Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-05 / 285. szám

1975. DECEMBER 5., PÉNTEK kMtian Meggyőző érveket kaptunk további munkánkhoz NSZK-beli nőküldöttség Pest megyében A nők nemzetközi éve al­kalmából a Magyar i Nők Or­szágos Tanácsának meghívá­sára baráti látogatásra ha­zánkba érkezett a Német Szö­vetségi Köztársaság nőkül- cióttsége Grete Thiele-nek, a Német Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának vezetésével. A küldöttség ma­gyarországi tartózkodása so­rán Pest megyébe is ellátoga­tott. Szerdán Nagykőrösön és Kőcserem jártak. Megtekin­tették a Nagykőrösi Konzerv­gyárat, a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskolát, valamint o kocséri termelő­szövetkezetet. Tegnap Szent­endrére utaztak, ahol a város múzeumaival és műemlékei­vel ismerkedtek, majd látoga­tást tettek a pilisvörösvári óvodában. Délután az MSZMP Pest megyei Bizottságán Barinlcai Oszkámé, a pártbi­zottság titkára fogadta a de­legációt, amelynek vezetője, Grete Thiele válaszolt munka­társunk kérdéseire. • Jellemezné röviden a Né­met Kommunista Párt helyze­tét, a Német Szövetségi Köz­társaság társadalmában elfog­lalt helyét, szerepét? —■ Amint azt önök jól tud­ják, pártunk tizenhárom évi illegalitás után 1968-ban ala­kult újjá s foglalta el helyét ismét a Német Szövetségi Köztársaság társadalmában. A párt elsősorban azokból szerveződött, akik már a fa­sizmus éveiben is a kommu­nista eszmékért harcoltak s kerültek börtönbe azokban az esztendőkben nem is egy al­kalommal, s azokból, akik az illegalitás éveiben kapcso­lódtak munkánkba. Pártunk­nak jelenleg negyvenezer tag­ja van. Féle fiatal, egybarma- da nő. Szoros kapcsolatban állunk a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel, valamint a Mar­xista Főiskolai Szövetséggel. Jelenleg a IV. pártkongresz- szus előkészítésén munkálko­dunk, amelyre a jövő é v már­ciusában kerül sor Bonnban. Most a járási szintű tanács­kozások folynak, de még eb­ben a hónapban megkezdőd­nek a megyei pártértekezle­tek is. • Milyen gazdasági, társa­dalmi, politikai helyzetben ke­rül sor a Német Kommunista Párt IV. kongresszusára? — Ebben az időszakban két alapvető tendencia nyomja rá bélyegét a Német Szövetségi Köztársaság társadalmának egészére. Az egyik pozitív tendencia, amely a nemzetkö­zi politikai légkör enyhülésé­ből jakad, s ez kétségkívül a szocialista világrendszer erő­södésének az egész nepizet- közd politikai életre kiható a következménye. Ez a tény sok előnyt biztosít munkánk­hoz. A másik, igen erőteljesen negatív tendencia, amely az egész kapitalista világ gazda­sági-pénzügyi krízisének a következménye, s ez egyre nyomasztóbban hat a Német Szövetségi Köztársaságra is. • Miként érezteti a hatását az önök országában a kapita­lista világ gazdasági-pénzügyi válsága? — Az ország huszonhétmil­lió dolgozója közül jelenleg egymillió a munkanélküli, félmillió ember pedig rövidí­tett munkaidőben dolgozik, ami jelentős anyagi vesztesé­get jelent számukra. A ne­hézségeket fokozza, hogy a kormány 1976-ra takarékossá­gi programot hirdetett, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 8 milliárd márka terhet kíván áthárítani a lakosságra az adók, a társadalmi és munka- nélküli biztosítási díjak, vala­mint a legkülönbözőbb fo­gyasztási cikkek árának eme­lésével. Ugyanakkor a jövő év tervezett költségvetésében szinte a minimálisra csökken­tették az oktatási és kulturá­lis célokra fordítandó össze­geket. Pedig ezeken a terüle­teken eddig sem volt rózsás a helyzet, s most tovább ro­molhat, mivel a takarékos­ságra hivatkozva sok, terve­zett iskola nem épül meg az elkövetkező évben, másutt pedig tanítói-tanári állásokat szüntetnek meg takarékosság címén. • A Német Kommunista Párt indokoltnak tartja ezt a fajta takarékosságot? — Természetesen nem. An­nál inkább, mivel a jövő évi katonai és honvédelmi költ­ségvetést az idei 43 milliárd- ról 50 milliárdra emelik, ami a Német Szövetségi Köztársa­ság teljes költségvetésének az egy harmada! Ez teljesen ir­reális, mivel az egész nem­zetközi helyzetet jelenleg a politikai enyhülés légköre jel­lemzi, különösen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumá­nak aláírása óta. Tudomásul kell vennie végre a Bundes­tagnak, hogy az NSZK létét egyetlen ország sem fenyegeti. Éppen ezért a politikai fe­szültség enyhülését feltétlenül követnie kell a fegyverkezési költségek csökkentésének is. • A Német Kommunista Párt 1968. óta ismét legális po­litikai párt. Miként fogadják tevékenységét a többi pártok? — A legalitás korántsem je­lenti a pártmunkának olyan szabadságát, mint amilyet lá­togatásunk során az önök or­szágában tapasztaltunk. Az alaptendencia: megkísérlik izolálni, elszigetelni a pártot nemcsak a munkásoktól, ha­nem valamennyi haladó erőtől is. Hogy milyen formában? Az utóbbi időben mintegy hét­százezer embert hallgattak ki, faggattak világnézetéről, hova­tartozásáról. A következménye nemcsak az, hogy mintegy két­A KGST közlekedési állan­dó bizottsága ülésének negye­dik napján, tegnap a közúti forgalombiztonság kérdéseivel, ezen belül a lakosság, a tanu­lók, a gyermekek KRESZ-ok- taíásával, a gépjárművezető­képzés módszereinek korsze­rűsítésével foglalkozott. Üj módszerek bevezetését aján­lották a közlekedési propa­gandában. Hangsúlyozták, hogy már az óvodában meg kell kezdeni a gyermekek ok­tatását, s ajánlották a KRESZ- tanítás kötelező bevezetését az általános iskolákban. Javasol­ták, hogy a tagországok ké­szítsenek az ország sajátos közlekedési rendszerét tudato­sító propagandaanyagot a kül­földi turisták részére. összegezték a tagországok gépjárművezető-képzésének tapasztalatait. Az NDK-ban és a Szovjetunióban a teher­autó- és a buszvezetőktől meg­követelik, hogy menet közben elvégezzék a kocsik kisebb ja­vításait. A személygépkocsi­vezetők képzésére a legtöbb időt, 164 órát, a Szovjetunió­ban fordítják, Bulgáriában 139, Romániában 106, Magyar- országon 102 óra a képzési idő. Több ország gépkocsivezető tanfolyamain oktatják az or­vosi elsősegélynyújtás tenni­valóit. Foglalkoztak az ülésen az állandó bizottság és munka- csoportjainak idei tevékenysé­gével, s meghatározták mun­kájuk jövő évre szóló fő irá­nyait. Különös figyelmet fordíta­nak a tagállamok közlekedé­sének fejlesztésével kapcsola­tos előrejelzések gyakorlati hasznosítására, a vasúti kül­kereskedelmi árufuvarozási tervek teljesítésére, a gyorsí­tott tehervonatok hálózatának megszervezésére, A KGST közlekedési állandó bizottságának csütörtöki ple­náris ülésén a tagországok de­legációi megrendüléssel fogad­ták V. SZ. Garilovnak, a szov­jet küldöttség vezetőjének hirtelen halálát, s együttérzé­süket fejezték ki a szovjet de­legációnak. Az ülés elnöke és a magyar küldöttség vezetője méltatta az elhunyt vasútügyi miniszterhelyettesnek, a közle­kedés kiváló szakértőjének ér­demeit a nemzetközi közleke­dési együttműködés fejleszté­sében. ezer embert tiltottak el —- né­zetei, eszméi miatt — foglal­kozása gyakorlásától, hanem az is, hogy ezek a kihallgatá­sok a megfélemlítés erejével hatnak az emberekre. Egy olyan országban, ahol egymil­lió a munkanélküli, hiába nagy a munkások elégedetlensége, a munkahely féltésére, ' ennek következtében passzivitásra kényszeríti az embereket; A közelmúltban nagy vita rob­bant ki a Bundestagban a ra­dikális elbocsátásokról. A CDU egyik legjobboldalibb nézetű képviselője azt mondotta, hogy a kommunistákat vagy kizár­ják ezen a módon a hivatalos életből, vagy pedig azért küz­denek a továbbiakban, hogy a kommunista pártot újra illega­litásba kényszerítsék. Szeren­csére a jelenlegi nemzetközi helyzet alapján, amely jól jel­zi a szocialista államok befo­lyásának erősödését, ez utób­bira nincs lehetőség. • Munkájukhoz kaptak-e valamiféle segítséget a hazánk­ban eltöltött napok során? — Kaptunk és nem is keve­set. A szociáldemokrata párt nálunk szavakban a demokra­tikus szocializmusért harcol, hangsúlyozva, hogy ehhez nem keli a kapitalizmust megdön- teni, csak megváltoztatni. Gondolom, ehhez nem szüksé­ges különösebb kommentár. Mi, kommunisták a reális szo­cializmus hívei vagyunk, ezért mindig örülünk, ha személye­sen is láthatjuk, tapasztalhat­juk mindazt, amit egy szocia­lista országban tettek s tesznek még ezután. Nálunk például gyakran olvashatjuk az újsá­gokban, hogy a szocialista or­szágokban a társadalmi mun­ka kényszer. Mi itt egészen mást tapasztaltunk, hiszen a társadalmi összefogás nélkül nem épülhetett volna meg pél­dául az általunk is meglátoga­tott pilisvörösvári óvoda, s öt év alatt nem építhettek volna négyszer annyi óvodát, mint amennyit terveztek öt évvel ezelőtt Pest megyében. És hosszan sorolhatnám még to­vább, éppen a Pest megyében látottak alapján azokat a pél­dákat, amelyek számunkra meggyőző érveket adtak agitá- ciónkhoz, további munkánk­hoz. Elvtársakként érkeztünk, s igaz barátokként indulunk majd haza e néhány napos na­gyon tanulságos látogatás után. Prukncr Pál Öt év után, öt év előtt Eredmények és tervek a Mechanikai Műveknél Sikeres év végére számíta­nak a Mechanikai Művek vé- zetői. A vállalat az évi szovjet exporttervét már teljesítette, a tőkésexportot december el­ső dekádjában, a belföldre kialakított tervet és ezzel a vállalat éves, valamint ne­gyedik ötéves tervét decem­ber 20-ig teljesítik. Az el­múlt időszakban sok gonddal kellett megküzdeniük. Nem­csak a tőkésvilág energiavál­ságának közvetlen hatásait, hanem ebből eredően egyik fő termékük, az olajkályha ter­melésének jelentős csökkenté­séből eredő nehézségeket is ellensúlyozniuk kellett. Hi­szen az olajkályhagyártás majdnem 400 ezer darabról esett vissza csaknem 70 ezerre. Gyors piackutatás — Hogyan sikerült mégis teljesíteniük a vállalati ter­vet? — Ügy, hogy a termelé­sünkben jelentősebb vissza­esés nem volt — fedi fel a titkot Sántha Gyula, kereske­delmi igazgató. — Az olaj- kályhagyártás helyett, gyors piackutatás után, rövid felké­szülési időt igénylő terméke­ket kezdtünk gyártani. Pél­dául 300 ezer szerszámládát készítettünk tőkésexportra. Űj termék a zömmel az NSZK- ba kerülő személygépkocsi­felfutó is. Emellett átvettük a hajlékony tengelyek és bowdenek gyártását és élel­miszeripari nagyberendezé­sekhez készítünk sterilizáló serleget. Növeltük a híradás­technikai termékeink arányát. Mindezek a cikkek nagyrészt exportra készülnek. Míg 1974-ben össztermelésünknek csak 22,3 százalékát, addig az idén 35—36 százalékát teszi ki az export A tőkésexportunk értéke 1974-ben 1 millió 320 ezer dollár volt, az idén 3 millió 350 ezer dollár várható. Ez több mint két és félszeres növekedés. Mindezt saját erő­ből. minimális beruházással értük el. A párthatározatok szellemében A Mechanikai Művek az idén 115—120 millió forint nyereséggel zárja az évet. Ez a minden eddigit meghaladó eredmény mintegy 30 száza­lékkal nagyobb a tavalyinál. S ebben nemcsak — az egyéb­ként igen jelentős — tőkés­exportnövelés játszik szere­pet. — Valóban nem — mondja Ondrejovics Jenő, gazdasági igazgató. — Vállalatunk lehe­tőségeihez mérten szinte pontról pontra teljesítette az MSZMP határozataiból ránk háruló feladatokat. És ide nemcsak a tőkésexport növe­lését sorolhatjuk, hanem a gazdaságosabb, rugalmasabb termékszerkezet kialakítását, a szállítási fegyelem erősödé­sét, a hatékonyság és a munka termelékenységének növeke­dését. S itt kell említenünk azt is, hogy alapos műszaki fejlesztés eredményeként mintegy 18 millió forint érté­kű tőkés importanyagot tud­tunk szocialista országokból származó anyagokkal helyet­tesíteni. S ez nem kis dolog, hiszen a tőkés alapanyagárak változása 1974-ben 42 millió forinttal növelte költségein­ket. Eredményeinket megala­pozta, hogy a szocialista mun­kaverseny- és brigádmozga­lom figyelmét sikerült az anyag- és energiatakarékossá­gi terv végrehajtására irányí­tani. Ennek köszönhető, hogy a tervezett 10 millió forintos anyag- és energia-megtakarí­tás helyett 15—16 milliót érünk el az év végéig, és még plusz 4—5 milliót a rezsi- költségekből. — A vállalati eredménye­ket a dolgozók közvetlenül is érzékelili. — így igaz — helyesel Ondrejovics Jenő —, hiszen a tervezettnél jobban nőtt dol­gozóink bére és jövedelme. A tervek szerinti 4 százalékos bérfejlesztés helyett 6 száza­lékot értünk el. A fizikai dol­gozók körében az emelkedés körülbelül 7 százalékos volt, az alkalmazottak körében pe­dig 5 százalék. Javultak dol­gozóink élet. és munkakörül­ményei. Bővült az üdülési le­hetőség. A Törökbálinton megindult üzemikonyha-re- konstrukció jövő év első fe­lében befejeződik, s új kony­ha épül abonyi egységünknél is. Hamarosan megnyílik a KISZ pinceklubja. Az üzem- egészségügy fejlesztésére pe­dig 150 ezer forintért modem Nevelő kollektíva a szocialista brigád Negyven éve egy üzletben A közlekedés biztonságáról tanácskozott a KGST állandó bizottsága Kétszer egymásután szerezte meg az arany fokozatot Zsíros István szocialista brigádja Pé- celen. Az élelmiszerbolt nyolc­fős kollektívája 1962-ben ala­kította a brigádot. Forgalmuk akkor 520 ezer forint volt. Ma 1 millió 200 ezer forint a havi átlag. Három lányt és egy fiút házasítottak ki azóta, kinevel­tek három boltvezetőt. De itt, közöttük tért a javulás útjára három olyan boltvezető is, aki­ket fegyelmi határozattal he­lyeztek alacsonyabb munka­körbe. Eladóként dolgoztak to­vább a szocialista brigád köte­lékében, s az egészséges szel­lem hatására javítottak maga­tartásukon. Meg lehet állni a lejtőn — vallja a kollektíva. Lehet, ha a munkahelyi kö­zösség tagjai kölcsönösen tö­rődnek egymással és egymás életkörülményei iránt sem kö­zömbösek. Eleven példa Az ÁFÉSZ krónikájában úgy örökítődött meg eddig ez a kollektíva, högy jól gazdál­kodnak, a leltárhiányt csak hírből ismerik, ők maguk sem a szövetkezetét, sem a vásár­lókat soha meg nem rövidítet­ték. Kényesek a becsületükre, a kereskedőtekintélyre. Vall­ják, hogy az emberi és a szak­mai önérzet nem választható külön, s aki ad magára, az a foglalkozása iránti tisztelet ki­vívására is törekszik. Igaz, a bolt felelős vezetője és a kollektíva bizalmából a szocialista brigád vezetője, Zsíros István a saját szemé­lyében szolgáltatja hozzá az eleven példát. Zsíros István most 55 éves. Ebből pontosan 40 esztendőt töltött eddig a kereskedői pá­lyán. S ha ez éppenséggel nem volna ritkaság ebben a szak­mában, az azonban már min­denképpen annak számít, hogy munkásságának egész idejét egy községben, sőt ugyanab­ban az üzletben töltötte. En­nek a 40 esztendőnek fölgyor­sult történelmi eseményei az emberek nagy többségének az életében nemcsak szakmai változásokat idéztek elő, ha­nem helyváltoztatást is. Zsí­ros István tehát ritka rekordot vallhat magáénak. A péceli boltnak korábban a Hangya volt a gazdája, a felszabadulás után sokáig a Népbolt, majd a szövetkezeti mozgalom.. Zsíros István úgy összenőtt a munka­helyével, ahogy csak az ottho­nával nőhet össze az ember. Csak hivatástudattal — Mai fejemmel sem vá­lasztanék más pályát, ha újra kellene kezdenem az életet — mondotta. — A mi foglalkozá­sunk elsősorban szolgálat, a lakosság szolgálata. Hivatás­érzet nélkül ezt nem lehet jól csinálni. Aki csupán kenyér­kereső lehetőségnek tekinti, nem érezheti igazán a keres­kedői munka szépségét, azt az örömet, amit a vásárlók elége­dettsége és megbecsülése je­lent. Zsíros István a saját szem­léletét kívánja átplántálni a bolti közösség tagjaiba. Ezért törődik munkatársai kiválasz­táséval. — Nagyon fontos — mon­dotta —, hogy az ember maga válassza ki azokat, akikkel együtt dolgozik. Nemegyszer előfordult, hogy inkább kisebb létszámmal folytatták a munkát, ha vala­ki elment a kollektívából, mintsem olyan munkatárs lép­jen közéjük, akit nem ismert eléggé a boltvezető. Mindig magára vállalta a keresés, a választás gondját, mert ebben a kollektívában elsődleges kö­vetelmény a megbízhatóság, a becsületesség. Ezért van az, hogy itt mindig helybeliekből toborzódik a gárda. Az utánpótlás alapjai Üjabban az utánpótlás helyi alapjait is megteremtette a péceli ÁFÉSZ a gimnázium­ban alakult ifjúsági tagozattal. Az iskolai szövetkezeti boltot Zsíros István szocialista bri­gádja látja el áruval, s patro­nálja, szakmailag. Így kapcso­latuk mindennapossá vált a felnövekvő szakmai nemze­dékkel. Legalább 100Ö családra be­csülhető az élelmiszerbolt ál­landó vásárlóközönsége. Ha a vevőkör és a szövetkezeti ta­gok szavazással adományoz­nák a szocialista címet egy- egy bolti kollektívának, ez a brigád bízvást akkor is meg­kapná. K. Gy. M. fogorvosi felszerelést vásá­roltunk. Mindez talán dicsekvésként is hatna, de az egyébként le­tagadhatatlan tényeket a szeptember végén megtartott KGM miniszteri értekezleten is megerősítették, ahol a vál­lalat vezetői 4 év munkájáról számoltak be. Csak egy idé­zetet ragadjunk ki az itt szü­letett határozatból: A tárca vezetősége elismeri, hogy a Mechanikai Művek termelését és az olajkályhagyértással kapcsolatban bekövetkezett rendelés-visszaesést politikai­lag, közgazdaságilag megfele­lően oldotta meg. Legújabb termék a telefonkészülék Az 1975-ös és a negyedik ötéves tervét tehát minden szempontból sikeresen teljesí­tette a vállalat. Milyen elkép­zelésekkel készülnek a közel­jövőre és az ötödik ötéves terv feladatainak megvalósí­tására? — Terveink egyik alakítója legújabb termékünk, a tele­fonkészülékek gyártása — válaszol a kérdésre a gazda­sági igazgató. — Néhány al­katrészt már ez év második felében is gyártottunk. Jövőre még nagyobb arányú lesz az alkatrészgyártás és részegysé­geket is készítünk majd. 1977- től már komplett készülékeket állítunk elő, mégpedig a je­lenlegi CB—667 típus helyett új, a CB—668/M. típust. Ez a továbbfejlesztett változat azonos megjelenésű a régivel, de annál jobb minőségű lesz. A tervek szerint 1977-ben 130—140 millió forint értékű készüléket gyártunk majd, s ez termelésünknek 10—12 szá­zalékát jelenti. A Magyar Posta évente 100—120 ezret igényéi, de a gazdaságos so­rozat efölött van. Ezért már most gondolkodunk az export lehetőségén. Kubából már van is érdeklődés, és a BUD A VOX Külkereskedelmi Vállalat piackutatása nyomán lehető­ség nyílhat dél-amerikai szál­lításra is. Bővülő együttműködés — A párthatározatok elvei­nek eddigi pontos figyelembe­vétele a jövőre nézve is köte­lezettség. — Mi is így érezzük. Ezért tovább folytatjuk a tőkésex- port-lehetőségek kutatását. Az anyag- és energiatakarékossá­gi intézkedésekkel párhuza­mosan újabb tőkésanyag-ki- választásokat tervezünk. Tár­gyalásokat folytatunk szovjet —svájci—magyar termelési kooperációban készülő nagy nyomású festékszóró berende­zés gyártásáról. Az 1976 első felében várható, reméljük, kedvező döntés nyomán to­vább bővülhet termelési együttműködésünk. A követ­kező ötéves tervben körülbe­lül évi 6 százalékos termelés- növekedést szeretnénk elérni, a termelékenység fokozásá­val, az önköltség csökkentése mellett. A ■ termelésszervezés, az anyagellátás és a készlet- gazdálkodás javítására, gyor­sítására 1976 első félévében egy R—10-e's számítógépet állítunk üzembe. — Hogyan befolyásolják a vállalat terveit az új közgaz­dasági szabályozók? — Az eddig megjelent ren­deletek és a kapott informá­ciók alapján előszámításokat végeztünk az 1976. január 1- től érvényes jövedelemszabá­lyozással kapcsolatban. Szá­mításaink azt mutatják, hogy vállalatunk a párt jövedelem- politikai célkitűzéseinek a megváltozott feltételek mel­lett is eleget tud tenni. Az át­meneti helyzetnek megfelelő szerényebb jövedelemnöveke­déssel, előzetes számításaink szerint körülbelül 5 százalé­kos bérfejlődéssel számolunk — foglalta össze a jövőre vo­natkozó távolabbi elképzelé­seket Ondrejovics Jenő, a Mechanikai Művek gazdasági igazgatója. Lakatos Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents