Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

I Januártól A gödöllői járási hivatal ^művelődésügyi osztályának ja­vaslata alapján a pártalapszer- vezet és a hivatalvezetés fel­hívást tett közzé, melyben a hivatal dolgozóit felkéri szo­cialista brigádok alakítására. A művelődésügyi osztály javasolta A művelődésügyi osztály követendő példaként 1976. ja­nuár elsején alakítja meg a járási hivatal első, szocialista címért küzdő brigádját; meg­teszik az első lépést a hivatali brigádmozgalom megteremté­sében. A pártalapszervezet ve­zetősége sokszorosított felhí­vást tett közzé, amelyben szó esik a mozgalom céljáról, szer­vezeti felépítéséről, a brigád- vezetők feladatairól, a vállalá­sokról és azok dokumentálá­sáról, valamint az értékelés módozatairól is. A célok meghatározásánál a felhívás hangsúlyozza, a szak­mai hozzáértés növelésének fontosságát, a kulturális érté­kek fokozott tiszteletét. E két követelményhez elengedhetet­lenül szükségesnek tartja a rendszeres és folyamatos poli­tikai képzést, az önképzést, amely a hivatali keretek kö­zött a párt-, a szakszervezeti és a KlSZ-oktatásban valósul­hat meg. A mind jobb szak­mai hozzáértés egyik előfelté­teleként a középiskola elvég­zését, a magasabb szakképesí­tés megszerzését és a szak­könyvek, folyóiratok tanulmá­nyozását jelöli meg. I A kulturális értékek mind mélyebb megismerése és tisz­telete érdekében több lehető­ség kihasználására kell töre­kedni. Fontos a rendszeres ol­vasás, könyvvásárlás, a mú­zeumlátogatás, színházi műso­rok megtekintése, ismeretter­jesztő programokon való rész­vétel, és még számos egyéb, az általános műveltség emelését elősegítő forma. A felhívás szól a társadalmi vállalás fontosságáról, a kü­lönböző társadalmi megbíza­tások vállalásáról s természe­tesen a társadalmi munkáról is. De az utóbbinál hangsú­lyozza, hogy ennek célja soha­sem lehet a hivatali- munka lemaradásának pótlása. Júniusi vetélkedő A felhívás a szervezeti fel­építésre is kitér. Megtudhat­juk, hogy a különböző osztá­lyokon ■ önállóan alakulhat szocialista brigád; vagy eset­leg két osztály összefogásával. Egy-egy csoport 5—7 tagból állhat, s e kollektíva vezető­jét demokratikusan maguk közül választják meg. A to­vábbiakban szó esik a majda­ni brigádvezetők feladatairól is. A vállalásokkal kapcsolato­san a felhívás kiemeli, hogy azok mérhetők és ellenőrizhe­tők legyenek, s a teljesítés módozatait mindig közösen, brigádgyjílésekan kell megbe­szélni. A vállalások teljesítését a hivatalvezetés, a párt- és KISZ-vezetés közösen értékeli. Az értékelő bizottság minden év júniusában a hivatalon be­lül rendezett vetélkedőn bírál­ja el az eddig végzett mun­kát, majd decemberben kerül sor a különböző fokozatok megállapítására. A fokozatot elért brigádokat a hivatalvezetés pénzjutalom­ban részesíti, amelyet a brigád belső értékelése alapján diffe­renciáltan oszt szét a tagok között. Az anyagi elismerésen túl az arany fokozatot elért „Kétszemélyes" emlékplakett Szóval és tette! a lakosságért A szocialista társadalomban elengedhetetlenül szükséges, hogy a dolgozók aktív részesei- legyenek a közéletnek. Az ál­lampolgárok aktív közreműkö­dése, a különböző szerveknél végzett munkája biztosítja, ér­vényesíti a lakosság akaratát, érdekvédelmét. Gödöllőn, és a járás minden községében szép számmal-vannak olyanok, akik nemcsak egy, hanem több he­lyen is önzetlenül végeznek jó munkát a közösség javára. Becsületbeli kötelesség Zalatnai Ernő péceli lakos, bár nem tartozik, a fiatalabb korosztályhoz, mégis fiatalos lendülettel, nagy tenniakarás- sal hosszú esztendők óta tevé­kenykedik a közéletben. Im­már harmadik ciklusban tag­ja a nagyközségi tanács végre­hajtó bizottságának és másod­ízben választották az ÁFÉSZ igazgatósági tagjainak sorába. Munkahelyén felelős beosztás­ban dolgozik, mégis össze tud­ja egyeztetni ezt a közéleti te­vékenységgel; becsületbeli kö­telességének tartja a vállalt feladatok teljesítését. Igaz, eh­hez minden támogatást megad­nak munkahelyi vezetői. Zalatnai Ernő egyike azok­nak. akik a végrehajtó bizott­sági üléseken, a tanácsülése­ken, az ÁFÉSZ különböző ren­dezvényein minden alkalom­mal jelen vannak, de megta­lálható más szövetkezetek gyű­lésein ugyanúgy, mint például a sportpályán. Tanácstagi kör­zetében hosszú évek óta jól dolgozik; az iskolai oktatás fejlesztésének fő szószólója. Ez persze abból is adódik, hogy felesége pedagógus, akinek / sok-sok iskolán kívüli elfog­laltságában igyekszik segíteni. TMatnai Emőnét az idén a nagyközségi tanács fáradságos, hosszú évtizedekig végzett munkájáért emlékplakettel tüntette ki. Ez a kitüntetés egy kicsit talán a férjnek,' a tanácstagnak is szólt. Megalapozottan Zalatnai Ernő rendszer kapcsolatot tart a község és az érdekelt szervek vezetőivel. A község szeretet« vérében van, a közéleti munka elemévé vált. Sokan fordulnak hozzá ügyes­bajos dolgaikkal, gondjaikkal, s a kapott válaszok, tanácsok mindig pontosak és megalapo­zottak. Zalatnai Ernő egyike azoknak, akik szóval és tettel sokat tesznek egy főváros mel­letti település lakosságának ér­dekében. K. I. brigádok jutalomkirándulás­ban, jutalomszabadságban ú részesülhetnek. Gyors ügyintézést Brigádvállalásként első he­lyen áll a gyors ügyintézés, a; ügyrendben foglaltak hibátlar teljesítése. A brigádnak vállal­nia kell egy községi tanára apparátusának patronálását Évenként húsz óra társadalm munka jut egy-egy kollektívá­ra, melyet építkezéseken, ter­melőszövetkezetben, ifjúság: szervezetben végezhet. Nen zárják ki a szellemi munt; lehetőségét sem: e pontná: TIT-előadás tartását jelölik meg példaként. A brigád a hivatalban évente egy rendezvény meg­szervezésére önállóan vállalko­zik. Évente közösen két alka­lommal látogatnak majd el színházba és kiállításra. A brigád többek között részt vesz a bizottság által szervezeti vetélkedőn (politikai, kulturá­lis, sport), melyet minden év júniusában rendeznek meg. A felhívás egyéni vállalás­ként jelöli meg például évente tíz könyv elolvasását, vala­mely továbbképzési formában való részvételt, egy hazai vá­ros földrajzi, történelmi, mű­vészeti értékeinek megismeré­sét. Természetesen a pártvezető­ségnek a közös és egyéni vál­lalásokat ismertető felhívása nem jelenti azt, hogy az 197(5 január elseje után megalakuló brigádok ne vállalhatnának egyéb sajátos feladatokat. Hi­szen a szocialista brigádmoz­galom csak akkor válik igazán élővé, ha résztvevői saját ta­pasztalataik, elhatározásaik szerint is alakítják brigádéle­tüket. 0. E. Az első: januárban VIII. Henrik magánélete Mint már "korábban hírül adtuk, a veresegyházi művelő­dési központ új filmklubsoro­zata januárban indul az ifjú­sági ház társalgójában. Az el­ső klubfoglalkozásra január 6-án. kedden este hét órakor kerül sor, mely alkalommal a Korda Sándor által 1933-ban rendezett VIII. Henrik magán­élete című angol filmet mutat­ják be. A PEST MEG H. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM A 1975. DECEMBER 30., KEDD Év végén — hajrá nélkül iikos előkészítésén munkálkod­nak, néhány üzem pedig már | napok óta a jövő évi tervek ’megvalósításán munkálkodik. Csomag Gödöllőről Köteles lmréné, a Gödöllő és Vidéke Háziipari Szövetke­zet elnöke: „Szövetkezetünk üzemei december 28 óta csen­desek. Üzemszünetet tartunk, a dolgozók szabadságon van­nak. Folyik a leltározás és a gépek karbantartása. Csupán a bedolgozók szorgoskodnak ezekben a napokban, őket ugyanis nem érinti a nagy év végi gépkarbantartás. A ter­vünkkel egyébként jól állunk. A teljesítés .már nem dolgo­zóink szorgalmán múlik, ha­nem azon: sikerül-e elszállíta­ni a termékeinket forgalmazó HVNGAROTEX-nek az elké­szült, csomagolt árut”. A szövetkezet dolgozói te­hát mindent megtettek annak érdekében, hogy a tervét idő­ben teljesítsék. Az export- szállítmányok mégis késve in­dulnak útra a külföldi meg­rendelőkhöz, mivel a MÁV szállítási nehézségekkel küsz­ködik. A Gödöllő és Vidéke Háziipari Szövetkezetnek 1.5 millió forint értékű áruja vár arra, hogy elszállítsák. A té­tel sorsa egyelőre még bi­zonytalan. A szövetkezet idei tervének teljesítése ettől függ. A terv sikere és ezzel együtt az áru sorsa december 31-én dől el. Nagy Lajos, a Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérő- gyárának főmérnöke: „Melyek most a legfontosabb teen­dőink? Befejezni a leltározást és jól előkészíteni az üzeme­ket az 1976-os évre. A vállalat exporttervét december 18-án sikeresen teljesítette. Az idei év folyamán összesen 3,1 mil­lió dollárt és valamivel több mint 900 ezer rubelt termelt az Árammérőgyár a népgaz­daságnak. Több olyan szállít­mányunk is van, amelyek el­hagyták már az országhatárt és úton vannak a megrende­lőkhöz. Indonéz, iraki, perui üzletfeleink kapnak az elkö­vetkező napokban „csomagot” Gödöllőről és a Szovjetunió­ba is ezekben a napokban kell megérkeznie egy nagyobb té­tel műszerszállítmánynak.” 50 millión túl A karácsonyt megelőző na­pokban sikerrel teljesítette ne­gyedik ötéves tervét a Gödöl­lői Fémtömegcikkipari Válla­lat. Nagy Sándor, a vállalat igazgatója: „Túl a tervben elő­irányzott ötvenedik millión, jó hangulatban, év végi hajrá nélkül várjuk az esztendő utolsó munkanapját. Néhány üzemünkben — például az ön­tödében — már 1976-ra ter­melnek dolgozóink. Az üze­mekben vasárnap óta egy mű­szakban dolgoznak. Sokan most, az év végén veszik ki szabadságukat, ezért aztán ro­hammunkáról, év végi hajrá­ról szó sem lehet”. A hétfőn készült körképben szívesen adtunk volna helyet néhány mezőgazdasági terme­lőszövetkezetnek is, de ott ezekben a napokban látványo­sabb események nélkül, telik az idő. Folyik mindenütt az év végi leltározás és a zár­számadás előkészítése. Ezért is maradtunk az üzemeknél, ahol — a szövetkezetekkel el­lentétben — az utolsó napok munkája rendkívül sokat nyomhat még a latban. Az eredmények mellett igyekeztünk beszámolni a munkahelyi hangulatról is. Már csak azért is, mivel ja­nuár elsején nem egyszerűen új évet kezdünk, hanem egy­úttal új ötéves tervet is. Az pedig, hogy milyen hangulat­ban, egyáltalán nem mind­egy. Berkó Pál Disznóölési szokások Gödöllőn (1.) A csörgésre ki ballagott A disznónak szájában van az esztendő — tartották a képek­ben szóló öregek, azaz nem a kora, hanem az étvágya sze­rint gyarapszik; s hogy mi­előbb kés alá érjen, siettették is ezt a gyarapodást. Ezelőtt kijártak a disznók, malacok a Ferőcre, míg le nem esett az első hó, a hízásra kiszemelt állatot viszont már szeptem­ber végétől nem engedte kon- dába a gazdája, hanem befog­ta hízni. A kukoricát is le-le- törték ekkorra, ettől vastago­dott igazán a disznó szalonná­ja. Sokhelyütt a tengeri fogy­tán szánták rá magukat az ölésre. A disznónak a zsákban az esztendeje — mondták ezt is. Amig a zsákban tart a szem, röfög a hízó. Dugónak pogácsát haraptak András napjával kezdődtek az ölesek, a hízókba beleesett a késnyavalya. Ez a betegség azonban nem akármikor kö­vetkezhetett be; úgy vélték, hogy újhold idején nem jó disznót ölni, mert féreg esik a húsába. Régebben csak a hét elején öltek, most viszont in­kább a hét végén. A jeles nap előtt egy. hétig is. készülődtek rá: súrolták a sózóteknyőt, a bélmosóteknyőt, a hostokot, fenték a késeket a víziköszörűn. Bárd csak egy­két tehetősebb gazdánál akadt, legtöbben a kisbaltát nevezték ki bárdnak erre a napra. Meg­pucolták a fokhagymát, vörös­hagymát, összevágták a zsöm­lét. Meghívták a sógort, komát a torra, a sógorasszonyt, ko­maasszonyt segíteni is. A bol­tért kiadta a család, külön nemigen fogadtak, mert idővel valamelyik ügyesebb rokonra szoktak rá, mindig azt invitál­ták meg. Reggeli szürkület hozta a böllért és segítségnek a fogd- megeket is, mert három-négy ember kellett a szúráshoz. Ége­tett pálinkával kezdték a na­pot, rá dugónak pogácsát ha­raptak. A gazdasszony az ól ajtaja előtt állt, és csalogat­ta kifelé a hizót, egy vödörben kukoricát is csörgetett. Előző este már nem etették meg az áldozatot, így a csörgésre ki­ballagott a kezesebbje. Amint az ajtón kívülre került, a gaz­dasszony elkiáltotta magát: „Ki fülét, ki farkát!” erre a gazda, a böllér és a fogdmegek igyekeztek elejbe kerülni és lefogni. Megesett, hogy több­ször is végigfutották a hátsó udvart, de ha ügyesek voltak, s a hízó kezes, már az ól előtt legyűrték. A vadabb, szaladós disznó nyakára istrángból va­ló hurkot vetettek, csak ha már fulladozott, akkor döntöt­ték föl. Az volt a böllérvirtus, hogy sikerült-e szíven szúrni; az ilyen állat nem is sokat si- koltott, hamar kiszenvedett. Ha másképp szúrták is, csak azon voltak, hogy ne szenved­jen a disznó, és mielőbb kijöj­jön a vére. A gazdasszony fogta a vért, a nagytálba eresz­tette; állandóan kavarta, hogy össze ne álljon. A csalóba második füst Ha az első lábra ügyelő fogdmeg figyelmetlen volt, a kapálódzó jószág könnyen ki­verte a gazdasszony kezéből a tálat, vérestől. A kihűlő te­temre szalmát terítettek, de a pörzsölés előtt a gazdasszony kínálására meleg bort ittak, esetleg früstököltek is a kony­hában; majd a gazdáék meg­köszönték a fogdmegek segít­ségét. Mikor kijöttek porzsolni, megesett, hogy nem találták a disznót a szúrás helyén. Nagy szégyene volt a\böllérnek, ha az még ilyenkor odébb tudta vonszolni magát. Történt cif­rább eset is. Mikor a regge­litől megbékélve, a bortól vi­dáman kijöttek a konyhából, a disznó nem volt sehol. Nyomot nem találtak, mert az erős hó­esés mindent betemetett. Mi­vel hiába keresték, bejelentet­ték a rendőrségen is, hogy el­lopták a disznót. Az egyik szomszédra gyanakodtak, meg is lett belőle a harag, de a hí­zónak csak nyoma veszett. Két-három hét múlva, amint vágták össze az udvar sarká­ban levő irtásgallyat, alatta lelték meg az „ellopott” jószá­got... A pörzsöléshez ponyócbán hordták a szalmát; vasviliával vagy irtásból meghagyott, több ágba szaladó, hosszabb karóval emelték a lábat, hogy a hajlatokban is érje a tűz. A felmorduló füstoszlopokból — meg az előbbi visításokból — lehetett megtudni, hogy kik öl­tek aznap? Ha két tűz is égett egy udvaron, nem biztos, hogy kettőt öltek, mert akadt gazda, aki egy tüsköt is behintett szalmával, és meggyújtotta. Messzebbről úgy tűnt, mintha két disznót pörzsölne. A ma­lacokra pedig sok szalmát rak­tak, így távolról hízónak tűnU Téljóslás a [épállásból Addig hordták a szalmát, míg feketére nem sült a bőre. A böllér többször végigcirógat­ta, ahol még érezte a sörtét, oda csóvát dobtak. A gyerekek külön kis tüzet raktak, és egy nagyobb fahasábon próbálgat­ták a pörzsölési tudományu­kat. A csülkök akkor voltak jók, ha már le tudták kapni róluk a körmöket; ezeket el­hajították vagy visszadobták az ólba. hogy a jövő évi sze­rencsét itt tartsák. Megesett, hogy az ott lábatlankodó gye­rekek ujjúra húzták rá hirte­len a forró körmöt, azok per­sze igyekeztek megszabadulni tőle. A pörzsölés után lemosták, majd tiszta szalmára fordítot­ták a disznót. Némelyik portán keresztet karcoltak a homlo­kára, mielőtt fölbontották vol­na. A böllér volt mindenért a felelős, a többiek az ő irányítá­sával dolgoztak. Régebben ar­jára szedték a disznót, a girin- cét nem hasították ketté, ha­nem mellette elcsapták kishal- tával a bordákat. A gerince egyben maradt, rajta volt a far­ka és a feje-is. Egyszerre vit­ték be a konyhába, fejjel elő­re, a hostokra fektették, scsak ott vágták le a fejét; majd a hostokon darabolták tovább. Most kétfelé szedik, karaj­nak. A disznólép állásából és vastagságából a tél keménysé­gét és hosszát jósolták meg. Ahol jobban jutott hús, és nyárra is el akartak tenni, ott több szalonnát, oldalast, nagyobb sonkát hagytak, ahol pedig kisebb volt a disznó, és többen is akadtak rá. ott meg- ettélc a nagyját még télen, nyárra csak négy kis sunkát meg pár oldal szalonnát füstöl­tek föl. A belet valamelyik meghívott asszony mosta ki, a teknőbe vizet, ecetet, meszet, fosztást és vöröshagymát tett, hogy elmenjen a bél szaga. A fiatalabb férfiak tőtötték a hurkát meg a kohászt priccel, hassal nyomták a töltőt, vagy a hostok keskenyebb oldalára szegezett deszkához húzva fe­szítették. Nehéz, kegyetlen munka volt. Kovács András (Folytatjuk) Brigädmozfjälom a járási A községi tanácsokat is patronálják Két nap, a mai és a holna pl választ el bennünket az v esztendő küszöbétől, indokon nak látszott tehát az iránt ér deklődni a város és a járá üzemeiben: hogyan is állnak a 1975-ös tervek teljesítésével Négy vállalat és e:gy szövet kezet vezetői nyilatkoztak te hát arról, van-e év'.végi hajre s vajon milyen emlékekké búcsúznak a IV. ötéves terv tői? Kamionok az IMI-ben Takács Eva, a Hazai Fésűs fonó és Szövőgyár Kistarcsa Gyárának igazgatója: „Az ide terv legfontosabb előírásainál — az időnként aggasztó mun kaerőhiány ellenére is — síké rült eleget tennünk. Az éi végi hajrá december közepéig egészen pontosan a karácsony előtti napokig tartott. Ezetaber a napokban már az 1975-ös é; mérlegét vonjuk meg és javá­ban tart a felkészülés 1976- ra. A gyár vezetőgárdája mái a jövő évi tervek szervezés előfeltételeinek megteremté­sén munkálkodik.” Fülemile Béla, az iklad: Ipari Műszergyár gazdaság igazgatója: „A legfontosabt teendőnk most az, hogy a vál­lalat udvarán álló kamionok időben útra kelhessenek Auszt­riába”. A három kamion rakománya összesen 150 ezer dollárt ér. Tartalmuk: különféle elektro­motorok és azok alkatrészei, A szállítmány pontos útbain- dításán rendkívül sok múlik. Ettől függ ugyanis az, hogy az Ipari Műszergyárnak sike­rül-e teljesítenie idei, 3,8 mil­lió dolláros tőkésexport ter­vét. A három kamionnak ezért legkésőbb december 31-én éj­félig át kell lépnie az osztrák határt. A vállalatnál egyébként — a tőkés piac év közbeni áringa­dozásai ellenére is — bizako­dó a hangulat. A vezetőik már íz 1976-os esztendő apróié-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents