Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-29 / 303. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóvá­hagyta a népgazdaság fejlesztésének 1976. évi tervét, amelyet a IV. ötéves tervben elért gazdasági fejlődésre alapozva, a kialakult bél­és külgazdasági feltételek, valamint az V. öt­éves terv fő gazdaságpolitikai céljainak figye­lembevételével dolgoztak ki. (A jövő évi népgazdasági tervről kiadott közleményt lapunk 3. oldalán tesszük közzé.) A felszabadulás óta többet fejlődött Vác, mint azelőtt évszázadok alatt A városi pártbizottság és a városi tanács együttes ütése A városi pártbizottság és a városi tanács együttes ülésével tegnap délután befejeződött Vácott az az ünnepségsorozat, amely egy esztendővel ezelőtt, a várossá nyilvánítás 900. év­fordulója alkalmából kezdő­dött. A zeneiskola dísztermé­ben rendezett ünnepi ülésen a pártbizottság és a tanács tag­jain kívül részt vettek a párt- szervezetek titkárai, a tömeg­szervezetek vezetői, az üzemek, intézmények képviselői és meghívottak. Ott volt Nagy Miklós, Vác város országgyű­lési képviselője, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese, Bodor Zoltán, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkárhelyettese, Pelczéder Tibor, a Hazafias Népfront váci városi bizottsá­gának titkára, Benedek János, Gödöllő tanácselnöke és Krí­met János, a váci járási hivatal vezetője. Értékeinket a dolgozó nép teremtette meg Az ülést Papp József, a váci városi pártbizottság el­ső titkára nyitotta meg. Ünne­pi beszédet dr. Lukács Ferenc, a városi tanács elnöke mon­dott. Méltatta a város 900 éves fejlődését, hangsúlyozta, hogy azokat az értékeket, amelyek Vácott a történelem folyamán létrejöttek, a dolgozó nép al­kotó munkája teremtette meg, A dolgozó emberele, jobbágyok, zsellérek, kézművesek, iparo­sok, munkások — dacolva ta­tárral, törökkel, némettel — újból és újból felépítettek és fenntartották a várost A továbbiakban a város történetének kezdeteivel fog­lalkozva kiemelte, hogy a vá­rossá nyilvánítás után alig több mint másfél évszázaddal Vác már szépen gyarapodó kö­zépkori település. A tatár pusz­títás után új élet teremtődött a Duna partján. Termékeny ta­lajra talált a városiban a re­neszánsz és p humanizmus is, s bár a törökök alatt ismét megbénult a fejlődés, a város népe később fáradhatatlan munkával fölépítette a ma is ismert barokk kisvárost. A továbbiakban a történel­mi eseményeket elemezve ki­emelte a városi tanács elnöke, hogy a nemzetiségi független­ségért vívott harcokban Vác népe mindig a haladás, a sza­badság oldalán állt. Ezt bizo­nyítják a Rákóczi-féle és az 1848-as ’49-es szabadságharc eseményei is. A szabadságharc leverése után mozgás, változás csalt a kiegyezés után következett be. Bár a fejlődést akadályozta az a szűk látókörű, egyoldalú egyházpolitika is, amely — fél­ve a munkásság növekedésétől —, ahol csak lehetett, akadá- - lyozta vagy .gátolta az iparte­lepítést. A század utolsó évti­zedében azonban mégis jelen­tős ipar honosodott meg a vá­rosban. Ezzel kapcsolatban — mél­tatva a munkásmozgalom kez­deteit — hangsúlyozta az elő­adó, hogy a század első két év­tizedében a váci munkásság öntudatos, harcokban edzett, egységes osztállyá kovácsoló- dott. Ezt bizonyítják a Tanács- köztársaság eseményei, vala­mint az a helytállás, amelyet a bosszúállás és megtorlás idő­szakában, a Horthy-korszak több mint két évtizede alatt a váci munkások tanúsítottak« Forradalmi változások A továbbiakban az előadó részletesen ismertette a fel- szabadulás eseményeit és rámutatott, bogy az új élet megteremtésében a kezdemé­nyezést, mint mindenütt az országban, Vácott is a legha­ladóbb, legdinamikusabb em­berek, a kommunisták ragad­ták kezükbe, a tennivalók­ból ők vállalták a legtöbbet. Ennek köszönhető, hogy a felszabadulás utáni eszten­dőkben nem volt sem a gaz­daságban, sem a kultúrában, sem az egészségügyben, sem a társadalmi életben olyan terület, ahol ne követke­zett volna be a múlthoz ké­pest gyökeres, forradalmi változás. A város az utolsó 30 évben, de annak is az utolsó kétharmadában, töb­bet fejlődött, mint azt meg­előzően hosszú évszázadok alatt. Ma mintegy 44 üzem és vállalat működik a városban, amelyek most, a IV. ötéves terv végén már több mint 5 milliárd forint termelési ér­téket adnak a népgazdaság­nak. Az elmúlt 15 évben mintegy 4500 lakás épült. So­kat javult a kereskedelmi el­látás és a szolgáltatás is. Az egészségügyi és szociális el­látottság legfőbb mutatója a ma már csaknem ezerágyas új kórház, s az, hogy ma 136 orvos és több mint 900 más egészségügyi dolgozó vigyáz a váro^, népének egészségére. Az elmúlt 30 évben Vác is­kolaváros lett. Ma 15 iskolá­jában több mint 6 ezer fia­talt csaknem 400 pedagó­gus oktat és nevel. Foglalkozott a városi ta­nács elnöke a tennivalókkal és a gondokkal is. Ezek kö­zött első helyen említette a lakásépítés további fokozá­sát, a szolgáltatások fejlesz­tését. Befejezésül hangsúlyoz­ta, hogy a város nyugodtan nézhet a jövő elé: a város munkásságának, szövetkezeti parasztságának, alkotó ér­telmiségének, minden pol­gárának áldozatos, segítő­kész helytállásával indulhat­nak az újabb évtizedek, év­századok felé. Kitüntetések A nagy tapssal fogadott ün­nepi beszéd után dr. Lu­kács Ferenc átadta a városi tanács által adományozott kitüntetéseket. Vác díszpol­gára lett Urban Gyula nyug­díjas nyomdaigazgató, a vá­rosi nyomda első munkás­vezetője, aki a tanács meg­alakulása óta egyfolytában tanácstagként is dolgozik. A magas kitüntetést politikai, gazdasági és társadalmi mun­kájáért kapta. Vác városért kitüntetést ka­pott dr. Harsányt Irén nyu­galmazott iskolaorvos. Kovács László ÁFÉSZ-elnök, Ko­vács Sándor általános iskolai igazgató, Makiári József kar­nagy, Molnár János, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Szabó László, az Egyesült Izzó vá­ci gyárának tmk-lakatosa. Tanácstagi munkáért emlék­éremmel tüntették ki Bara- zutti Sándort, az Egyesült Izzó váci gyárának csoportvezetőjét, Lánchegyi Emmát, a Cement- és Mészmű osztályvezetőjét, Kiszel Jánost, a vízmű nyug­díjas igazgatóját, Rónai Fe­rencet, a posta értékcikkhiva­talának dolgozóját, és Vogel Gyulát, a Könnyűipari Gép­gyártó Vállalat 7. számú gyá­rának igazgatóját. A 900 éves jubileum alkal­mából alapított emlékpla­kettet 61 -en kapták meg. Új magyar zenemű bemutatója Az ünnepség második ré­szében nagy sikerű zenei műsor következett. Fellépett — Bogá- nyi Tibor karnagy vezetésével — a városi KISZ-kórus, a Madách Imre művelődési otthon tánccsoportja, a Musica Humana zenekar — Erdélyi Sándor vezetésével — és a Vox Humana Makiári Jó­zsef vezényletével. A Mu­sica Humana bemutatta Far­kas Ferenc Kossuth-díjas ze­neszerző erre az alkalomra írt és az ünnepi ülésen elő­ször bemutatott Contrafacta Hungarica című művét. A bemutatón a zeneszerző is részt vett. Ö. L. Dr. Lukács Ferenc átadja a kitüntetést Urbán Gyulának. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A ME XIX. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM ÁRA «0 FILLÉR 1975. DECEMBER 29., HÉTFŐ HANOI \ VÖK nemzetgyűlésének Szombaton délután befejező­dött a VDK nemzetgyűlése ötödik ülésszakának 2. ülése. A záróülésen került sor Ton Duc Thang beszédére. — A nemzetgyűlés ülésének felelős napjait az egész ország ünnepként tartotta számon — mondotta az államfő. Kifejez­te meggyőződését, hogy a ta­vasszal sorra kerülő ország­egyesítő általános választások előkészítésében az egész viet­nami nép aktív részt vállal, s olyan képviselőket választ, akik méltóak lesznek a nagy feladatra, amellyel a nemzet történelme legfényesebb idő­szakában megbízza őket. Utolsó napirendi pontként a nemzetgyűlés I jóváhagyta az egyesítést előkészítő konzultá­ciós tanácskozásokon elért eredményeket, az 1976. évi népgazdasági tervet és a költ­ségvetést. Alekszej Koszigin Törökországban Felavatták az acélkohászati üzemet Iskenderunban vasárnap ün­nepélyesen felavattak egy fémkohászati üzemet, amely szovjet—török együttműködés keretében épült. Az avatáson részt vett a Szovjetunió kormányküldöttsé­ge, Alekszej Koszigin minisz­terelnök vezetésével, valamint Süleyman Demirel török kor­mányfő. Az ünnepség alkalmából nagygyűlést rendeztek, ame­lyen a szónokok hangsúlyozták az üzem jelentőségét az ország gazdaságfejlesztése szempont­jából. A nagygyűlésen felszólalt Alekszej Koszigin és Süleyman Demirel. A szovjet kormányfő hang­tött be a török textilipari ká­derek képzésében. A Szovjetuniónak — folytat­ta Koszigin —, szándékában áll fenntartani és fejleszteni a hagyományos baráti együttmű. ködést déli szomszédjával — Törökországgal. Ezzel kapcso­latban megemlítette, hogy nemrégiben helyeztek üzembe egy alumíniumipari kombiná­tot, egy kőolajtisztító üzemet és egy kénsavgyárat szovjet köz­reműködéssel. A Szovjetunió segíti Törökországot az iparo­sítási feladatok megoldásában és az iskenderuni kohómű üzembe helyezése fontos lépés ebben az irányban — mondot­ta. A török miniszterelnök súlyozta, hogy már hagyomá- a nagyszabású létesítményt „az nyossá vált a gazdasági együtt­működés a Szovjetunió és Tö- törkország között: A kezdetét még a 30-as években megvetet­ték, amikor szovjet szakembe­rek közreműködésével felépült Törökországban két textilkom­binát. Ez lényeges szerepet töl­állandóan fejlődő szovjet—tö­rök gazdasági kapcsolatok nagyszerű jelképének” nevezte. Demirel köszönetét fejezte ki a Szovjetuniónak azért a segítségéért, amelyet a török nemzeti ipar megteremtéséhez nyújt. Agostinho Neto nyilatkozata: Angola hős népét nem lehet megfélemlíteni Agostiiního Neto, az Angollal Népi Köztársaság einöike, a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában a tölbbi kö­zött hangoztatta: A függetlenség kihirdetése és az az út, amelyre az ango­lai nép lépett, nem tetszik az ország ellenségeinek. * Azok, akik a közelmúltban a gyar­matosítólkat segítették, most arra törekszenek, hogy meg­fojtsák a fiatal köztársaságot. Az elnök az angolai nép első számú ellenségei között emlí­tette az Egyesült Államok ve­zette nemzetközi imperializ­must, a Dék-afrikai Köztársa­ságot, valamint Zairét, továb­bá néhány más ország árulói­ból és bűnözőiből toborzott zsoldosokat. Agostinho Neto a továbbiak­ban kijelentette, hogy az an­golai kormány és nép különö­sen hálás a Szovjetuniónak és a világ több más haladó orszá­gának, amelyek a nehéz idő­ben önzetlenül és bőségesen támogatják Angolát. Az An­golai Népi Köztársaságot elis­merte sok afrikai és más or­szág. A folyamat folytatódik. Ezzel összefüggésben az ország I legfontosabb külpolitikai fel­adata, hogy a világ államai túlnyomó többsége részéről el­érje a diplomáciai elismerést A belső problémák között az elnök elsősorban a gazdasági nehézségeket említette. Az Angolai Népi Köztársa­ság elnöke nyilatkozata végén meggyőződését fejezte ki, hogy a köztársaság hős népét nem lehet megfélemlíteni, a nép és hadserege győzelmet anat, és felszabadítja az ország egész területét az intervenciósok és a bábrendszerek megszállása alól. A Ikotókedv; hivatásszeretet Ifjúmunkások versenymozgalma a megyében A fiatal munkások szakmai versenyei hivatásuk megfelelő elsajátítását, erejük felmérését segítik. Egy-egy vetélkedőt hó­napokig tartó felkészülés előz meg. Ma már többnyire az a gyakorlat, hogy a fiatalok ösz- szekapcsolják a szakmai vetél­kedést a politikai ismeretszer­zéssel, s így felmérhető: mi­ként igazodnak el a világ ese­Az ünnepi ülés résztvevőinek egy csoportja. Koppány György felvételei ményei, a bel- és, külföld gaz­dasági életének folyamatai kö­zött. Figyelemre méltó tény: Pest megye üzemeiben 7463 brigád működik, 75 ezer 644 taggal. Közülük tavaly év végéig 4468 nyerte el a szocialista címet. A szocialista brigádok 49 908 dol­gozója közül pedig 26 420 a harminc év feletti fiatal. Az ifjúság egyre szélesebb rétegei kapcsolódnak be a ver­senymozgalomba. Igazolja ezt: tavaly 262-en szerezték meg a Kiváló ifjú_ és szakmunkás, 391-en pedig A szakma ifjú mestere címet Pest megyében. A legképzettebb mérnököknek kijáró kiváló címet 91-en nyerték el. A fiatal műszakiak és köz­gazdászok tanácsai idén is ■meghirdették szakmai vetélke­dőiket, amelyekbe bekapcsolódott szinte va­lamennyi Pest megyei nagyüzem. Az első szakasz, a helyi verse­nyek, a közelmúltban fejeződ­tek be, s a napokban kezdőd­nek az ágazati vetélkedők. Újszerű kezdeményezés — az Alkotó ifjúság pályázat és kiállítás — terebélyesedik im­már versenymozgalommá. A KISZ Központi Bizottsága ta­valy meghirdetett pályázatára mintegy 500 alkotás érkezett be idén Pest megyéből, s közü­lük sok a megvalósítható ötlet, ügyes elgondolás. E vetélkedés előnye a sokrétűség, hiszen a fiatalok munkadarabokat, mo­delleket, festményeket, szobro­kat is készíthetnek, attól füg­gően, ki mihez érez magában elhivatottságot. A fiatalok ötletgazdagságát pedig a következő példa is szemléletesen igazolja. Tavaly 4927 — termelést segítő és korszerűsítő — újítást nyújtottak be Pest megyében, s közülük 2130-at elfogadtak, megvalósítanak. Az újítók kö­zött 1376 fiatalt találhatunk. Vagyis a szakmai ismeretek, tudás és tapasztalatok meg­szerzéséhez is elegendő lehet néhány év, ha megfelelő hiva­tásszeretet is párosul hozzá. V. P. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Nepál nemzeti ünnepe alkalmából távirat­ban fejezte ki jókívánságait Birendra Bir Bikram Sah Devanak, Nepál királyának. A népgazdaság 1976. évi terve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents