Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-29 / 303. szám

1975. DECEMBER 29., HÉTFŐ 5 Hatékony munkaszervezéssel Olcsóbban és gyorsabban Egészséges ivóvíz, utak, járdák, új lakások Nagykáta öt esztendeje Most pedig 19 kilométer aj hossza. A XV. ötéves tervben ezer lakás bekötését tervezték, de már 1331 lakásban van Újsághír: december 19-én ünnepélyesen felavatták a domsödi Dózsa Termelőszövet­kezet 18 millió forintos költség­gel négy és fél hónap alatt fel­épített 660 férőhelyes, szakost tott szarvasmarhatelepét. Dömsöd határában a Nagy­tanyától néhány száz méterre élénk volt az élet az ünnepek előtti napokban. ' Markológé­pek, traktorok és munkások hada dagasztotta a bokáig érő sarat, fiatal lányok 40 főnyi csapata — a tsz egyik ipari kisegítő üzemének dolgozói — seprűvel a kézben szorgoskod­tak az új istállók belsejében. A fémtestű víztorony mellett álló villanyoszlop kábeleit épp az imént nyújtotta fel a tűz­oltólétra tetején kapaszkodó villanyszerelőnek Gál József, a gépműhely tmk-lakatosa, a nyolctagú, szocialista címért küzdő brigád vezetője. A telep központi épületébe indulunk, amelynek levegője még csípős a friss mész illatától. Megállás nélkül ■— önök már befejezték a nagy munkát, mivel foglalkoz­nak most? — Igaz, most már nem mi vagyunk itt a főszereplők, csak a villanyszerelőknek segítünk. Szeptemberben kezdtük a szí­nek felállítását, a szerkezeti munkákat, a belső karámok összeszerelését. Több ezer mé­ter csövet szereltünk be, és mi, tmk-sok készítettük az önitató­rendszereket is. — Minek köszönhető a gyors munka? — Az történt, hogy jó volt a szervezés, mindenki tudta a feladatát, rendelkezésünkre álltak időben a munkaeszközök és az anyagok. Nem mondom, előfordult, hogy valami hiány­zott, nem lehetett például kap­ni talpcsavarokat és tolózára­. kát. Mégsem álltunk le, a több ezer csavart, és a hiányzó al­katrészeket azonnal legyártot­tuk a gépműhelyben. A szere­lés idején pedig, ha kellett, tíz- tizenegy órát is dolgoztunk. — Megérte? — Tudja, jó érzés látni, ha valami úgy készül, ahogy el­képzelte az ember. Ami pedig az anyagiakat illeti, elégedett vagyok, 4 ezer forint körül alakul a keresetem. Kell is a Az érdi Bentavölgye Terme­lőszövetkezet egyre nagyobb szerepet vállal Érd és Százha­lombatta lakosságának áruel­látásból. Ma már tizenkét bolt­juk van a két településen, amelyekben tőkehúst, húské­szítményeket, tejet, zöldségfé­lét árusítanak. Igen kedveltek pecsenyesütőik is. A termelőszövetkezet hús­üzemében az idén 9000 sertést A Csepel Autógyár vezető­sége nemcsak a hatékonyabb termelés feltételeit biztosítja a j gyár többezer munkása szá- 1 mára, hanem a művelődés és a pihenés lehetőségét is bővíteni kívánja. Továbbra is jelentős támogatást biztosítanak a gyár művelődési központjá­nak, könyvtárának. A jövő év pénz, hiszen két gyerekünk van, s most gyűjtünk, hogy két év múlva hozzáfoghassunk sa­ját családi házunk felépítésé­hez. Háromszobás lesz, kis kerttel. Pontos ütemterv szerint Az építésvezetői irodában hatalmas, fényesre csiszolt fémbetűkkel van teli az asztal. Itt sincs összevisszaság, így aztán sorba betűzhetem: Döm- södi Dózsa Tsz szakosított szarvasmarhate lepe. — A telep kapujáról már csak ez hiányzik meg az utat szeretnénk még sóderral be-, szórni — mondja Varga Sán­dor építésvezető. — De ha egy­két órával később érkezik, már tényleg csak a seprűs brigádot találja itt. — Hogyan birkózott meg az építésvezetőség ezzel a nagy feladattal? — Építőmesteri részlegünk nem kis gyakorlattal rendelke­zik, mégsem volt könnyű a dolgunk, összehangoltan, nap­ra beosztott ütemterv szerint kellett biztosítani az anyago­kat, a gépeket, a munkaerőt. Július végén még szántóföld volt a telep helyén. 21 ezer | köbméter földet mozgattunk meg, kétezer köbméter betont építettünk be. A 18 méteres fesztávolságú vasszerkezeteket Dunaújváros szállította. — Gondolom, csak be kellett emelni a daruval... — Nem egészen, ugyanis túl pontosan dolgoztunk. A tőcsavarok helyét plusz-mí­nusz 5 mm-es pontossággal ké­szítettük el, így aztán, mivel a vasszerkezet 20 cm-rel növi- debb volt, traktorokkal kellett széthúzni, hogy a helyére te- hessük. Felülről lefelé épült _— Bizony, akadt bőven ta­lálékonyságot kívánó problé­ma, s a 70 ember irányítá­sa sem volt egyszerű — teszi hozzá Hegedűs József műveze­tő — a másik építésvezető Orbán Ernő és Gábor Antal nevében is mondhatom. — Ügy hallottam, a víztáro­lót is maguk készítették. — Méghozzá saját technoló­gia alapján — mondja nem kis dolgoztak fel. Jövőre már 12 000, 1977-ben pedig 15 000 sertés kerül ki innen. Tovább kívánják bővíteni tehenészetüket is a két telepü­lés zavartalan tejellátása érde­kében. Jelenleg a korszerű szarvasmarhatelepen 291 álla­tot tartanak, amelyek évi tej­átlaga 4217 liter 4.1 százalék zsírtartalommal. Szarvasmar­ha-állományukat 1980-ra 600 darabra kívánják emelni. elején százhúsz személyes üdülő építését kezdik meg Vonyarc­vashegyen. Ugyanitt tovább bővítik a gyermeküdülő épü­letét. Elkészültének határide­je: 1976. decembere. l%y tervezik, hogy jövő kará­csonyra a gyár munkásai már itt ünnepelhetnek. büszkeséggel Eipel Károly, a tsz agroszolgálatának lakatos­csoportvezetője. — Először a 150 köbméteres víztárló tetejét készítettük el, csőrlővel emel­tük a kívánt magasságba,. s ahogy az olajiparban, úgy épí­tettük felülről lefelé összehe- gesztve a saválló, rozsdamentes lemezből készült palástot. Nemcsak fele idő alatt készült el, mint a hagyományos, ha­nem kevesebb anyagból is, így mintegy 20—30 százalékkal si­került csökkentenünk a költ­ségeket. Ennek a víztárolónak ugyanis nemcsak a tetején he­lyezkedik el a víztartály, ha­nem az egész palástban. A telep minden férőhelyére 27 ezer forint építési költség esik, s a mai beruházási gya­korlat szerint a hasonló beru­házások kivitelezési ideje másfél-két év. Dömsödön te­hát az országos gyakorlathoz képest lényegesen olcsóbban és gyorsabban dolgoztak. — Mi tette ezt lehetővé? — kérdeztük Horváth Lászlótól, a szövetkezet párttitkárától. Gyorsítóit kisberuházás — Mindez szemlélet dolga is. Mi azt valljuk, nemcsak az a jó, ami drága! De ennél több­ről van szó. Idei terveink kö­zött két nagyobb beruházás megvalósítása szerepel. Az egyik a hízómarhatelep, a má­sik egy lucernaszárító és ta­karmánykeverő üzem. A kivi­telezés határidejét két eszten­dőben jelöltük meg. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak tavaly decemberi határo­zata után felülvizsgáltuk a terveket, és úgy döntöttünk, hogy egy feladatra koncentrál­juk erőinket a beruházás meg­gyorsítása érdekében. — Ügy tudom, a terveket is maguk készítették — fordulok Jóna István főmezőgazdászhoz. — Mindenekelőtt megnéztük több tsz és állami gazdaság szakosított telepét, tapasztala­tokat gyűjtöttünk az Állatte­nyésztési Főfelügyelőségen, és a Gödöllői Gépkísérleti Inté­zetben. Ezután alakítottuk ki elképzeléseinket, amelyek lé­nyege az volt, hogy az állat- gondozói létszám miatt maxi­málisan gépesítjük a munkát, más tekintetben a lehető leg­olcsóbb, de megfelelő megoldá­sokat építjük a tervbe. Ezért döntöttünk a dunaújvárosi könnyűszerkezet mellett. Az oldalfalak pedig üvegszállal erősített poliészter siklemezek- ből készültek. Az etetővályúk­ba kívülről géppel szórjuk be a takarmányt, nyáron pedig kinyitjuk az istálló falait és a szabadban tartjuk az állatokat. Tehát mélyalmos megoldással, abrakos hizlalást technológiá­ra, szabadtartásra rendezked­tünk be. Az egész telepen mindössze egy állatgondozóra van szükség, és egy gépkeze­lőre. Öt év alatt megtérül — Hogyan népesítik be a te­lepet? — Meglevő tehenészeti tele­peink túlzsúfoltak, innen 350 —400 tehenet szállítunk át, és állítunk be hizlalásra. Szó van arról, hogy egyszerű gazdasági társulás keretében más terme­lőszövetkezetek, gazdaságok is küldenek ide állatot, de ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, más megoldást ta- találunk. Jövőre mindenkép­pen benépesül az egész telep. És ami a legfontosabb, ha a költségekhez számítjuk a 40 százalékos állami támogatás összegét is, 5 év alatt megtérül ez a beruházás! K. Gy. A. Vessünk egy pillantást az eltelt öt esztendőre, a IV. öt­éves terv most véget érő idő­szakára. Mindenütt a fejlődés szembetűnő jeleit láthatjuk. Nagykátán is. Külső megjele­nési formájában nagy falu volt. Most pedig központjában már határozottan városias jel­leget ölt. Régóta járási székhely, 1968 októberétől nagyközség és elsősorban ez a tény szab­ta meg fejlődésének gyorsuló ütemét. A településfejlesztési koncepció alapján — mint kö­zépfokú ellátási központnak — beruházásai részben az egész járás igényeinek kielé­gítését szolgálják, de sok-sok előnyt jelentenek a nagyköz­ség lakosságának is. Megyei segítséggel. — Olyan előnyöket, amiket nem élvezhetnének, ha nem lenne Nagykáta nagyközség — állapítja meg Pocsai István, a nagyközség pártbizottságának titkára, aki a községi párt­házban éppen dr. Bozó István­nal, a nagyközség vb-titkárá- val tárgyal. — Az is kétségtelen, hogy a nagyközség saját erejéből az utolsó öt év alatt nem fejlőd­hetett volna ennyit. A megyei tanács a fejlesztéshez sok mii - lió forinttal járult hozzá — jelenti ki a vb-titkár. Mindketten hangsúlyozzák, hogy a nagyközség politikai, társadalmi, kulturális és gaz­dasági életének fejlesztéséért sokat tett fáradhatatlan mun­kásságával Nyitrai Ferenc ta­nácselnök. 1968 óta áll a ta­nács élén és azóta gyorsult meg az urbanizációs folyamat, a középfokú központ kialakí­tása. Huszonhatmillió csatornázásra Itt most csak a lakosságot érintő legfontosabb változá­sokra mutatunk rá. Legelső­nek a mindenki javát egyfor­mán szolgáló egészséges ivóvi­zet említjük. A vezetékháló­zat építése még a harmadik ötéves terv végén kezdődött meg, de 1971 végéig csupán két és fél kilométer készült el. csapból folyó víz és 48 közü­leti épületet, meg 39 ipari üzemet is bekötöttek a háló­zatba. Tíz-tizenöt esztendeje keve­sen gondolták, hogy majdan szennyvízcsatorna is épül Nagykátán. Ez év végéig 5087 folyóméter elkészült belőle. Ez persze még a belterületnek sem elég. Mégis nagyon nagy dolog: máris sok ház szenny­vízelvezetését oldotta meg. Igaz, a csatornaépítésre nem kis pénzt kellett fordítani, 26 millió 650 ezer forintba került — eddig. A belterület rendezése, új házhelyparcellázasok követ­keztében 56 kilométerre nőtt meg az úthálózat; ebből azon­ban mostanáig csak 15,6 kilo­méter kiépített. Sok még a nem szilárd burkolatú és sok a felújításra szoruló. A IV. ötéves terv időszakában az út­hálózat javítására megtett a tanács mindent, amit a ren­delkezésre álló pénzből meg­tehetett. Épül az új ABC A járdaépítéssel előbbre vannak. Az utcák hosszának csaknem a felét, összesen 23 kilométeren, az egyik oldalon betonlap fedi. Ebből tíz kilo­méter épült öt év alatt. Mi­után a járdaépítésnél csak a betonlapok megvásárlása ter­heli a tanácsot és azokat a la­kosság helyezi el társadalmi munkában, biztosra vehető, hogy a következő ötéves terv során legalább tíz kilométer­rel nő meg a kiépített járdák hossza. A villanyhálózat 6730 méter­rel növekedett a IV. ötéves terv időszakában és épült egy új transzformátorállomás. Tá­mogatásával ehhez js hozzá­járult a megyei tanács. Az ÁFÉSZ az épülő községköz­pontban áruházat, éttermet létesített. A vasútállomás mel­lett ABC-áruházat nyitott és csaknem kész a vásártéri is­kola mellett egy másik. A ke­reskedelmi hálózat további bővítését is tervezi az ÁFÉSZ. A telefongyár már hozzá­kezdett üzemének megna- gyobbításához. Körülbelül egy esztendő múlva további 500 embernek lesz abban munka­helye. A fejlesztésben legfeltűnőbb a néhány év leforgása alatt emelt több szintes házcsoport a községközpontban. A IV. öt­eves tervben 80 tanácsi bér­lakás helyett 83 épült és to­vábbi 42 lakás OTP-társas- házban. A terv szerint az öt év alatt 350 családi ház épült volna, de 440 készült el. A hgfontosabbak az óvodák, isko'ák — A fejlesztés, ismétlem, nem valósult volna meg, ha Nagykáta, a járási székhely nem lenne nagyközség — mondja a vb-titkár. Hozzáfű­zi, hogy a következő években természetesen tovább folyta­tódik az előrehaladás. — Egy bizonyos — ezek most ismét Pocsai István párttitkár szavai — a legtöbb erőt a gyermekintézmények fejlesztésére kell fordítani. Az általános iskolai tanítás kilenc különböző épületben folyik és a tanulóknak nincs napközi otthonuk. Szükség van ezer­személyes gyermekélelmezési konyhára. Túlságosan kevés a hely a bölcsődében, az óvo­dában. Szerencsére Nagykáta most már iparosodik és a vál­lalatok, de a tsz-ek, meg a fogyasztási szövetkezet és más gazdasági szervek támogatásá­ra a gyermekintézmények bő­vítésénél, építésénél számít­hatunk. Nem lesz hiány tár* sadalmi összefogásban. — Amióta Nagykáta nagy­község, tehát rövid hat és ne­gyed év alatt nagyot fejlődött — mondja a vb-titkár — ezt látja a lakosság, el is ismeri. Valamint azt, hogy a min­dennapi életben egyéb elő­nyöket is nyújt számára a nagyközségi jogállás. A ta­nács hatásköre nagyjában- egészében azonos a városi ta­nácsokéval és így az emberek úgyszólván minden hivatalos ügyüket itt helyben intézhe­tik el. A Bentavölgye Tsz ü lakosság jobb ellátásáért A Csepel Autógyár munkásainak Üdül# épül Vonyarcvashegyen L. E. Karrier Nem babra megy a játék rémlett fel ben­nem a régi, ámde bölcs mondás. Még­hozzá a Bosnyák téri piacon, ahol a minap gesztenye után kutattam. Ugyanis két neveletlen gyer­mekem anyja nem sejtve, hogy mily re­ménytelen feladatra kárhoztat, úgy ha­tározott : dióval tűz­delt gesztenyetoboz nélkül nincs kará­csony, szilveszterről nem is beszélve. (Kellet nekem előfi­zetni a Nők Lapjá­ra.) Éppen elég van a rovásomon, az elma­radt karácsony, a gesztenyetoboz nél­küli szilveszter nem száradhat a lelkemen. Nekivágtam hát a hajnali szürkületnek elhessegetve a mind nyilvánvalóbb gya­nút, hogy vállalkozá­som kudarcra van ítélve. Mert ravasz teremtmény a geszte­nye. Napi bevásárlá­saim során akárme­lyik üzletbe téved­tem, a hűtőpultról egyre csak pislogott rám, hol massza for­májában, a zöldsé­gesnél meg természe­tes állapotában. A karácsonyi bevásár­lást — elkerülendő az ünnepi tolongást — már jó tíz napja megkezdtem, de azóta — keressem bárhol is 1— nyoma veszett az ominózus téli cse­megének. Ennyit az előzményekről, ame­lyek miatt kishíján családi perpatvarrá alacsonyodott a sze­retet ünnepe, s majd­nem elmaradt az új esztendő is. A fenti mondás ak­kor ötlött fel bennem, midőn a piaci árusok standján az annyira óhajtott gesztenye he­lyett egyre-másra tar­kababot kínáltak — 28 forintért kilóját. Mindjárt rádöbben­tem, avult az imént idézett mondás, amely e termény ér­tékére utal. Régi karácsonyok elevenedtek meg lel­ki szemeim előtt, amikor a becsesebb karácsonyi ajándékok közé tartozott a 25 forintos narancs, s még inkább a banán. Ily alkalommal fény­kép is készült 13 éves magamról. Aztán későbbi esz­tendők kabaréműso­rai jutottak eszembe, amelyekben humoris­táink először vonják kétségbe a babba, kapcsolatos mondás korszerűségét. Mer, hiszen a 16 forintos bab már nem éppen gyerekjáték — kény­telenek lévén a gesz­tenyepürét ezután mindenütt gesztenyé­ből készíteni, mivel az az olcsóbb. A bab mai karrier­jét azonban akkori legmerészebb álma­imban sem sejthet • tem. Hétköznapi gyű möles lett a narancs a banán, ünnepi cse mege a bab. Egy szó mint száz változnak az idők. s nem lenne csoda, ha a legközelebbi barát, kártyacsatán már igenis babra menne a játék! Csak attól félek, joggal illetné­nek a hazárdírozás vádjával. Kovács György Attila Eredményekben gazdag, boldog új évet kíván valamennyi fogyasztási szövetkezeti, takarékszövetkezeti és lakásszövetkezeti tagnak, dolgozóinak a Pest megyei MÉSZÖV elnöksége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents