minden negyedik-ötödik ember csak tessék- lássék végezné munkáját. Molnár János igazgató egyenként válaszolt a kérdésekre, amelyek egy része még további vizsgálatot és intézkedést kíván. Az étkezéssel és a szociális helyzettel kapcsolatos panaszokat megvizsgálják, s javítanak rajta. A csőszerelők küldöttének azt válaszolta, hogy nem lett volna szabad más vállalatokkal olyan szerződést kötni, amely a csőszerelők munkáját az év utolsó hónapjaiban kívánja igénybe venni. A kistarcsai kórház csőszerelőmunkáival a Csőszerelőipari Vállalat speciális részlegét bízzák meg, mert ott olyan feladatokat kell elvégezni, amelyhez speciális szak- képzettség szükséges. Valószínű azonban, hogy lesz lehetőség a bedolgozásra. Az igazgató arról is tájékoztatta a munkásküldötteket, hogy valószínűleg még a hónap folyamán megvásárolják 6,7 millió forintért a 4-es számú Építőipari Közös Vállalat aszódi telepét, amely a vállalat segédipari bázisa lesz asztalosokkal, lakatosokkal, tmk-sokkal. Az igazgató telefon-, munkaruha- és gázpa- lacktároló-ügyben ígért határozott intézkedést, majd bejelentette, hogy 17 tagú igazgatói tanács alakul a vállalat vezetőiből, s a tanácsba négy munkást is választanak. A küldöttgyűlés egyhangúlag megszavazta Kovács Albert asztalos, Gyöngyösi Gyula parkettás és Szilágyi Mihály gépkezelő részvételét egyéves időtartamra az igazgatói tanácsba. S elfogadták Sztancsik Jakab kőműves jelölését is. Czibor Valéria még ellátatlan településekre, a nyugdíjas szakemberek és a munkaviszonyban levők nagy számban váltottak ki iparengedélyt szolgáltatások elvégzésére. Az exportra termelés mellett, a hiányzó árucikkek előállítását, a választék bővítését is jól szolgálja a Kisipari Termeltető Vállalat. _ Sokat javított a kisiparosság helyzetén a betegbiztosítás kötelező kiterjesztésé; emelkedett a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes ösz- szegének értékhatára, tovább javultak az anyagbeszerzési lehetőségek is. Az új adózási rendszer a jövedelemszabályozás demokratikusabb elvein nyugszik. A rendszeres tájékoztató, felvilágosító munka és az ellenőrzések nyomán csökkentek a kisipari árakkal kapcsolatos panaszok. A KIOSZ bizottságai szigorúbban léptek fel a harácsolok, a törvényeket nem tisztelőkkel szemben, s közülük sokat maguk távolítottak el a tagság soraiból. A tisztességessen dolgozó kisiparosság megérdemelten élvezi a társadalom megbecsülését. Sok kisiparos vesz részt a társadalmi, közéleti tevékenységben; társadalmi munkájuk értéke négy év alatt meghaladta az 56 millió forintot. Az országos vezetőség jelentésének meghallgatása után a küldöttség megkezdte a vitát. Végső búcsú Jforach Mórtól Pénteken a Mező Imre úti temetőben családtagjai, elvtársai, barátai, pályatársai mély részvéttel vettek végső búcsút Korach Mór akadémikustól, nyugalmazott egyetemi tanártól, a munkásmozgalom régi harcosától- A kegyelet koszorúival övezett ravatalnál dísz- őrséget állva rótta le kegyeletét a politikai, a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselője. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, az oktatásügy munkatársai, tanítványai, barátai és tisztelői széles táborának búcsúszavait dr. Polinszky Károly oktatási miniszter tolmácsolta. Korach Mórt, a leningrádi műszaki egyetem díszdoktorát, londoni, bolognai és genfi tudóstársaságok, akadémiák tiszteletbeli tagját a Budapesti Műszaki Egyetem képviseltében, kollégái és tanítványai nevében Pungor Ernő akadémikus búcsúztatta. Tudománya szű- kebb közösségének képviseletében a Magyar Tudományos Akadémia kémiai tudományok osztályának elnöke, Lengyel Béla akadémikus tisztelgett Korach Mór emléke előtt. Szo- kup Lajos, a Szilikátipari Tudományos Egyesülés elnöke emlékezett az elhunytra, az egyesülés díszelnökére. Korach Mórt az Intemacionálé hangjai mellett helyézték végső nyugovóra, sírját elborították az emlékezés virágai. Országgyűlési bizottságok ülése A következő napokban az országgyűlés állandó bizottságai sorra megtárgyalják a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tervezetét, s egyben megvitatják a hatáskörükbe tartozó tárcák, országos főhatóságok és intézmények 1976. évi gazdálkodásának előirányzatait. AZ ÉPÍTÉSI és KÖZLEKEDÉSI BIZOTTSÁG tegnap — Gyarmati János elnöklésével — ülést tartott a parlament delegációs termében. A bizottság — Ino- kai Jánosnak, az országgyűlés alelnökének részvételével — megvittata a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tervezetét, továbbá az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1976. évi költség- vetési előirányzatait. Rödönyi Károly közlekedéséi) postaügyi miniszter tájékoztatta a képviselőket a KPM jövő évi és a következő ötéves tervben megvalósítandó feladatairól. Elmondta, hogy a vasúti közlekedést például — összhangban a megnövekedett hazai és nemzetközi fuvarigényekkel — a korábbiaknál erőteljesebben kívánják fejleszteni. A szállítás szerkezete a közlekedéspolitikai koncepcióban foglaltak szerint változik, korszerűsödik. Erőteljesen fejleszteni kívánják a légi közlekedést, nagy figyelmet fordítanak a tengerhajózás fejlesztésére. Gyors növekedés várható a metró és a helyiérdekű vasút utasforgalmában. A miniszter megjegyezte, hogy a tervidőszak végére mintegy 900 ezer személygépkocsi forA 960 éves város felszabadulás utáni történetéről Várospolitika, tanácsi munka Vácott A 900. születésnapját ünneplő Vácott a felszabadulást követő években a város rohamos fejlődése, a munkások arányának dinamikus növekedése. a lakosság igényeinek tervszerű ’" fcíelégitese ‘szafttá meg a városigazgatás legfontosabb feladatait. A műemlék jellegű, sok helyütt falusias településből az ipari várossá válás elkerülhetetlen konfliktusokat, nehézségeket okozott. Nem véletlen, hogy a városi igazgatás e gondjaira felfigyeltek a tudomány munkásai is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogtudományi karának tanárai, hallgatói az 1950-es évet követően például rendszeresen vizsgálták a városi tanács testületéinek és az apparátusának munkáját. E vizsgálatok több hasznos általános — más városokra is érvényes — következtetésekkel jártak. Közvetve hozzájárultak a testületi munka, az apparátus színvonalasabb tevékenységéhez is. Az 1960-as évek táján a munkában már a pécsi egyetem kutatói is részt vettek. Országos kitekintés A tapasztalatokat a Közalkalmazottak Szakszervezete tudományos munkaszervezési bizottsága — dr. Beér János professzor vezetésével — állította össze. A helyi tanácsok kialakítása és fejlődése Magyarországon című munkájában a szerző a váci tapasztalatokat sűrítve foglalta össze. A váci tanács tevékenységével az Állam és Igazgatás című tudományos folyóirat is több cikkében foglalkozott. E munkák közül a városfejlesztési tanulmány elnyerte a megyei tanács pályázatának első díját. Ennek nyomán több városban a társadalmi munkát a váci példa nyomán mérték fel, ellenőrizték. E tanulmányok során az ország több városával hosszabb- rövidebb ideig tartó munka- kapcsolatba kerültek Vác párt- és állami vezetői. Csupán felsorolásszerűen említem városokat: Balassagyarmat, Eger, Esztergom, Dunaújváros, Salgótarján, Székesfehérvár, Tatabánya, Oroszlány és természetesen Pest megyében valamennyi város. Ezek a találkozások, tapasztalatcserék jó eredményekkel jártak. Sikerült — egyebek közt — olyan feladatok megoldását meggyorsítani, amelyben más városokban már előbb jártak vagy a váci gyakorlatot adaptálták és hangolták össze saját feladataikkal. A váci tapasztalatok isrfféfétébeft például' 1961-ben Nagykőrösön — országos és megyei vezetők jelenlétében — Bács és Pest megye városainak vezetői találkoztak. A találkozás témája a hivatali és tanácsi, valamint szakszervezeti munka továbbfejlesztése volt. Később közel félszáz város vezetőinek részvételével olyan tájértekezlet színhelye is volt Vác, ahol belső értekezletek szerepe a tanácsi vezetésben című problémakört vitatták meg. Az állandó bizottságok eredményei Kezdetben az újpesti, majd az angyalföldi tanácstagokkal, Tatabánya, Salgótarján, Dunaújváros, Székesfehérvár tanácstagjaival erősítettük kapcsolatainkat, s kaptunk hasznos útmutatást a budapesti munkáskerületek és más munkáslakta városok tanácstagjaitól. Különösen eredményesek voltak a különböző állandó bizottságok munkamódszerét kölcsönösen ismertető tapasztalatcserék, megbeszélések. Mindezzel párhuzamosan fellendült á váci tanács bizottságainak tevékenysége is. Rendszeresen ellenőrizték például a munkások egészség- ügyi, kulturális és szociális igényeit kielégítő szervek és személyek tevékenységét. Ennek hatására jelentősen javultak a váci üzemekben a munkások élet- és munkakörülményei, ugyanakkor ‘ az üzemek^ vezetői közelebb kerültek a városigazgatás célkitűzéseihez, jobb feltételeket teremtettek a városi apparátus és a maguk munkájához. A tanács bizottságainak egyre bővülő kapcsolata a Hazafias Népfronttal, a Szakmaközi Bizottsággal, a KISZ-szel és a Nőtanáccsal lendületet adott a közéletnél!. Egyre nagyobb hozzáértésről, hivatásérzetről tettek tanúbizonyságot az üzemekben és más munkahelyeken dolgozó tanácstagok. A Tanácsok Lápja 1966. évi országos pályázatán közel ezer pályázat közül a megosztott fődíjat A váci egészségügyi állandó bizottság munkájának néhány módszere című pályamű nyerte eb » Kapcsolat a lakossággal már országosan is ismert tevékenysége, a tanács tagjainak munkája arra ösztönözte a Hazafias Népfrontot és a Köz- alkalmazottak Szakszervezete országos szerveinek képviselőit, hogy a Várospolitika című könyv egyik fontos fejezetét a váci gyakorlat alapján a városi tanács vezetőivel írassák meg. A könyv Városigazgatás és a területi munka című fejezete a későbbiekben számos kiadványban, folyóiratban követendő gyakorlatként szerepelt. A könyv tovább bővítette a városvezetés iránt érdeklődők körét. A váci igazgatási tevékenység újabb barátokat és megbecsülést szerzett nemcsak az abban részt vevőknek, hanem magának a városigazgatási munkának is. Egyebek közt dr. Madarász Tibor egyetemi tanár Városigazgatás és urbanizáció című könyvében is utal az eredményes váci gyakorlatra. Már ebben az időben a figyelem központjába került az állami szefvek és a lakosság kapcsolatainak alakulása, a szocialista demokrácia további elmélyítése, és a pártirányítással kapcsolatos gyakorlati kérdések. Az ezzel kapcsolatos munka a helyi erőforrások fokozottabb feltárására, a lokálpatriotizmus és városszeretet elmélyítésére ösztönzött, az egyéni és közösségi összefogásra szolgált jó példákkal. A városigazgatás fejlődése a testületek munkájának, a lakossági igények kielégítésében olyan magas fokot ért el, amelyre büszkék lehetnek azok, akik részt vettek benne. Megalapozott tehát egyik országos szervezetünk vezetőjének az a megállapítása, hogy Vác, a városigazgatás és várospolitika tanulmányozásának egyik legjelentősebb hazai bázisa. Demokratikus összefogás Mindebből ma is érvényes, hogy a városi feladatokat jól ellátni, kulturált, színvonalas városigazgatással is csak akkor lehetséges, ha megteremtjük a város ügyét szolgálni akaró dolgozók valóban demokratikus összefogását. Arany István galomba állításával számolnak. A fővárosban sor kerül a metró észak—déli vonalának részleges üzembe helyezésére és megkezdődik a délbudai vonal építése. Az építőipar előtt álló feladatokról, az ágazat fejlesztési irányáról Simor János miniszter- helyettes tájékoztatta a bizottságot. Fontos követelményként említette meg, hogy fokozatosan ki kell alakítani az építési igény és a rendelkezésre álló kapacitás összhangját, szervezettebbé kell tenni az építkezéseket, a munka termelékenységének növelésével csökkenteni kell a beruházások elkészítésének időtartamát. Hangsúlyozták az ülésen, hogy az V. ötéves tervidőszakban a paneles építés lesz az állami lakástermelés fő formája. Jelentős fejlesztési feladat a könnyűszerkezetes építési mód széles körű bevezetése. Az építőipar hatékonyságával kapcsolatban a felszólalók felhívták a figyelmet az építési idő és az építési költségek to-' vábbi csökkentésének fontosságára. A beruházások átfutási idejének lerövidítésére jó lehetőségként kínálkozik a korszerű technológiák mind szélesebb körű alkalmazása, a technikai felszereltségnek és az építési szakma iparosításának fokozása. A vitában felszólalt Inokai János, Riss Jenő, Ruisz József, dr. Hegedűs Lajos, Simon Gábor, Juratovics Aladár, Peták Tibor, Szilágyi Sándor, Gócza József képviselő. A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG tegnap Gyenes András elnökletével ülést tartott. Púja Frigyes külügyminiszter tájékoztatta a bizottságot a Magyar Népköztársaság külpolitikájának feladatairól, majd Roska István külügyminiszter-helyettes a külügyminisztérium 1976. évi költségvetésének tervezetét ismertette. Nagy Miklós titkár előterjesztése alapján a bizottság megtárgyalta 1976. évi munkatervét is. A vitában felszólalt Péter János, az Országgyűlés alel- nöke, Barcs Sándor, Csillák András, Darvasi István, Keton Béla, dr. Németh Pál, Navies János, Pethő Tibor, Réger Antal (Pest megye, Szentendre, 25. sz. vk.), Sebesi Lászlóné, Stock János országgyűlési képviselő. A ■" i, ‘ * évének eredményei Az MNOT tanácskozása A Parlament Vadásztermében tegnap ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. Részt vett a tanácskozáson Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is. Duschek Lajosné, a Nőtanács alelnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük a hazánkban tartózkodó szovjet, NSZK-beli és osztrák nődelegáció tagjait. Erdei Lászlóné, a Nőtanács elnöke a nők berlini világ- kongresszusának tapasztalatait összegezte. A beszámolót vita követte. Százh alomba tta 31 éve szabad Szocialista városunk, Százhalombatta felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából tegnap a KISZ városi bizottsága és a Ságvári Endre úttörőcsapat koszorúzási ünnepséget rendezett a Dunai Kőolajipari Vállalat dunafüredi csónakháza előtt, a felszabadító szovjet csapatok átkelésének helyét jelölő emlékkőnél. A bensőséges hangulatú ünnepség a fiatalok hálastafétájával kezdődött, majd az ünnepi beszéd után a KISZ-esek és az úttörők megkoszorúzták az emlékkövet, végül a gyerekek műsorral tisztelegtek a város szabadságáért életüket áldozó szovjet hősök emléke előtt. Igazgatói tanács alakul a PÁÉV-nél A vállalat tevékenységéről tanácskoztak a munkásküldöttek
