Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-25 / 302. szám

mr Mtsvn hIdud KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI HIS8D03 VÁCI MAPUhmmB.ginfitt «JTAA • I tfVri lygiH A pT~!r r ^ i t, v ii HÍRŰ r Ár HB an .Will. KVITM.TAM. H9. SZADI iVOIKLIt I:«- PENTF.K XU. P.\TOt.V.\M. *79. SZA.M IS*I NOVEMBER t9. rtVTTK XVUt ÉVFOLYAM. SW. SZÁM 1971 NOVEMBER 3 Kétszáz vagonos h űtőtároló Teljesen gépesítik az anyagmozgatást A ceglédi vasútállomás kö­zelében, a messze futó sínek mellett, mint óriási szem sza­loncukor, csillogó új épület áll. Ami a távolból fénylő sztaniolbevonatnak látszik, va­lójában szendvicspanel: vé­kony alumínium lapok közé szorított, huszonöt centis hun­garocell lemez béleli, burkolja a város első hűtőtárolóját. A Kanál helyett villanyfúró A nagy munkához tavaly ősszel fogtak hozzá a Bács me­gyei Állami Építőipari Válla­lat munkásai. Az alapozás után, az idei tavaszon lerak­ták a vasbeton és az acélpil­léreket tartó kelyheket, majd magukat a vázelemeket. Az­óta szorgoskodik a helyszínen a többiekkel a Kossuth szocia­lista brigád. Bezzegh Ferenc, a szerelő­brigád vezetője: — Két éve együtt a csapat. Cegléd új lakónegyedében épí­tettünk már tízemeletes to­ronyházat, négyemeletes lakó­házakat, itt azonban merőben más munkafogásokat kell al­kalmaznunk. Talán el sem hi­szik, brigádunk tagjai kőmű­vesek, ácsok, segédmunkások. Fenn a magasban, állvány­zaton dolgoznak az emberek. Villanyfúró süvölt, gyorsan mozog a szegecshúzó, valaki a villáskulcsot kéri. — Sikerült túljutnunk a kez­deti nehézségeken, már rutint is szereztünk. Egyik társunk, Balogh Károly katona. Amikor szabadságot kapott, visszajött megnézni, hogyan haladunk. Várjuk már, nemsokára lesze­rel. Kell a segítség, számítunk rá, dolgos ember. Mérnökök, technikusok, szakmunkások A holnapután erdőit ültetik HAJDANÁBAN az ég adományának tekintet­ték az erdőt, vadon nőtt, s ha pusztította boldog-boldogta­lan, a véletlenre bízták, újra besűrűsödik-e? A XIX. század első felében a Selmeci Bányá­szati Akadémia azonban már erdészeti tanszéket is létreho­zott, mert egyre csökkent az erdővagyon, gondoskodni kel­lett szakszerű pótlásáról. Az egykor Selmecen végzett első erdőmémökök követőit az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság váci kerületé­ben is megtaláljuk. Vezetőjük Móró Ferenc. Tőle tudjuk meg( hogy a váci kerületbe? tarto­zó, négyezer hektárnyi erdő püspöki tulajdon volt, s első­sorban nem is a favagyon, ha­nem a sűrűben rejtőző vadak miatt büszkélkedtek vele. A MAI ERDÉSZEK mérnökök, technikusok, s aki­ket régen favágóknak titulál­tunk, ma fakitermelő szak­munkások. Nehéz a dolguk, sokan emiatt tagadják, hogy az erdei munkának valamifé­le romantikája lenne. Hivat­koznak arra, hogy a váci ke­rületben is modern gépekkel dolgoznak, helikopterről szór­ják a fák kártevőit pusztító vegyszereket, mindennapos szerszám a motoros fűrész — odalett a régi hangulat. Más­hol már nagy teljesítményű favágó kombájn is dolgozik. A gépek mellett azonban még mindig nagy az ember felada­ta is az erdőben. A teherautó, a mikrobusz csak a hegy lá­báig viheti a munkásokat, az­tán sárban, hóban lehet ka­paszkodni felfelé. S ha felér­tek, a melegedésre gyújtott tűz mellett önthetik ki a hó le­vét a csizmaszárból. A moto­ros fűrész forradalmasította ugyan a fakitermelés izzasztó munkáját, de aki kezeli, oly­kor számíthat rá, ha nem vé­dekezik, a zúgás folytán előbb- utóbb veszít a hallásából, a rázkódást megsínyli a gyom­ra. Az úttalan utakon az okos gépek is szenvednek, s veze­tőik minden tudására szükség van, hogy négy keréken ma­radjanak. — Miért vállalják mégis? — kérdezzük Rotter Istvánt és Bakos Istvánt. Mindketten év­tizedeket töltöttek erdei mun­kával. Akárhogy is kezdődik a vá­lasz, a vége csak az, hogy sze­retik az erdőt, s folytatják a családi hagyományt. Hason­lóan gondolkoznak többségben levő fiatalabb társaik is: sze­retik a férfias munkát, sar­kallja őket, hogy nemcsak a mának, hanem az ezután szü­lető nemzedéknek is dolgoz­nak. Móró Ferenc ERDÉSZETVEZETÖ elmondja, hogy évente kö­rülbelül 12 ezer köbméter fát adnak az országnak, csak­nem a fele jó minőségű ipari fa. S hozzáteszi azt is: a fának nagy jövője van, nem­csak a környezetvédelemben, de az iparban is fontos a sze­repe. Példaként csak annyit említ, hogy olyan üzemekben, amelyek levegőjébe lúgos, sa­vas gáz vagy sópára kerül, a a faszerkezet sokkal -idötállóbb, mint az acél. Ezért a tudatos erdőgazdálkodás, az erdőtele­pítésre költött milliók. Pedig ritka az erdőtelepítésnél hosz- szabb idő után megtérülő be­ruházás, hiszen a ma elülte­tett mag csak egy évszázad múltán érik vágás alá. A Naszály északi oldalán, Katalin-pusztától nem messze, .der. különleges széfiSeRű völgy húzódik. Füve selymes, fái évszázadosak, s közöttük csendes patak folydo- gál. Móró Ferenc tervei sze­rint, hétvégi üdülőparkot le­hetne ott létrehozni a város­lakóknak. A patak duzzaszt­ható, csónakázó-, horgászótó lehetne a völgy egyik része, melette úttörőtábor, szabadté­ri sportpálya, arrébb talán szánkólesikló. KARÁCSONY ELŐTT néhány héttel a váci erdészet dolgozói ötezer fenyőfát küld­tek Egerbe, Budapestre, hogy feldíszítve, örömet szerezzenek a gyerekeknek. A legszebbek közül négyszázat azonban ők vittek haza, azok, akik há­rom éve ültették, s azóta gon­dozták valamennyit. Csutak András Metsző szél fúj, a magasban még hidegebb lehet. A fém­lapokat, szerszámokat fogva, elgémberedik az ember keze. Lent, három hatalmas üst alatt, vígan pattog a tűz, a kátrányt melegítik. Sarkvidéki éghajlat Partus László, a beruházás műszaki ellenőre elmondja, hogy a hivatásos építők segí­tői a PENOMAH ceglédi gyá­rának KISZ-esei és szocialista brigádjainak tagjai. Sok tár­sadalmi munkát végeztek : ajánlottak fel a továbbiakra is. A kétezer tonna hús elhe­lyezésére alkalmas tárolóban négy gyorsfagyasztó hűtőala- gút mínusz 37 fokra fagyaszt­ja az árut, mely aztán hatal más termekbe kerül. E ter­mekben állandóan mínusz 25 Celsius fok lesz a hőmérsék­let. A sarkvidéki éghajlatú munkahelyen teljesen gépesí­tik az anyagmozgatást. Kere­teken tárolják a húst, amelyet villás targoncával visznek a kí­vánt helyre. A csontig hatoló hidegben dolgozók számára megfelelő melegedőről gon­doskodnak. Nélkülözhetetlen láncszem Taracsák István, a beruhá­zás felelőse, a további teen­dőkről tájékoztat — A hűtőház már áll, most készül hőszigetelt alja. Mellette a hűtőgépházat alapozzák. He­lyet kap egy transzformátor-ál­lomás is, hiszen „nagyevő” lesz az új létesítmény: nemcsak a sok húst nyeli el, hanem, ha működni kezd, háromszor any - nyi villanyáramra lesz szük­sége a PENOMAH ceglédi gyá­rának, miAt-jelenleg. Az' éjJftkéZés á máf évek­kel ezelőtt megkezdett re­konstrukció része. A hűtőtá­roló nélkülözhetetlen láncszem a termelés és az értékesítés között. Az építők fürgén dolgoznak. Most úgynevezett terelőleme­zekkel borítják körös-körül az építményt, hogy a nyári nap forró sugarai ne enyhíthessék a majdani belső zord telet. Felkerül az ezüst palást, a homlokzat felső peremén pi­rosra festett fémlapok futnak körbe, fövegként. Januárban megkezdődhet a belső szerelés. A hűtéstech­nológia kivitelezésével a Diós­győri Gépgyárat bízták meg. A jövő év végére már mínusz huszonöt fokot jósol a gyári meteorológia a fényes falak közé. Tamasi Tamás Alagút zsaluzással és házgyári elemekből Új otthonok a tízéves városban Gödöllőn a negyedik ötéves tervben összesen 1043 lakás felépítését tervezték, 326 mil­lió 100 ezer forintból. Némi elmaradás mutatkozik, mivel csak 720 lakás készült el: 369 szövetkezeti, 351 tanácsi. Meg­jegyzendő, hogy a városban a most záruló ötéves tervidőszak első két esztendejében akado­zott a lakásépítés, elsősorban tervezéssel, terület-előkészí­téssel telt el a két év. Az iga­zi haladást az utóbbi három esztendő hozta. Csak összeha­sonlításul: a III. ötéves terv­ben Gödöllőn összesen 223 la­kás épült fel. A még az idén várható átadá­sokkal, a város a szövetkezeti- lakás-építési tervét teljesíti. Két, egyenként 44 laká­sos épületet, az Alsóparki lakótelep A8 és A9 jelű magasházait éppen most veszik át. Az egyikbe a na­pokban költözhetnek be a boldog tulajdonosok, a má­sikat előreláthatólag ja­nuár végén vehetik birto­kukba. Az Alsóparkban épül váro­sunk legszebb lakótelepe. Ere­detileg tizenegy magasházzal tervezték, ám ebben az esz­tendőben határozták el, hogy az épületek számát tizenhá­romra emelik. Az új városne­gyedet még látványosabbá te­szi Gödöllő első, a magashá­zak közelében levő, 184 laká­sos sávháza. Noha még most sincs minden rendben a ha­táridők és a műszaki átvételek körül, a korábbiakhoz képest, jóval kevesebb a probléma. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai egyre job­ban boldogulnak az alagútzsa­lus építési módszerrel. Az idén fejeződött be a Ka­zinczy utcai lakótelep építése, a Lumniczer utcában pedig a helyi építőipari szövetkezet dolgozói adtak át új, korszerű otthonokot. Nemsokára végez­nek a Váci Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói a Munkácsy utcai lakótelepen, a János ut­cában, ahol hagyományos — téglaépítéses — módszerrel ké­szítenek két új épületet, azaz összesen 71 lakást. A munkát talajviszonyok nehezítették, ugyanis úgynevezett cölöpala­pozást kellett alkalmazni. A kész otthonokat jövőre adják át, felszámolva a Haraszti ma­jor meglehetősen egészségtelen lakásait, a város egyik régi gondját szüntetve meg. Ugyancsak a János utcá­ban épül fel, az OTP be­ruházásában, 142 munkás- lakás. > A C jelű épületet, amelyben 54 másfél szobás, étkezőfülkés lakás van, a gödöllői városi tanács visszavásárolja az OTP- től, elsősorban a szanálással járó gondok enyhítésére. A ma­radék 88 munkáslakást, a ter­vek szerint, 1976 harmadik és negyedik negyedévében ad­ják át. Most alakul ki Gödöllő egyik új városrésze a központban, a Szabadság tér körzetében, ahol lassanként ezerlakásos la­kótelep körvonalai tűnnek fel, hiszen mintegy 300 lakás már korábban elkészült. Elköltöző­ben a Dózsa György úti üz­letsor, a boltokat ideiglenesen helyezték el a város különbö­ző pontjain. Várhatóan 1978- ban, amikor a Dózsa György után átadják az első 3 tízeme­letes épületet, falaik közt ösz- szesen 1200 négyzetméternyi alapterületet kapnak a mosta­niaknál sokkal korszerűbb üz­letek. A Kossuth Lajos utcában mostanában több földszintes épületet is felszámoltak, s a legújabban felszabadult területen novemberben je­lölték ki a Szabadság téri lakótelep egy újabb, 66 lakásos épületének alapjait. Az Építőipari Szövetkezet bri­gádjai azóta az alapozást is elkezdték. E lakótelep lakásai­ból az elsők alagútzsalus tech­nológiával épülnek, az utolsók­hoz a hamarosan már terme­lő új kecskeméti házgyár ter­mékeit használják fel. A IV. ötéves tervben a vá­ros az előirányzott 326 millió 100 ezerrel szemben több mint 369 millió forintot használt fel a lakótelepek építésére, mert okos megfontolással, "nemcsak a lakások, hanem az úgyne­vezett kapcsolódó létesítmé­nyek is tető alá kerültek: en­nek köszönhető, hogy az új ne­gyedek nem maradtak bölcső­de, óvoda és üzletek nélkül Fehér Béla Pályaválasztás Valamennyien továbbtanulnak — Hogyan tovább? — kér­deztük a monori járásbeli sülysápi 1. számú iskola 8/a. osztályának néhány tanulójá­tól. Rudi Magdolna: — Kedvenc tantárgyam a kémia, régóta szeretem, a vegyipari szakközépiskolába jelentkeztem. — Hányasod van kémiá­ból? — Ötösöm. , — Választásodhoz, mii, , szßr, tok o szüleid? — Édesapám egészségi okokból nem dolgozhat, édes­anyámnak Budapesten, a Tex­tilmintázó Ktsz ad munkát, nálam két évvel idősebb test­vérem kereskedelmi szakmun­kásképzőben tanuL Helyesel­ték a döntésem. Rudi Magdolna: — Kedvenc tantárgyam a kémia... Lukács Tamás: — Az általános iskolát be­fejezve, építőipari szakközép- iskolába megyek, azután to­vábbtanulok. — Most milyen osztályzatra számítasz? — Minden tantárgyból ötös­re. Osztálytársai. hangosan mondják: — Nemcsak most, a nyolca­dikban, eddig végig ötös volt. Biztosan sikerül róajd a terve, építészmérnök lesz. Bálint Zsuzsanna kereske­delmi szakmunkásképzőbe je­lentkezett, virágüzleti eladó szeretne lenni, Csapó Jancsi gépkocsivezetésről álmodozik. — Már rég eldöntöttem, hogy sofőr leszek — mondja. — Édesapám a Kőbányai író­szergyárban tehergéokocsive- zető. Amikor a Skodával egv- szer-egvszer hazajön, én min­dig ismerkedem a járművé­vel. • Beszélgetésünket végighall­gatta Varró Isfván pedagó­gus, az iskola pályaválasztási felelőse is: — A pályaválasztásra, ter­mészetesen, időben elkezdtük az előkészítést. Előzetes köz­véleménykutatást tartottunk Lukács Tamás: — Építőipa­ri szakközépiskolába jelent­keztem ... a két nyolcadik osztály tanu­lói körében, üzemeket láto­gattunk meg, számos buda­pesti üzem, iskola képviselője felkeresett bennünket. Isko­lánkban jelenleg is látható íz a kiállítás, amelyet a gyömrői TÖVÁL állított össze, bemu­tatva, népszerűsítve a válla­lat munkáját, tevékenységét. — Még nem mindenki dön­tése végleges, annyi azonban bizonyos, hogy az általános is­kola eredményes befejeztével, különböző szakmákban, szak- középiskolákban, csaknem va­lamennyi növendékünk to­vábbtanul. v J. I. Bálint Zsuzsanna: — Virág­üzleti eladó szeretnék lenni... Csapó János: — Már rég el­döntöttem . .. Kúkai Ferenc felvételei Disznótor a tanyán Csak a dűlőut mentén húzó­ié fasor igazít el a hosszúháti anyák között. Az idei első hó nindent betakart. Ondó Fe­renc tanyáját azonban már nessziről látni. Alig pár száz néterre magasodik a hófedte íomokdomb mögött. Kimérik a fűszeredet Figyelem Ondóék kéményét, rajon otthon vannak-e? De átom, nemcsak a kémény >ntja a füstöt, hanem az ud­vari tűzhely is. A hagyomá- íyos bádogkatlan alá is tüzet gyújtott a család. Forralják a /izet, mossák az edényeket, tsztítják a fokhagymát: disz­nót vágtak. Érdes tenyerű, iz- nos férfi markolja a súroló- tefét, tisztítja a levágott ser­es bőrét. — Már végeztünk a pörkö- éssel, elkéste a hajnali disz- íófogást... — mondja nevet- /e Bíró János, a böllér. — Az asszonyok nem segí- :enek? — Az ő dolguk ilyenkor a konyhában van. A mosóedé- iveket készítik el, kimérik a fűszereket, fokhagymát. A ,öbbi a férfiak munkája. Per­sze, a böllér szava mindig döntő... Bíró János 18 esztendős ko­ra óta jár tanyáról tanyára. Sokfelé, sok helyre hívják, mert jó böllérként tartják számon a környéken. Amikor egy rövidke pihenő­re leülünk, a gazda vörös bort tölt ki. Ilyenkor december­ben, különösen disznótor ide­jén beszédesek az emberek. Kóstolgatják a már szépen kitisztult bort. A második po­hár után felállnak, a böllért sürgeti a munka. Cilera,. rokonság Arról érdeklődöm, milyen hagyományai vannak a nagy­kőrösi disznóvágásnak. — Ma már sajnos, kevés helyen találkozom igazi disz­nótoros hangulattal Az embe­rek többsége minél gyorsab­ban szeretne végezni a mun­kával. Néhány évvel ezelőtt, de még nemrégiben is, voltam olyan helyen, ahol a család akaratából böllérasszony is dolgozott mellettem, s megad­ták a módját... Régi családi hagyományként az esteli torra az egész rokonság eljött. Este 8 óra után, amikor végez­tünk. mindennel, a hurkatöl­tő mellől elővettem a citerát, és nemegyszer reggelig is el- dalolgattunk. — A körösi tanyák disznó­óljai nagyon népesek. Van, ahol tíz-tizenkét malac is fi­cánkol, s három-négy hízó röfög. Ilyentájt minden napra jut egy-egy vágás. Ebédre már oldalas... A hideg udvaron átfázik az ember. Jólesik Ondó Ferencék nagy konyhájának melege, ahol a böllér a hurkát kezdi tölteni. A gazdasszony már előre elkészítette a tölteléket, de hogy a fűszerből, papriká­ból, borsból mennyi kell, azt a böllér dönti el. A család megkóstolja, megízleli a hurka és a kolbász keverékét, s csak azután látnak hozzá a töltés­hez. Ebédre pedig már finom oldalas serceg a sütőben... A konyha falán csillog a nedvesség. — Lesz-e mulatság? — kér­dezem a házigazdát. — Ha nagy dinom-dánomot rendeznénk, talán el is fogyna a disznó. De azért megünne­peljük az eseményt, névnappal egybekötve... M. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents