Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-29 / 303. szám
1975. DECEMBER 29., HÉTFŐ 3 népgazdaság 1976. évi terve A A népgazdaság 1975-ben eredményesen fejlődött. A nemzeti jövedelem a tervezettnek megfelelően, mintegy 5 százalékkal emelkedett. A növekedés a termelékenység emelkedéséből származott. Javult a termelés gazdaságossága, fokozódott az anyagi és pénzeszközökkel való takarékosság. A termelés hatékonyságának növekedése mindemellett a szükségesnél lassúbb, még nagyok a ki nem használt tartalékok. Az ipari termelés megközelítőleg a tervezettel, 6 százalékkal nagyobb a múlt évinél. Az átlagosnál nagyobb és a tervezettet meghaladta a vegyipar és a gépipar termelésének növekedése, a tervezettnél lassabban fejlődött a kohászat és a könnyűipar. Továbbra is lassú a termelés gyártmányösszetételének korszerűsödése és nem kielégítő a minden irányú exportképesség fejlődése. Az ipar a nagyobb termelést változatlan létszámmal, a termelékenység emelkedésével érte el. A munkaerőgazdálkodás azonban nem javult olyan mértékben, hogy lehetővé tette volna a helyenkénti munkaerőhiány megszüntetését. Az ipar állóeszköz-állománya több mint 8 százalékkal emelkedett. Eredményesen valósulnak meg a központi fejlesztési programok. Üj nagy létesítményeket helyeztek üzembe és növekedtek a vállalatok beruházásai. Az építési-szerelési teljesítmény mintegy 5 százalékkal nagyobb az előző évinél, a munka termelékenysége a korábbinál gyorsabban, a foglalkoztatott létszám kisebb mértékben emelkedett. A gyorsított ütemű megvalósításra kijelölt nagyberuházások kivitelezése megfelelő. A felújítási-karbantartási tevékenység a terv szerint fejlődött, nagyobb volt a lakosság részére végzett építés is. A mezőgazdaság termelése — a kalászos növényekben és a gyümölcsösökben jelentős károkat okozó kedvezőtlen nyári időjárás ellenére — mintegy 1 százalékkal haladta meg az előző évit. Búzából az előző évinél kevesebb, kukoricából több termett. Jelentős mértékben növekedett a napraforgó, valamint a cukorrépatermés, de alacsony a cukorki- hozataL Az elmúlt évekhez képest javult a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása. Az állattenyésztés termelése felülmúlta az elmúlt évit. A vágómarhatermelés meghaladta az 1974. évi szintet. Kedvezőtlen, hogy csökkent a szarvasmarha-állomány, valamint a tejtermelés. A vágósertés-termelés az előző évi magas színvonalhoz képest 3—4 százalékkal emelkedett, az év végi sertésállomány azonban kevesebb az egy évvel ezelőttinél. A közlekedés áruszállítási teljesítménye dinamikusan növekedett. Különösen erőteljes vpit a „közúti és a csővezetékes szállítás.,(ej.-, lődése.- Javult a személyszállítás színvonala. Átadták a forgalomnak a szolnoki személy- pályaudvart, továbbá az M—7 autópálya Nemzeti jövedelem A terv szerint a nemzeti jövedelem 1976- ban 5—5,5 százalékkal emelkedik. Ezt az ipari termelés 6 százalékos, a mezőgazdasági termékek termelésének mintegy 4 százalékos és az építőipari termelés 5—6 százalékos növekedése hozza létre. A termelés fejlesztése a hatékonyság erőteljes növelésével érhető el. A nemzeti jövedelem növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésével kell biztosítani, az anyagi termelés ágazataiban nem növelhető a foglalkoztatottak száma. Fontos tehát javítani a munka- és üzemszervezést, erősíteni a munkafegyelmet, fokozni az energia- és anyagfelhasználás gazdaságosságát, ésszerűen kell takarékoskodni. Szükség van a minden piacon eladható, korszerű és gazdaságosan előállitható termékek gyarapítására, meggyorsítva a műszaki fejlesztést, folytatva az elavult, gazdaságtalan termelés visszaszorítását, sőt megszüntetését. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az 1975. évinél és a nemzeti jövedelem emelkedésénél lassúbb ütemben, kb. 3 százalékkal növekedhet. A lakosság fogyasztása 4 százalékkal emelkedhet, a felhalmozás nem haladhatja meg az 1975. évi szintet. Ipar A terv szerint az ipari termelés 1976-ban mintegy 6 százalékkal, az V. ötéves tervben előirányzott’ átlagos éves ütemben nő. Folytatódik az ipar ágazati szerkezetének átalakítása, az átlagosnál gyorsabban fejlődik a villamosenergia-ipar, a vegyipar, a többi iparágban a korszerű, gazdaságos és versenyBalatonaligáig terjedő szakaszát. A személy* gépkocsik száma mintegy 85 ezerrel nőtt. A hírközlésben több mint 28 ezerrel több a távbeszélő főközpontok és mintegy 89 ezerrel a távbeszélő alközpontok állomásainak száma. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése gyorsabb volt a tervezettnél. Az egy főre jutó reáljövedelem a tervezett 3,5 százalékkal szemben 4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér a tervezett 2,5 százalék helyett 4 százalékkal nőtt. A bér- és jövedelemkiáramlás különösen az első félévben volt nagyobb a tervezettnél. A lakosság fogyasztása az előirányzott 4 százalékkal szemben több mint 5 százalékkal növekedett. A fogyasztói árszínvonal — az augusztusi ár- intézkedésekkel és a cukor decemberi áremelésével együtt — a tervezettel megegyezően, 3,6 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi áruforgalom növekedése folyó áron számolva mintegy 10 százalékos, felülmúlta a tervezettet. A tervben előirányzott 90 ezer lakás elkészült. Állami erőből mihtegy 37 ezer, a tervezettnél 2 ezerrel kevesebb, magánerőből viszont ennyivel több, mintegy 55 ezer lakást építettek. Az egészségügyi és szociális ellátás terén a gyógyintézeti ágyak száma a tervezett mértékben, 2200 ággyal bővült. A napi szakorvosi óraszám körülbelül 100 órával, az általános és gyermekorvosi körzetek száma 170 új egységgel növekedett. A bölcsődei helyek száma 3700—3800-zal bővült. A kulturális ellátás fejlesztését szolgáló oktatási létesítményék általában elkészültek. Az előirányzottnál jóval több óvodai hely létesült, az óvodában elhelyezettek aránya eléri a 78 százalékot. A szocialista szektor beruházásai a tervezett 5—6 százalék helyett mintegy 10 százalékkal haladták meg az 1974. évit. A leggyorsabban az állami nagyberuházások teljesítményei emelkedtek. Megkezdődött a tervben előirányzott három nagyberuházás, a 750 kV-os távvezeték, a Mecseki Ércbányászati Vállalat V. sz. üzeme, a Debrecen— Mátészalkai Finomkötöttárugyár kivitelezése. A vállalati beruházások meghaladták a tervezettet. Ezek nagyobb hányada gépbeszerzés volt. A készletek emelkedése az előző évhez képest mérséklődött, de a készletfelhalmozás így is nagyobb a tervezettnél. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom a tervezettnél gyorsabban növekedett. A behozatal növekedése meghaladta a kivitelét. A leggyorsabban a gépipari termékele kölcsönös szállítása emelkedett. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben a kivitel volumene nőtt,, a.behozatalé-csökkent.-rA külkereskedelmi mérleg egyenlege így a cserearányok további romlása ellenére az 1975. évihez hasonló lesz. képes termékeket előállító alágazatok termelése. Az iparban 1976-ban alapvető gazdaságpolitikai feladat az értékesítést szem előtt tartó változások végrehajtása: az 1975. évinél mérsékeltebben növekvő belföldi keresletet javuló színvonalon kell kielégíteni; a szocialista országokba irányuló kivitel az államközi megállapodásoknak megfelelően, az 1975. évihez hasonló ütemben emelkedik, a nem szocialista országokba irányuló kivitelt az 1975. évinél gyorsabb ütemben kell növelni. A jó végrehajtás mindenekelőtt a vállalatokon múlik, és megköveteli a műszaki fejlesztés gyorsítását, a termékszerkezet korszerűsítését, a termékek versenyképességének növelését, a vállalatok értékesítési tevékenységének javítását, piaci kapcsolataik fejlesztését Az iparban nincs lehetőség a foglalkoztatottak számának növelésére, így a termelés növekedését teljes egészében a munka termelékenységének fokozásával lehet csak elérni. Az ipar állóeszközeinek állománya 1976- ban mintegy 8 százalékkal emelkedik. Számos nagyberuházás fejeződik be, így a szovjet—magyar földgázvezeték kiépítése Lenin- város és Zsáinbok között, a Dunamenti Hőerőmű II. és III. ütemének, a székesfehérvári szélesszalag-hengermű II. ütemének megvalósítása, az Özdi Kohászati Üzemek folyamatos acélöntőművének, a Hejőcsabai Cementgyárnak, a Péti Nitrogénművek új műtrágya- gyárának, a Mohácsi Farostlemezgyárnak felépítése. A tervezett termeléshez a szükséges anyagok, a takarékos felhasználás mellett, biztosíthatók. Az alapvető anyagok és energia- hordozók tekintetében lényegében érvényben marad, egyes területeken kismértékben módosul a forgalmazás központi szabályozásának 1975. évben alkalmazott rendje. A vállalatokat az új körülményekhez való fokozottabb alkalmazkodásra fogja késztetni a szabályozó eszközöknek 1976. január 1-én életbe lépő módosítása, különösen a termelői árak változtatása és a vállalati jövedelmek nagyobb fókú központosítása. A központi intézkedések alapján a bányászatban, a villamos- és a kőolajfeldolgozó iparban, az építőanyag-iparban, a papír- és a nyomdaiparban, a fa és a fafeldolgozó-iparban, az élelmiszeriparban, valamint, az áruszállítás körében emelkednek a termelői árak. Az ipar belföldi termelői árszínvonala 7—7,5 százalékkal nő. Építőipar Az építési-szerelési tevékenységet 1976-ban ■5—5,5 százalékkal, az állami építőipari vállalatok termelésiét ennél gyorsabban, 6 százalékkal kell növelni. Az építőiparnak továbbra is alapvető feladata a folyamatban levő, elsősorban az 1976. évi befejezésre tervezett beruházások építési feladatainak végrehajtása, a kivitelezés időtartamának csökkentése. Üj és fontos feladat az Orenburg! gázvezeték építésében vállalt kötelezettség teljesítése. Az építőiparban dolgozók száma alig emelkedhet. Számolni lehet átmeneti, helyenként tartós munkaerőhiánnyal, ezért a termelés bővítését döntően a munka termelékenységének növekedésével kell elérni. Ennek módja a belső tartalékok fokozott kihasználása, elsősorban a korszerű termelés- szervezés és az építőipar gépesítésének fokozása útján. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelésnek — az 1975. év viszonylag kedvezőtlen eredményeihez képest — mintegy 4 százalékos növekedését irányozza elő. Ezt elsősorban a mező- gazdasági nagyüzemek erősödése, a korszerű agrotechnika elterjesztése, az iparszerű termelési eljárások megszilárdulása és bővülése biztosítja, de számol a terv a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználásával is. A termelői érdekeltség fokozása és a helyesebb árarányok kialakítása érdekében 1976. január 1-én emelkednek a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai. A terv szerint a növénytermelés több mint 6 százalékkal növekszik. Gabonából — a vetésterület növelését ' és a terméshozamok javulását figyelembe véve — az 1975. évinél mintegy 6—7 százalékkal nagyobb termés betakarítására lehet számítani, ami az ország kenyérgabona- és abraktakar- mány-szükségletének kielégítése mellett gabonaexportra is lehetőséget ad. Növekszik az ipari növények (elsősorban az olajosnövények), valamint a zöldségfélék vetésterülete és termésmennyisége. Az állattenyésztés termelése 1 százalékkal növekszik. A szarvasmarha-állomány kis mértékű emelkedésén belül a tehénállományt legalább 2,5 százalékkal, a nagyüzemekben ennél gyorsabban kell növelni. A sertésállomány 6 százalékkal, ezen belül a kocaállomány mintegy 10 százalékkal nő. Közlekedés, hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítménye 1976-ban is dinamikusan, 7 százalékkal fejlődik. A várható szállítási igények kielégítése érdekében a járműpark fejlesztésével egyidejűleg javítani kell a szervezettséget, biztosítani az egyenletes és folyamatos rakodást, a kapacitás jobb kihasználását. A vasút járműállománya korszerű villamos- és Diesel-mozdonyok, személy- és teherkocsik, a közúti közlekedésé nagy teljesítményű autóbuszok és tehergépkocsik beszerzésével fejlődik. 1976 végén átadják a forgalomnak a budapesti metró észak—déli vonalának Deák tér és Nagyvárad tér közötti szakaszát. 1976-ban 77 ezer új személygépkocsi kerül forgalomba, körülbelül 68 ezer a lakosság tulajdonaként. A hírközlésben több mint 21 ezerrel nő a távbeszélő főközpontok és 14 ezerrel a távbeszélő alközpontok állomásbefogadó képessége. A lakosság életszínvonala, életkörülményei Az 1976. évi terv fontos társadalompolitikai feladatnak tekinti, hogy tovább emelkedjék a lakosság életszínvonala, javuljanak életkörülményei. A növekedés üteme azonban az 1975. évinél szerényebb lehet. A terv szerint a lakosság pénzbevételei 9 százalékkal emelkednek, ezen belül a nominálkere- setek átlagosan 6—6,5 százalékkal nőnek. A központi árintézkedések és a piaci árváltozások együttesen 4,5 százalékkal emelhetik a fogyasztói árszínvonalat. Az egy főre jutó reáljövedelem így 3 százalékkal, aa egy keresőre jutó reálbér 1,5 százalékkal lesz magasabb az 1975. évinél. A reáljövedelmek és reálkeresetek tervezett ütemű növekedését az 1976. évi intézkedési és a szabályozó rendszer módosításai biztosítják. Emelkedett, illetve emelkedik a bölcsődék és óvodák dolgozóinak, valamint a papíriparban több műszakban foglalkoztatottak bére Nő a nyugdíjak rendszeres évi növekedésének minimális összege. Folytatódik a munkaidő-csökkentés az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a közlekedés területén. Csökken a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a nyugdíjkorhatár. A terv a helyesebb árarányok kialakítása, a termelés és a fogyasztás szerkezetének befolyásolása érdekében központi fogyasztói ár- intézkedéseket is tartalmaz. Az intézkedések az építőanyagok, a bútorok, a papíripari termékek egy részére, néhány más, nem alap-, vető termék és szolgáltatás árára, valamint az áruszállítási díjtételekre terjednek ki. Az év során emelkedik a hús- és húsfélék ára, egy időben külön kiegészítő juttatásokat kapnak a bérből élők. A terv — folyó áron számítva — a kiskereskedelmi forgalom 9—9,5 százalékos növekedését irányozza elő. Előírja, hogy a termelő és a kereskedelmi vállalatok kiegyensúlyozott, javuló színvonalú áruellátást biztosítsanak. Jelentősen növekszik a lakásépítésre fordított összeg, amelyből mintegy 82 ezer lakás épül fel. Ebből 28 ezer lesz az állami és 54 ezer a magánlakás. Az egészségügyi és szociális ellátást javítva, a gyógyintézetek 2900 ággyal bővülnek. A járóbetegellátás közel 60 általános és gyermekorvosi körzet, valamint további 500 szakorvosi napi munkaóra megszervezésével fejlődik. A bölcsődei hálózat mintegy 3600 hely- lyel bővül. A szociális otthoni helyek száma 540-nel növekedik. A terv kiemelt feladatnak tekinti az óvodák, az általános' iskolák és a szakmunkás- képzés fejlesztését. Az óvodai helyek száma várhatóan 14 ezerrel nő, s az óvodában elhelyezett gyermekek aránya 80 százalék fölé emelkedik. Az általános iskolai új osztálytermekkel bőyül a körzeti iskolahálózat. Tovább javulnak a szakmunkásképzés feltételei. Beruházás A belföldi felhasználás növekedésének mérséklésével összhangban 1976-ban a felhalmozás nem, vagy csak kismértékben növekedhet. A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 148—150 milliárd forintot— össze? hasonlító árakon az 1975. évinél 1—2 százalékkal többet — lehet felhasználni. Az átlagosnál gyorsabban növekednek a villamosenergia-ipar, a kohászat, a gépipar, a vegyipar beruházásai, valamint a lakásépítésre és közműfejlesztésre jutó összegek. A rendelkezésre álló beruházási eszközöket nagyobbrészt a már megkezdett beruházások folytatására és minél előbbi üzembe helyezésére kell fordítani. A beruházásoknak mintegy fele lesz állami beruházás. Folytatódik a kijelölt nagyberuházások gyorsított ütemű megvalósítása. A folyamatban levő beruházások nagy ráfordításigénye miatt csak három új nagyberuházás, a Dunai Vasmű konverteres acélművének, a Tiszai Vegyi Kombinát polipropiléngyárának és a Zalaegerszegi Hűtőháznak kivitelezése kezdhető meg. A terv a vállalati beruházások korábbinál szerényebb mértékű növekedését teszi lehetővé. Ezért különösen fontos, hogy a vállalatok az eszközöket takarékosan, elsősorban a konvertálható exportárualapok bővítésére, a termelékenység javítására, a kedvezőbb gyártmányszerkezet kialakítására, főleg rekonstrukciós jellegű beruházásokra használják fel. A terv azzal számol, hogy kiegyensúlyozott anyagellátás és a vállalatok beszerzési tevékenységének javulása mellett a készlet- növekedés az 1975. évinél kisebb lesz. Kü Ikereskedelm i forgalom Az 1976. évi terv a nemzetközi kapcsolataink jelentős bővülését, a külkereskedelmi forgalomnak a népgazdaság szükségleteivel és a gazdasági egyensúly követelményeivel összhangban levő fejlődését irányozza elő. A szocialista országokat illetően a forgalom tervszerű fejlődését az államközi megállapodások alapozzák meg. Szélesednek az együttműködés különböző formái,' erősödik a szocialista integráció. Az a célunk, hogy behozatalunkat minél nagyobb részben a szocialista országokból biztosítsuk, ennek megfelelően növekedjék a kivitelünk is. A terv azzal számol, hogy bővülnek a kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal. A külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli a kivitelnek a behozatalnál lényegesen gyorsabb növekedését. A terv ezért írja elő egyfelől a behozott termékekkel való ésszerű takarékosságot, másrészt az exportképes termékek termelésének gyors növelését, a külkereskedelmi munka lényeges javítását. ★ ötéves terv céljai a gazdaságirányí- érdekében dolgoz- munkával segítse Az 1976. évi népgazdasági terv teljesítése alapvető feltétele az V. megvalósulásának. A célok reálisak. A Minisztertanács elvárja, hogy tás minden vezetője megértse a rá háruló feladatokat, végrehajtásuk zék. Felkéri hazánk minden polgárát, hogy öntudatos és fegyelmezett elő a terv céljainak valóra váltását. A jövő évi terv fő célja A népgazdaság 1975-ben a tervezett ütemben fejlődött, az elért eredmények jó alapot biztosítanak a további fejlesztéshez. Számolni kell azonban azzal, hogy a külkereskedelmi cserearányok romlása és a nagyobb belföldi felhasználás következtében fokozott erőfeszítésre van szükség. Az V. ötéves terv teljesítése érdekében 1976-ban mindenekelőtt a társadalmi termelés és a felhasználás hatékonyságának erőteljes növelését, a gazdasági egyensúly javítását, az export növelését kell biztosítani. Ehhez kell szabni az igényeket. Biztosítani kell a nemzeti jövedelem termelése és a belföldi felhasználás, a külkereskedelmi forgalom, az állami költségvetés bevételei és kiadásai, valamint a belföldi vásárlóerő és az áruforgalom tervezett arányait. Az 1976. évi népgazdasági terv e feladatokat állítja a gazdasági munka előterébe. A terv e fő feladatokhoz igazodva irányozza elő a termelés dinamizmusának fenntartását, gazdaságosságának fokozását; a belföldi felhasználás növekedési ütemének mérséklését; a szocialista országokba irányuló áruforgalom fejlesztését a nemzetközi megállapodásokkal összhangban; a nem szocialista országokba irányuló kivitelnek a behozatalt jelentősen meghaladó növekedését; a társadalmi tiszta jövedelemnek az állami pénzalapokban való nagyobb központosítását.