Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-30 / 304. szám
Hazaérkezett Ankarából Alekszej Koszigin Politikai dokumentum készül a baráti kapcsolatokról és együttműködésről Szovjet-török közös közleményt adtak ki a négynapos látogatásról Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök hétfőn Ankarában baráti légkörű megbeszélést folytatott Bülent Ecevittel, a Köztársasági Néppárt elnökével, majd hazautazott. A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével hétfőn hazaérkezett Moszkvába a szovjet kormányküldöttség, amely hivatalos látogatást tett Törökországban. Szovjet—török közös közleményt hozták nyilvánosságra Alekszej Koszigin december 26-a és 29-e között Törökországban, tett látogatásának eredményeiről. A közleményben bejelentik: a Szovjetunió és Törökország elhatározta, hogy politikai dokumentumot készít elő a két ország baráti kapcsolatairól és együttműködéséről. A dokumentumot a legközelebbi jövőben legmagasabb szinten megrendezésre kerülő találkozón írják alá. A két kormányfő kijelentet- te, hogy a felék erőfeszítéseket i tesznek a szovjet—török kapA realitásokra alapozva —\ A népgazdaság 1976. évi ** terve — amelyet a lapok, így lapunk is, hétfői számukban közöltek — az ötödik ötéves terv első 12 hónapjának céljait, teendőit tárja elénk. A népgazdaság éves terve már hosszú ideje szerves része a középtávú programnak, azaz, főbb irányaiban megegyezik azzal. A főbb irányokat azonban részleteire bontja, világosabban mutatja meg az egyes feladatcsoportokat, azok jelentőségét a terv egészén belül, számadatokba sűríti mindazt, amit közös dolgunk lesz elérni, megteremteni. Ahogy az V. ötéves terv, úgy a jövő esztendei népgazdasági program is minden tekintetben a realitásokra alapo_ zódik, olyan célokat fogalmaz meg, amelyek kemény munkával elérhetőek. Miért hangsúlyozzuk a realitásokhoz való ragaszkodást? Azért, mert óhatatlanul számolni kell a közvélekedésnek azzal a — jobb kifejezés híján — tehetetlenségi erejével, mely elmossa a választóvonalat a szükséges és a lehetséges, a lehetséges és a kívánatos, a kívás-cos és az óhajtott között. A terv, például a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékos növelésének előirányzatával, azt számsze- rűsíti, amit a gazdasági növekedés fenntartásához, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához mindenképpen szükséges elérni. Ettől viszont elválaszthatatlan nemcsak az ipari és a mezőgazdasági, termelés program szerinti bővülése — hat, illetve mintegy 4 százalék —, hanem a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának korábbinál mérsékeltebb növekedési léptéke is. Ez utóbbi érthetően kihat — a többi között — az egy keresőre jutó reálbér s az egy lakosra jutó reáljövedelem emelkedésére, azaz a nép- gazdasági tervbe foglaltak így válnak személyes üggyé. N incs semmi túlzás az előbbi állításban, bár természetesen nem dédelgetünk olyan illúziókat, melyek azt hitetnék el, hogy mindenki mindenhol érti a jelzett öszsze- függéseket, s cselekedeteit ehhez igazítja. Egy-egy termelői kollektívának esetleg nem mond sokat az a summázát, hogy a társadalmi tiszta jövedelmet rendkívül gyors ütemben — IS— 18 százalékkal —. kell növelni, mert csak így tudjuk előteremteni a céljainkhoz szükséges fedezetet. Ám rögtön érthetővé válik számukra a teendő, ha azt hallják: bővíti a társadalmi tiszta jövedelmet, ha vállalatunknál mérséklik a költségeket, mint teszik ezt a Csepel Autógyárban, ha észszerűen hasznosítják a munkaerőt, ahogy az Ipari Szerelvény, és Gépgyárban csinálják, takarékosan bánnak az anyaggal, az energiával, amint ez a Cementes Mészművek váci gyáránál történik, ha gyarapítják a határokon túl is jól eladható áruk termelésbeli súlyát, amint ez az Ikladi Ipari Műszergyárban lemérhető. Hajiunk arra, hogy engedve emberi gyengeségünknek, csak azt jegyezzük meg, ami nekünk kedvező, ami gyarapodást ígér. Jó néhány ilyen alkotóelemre lelhetünk az 1976. évi népgazdasági tervben — így például a 82 ezer felépítendő új otthonra, a társadalombiztosítási kiadások 10 százalékos növekedésére, a tanácsok feljesztési alapjának 25 milliárd forintra rúgó összegére —, ám, mivel alkotóelemek, nem választhatjuk el azokat a többitől. Attól, hogy — sok egyéb más mellett —, a kivitelt nagy iramban, 11—12 százalékkal szükséges bővíteni, vagy attól, hogy a termelés- növekedés egészét a termelékenység emelkedésének kell fedeznie. Ami a megye ipara számára nem újdonság, hiszen a legutóbbi esztendőkben ez már szinte bevált gyakorlat. Az ilyen és hasonló sikerrel végrehajtott teendők nyitják meg azokat a forrásokat, amelyekből a felhasználás minden formája táplálkozik. TTgy mondják, s joggal: a népgazdasági tervben mindannyiunk sorsa benne van. A vil- lamosenergia-iparban a kőolaj-feldolgozásban, a járműgyártásban dolgozó megnyugodva látja: iparágában a dinamikus fejlődés töretlenül folytatódik. A beruházók kényszerűen tudomásul veszik, hogy a felhasználható pénz nem haladhatja meg a 150 mil- liárdot, a bölcsődei, óvodai alkalmazottak meg örülnek, mivel béremelésben részesülnek. Nincs abban semmi hiba, hogy elsőként mindenki azt keresi, ami a tervből személyesen érinti, itt azonban nem érhet véget a gondolatmenet. Másodikként azt is fel kell fedezni, ami egyszerre személyes és közös, ami mindany- nyiunktól többet követel, ami nélkül a terv papíron maradna. Realitásokra alapozott program a népgazdaság jövő évi terve, s mert a legutóbbi esztendőkben kemé- nyedtek a világgazdasági körülmények, a reálisan meghatározott célokat sem könnyű elérni, azaz keményebb munka vár mindenkire. Nem lehet eléggé hangsúlyozni: az első naptól, január első hetétől szükség van erre! A tétlenül telt munkaóra, az előírtnál kisebb eredményt felmutató műszak, a fölösen fogyasztott anyag, energia valamennyiünk vesztesége. Ne véljük tehát úgy, hogy ami elillant a kezdő napokban., hetekben, majd meglesz később. A fegyelemnek — értve ezen mindenfajta fegyelmet — nincs órarendje, hogy csak ettől-eddig érvényes, s előtte, utána jöhet a szünet. A népgazdasági méretű realitások arra serkentik a munkahelyi közösségeket, hogy ők is szembe nézzenek a realitásokkal helyben, s megtegyék mind. azt, amit elvárnak tőlük társaik, a többi közösségek. csőlátók további kiszélesítésére és megszilárdítására — hangzik a közlemény. A jelenlegi világhelyzet időszerű kérdéseiről folytatott eszmecsere során a kormányfők kijelentették, hogy a Szovjetunió és Törökország nagy jelentőséget tulajdonít az európai biztonsági és együttműködési értkezlet eredményeinek. A felek véleménye szerint „az értekezlet záródokumentumában foglalt tételek teljes egészükben történő megvalósítása, konkrét tartalommal való megtöltése, reális lehetőséget teremt az enyhülésnek, a béke megszilárdulásának útján való továbbhaladásra”. A Szovjetunió és Törökország állást foglal amellett, hogy rendezzenek össz-európai vitát a környezetvédelem, a közlekedés és az energetika területén való együttműködésről. A tárgyaló felek az európai biztonság megerősítése szempontjából fontosnak minősítették a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatott tárgyalásokat. A Szovjetunió és Törökország — hangzik a dokumentum — „a leszerelést korunk egyik legfontosabb problémájának tekinti cs úgy véli, hogy az általános és teljes leszerelés, ezen belül a nukleáris leszerelés hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett történő megvalósítása világszerte a béke és a biztonság reális szavatolása lenne”. A Szovjetunió és Törökország állást foglalt amellett, hogy az enyhülést terjesszék ki a világ valamennyi térségére. A feleknek meggyőződése, hogy a Közel-Keleten a tartós és igazságos béke „csupán úgy érhető el, ha az izraeli csapatokat teljes egészükben kivonják az 1967-ben megszállt ösz- szes arab területekről és elismerik a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogait, beleértve a saját állam megteremtésére való jogát”. A Szovjetunió és Törökország úgy véli, hogy a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezetnek részt kell vennie a Közel-Kelettel foglalkozó genfi békekonferencián. A felék véleménye szerint a ciprusi kérdést „békés úton, tárgyalások révén kell megoldani, Ciprus szuverenitásának, függetlenségének, területi sérthetetlenségének és el nem kötelezettségi politikájának tiszteletben tartása alapján, elismerve a ciprusi törökök és a ciprusi görögök törvényes jogait és érdekeit, biztosítva békés életüket a teljes biztonság viszonyai közepette”. Törökország elnöke és miniszterelnöke elfogadta azt a meghívást, hogy tegyenek hivatalos látogatást a Szovjetunióba. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM ÁI1A SO TILLÉR 1975. DECEMBER 30., KEDD Moszkva—Washington Új tengerhajózási egyezmény Hétfőn Moszkvában és Washingtonban egyidejűleg aláírták az új szovjet—amerikai kormányközi tengerhajózási egyezményt. A jelenlegi egyezménytől eltérően az új megállapodást hosszabb időtartamra: 6 évre kötötték. • • Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta az Elnöki Tanács az általa adományozandó kitüntetések 1976. évi keretszámait. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. A termeléskiesés ellenére Túlteljesítették az értékesítési tervet A Nagykőrösi Konzervgyár év végi mérlege — Rossz idők jártak az idén a konzerviparra — kezdte év végi tájékoztatóját Görbe Ferenc, a Nagykőrösi Konzervgyár új igazgatója, szinte szó- szerint úgy, mint néhány héttel ezelőtt a Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár vezetői. — A zöldborsót a kártevők, a gyümölcsöt a fagy, a jég- és homokverés vitte el. A legnagyobb kár a zöldborsóban esett — a nagy esőzések miatt ugyanis nem volt elég hatásos a permetezés —, nálunk például kereken ötvenszázalékos volt a kiesés: a tervezett 1600 vagon helyéit csak 800 vagon zöldborsókonzervet készíthettünk. Ez egymaga 40 millió forinttal csökkentette az árbevételünket. Pedig, mint mondja, jól kezdték az idei évet: félkészárukkal, étel- és húskonzervek készítésével az év első öt hónapjára biztosított volt a munka. Ügy tervezték, hogy a tavalyihoz képest az idén 65 millió forinttal megemelt termelési értékből az első öt hónapban 50 milliót teljesítenek. Áprilisig rendben is ment minden. Ám ekkor kezdődtek a bajok. — Különböző finanszírozási problémák, illetve a belkereskedelem nem megfelelő ütemű rendelései miatt ép- rilisban-májusban a tervezetthez képest csökkentenünk kellett az étel- és húskonzervgyártást, s a magunk elé tűzött 50 milliós célból így csak 42 millió valósult meg. Érthető, hogy ezek után álig vártuk a friss áru szezonját, a borsót, s a korai — piros — gyümölcsöket: epret, cseresznyét, meggyet. A többit már tudja: borsóból felét kaptuk a szerződött mennyiségnek, cseresznye, meggy alig termett, és rendkívül gyengén sikerült a sárga- és őszibarack-, valamint a szilvatermés. Aztán — mivel a baj sosem jár egyedül —, a vártnál gyengébb minőségű lett a paradicsom is — a csapadékos időjárás miatt a kívántnál alacsonyabb volt a szárazanyag-tartalma. Végeredményben a legfőbb nyersanyagok kiesése miatt az idei árbevételünk 140 millióval lett kevesebb a tervezettnél. A gyár összeszokott kollektívája, élén a szocialista brigádokkal persze mentette, amit lehetett. Kihasználva a széles termékskálát, arra törekedtek, hogy legalább a tavalyi szintet elérjék — sőt, ha lehet: túlteljesítsék — a termelési értékben. Ezért a tervezettnél több hús- és ételkonzervet gyártottak, s ugyancsak terven felül vásároltak fel olyan zöldárukat, amelyekből bőséges volt a kínálat. Így például rekordmennyiséget dolgoztak fel uborkából és zöldpaprikából, de mindez együttesen sem volt elég a veszteségek pótlására. — A dolog úgy áll, hogy« zöldborsótermelés és -feldolgozás maximálisan gépesített művelet, így ennek a konzervfajtának a legkisebbek az előállítási költségei. A többi, az étel- és húskonzervkészítés, az uborka vagy a zöldpaprika konzerválása viszont rengeteg élőmunkát igényel, ezért nem pótolták azt, amit a zöldborsón nyerhettünk volna. — Végül is milyen eredményekkel zárják az idei évet? — A tervezett 65 millió helyett a tavalyihoz képest körülbelül nyolcmillióval tudtuk növelni a termelési értéket. Értékesítési tervünket pedig —' részben az első félévben rendelkezésünkre állt félkésztermékek segítségével — túlteljesítjük: a belkereskedelmit körülbelül 10 százalékkal, a tőkés- exportot 8 százalékkal, a demokratikus exportot pedig 1 százalékkal. Ny. E. Vrimör tavaszra J A felsőpakonyi Búzakalász Tsz-ben megkezdték a salátamagok vetését. A nyolcszáz négyzetméter alapterületű fóliasátrak alatt mintegy 200 ezer tő palánta fejlődik majd. Ifj. Fekete József felvétele Egy év alatt három milliónál több után a kompokon, a hajókon Takarékos gazdálkodás az energiával ■0 Már csalc 100 ezer forint | el. Az átkelési fordulók éssze■hiányzik ahhoz, hogy a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat teljesítse évi szolgáltatási tervét. A Duna 23 pontján 4 ladik (ebből 2 köteleskomp), egy elektromos komp, valamint 18 kishajó és komp közlekedik a két part között. A tervezett 3 millió 300 ezres utasszám teljesítéséből is már alig 100 ezer hiányzik csak. Az Ismét enyhébbre forduló idő lehetővé teszi a hajózást a folyó minden pontján, s mivel naponta sok ezren használják a vállalat hídpótló járatait, az utastervet sem lesz gond teljesíteniük. Körülbelül 1 millió forint szükséges még a vállalat 8 milliós építőipari tervének teljesítéséhez, E terv keretében 4 pontont építettek a BKV számára, és hamarosan üzembe állíthatják azt az 50 tonnás kompot is, amelyből immár a másodikat készítették el saját szolgáltatásaik javítására. A vállalati tervek teljesítésének értékelésekor az energiahordozókkal való takarékos gazdálkodást is az eredmények között könyvelhetik majd rü csökkentésével jelentős mennyiségű gáz- és kenőolajat sikerült megtakarítaniuk. A fáradtolaj hasznosításával, a hajómotorok fogyasztásának szabályozásával, a gépkocsik gazdaságosabb üzemeltetésével körülbelül 40 ezer forinttal tudták csökkenteni a költségeket. A fa- és fémhulladék felhasználásából, hasznosításából csaknem 100 ezer forintot nyertek. A korábbinál olcsóbb anyagok alkalmazásával és egyéb intézkedésekkel további 150 ezer forintot takarítottak meg. L. T. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke fogadta Vince Józsefet, hazánknak a Belga Királyságban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére.